Elektronikus befizetések az adóhatóságnál (VPOS)

Az elektronikus befizetések lehetőségének megteremtése az adóhatóságnál az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (a továbbiakban: EFER) kialakításához kapcsolódik. Az  EFER a  szabályozott elektronikus  ügyintézési szolgáltatásokról és az  állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SZEÜSZR.)  szerinti, az  állam által nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelyhez  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) 2013. augusztusában a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel, mint az EFER akkori működtetőjével, megkötött Csatlakozási Szerződéssel csatlakozott.
Az elektronikus fizetési mód bevezetésének előfeltétele volt a vonatkozó jogszabályi háttér, tehát az adózás rendjéről szóló 2003. évi  XCII. törvény (továbbiakban: Art.)  38.  §-ának megfelelő módosítása, kiegészítése. A klasszikusnak tekinthető fizetési formák (pénzforgalmi/fizetési számláról történő átutalással, valamint készpénzátutalási megbízással – ún. sárga csekkel) mellett a NAV-hoz teljesítendő fizetési kötelezettségek EFER-en keresztül történő teljesítését az Art. hivatkozott passzusa 2011. január 1-jével tette lehetővé.
Az Art. rendelkezései az egyes fizetési módok alkalmazását  alapvetően az adózók pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől teszik függővé.
Pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek: a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek (ideértve az  egyéni vállalkozókat is),  a pénzügyi képviselővel rendelkező külföldi vállalkozások, az egyszerűsített vállalkozói adóalanyok.
Pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezettek: minden olyan adózó, amely nem minősül pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettnek.
Az első fizetési mód, amelyet a NAV az EFER keretében bevezetett, az ún.  házibankos fizetés, amelyet a NAV-ban jelenleg is EFER-es fizetésként emlegetnek.
Az EFER alkalmazásának első kibővítése, a  NAV-nál  a kijelölt ügyfélszolgálatokon már működő, POS  terminálokon keresztüli bankkártyás fizetéseknek az EFER-be terelésével valósult meg, 2014. augusztusában.
Az EFER kiterjesztésének második lépését – a 2017. évben bevezetésre kerülő – online SZJA adóbevallási tervezetek kialakítása indukálta, mivel igényként  merült fel, hogy a fizetési  kötelezettséget  tartalmazó bevallási  tervezetek megtekintése során az érintett adózóknak legyen lehetőségük az internetes fizetéssel történő kiegyenlítésre is. Ennek az  igénynek a  teljesítésére az  adózók legszélesebb körét érintően az internetes bankkártyás fizetés (az ún. virtuális POS, a továbbiakban: VPOS) bevezetése nyújt lehetőséget. A VPOS fizetési mód kialakítása jelenleg folyamatban van. Az elektronikus fizetés fogalma tehát magában foglalja egyrészt a  készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), másrészt a  házibankon keresztüli átutalással történő fizetést egyaránt.
Az elektronikus fizetési módok előnye – a klasszikus fizetési módokhoz képest –, hogy lehetővé teszik az ún.  egyösszegben történő befizetést, tehát a különböző jogcímeken (adó-, illetve kötelezettség-nemeken) mutatkozó fizetési kötelezettségek egy fizetési tranzakcióba (csomagba) történő összevonását, így csökkentve a fizetési tranzakciók számát és a hozzájuk kapcsolódó díjfizetési terhet.
Miután tisztáztam az elektronikus fizetésekhez kapcsolódó  alapvető fogalmakat, folyamatokat, röviden összefoglalom az EFER-ben a NAV-nál jelenleg már működő fizetési módokat, majd rátérek a még kialakítás alatt lévő VPOS fizetési mód részletes bemutatására.

1. EFER házibankos fizetés

Az Art. 38.  § (1) és (1a) bekezdései alapján az EFER házibankos fizetési módot a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek és nem kötelezettek teljes köre, korlátozás nélkül alkalmazhatja.
Az EFER házibankos fizetési mód választása esetén követelmény, hogy az adózónak az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatónál megnyitott számlaszáma legyen.
Az EFER házibankos fizetési mód esetében korlátozó tényező, hogy a fizetési módhoz jelenleg a pénzforgalmi szolgáltatók szűkebb köre (MKB Bank Zrt., FHB Bank Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt.) csatlakozott.
Mivel a fizetési mód kizárólag az eBEV-EFER felületen  keresztül érhető el, a fizetés indításának további előfeltétele, hogy az érintett adózó vagy képviselője rendelkezzen ügyfélkapus regisztrációval, valamint az érintett menüpontok eléréséhez szükséges, megfelelő jogosultsággal (a 32.  számú Információs Füzet tartalmazza a részletes információkat).
Az EFER házibankos fizetési mód hátránya az adózók szempontjából, hogy az átutalás költsége az adózót terheli.
A házibankos fizetési mód során az adózó interneten  keresztül bejelentkezik az eBEV portálra, megadva azonosító adatait és az EFER menüponton belül a „Megbízási csomagok” almenüpontot választva összeállít egy fizetési csomagot, amelyben megjelöli az(oka)t az adónem(ek)et, amely(ek)re a fizetést teljesíteni kívánja (felosztási rendelkezés: az EFER igénybevételével történő házibankos befizetés adónemenkénti felosztásáról tett adózói nyilatkozat). Az így   összeállított csomag mentését és jóváhagyását követően a  felosztási rendelkezés  befogadásáról a NAV igazolást küld az adózó elektronikus tárhelyére. Az adózó vagy képviselője  ezután a  számlavezető bankja házibank felületén keresztül gondoskodik a részére megküldött fizetési megbízásban feltüntetett fizetendő összegnek az  EFER elszámolási számlára való  átutalásáról. Több felosztási rendelkezésben szereplő végösszeg egy fizetési tranzakcióvá történő összevonására vagy a fizetési kötelezettség teljesítése során részösszeg utalására nincs mód.

2. EFER POS fizetés

Az Art. 38. § (1) bekezdés és az adóügyek állami adóhatóság előtti elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI.  7.)  NGM  rendelet (a továbbiakban: Aei. r.) 20/A. § (2) bekezdése alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek kizárólag a jogszabályokban nevesített, az alábbiakban felsorolt kötelezettségek kiegyenlítése  során alkalmazhatják az EFER POS fizetési módot:
a) a NAV-nál  kezdeményezett eljárásokért fizetendő eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj,
b) bírósági, közigazgatási eljárási illeték,
c) adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj,
d) egyszerűsített  foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség, továbbá
e) amennyiben végrehajtás alatt áll,  a végrehajtói letéti számlára történő befizetés során.
Az Art. 38. § (1a) bekezdés alapján az EFER POS fizetést a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózók a fizetési kötelezettségeik kiegyenlítésére adó-,  illetve kötelezettség-nem korlátozás nélkül alkalmazhatják.
A NAV-nál lehetőség van az árverési vételár, illetve vételár előleg EFER POS fizetéssel történő megfizetésére is.
EFER POS befizetést a NAV vezetője által kijelölt ügyfélszolgálatokon, nyitvatartási idő alatt teljesíthet az adózó, az egyébként rá irányadó, Art. szerinti illetékességi szabályoktól függetlenül.
Az EFER POS fizetés előfeltétele a bankkártya megléte. A fizetés során az ismert logókat (Visa, Visa Electron, American Express, MasterCard, MasterCard Electronic, és Maestro) viselő összes bankkártya elfogadott – függetlenül attól, hogy melyik kibocsátótól származik.
EFER POS befizetést teljesíthet a magánszemély saját nevében, továbbá egyéb szervezet, gazdasági társaság a képviselője, illetve meghatalmazott képviselője, meghatalmazottja, pénzügyi képviselője útján, amennyiben képviseleti jogosultságát igazolja.
EFER POS befizetés során a befizetést teljesítő – a végrehajtói letéti kartonra történő befizetés, illetőleg az árverési vételár és vételár előleg megfizetésének kivételével –  nyilatkozatot tesz  arról, hogy a  bankkártyával megfizetett összeget a NAV mely adónem(ek)re, milyen összeg(ek)ben számolja el. A NAV az adózó nyilatkozatának figyelembevételével teljesíti a befizetett összeg elszámolását. Az EFER POS befizetés előnye az adózó szempontjából,
hogy annak költségei az államot terhelik.

3. EFER VPOS fizetés

Az EFER VPOS fizetési módot a NAV ütemezetten tervezi bevezetni. Első lépésben szűkebb adózói és adónem körre, ezért 2017. január 1-től  kizárólag a magánszemély adózók alkalmazhatják (ideértve a  kizárólag adóazonosító jellel rendelkező magánszemélyeket, az egyéni vállalkozókat, az áfa fizetésre kötelezett adószámos magánszemélyeket és az egyéb adószámos magánszemélyeket egyaránt), a magánszemélyeknél jellemző adónemeket érintően. A tapasztalatok függvényében, második lépésként  a  fizetési mód – POS fizetéssel egyezően történő – kiterjesztése várható. Terveink szerint előreláthatólag 2017. július 1-jei hatállyal a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezetteknél   adónem korlátozás nélkül, pénzforgalmi számlanyitásra kötelezetteknél a nevesített fizetési kötelezettségek esetében lesz  majd alkalmazható az új EFER-VPOS fizetési mód.

3.1. Jogszabályi, szerződési háttér

Az EFER VPOS fizetés bevezetésének első lépése a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése annak érdekében, hogy az új fizetési mód az adózók által alkalmazhatóvá váljon.
A közelmúltban kihirdetett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 178. § (2) bekezdése az Art. 38. §-át egy (1b) bekezdéssel egészíti ki,  amely szerint a magánszemély adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren  keresztül internetes  felületen  bankkártyás  (VPOS) fizetéssel  is teljesítheti. A jogszabály 318. § (2) bekezdése alapján a hivatkozott rendelkezés 2017. január 1-jén lép hatályba.
Az Art. módosítása tehát megteremti az EFER VPOS fizetés  törvényi szintű szabályozását, emellett ugyanakkor nélkülözhetetlen a rendeleti szintű szabályozás kiegészítése, illetve pontosítása is, melynek kapcsán a NAV a Nemzetgazdasági Minisztériumnál az alábbi jogszabály módosítási javaslatokat kezdeményezte.
A SZEÜSZR. 165. §-át  az EFER VPOS fizetés megvalósítására tekintettel az alábbi (5) bekezdéssel javasolta kiegészíteni:
„(5) Internetes  felületen  keresztül bankkártyával (VPOS) történő fizetés esetén a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató az (1) és  (2) bekezdés szerinti igazolást az EFER részére elektronikus úton küldi meg. Az EFER a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által átadott igazolást a csatlakozott szervezet  részére   elektronikus úton  továbbítja.”
A 47/2013. (XI. 7.) NGM rendeletet érintően az alábbi módosítások szükségesek:
• a „bankkártyával bonyolított fizetési művelet” és a „felosztási  rendelkezés” fogalmát a rendelet 1. § 2. és 8. pontjában szükséges kiegészíteni az „internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított fizetés” lehetőségével,
• mivel a bankkártyával bonyolított fizetési művelet fogalma a módosítást követően a POS és VPOS fizetést egyaránt magában foglalja, a rendelet 17.  § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében pontosítani szükséges, hogy annak rendelkezései kizárólag a POS terminálon keresztül bankkártyával bonyolított fizetési műveletre vonatkoznak,
• aVPOS fizetésnél is szükséges meghatározni az EFER részére átadásra kerülő adatok körét, ezért a rendelet 17.  §-ának egy új (4) bekezdéssel történő kiegészítése javasolt a következő szöveggel:
„(4) Az Art. 38.  § (1b) bekezdésében meghatározottak szerint internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított fizetési művelet során az utaláshoz szükséges adatokat a befizető rögzíti. Az állami adó- és vámhatóság a fizetés kezdeményezésekor az EFER részére a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok mellett a NAV EFER VPOS befizetések elszámolási számla számát adja át.”
A jogszabály módosítások kezdeményezésével párhuzamosan sor került a NAV és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (röviden:  KEKKH, mint az EFER jelenlegi működtetője) közötti Csatlakozási szerződés 2. módosítására.
Az új  fizetési mód során alkalmazhatóak a MasterCard International S.A., illetve VISA International Inc, Amex Co. következő bankkártya termékei: MasterCard, Maestro, VISA, Electron, American Express.

3.2.  VPOS fizetés kialakításának formái

Az EFER-VPOS fizetést az alábbi formákban használhatják majd a magánszemély adózók:

1. eBEV-EFER  felületen, az  adózó által  összeállított megbízási csomagból VPOS fizetést indíthatnak (ún. „üres VPOS rögzítő”),
2. külső rendszerekből:
a) webNYK felületen jóváhagyott SZJA adóbevallási tervezetből, illetve kitöltött és elektronikusan beküldött SZJA bevallásból,
b) eBEV  adószámla lekérdezéskor, az  aktuális adószámla adónem adatok alapján  automatikusan 
összeállított, de  az adózó által módosítható fizetési csomagból szintén elérhető lesz a VPOS fizetés indítása.
Az „üres VPOS rögzítő” lehetőséggel az eBEV-EFER felületen – a jelenleg az EFER-Házibankos fizetési módnál már alkalmazott megoldásokkal – a magánszemély adózó összeállíthat egy fizetési csomagot, amelyre a felkínált listából a VPOS banki fizetési megoldást választva indíthatja a VPOS fizetést.
A webNYK felületen megnyitott SZJA adóbevallási tervezet jóváhagyását követően, illetve a webNYK felületen kitöltött SZJA bevallás elektronikus beküldését követően a program lehetőséget biztosít a jóváhagyott tervezetből, illetve a beküldött bevallásból eredő fizetési kötelezettség VPOS fizetéssel történő rendezésére.
Amennyiben az adózó az adóbevallási tervezet jóváhagyását, illetve a bevallás beküldését követően a „Bankkártyás fizetés” funkciót választja, úgy a program automatikusan megjeleníti a tervezetből, illetve bevallásból eredő fizetési kötelezettsége(ke)t tételesen, adónemkód és összeg megjelölésével. A megjelenítés  során a  program feltünteti a  170-es „Átvezetési és  kiutalási  kérelem” lapon  szereplő (terhelendő és jóváírandó adónem és összeg) adatokat  és az adónemenként fennmaradó fizetendő összegeket is. „Tovább” gombra kattintás után új felületen jelenik meg a részletfizetés választására szolgáló blokk, a  bevallásban szereplő adónemek és teljes fizetendő összegek, valamint az esetlegesen kitöltött részletek száma alapján számított – 16SZJA  bevallás esetében 2017. május 22-én esedékes –  összegek. Amennyiben a részletfizetést az adózó nem kívánja igénybe venni, úgy a program értelemszerűen a teljes kötelezettség összeget ajánlja fel megfizetésre. A befizetendő adó rendezése kétféle módon lehetséges:
• fizetési kötelezettségekkel  megegyező, teljes összeg kiegyenlítése – „Befizetem” funkció választásával,
• fizetési kötelezettségektől eltérő kiegyenlítés – „Befizetendő összeget módosítom” funkció választásával.
Ha az adózó a módosítást választja, akkor az automatikusan felajánlott fizetendő tételekből törölhet, módosíthatja azok összegét, illetve a bevallásban szereplő adónemeket  érintően  (16SZJA esetén 103, 152, 194, 305 adónemkódok) új tétel felvételére is lehetősége van.
„Befizetem” funkció választása esetén a fizetési kötelezettségek alapján összeállított megbízási csomag adatait (adózó és képviselője adóazonosító száma, csomag elnevezése, fizetési határidő, csomag összeg, fizetési tétel(ek) adónem kódja és összege, ügyleírás) a program átadja az eBEV-EFER részére, ahol ezzel egyidejűleg megképződnek a  csomaghoz tartozó pénzügyi és igazgatási ügyazonosítók. Az adatátadással párhuzamosan a program átirányítja az  adózót a  Bank felületére a  kártyaadatok megadása céljából. Ezt követően megindul a  3.3.  alcímben részletezett fizetési folyamat, amelynek végén a tranzakció sikeres vagy sikertelen megvalósulásáról a program megjeleníti a Bank visszajelzését.
Az eBEV portálon (Szolgáltatások/Adószámla és pótlékadatok/Adószámla útvonalon) történő adószámla lekérdezéshez kapcsolódóan nyitott adószámla időszakra vonatkozó lekérdezés esetén biztosítja a program a VPOS fizetési lehetőséget, ha  a lekérdezett időszak záró dátuma a lekérdezés időpontja, vagy annál későbbi (előre mutató) dátum. A VPOS fizetés részletes (Tételes/Lista), adónem egyenleges és adónemre szűrt adószámla lekérdezés esetén is indítható. A program az „Adószámlával kapcsolatos korábbi lekérdezések” táblázatban az „Eredmény” oszlopot követően egy új
„Hátralék információ” oszlopban fogja megjeleníteni  a lekérdezett adószámla hátralék tartalmára és annak rendezésére vonatkozó üzenetet az alábbiak szerint:
1. „Adószámlája  hátralékos adónem(ek)et tartalmaz, amelyet bankkártyás fizetéssel rendezhet!”
2. „Adószámlája  hátralékos adónem(ek)et tartalmaz, amelyet ’17-es átvezetési és kiutalási kérelem benyújtásával, illetve bankkártyás fizetéssel rendezhet!”
3. „A lekérdezett adónem(ek)en hátralék mutatkozik, amelyet bankkártyás fizetéssel rendezhet!”
4. „A lekérdezés nem tartalmaz fizetendő hátralékot!”
5. „A hátralékot tartalmazó lekérdezés fizetési lehetősége lejárt! Fizetés indításához indítson új lekérdezést!”

Hátralékosnak  a  program azt  az  adószámlát tekinti,
amelynél egy hátralékos adónemre vonatkozóan van 10 Ft, vagy azt meghaladó összegű hátralék, vagy több hátralékos adónem esetén a hátralékos adónemeken jelentkező tartozások összegzéseként legalább 10 forint hátralék mutatkozik. A program az 1-3. üzenetek esetén aktiválja az oszlopban  megjelenő alábbi menügombokat:
a) Bankkártyás fizetés, amelyet az adózó kizárólag a lekérdezés napján választhat.
b) Befizetés állapota, amely segítségével az adott lekérdezéshez kapcsolódóan korábban teljesített befizetések, azok eredménye  tekinthető meg. (A  menügomb kizárólag akkor lehet aktív, ha az adott lekérdezéshez kapcsolódóan az adózó már indított befizetést).
„Bankkártyás fizetés” választása esetén a program a lekérdezett hátralék és befizetendő összeg(ek)ről egy táblázatot  generál  „Befizetem”, illetve  „Befizetendő összeget módosítom” funkció felajánlásával.
Ha az adózó a „Befizetendő összeget módosítom” funkciót választja, akkor a befizetendő összeg mezőben szereplő összeg adato(ka)t az adózó tetszőlegesen felülírhatja/módosíthatja pozitív értékkel (felfelé-lefelé), illetve 0-ra.
A „Befizetem” funkció választása esetén  a  hátralékok figyelembe vételével megadott befizetendő összegekből összeállított megbízási csomag adatait (adózó és képviselője adóazonosító száma, csomag elnevezése,  fizetési határidő, csomag összeg, fizetési tétel(ek) adónem kódja és összege, ügyleírás) a program átadja az eBEV-EFER részére, ahol ezzel egyidejűleg megképződnek a csomaghoz tartozó pénzügyi és igazgatási ügyazonosítók. Az adatátadással párhuzamosan a program átirányítja az adózót a Bank felületére a kártyaadatok megadása céljából. Ezt követően megindul a  3.3.  alcímben részletezett fizetési folyamat, amelynek végén a tranzakció sikeres vagy sikertelen megvalósulásáról a program a „Befizetés állapota”  menügomb alatt megjeleníti a Tranzakció teljesülésére vonatkozó információt az alábbiak szerint
• Folyamatban: amennyiben az adózó a befizetést már elindította, de  az  eBEV-EFER programból még nem érkezett vissza a tranzakció teljesülésre vonatkozó információ;
• Igen: amennyiben az adózó a befizetést elindította és az eBEV-EFER programból a sikeres tranzakcióról megküldött elfogadó nyugta visszaérkezett;
• Nem: amennyiben az adózó a befizetést elindította és az eBEV-EFER programból a sikertelen tranzakcióról

3.3.  VPOS fizetés  folyamata

A 3.2.  alcím szerinti formákban indított VPOS fizetések tranzakciós adatait az  arra kialakított program az  EFER rendszer közvetítésével automatikusan továbbítja a VPOS befizetések  lebonyolítására  szerződött  pénzforgalmi szolgáltató (OTP Bank Nyrt., továbbiakban: Bank) részére. A Bank válaszul visszaadja a  program részére a  tranzakciós azonosítót és URL-t, amely alapján a befizetést indító adózót átirányítják a bank fizetési oldalára, ahol az adózó megadhatja a terhelendő bankkártya adatait (kártyatípus, kártyán szereplő név,   kártyaszám, lejárat,  érvényességi kód) és a tranzakciót jóváhagyhatja.

A jóváhagyott tranzakciót érintően a sikeres engedélykérésről a Bank a program részére elfogadó, a sikertelenről elutasító nyugtát küld vissza, utóbbi esetben a hiba üzenetben történő megjelölésével együtt. A sikeresen indított (elfogadó nyugtás) VPOS  tranzakciók csomagés tételadatait a program tárolja, biztosítja lekérdezésüket és gondoskodik az adatoknak a NAV pénzforgalmi rendszere felé történő automatikus, azonnali továbbításáról is.

A Bank elvégzi a sikeres VPOS tranzakciók adatainak adott tranzakciós napra vonatkozó összesítését és annak eredményét eljuttatja a NAV pénzforgalmi rendszerébe, és ezzel egyidejűleg gondoskodik az  összegzés eredményeként adódó összegnek a Magyar Államkincstárnál külön erre a célra megnyitott NAV EFER VPOS befizetések elszámolási számlára történő beutalásáról.
A NAV pénzforgalmi rendszere napi rendszerességgel összesíti a programból kapott tranzakciós adatokat és összeveti az ugyanazon tranzakciós napra vonatkozóan a Banktól érkezett összesített analitikus adatokkal. Eltérés esetén fel kell venni a kapcsolatot a Bankkal az eltérés okának  tisztázása, és az esetleges hiba rendezése érdekében. Egyezőség esetén a NAV pénzforgalmi rendszere gondoskodik az  adott tranzakciós napra vonatkozóan jóváírt összegnek a jogosult adónemszámlákra (adónemenként egy összegben) történő átvezetéséről, majd ezt követően az országos szinten összesített analitika adatok alapján haladéktalanul elvégzi a VPOS fizetések adózói adószámlákra történő könyvelését a jogosult adónemeken.

3.4.  VPOS fizetés könyvelése az adózói adószámlákon

A VPOS befizetések adózói adószámlára könyvelése a jogosult adónemeken (pl.: 103-as SZJA, 152-es EHO stb.) egy külön erre a  célra kialakított, új  P02/VPO  „VPOS befizetés” bizonylat- és tételtípussal történik majd. A VPOS befizetés terhelési dátumaként az adózói adószámlák jogosult adónemén a fizetési tranzakció napjára vonatkozóan a Bank által teljesített egyösszegű beutalás NAV EFER VPOS befizetések elszámolási számlán történő  jóváírásának dátuma fog   megje-
lenni. 

Miután részletesen  bemutattam a  NAV-nál alkalmazott elektronikus fizetési módokat, összegzésként elmondható, hogy az adózók számára egyre népszerűbb elektronikus fizetés folyamatos bővítése zajlik a NAV-nál, és ennek a  kedvező folyamatnak előreláthatóan még nem értünk a végére. Hiszen az okos telefonok és az internet minél szélesebb körben történő elterjedésével további igények várhatók a fizetési módok területén is.