A személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatban gyakran feltett kérdések

A 2016-os adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítéséhez 3 lehető­sé­get kínál a jogszabály. A korábbi évekből már jól is­mert munkáltatói adómegállapítás és az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás mellett az idei évtől kezdődően egy teljesen új forma is elérhetővé válik az adózók számára: az adóhatóság által el­készített bevallási tervezet felhasználásával is elkészít­hetik adóbevallásukat.

A tavalyi évben bevezetett bevallási nyilatkozat, va­la­mint az évek óta alkalmazott egyszerűsített bevallás okafogyottá vált, ezért nem nyújtható be, hiszen az adóhatóság már külön kérés nélkül is elkészíti a be­val­lási tervezetet a magánszemélyek jelentős ré­szének.

Írásunkban számba vesszük az adózóktól, köny­ve­lőktől e témában érkezett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat, a könnyebb áttekinthetőség ked­véért kérdés-válasz formában.

Mi a teendője annak a magánszemélynek, aki szeretné, hogy az adóhatóság készítse el számára a bevallást? Melyik nyomtatványt kell kitölteni és milyen határidővel?

A bevallási tervezet elkészítését nem kell külön kérel­mezni, az adóhatóság elkészíti azt mindenkinek, ki­véve a jogszabályban meghatározott azon adózókat, akik önmaguk kötelesek bevallásuk elkészítésére. Az ügyfélkapuval rendelkezők 2017. március 15-től te­kinthetik meg a bevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül. Akik nem rendelkeznek ügyfélkapuval, ám szeretnék a tervezetben szereplő adatokat megis­mer­ni, kérhetik a bevallási tervezet papír alapon tör­ténő megküldését. Hasznos lehet azonban akár március 15-ét követően is ügyfélkaput nyitni, mert ebben az esetben az erre a célra kialakított internetes felületen az elkészített tervezet láthatóvá, ezáltal szükség esetén könnyedén kiegészíthetővé, javíthatóvá és jóváhagyhatóvá is válik.

Hol lehet egyszerűen és gyorsan ügyfélkaput nyitni?

Ügyfélkapu létesítésre az állami adóhatóság központi ügy­félszolgálatain, Budapest Főváros Kormányhivatala Köz­pon­ti Okmányirodájában, a fővárosi és megyei kormány­hivataloknál, ezek járási hivatalainál, a Magyar Posta Zrt. hivatalaiban, valamint Magyarország diplomáciai és kon­zuli képviseletein van lehetőség.

Hogyan lehet a papír alapú bevallási tervezetet megkapni?

Papír alapú bevallási tervezet március 16-ig a következő módokon igényelhető:

• SMS-ben a 06-70/717-7878 telefonszámon az adózó adóazonosító jelének és születési dátumának köz­lésével (az üzenetet a következő formában kell el­küldeni: SZJA(szóköz)ADÓAZONOSÍTÓJEL(szóköz) ÉÉÉÉHHNN),
• a NAV honlapján elérhető űrlapon keresztül (www. nav.gov.hu/eszja/eszja),
• a NAV telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rend­szerén (telefonszám: 40/20-21-22) keresztül, melynek használatához ügyfélazonosító szám szükséges, amit a TEL elnevezésű adatlap kitöltésével és beküldésével lehet igényelni,
• a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén keresztül (telefonszám:40/42-42-42),
• postai úton kötetlen levél formájában,
• postai úton a BEVTERVK elnevezésű formanyomtatványon, amely a NAV honlapjának Nyomtatvány­ki­töltő programok menüpontjából letölthető és ki­nyom­tatható,
• személyesen a NAV bármely ügyfélszolgálatán, illetőségtől függetlenül.
A kért bevallási tervezetet a magánszemély a NAV nyil­vántartásában szereplő címére 2017. május 2-ig kapja meg postán.
Március 16-át követően az ügyfélszolgálatokon lesz le­hetőség kérni az elkészült bevallási tervezet kinyom­tatását.
Hivatalból azon adózók számára kerül megküldésre a papír alapú tervezet, akik nem rendelkeznek ügyfél­ka­puval és bevallási tervezetük valamilyen ellentmondással érintett, vagy visszaigényelhető/befizetendő adót tartal­maz, pótlékmentes részletfizetés feltételei teljesülnek, a kont­roll adatszolgáltatások alapján az adózó több önkéntes pénztár felé is rendelkezhet.

Hova küldi az adóhatóság a papír alapú tervezetet? Van-e lehetőség egy tetszőlegesen megadott címre kérni a kipostázást?

Az adóhatóság a bevallási tervezetet elsődlegesen a NAV nyilvántartásában szereplő levelezési címre, ennek hiányában tartózkodási helyre, amennyiben ilyen nincs, az ál­landó lakóhelyre postázza. Azon adózók részére, akik fentiek közül egyikkel sem rendelkeznek, a tervezet a korábbi bevallásban szereplő címükre kerül kipostázásra. Nincs lehetőség egy szabadon megadott, fentiektől eltérő címre kérni a tervezetet. Amennyiben az adózó nem tud gondos­kodni a fenti címeken a tervezetet átvételéről, megoldás lehet az ügyfélkapu nyitása, vagy a 17T34-es nyomtat­vá­nyon egy új levelezési cím bejelentése.

Kaphatnak-e papír alapon bevallási tervezetet azok, akik rendelkeznek ügyfélkapuval, de nem használják?

Ezen adózói kör március 15-ét követően az ügyfélszol­gá­laton kérheti a bevallási tervezet kinyomtatását. Tekintettel arra, hogy mind a megtekintés, mind a tervezet kie­gészítése, javítása, módosítása az ügyfélkapu használatával a legegyszerűbb, célszerű megújítani az ügyfélkapus hozzáférést.

Kötelesek az adózók megvárni az adóhatóság által készített bevallási tervezetet?

Aki saját maga szeretné elkészíteni a személyi jövedelemadó bevallását, az továbbra is megteheti akár március 15. előtt is. A 16SZJA bevallás a NAV honlapján elérhető, a be­vallási tervezetet nem szükséges megvárni.

Kinek nem készül bevallási tervezet?

Nem készül bevallási tervezet az egyéni vállalkozók, mező­gazdasági őstermelők valamint az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára, továbbá azok számára sem, akikről nem érkezett az adóév vonat­kozásában havi adó-és járulékbevallás, kontrolladat-szol­gáltatás az adóhatóság felé. Annak a magánszemélynek sem készíti el az adóhatóság a bevallási tervezetet, aki munkáltatói adómegállapítást kért.

Készül-e bevallási tervezet annak a magánszemélynek, aki 2017. január 1-jét követően indította egyéni vállalkozását, vagy egyéni vállalkozó volt ugyan, de tevékenységét egész évben szüneteltette?

Az adóhatóság azt vizsgálja, hogy 2016. évben folytatott-e a magánszemély akár 1 napig is egyéni vállalkozói tevé­keny­séget, ha igen, adóbevallási tervezetet nem készít. Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét a 2016. év minden nap­ján szüneteltette, számára az adóhatóság elkészíti a bevallási tervezetet. Bevallási tervezet készül továbbá annak az adózónak, aki 2016. december 31-ét követően vált egyéni vállalkozóvá.

Áfa fizetésére kötelezett magánszemély, aki bérbeadásra váltotta ki az adószámot, de nem volt bérbeadásból jövedelme 2016-ban. Készül-e részére bevallási tervezet?

A magánszemély számára adóbevallási tervezet nem ké­szül, tekintettel arra, hogy az adószámos magánszemélyek esetében a tevékenység szüneteltetésére nincs mód úgy, mint az egyéni vállalkozóknál. Ha a magánszemély tevé­kenységét ténylegesen nem folytatja, de az adószáma él, és áfában adókötelessé tette a bérbeadást (áfa fizetésére kötelezett), a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidő az ő esetében február 25-e (2017. évben február 27.), tehát számára bevallási tervezet már nem készül.

Kap-e bevallási tervezetet, akinek nem volt 2016-os évben bevallásköteles jövedelme? Készül-e „nullás” tervezet?

Azon magánszemélyek számára, akikre vonatkozóan az adó­hatóság nem rendelkezik jövedelemadattal – azaz nem érkezik rájuk vonatkozóan havi adó-és járulékbevallás és kontroll-adatszolgáltatás sem –, bevallási tervezet sem készül.

Ingatlan bérbeadásból származott jövedelme az adózónak, szerepel-e ez a bevallási tervezeten?

Abban az esetben, ha kifizetőnek történik a bérbeadás, úgy az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adatok szerepelni fognak a tervezetben. Tekin­tettel arra, hogy év közben maximum 50 százalékos költséghányad vehető figyelembe, így abban az esetben, ha ennél több költsége merült fel a bérbeadónak, előfordulhat, hogy módosítania szükséges a feltüntetett adatokat. (A bevallási tervezetet abban az esetben is módosítani szükséges, ha az adózó a ki­fizetőnek korábban nem adott adóelőleg-nyilatko­za­tot, vagy 10 százalékos költséghányadról nyilatko­zott, de tételes költségelszámolással kíván élni.) Jel­lemző azonban, hogy nem kifizető, hanem magán­sze­mély részére történik a bérbeadás, ilyenkor – kont­rolladat nem lévén – nem tudja az adóhatóság az ebből származó jövedelmet feltüntetni a tervezet­ben. Ebben az esetben, amennyiben más jövedelme is volt az adózónak és készül számára tervezet, annak kiegészítése szükséges, amennyiben pedig nem volt más jövedelme, úgy tervezet nem készül, önadózás útján kell bevallási kötelezettségének eleget tennie.

Mi a teendő, miután megkapta az adózó a bevallási tervezetet?

A bevallási tervezetben szereplő adatokat 2017. má­jus 22-ig lehet ellenőrizni, javítani, kiegészíteni, jóváhagyni. Lényeges azonban, hogy a bevallási tervezet abban az esetben is bevallássá válhat, ha az adózó arra nem reagál, nem hagyja jóvá, vagy akár meg sem nézi a tervezetet. Megjegyezni kívánjuk, hogy ha az adózó május 22-ig az adóhatóság közreműködése nélkül, vagy munkáltatói adómegállapítás igénybevételével eleget tesz a bevallási kötelezettségének, nem válik érvényes bevallássá a tervezet. Amennyi­ben a tervezetet javítása, kiegészítése válik szüksé­ges­sé, a legegyszerűbb ezt az ügyfélkapun keresztül elérhető internetes felületen megtenni.

A papír alapú bevallási tervezetbe az adózó nem ír­hat bele. Ügyfélkapu hiányában konkrét feltételeknek megfelelő esetekben – ha hibátlan, ellentmondással nem érintett a tervezet, azonban az adóhatóság még valamilyen meghatározott adatközlést vár – május 2-ig a bevallási tervezettel együtt kiegészítő nyi­latkozat (16SZJAK) kerül megküldésre az adózó részére. Ilyen pótlólagos adatközlés szükséges például az alábbi esetekben:
• adott a részletfizetés lehetősége, ilyenkor ugyanis nyi­latkozhat a magánszemély, hogy kíván-e élni vele;
• a tervezet visszaigényelhető adót tartalmaz, emiatt meg kell jelölni a bankszámlaszámot, vagy postacímet, ahová a kiutalást kéri,
• több önkéntes pénztár felé is rendelkezhet, és nyilat­koznia szükséges, hogy melyik pénztárhoz kéri az utalást.
Ezen pótlólagos adatközlésre az ügyfélszolgálatokon, va­lamint előzetesen igényelt telefonos azonosító (PIN-kód) birtokában a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rend­szerén (NAV ÜCC, telefonszám: 40/20-21-22) keresztül is van mód.
Amennyiben a tervezet valamilyen ellentmondással érintett – például ugyanarra a gyermekre a szülők együttesen több családi kedvezményt vettek igénybe az adóév so­rán, mint amennyi jár –, úgy a 16SZJAK jelű nyom­tat­vány nem kerül megküldésre, ilyenkor a tervezet papír alapon jogszerűen csak a 16SZJA bevallás benyújtásával javítható.

Mikor áll be az adózók fizetési kötelezettsége, illetve mikor nyílik meg a joga a visszaigényléshez? Hogyan fognak értesülni róla?

A befizetési kötelezettséget május 22-ig kell teljesíteni, a visszaigényelt pénzösszeget pedig a bevallási tervezet jóváhagyásától számított 30 napon belül utalja ki az adóhatóság. (Amennyiben nem történik külön jóváhagyás, úgy május 22-én válik érvényes bevallássá válik a tervezet, ettől az időponttól kell számítani a 30 napos kiutalási határidőt.) A NAV május 2-ig értesítést küld a befizetendő vagy visszaigényelhető adó összegéről azoknak az ügyfél­kapu­val rendelkező adózóknak, akik bevallási tervezetüket nem javították, vagy nem egészítették ki. Az adóhatóság postán küld értesítést azoknak az ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemélyeknek is, akiknek visszatérítendő vagy befizetendő adójuk keletkezett, és március 15-ig nem kértek papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezett­ségüket más módon nem teljesítették.
Visszaigénylés esetén elengedhetetlen a bankszámlaszám, vagy a postacím közlése, ellenkező esetben az összeg az adózó adófolyószámláján marad, ahonnan elévülési időn belül a ’17-es nyomtatványon kérhető ki a későbbiek során.

Mi a teendő akkor, ha az adózó önhibáján kívül nem áll rendelkezésére minden igazolás a bevallás benyújtásához?

Az adóévet követő év május 20-ig (idén május 22-ig) bejelentést kell tennie az adózónak az adóhatóság felé arról, ha önhibáján kívül nem tudja elkészíteni az adóbevallási ter­vezet felhasználásával a személyi jövedelemadó bevallását. Ebben az esetben a tervezet május 22. napján nem válik az adózó bevallásává, a magánszemély pedig november 20. napjáig bevallási késedelem miatt nem bírságolható. Az adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallási kötelezett­ségét a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel egyidejűleg teljesíti.

A személyi kedvezményt tartalmazni fogja-e a bevallási tervezet?

Abban az esetben, ha év közben az adóelőleg megállapí­tása során már kérte a kifizetőtől az adózó a személyi kedvezmény igénybevételét, akkor szerepelni fog a bevallási tervezeten is. Amennyiben nem kérte, úgy a bevallási tervezet nem fogja azt tartalmazni, azonban természetesen kiegészíthető vele.

Önkéntes pénztári rendelkezés fog-e szerepelni a tervezeten?

A bevallási tervezet az önkéntes pénztári rendelkező nyi­lat­kozatot is tartalmazni fogja., azonban több rendelkezésre jogosító önkéntes pénztári tagság esetén az adózó közreműködése válik szükségessé. Az adózó 2017. május 22-ig jelölheti meg, hogy melyik pénztárhoz kéri a kiutalást. Az összeg kiutalására a tervezet kiegészítésétől számított 30 napon belül kerül sor. Ha az adózó ügy­félkapuval rendelkezik, akkor a NAV honlapjáról elérhető internetes kitöltő felületen jelölheti meg azt a pénztárat, ahová a kiutalást kéri.
A papír alapú bevallási tervezet adataiban javítani nem lehet, azonban ha az adóhatóság nyilvántartása szerint több önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik az adózó, úgy az ellentmondást nem tartalmazó bevallási tervezet­hez 16SZJAK elnevezésű – kiegészítő – nyomtatványt csatolnak, melyen megjelölhető az a pénztár, ahová az utalást kéri.
Ha az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó a papír alapon megküldött bevallási tervezetet javítani, kiegészíteni kívánja, ezt a 16SZJA nyomtatvány kitöltésével teheti meg, amelyen az utalást fogadó önkéntes pénztárt is megjelöl­heti. Az üres nyomtatvány 2017. március 15-e után a NAV honlapjáról elérhető internetes felületen is megtalálható, melyet teljes körű kitöltést követően az adózónak ki kell nyomtatnia és eljuttatnia az adóhatóság részére.

Amennyiben bevallási tervezet útján tesz eleget az adózó bevallási kötelezettségének az adózó az 1+1%-os nyilatkozatot  milyen módon teheti meg?

Az adózó az adójának 1+1%-áróla az alábbi módokon ren­delkezhet:

• bevallási tervezet online jóváhagyása esetén az elektronikus felületen,
• a 16EGYSZA jelű nyomtatványon (ügyfélkapun ke­resz­tül elektronikusan vagy postai úton illetve a NAV ügy­félszolgálatain személyesen) lezárt, adóazonosító jellel ellátott borítékban,
• a 16EGYSZA jelű nyomtatvány adattartalmával egyező nyilatkozati lapként, önállóan lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban postai úton vagy a NAV ügy­félszolgálatain személyesen.
Fontos, hogy a május 22-i határidő jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy ha ezt követően rendelkezik befizetett személyi jövedelemadója 1+1%-áról, a rendelkezése érvénytelen és késedelmét igazolási kérelemmel sem mentheti ki.

Abban az esetben, ha az adózó a bevallási kötelezettség teljesítésének ezen új formájával kíván élni, tartozik-e felelősséggel a bevallásában szereplő adatok helyességéért?

Az adóhatóság nem bevallást, hanem bevallási tervezetet készít. Az adózó felelőssége, hogy ezt megtekintse, amennyiben szükséges módosítsa, kiegészítse. A bevallási tervezet a jogkövetkezmények szempontjából a jóváhagyás időpontjától az adózó által benyújtott bevallásnak minősül, ha egyéb módon nem tesz eleget bevallási kötelezettségének. Ha az adózó a bevallási tervezetet nem tekinti meg, az május 22. napján ebben az esetben is a bevallásává válik.
Összességében elmondható, hogy igen kedvező le­he­tőséget kínál ettől az évtől kezdődően az adóhatóság, számos adózónak jelentősen csökkennek a bevallási kötelezettség miatti adminisztrációs terhei. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl a magán­sze­mé­lyeknek semmi teendője ne len­ne a személyi jövedelemadó bevallással kapcso­lat­ban. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság által ké­szített és bevallássá vált tervezet a jogkövetkezmények szem­pontjából egyenértékűnek mi­nő­sül azzal, mintha adózó maga készítette volna el a bevallását, annyit mindenkinek célszerű megtennie, hogy meg­te­kinti a tervezetet, összeveti a rendelkezésére álló igazolásokkal, és átgondolja, hogy minden jövedelme feltüntetésre ke­rült-e, szerepel-e benne minden ked­vezmény melynek érvé­nye­sítésére jogosult, és amelyek igénybevételével szeretne élni vele.