A NAV 2023. évi ellenőrzési irányai

2023. március 1-jén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke kiadta az állami adó- és vámhatóság 2023. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, melyben meghatározta az évre irányadó kiemelt vizsgálati célokat, az ellenőrizendő főbb tevékenységi és adózói köröket. Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzéseinek elsődleges célja változatlanul a költségvetési bevételek biztosítása, a rejtett gazdaság visszaszorítása, további fehérítése és az az adómorál javítása, mellyel igyekszik hozzájárulni a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához. Ahhoz azonban, hogy ezek megvalósítható célkitűzések legyenek, az eszközöket, módszereket differenciált módon, a jogkövetési hajlandósághoz igazítva alkalmazza.

Jelen cikk a kiadott tervben megfogalmazott, a NAV hatósági jelenlétének új, a 2023-as év egészére szóló ellenőrzési irányait foglalja össze, kiemelve az újdonságokat.

A terv bevezető soraiban gondosan meghatározásra kerültek olyan fontos alapelvek, mint a célzott kiválasztás, a jogsértéshez minél közelebbi időszakok kijelölése vagy a gyors és határozott fellépés a hatékonyság érdekében. A fókuszálás során az adóhivatal az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is az adózó adózási magatartását, szándékát középpontba állítva fogja megválogatni az eszközeit: a kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint jogkövetési vizsgálatot, adó-, illetve vámellenőrzést vagy támogató eljárást folytat le. A jogkövető adózók továbbra is számíthatnak a NAV támogatására a kisebb hibák, eltérések javításában, rendezésében. Ezzel szemben azoknál az adózói köröknél, illetve csalárd számlázási láncolatoknál, amelyeknél alappal valószínűsíthető a tudatos, szándékos adóelkerülés, a NAV az adóhatósági eszköztár teljes palettájával megpróbál fellépni, és számos adóelkerülő adózói magatartás esetében adóellenőrzést rendel el.

A megelőzés és az ellenőrzések hatékonyságának fokozása érdekében a NAV nagy hangsúlyt helyez az ellenőrzések informatikai támogatottságára. Az év során folyamatosan fejlődő, az ellenőrzést támogató informatikai rendszerek továbbra is nagy segítséget nyújtanak a vizsgálatok eredményes lefolytatásához. A bennük rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásával már az ellenőrzés megkezdését megelőzően lehetővé válik a vizsgálatokra való célzott felkészülés, valamint a szűk revizori kapacitás hatékony felhasználása. Az ellenőrzésre történő kiválasztási tevékenység keretében a NAV folyamatosan összeveti, komplexen monitorozza az adó- és vámszakmai adatbázisokban rendelkezésre álló adatokat, valamint kiaknázza az évről évre egyre inkább bővülő, más ágazatokból online beérkező adatokat (pl. az Üvegkapu vagy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ által szolgáltatott adatokat). Az online pénztárgép és a 2021-től kötelező online számlaadat-szolgáltatás jelentősen fokozta az adatelemzésekben rejlő lehetőségeket. Ennek eredményeként az adóhatóság hatékonyabban képes feltárni a számlázási láncokat, valamint megakadályozni az általános forgalmi adó adónemben a költségvetési bevételek kiesését. A fenti rendszerekből kinyerhető adatok desk audit elemzés keretében történő értékelésével az adóhatóság egyre eredményesebben végzi az ellenőrzésre történő célzott kijelölést és a csalárd adózói magatartás felderítését, ami jelentős visszatartó erőt jelent.

Az adóellenőrzések irányai

Az ellenőrzési terv szövegében nem az egyes ellenőrzési típusok kapnak hangsúlyt, hanem azok a kockázatok, eszközök és módszerek, amelyeket – a helyileg kezelni kívánt kockázatok mellett is – 2023-ban mindenképpen szem előtt kell tartania az ellenőrzést végző szakterületeknek. Ebből kiindulva – az elmúlt évhez hasonlóan – az ellenőrzési terv négy nagy szerkezeti egységre osztja az adóellenőrzések irányait: a jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységekre, a kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzésére, a kiemelt adózókra mint nemzetgazdasági nagyságuk miatt kockázatot hordozókra és a támogató eljárásokra. Ezt követik a vámellenőrzések és a rendészeti ellenőrzések 2023. évi fókuszpontjai.

A költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek és adózói körök

Az elmúlt időszakban lefolytatott adóellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos tevékenységi körök évről évre jelentős költségvetési kockázatokat hordoznak. Az ellenőrzések során tapasztalt visszaélésekre tekintettel az adóhatóság továbbra is szükségesnek tartja az építőipari tevékenységet folytató adózók vizsgálatát, továbbá a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó adózók, valamint a zöldség-gyümölcs nagykereskedelem fokozott ellenőrzését. A webhelyeken értékesítők; az élelmiszeripari, mezőgazdasági árukat forgalmazó, beszerző adózók; a (használt) gépjármű-kereskedelem; a vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással; a számítástechnikai termékek kereskedelmével foglalkozók ellenőrzése több tízmilliárdos adókülönbözetet eredményezett 2022-ben, ezért vizsgálatuk az idei évben is előírt feladat. Az ellenőrzések során sok esetben ezeket a tevékenységet folytató vállalkozásokat érintik leginkább a fiktív számlás ügyletek, s ennélfogva az adókülönbözet-megállapítás.

Új szegmens a NAV fókuszában a textil-nagykereskedelemben tevékenykedők, az étrend-kiegészítőket, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket értékesítők ellenőrzése, a tüzelőanyagot értékesítők, fűtőberendezéseket és alkatrészeiket értékesítők, az épületüzemeltetéssel, takarítással foglalkozó vállalkozások, a klímaberendezés-értékesítéssel, -szereléssel foglalkozó adózók, a reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási és filmgyártási tevékenységet folytatók, az informatikai és ügyviteli szolgáltatást, tanácsadást végzők ellenőrzése. Ezeknek a tevékenységeknek az adóhatósági górcső alá vételét az elmúlt évi ellenőrzési tapasztalatok indokolják.

A kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseit alapozzák meg az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszerből, az étel- és italautomatákból, vagy az építőipari és turisztikai rendszerekből kinyert adatok, és még fontosabbak az online adatszolgáltatások (online számlaadatok, online pénztárgép) során beérkezett információk. Ezek összevetéséből a NAV követni tudja az adózók kapcsolatrendszerének alakulását, és még pontosabb képet kap az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz. Ezek a tényezők segítik a NAV kapacitásának hatékony felhasználását, az adózók pedig célzottabban kerülnek kiválasztásra, vagyis az ellenőrzés látókörébe.

A költségvetési bevételek biztosítása szempontjából változatlanul indokolt a számlázási láncolatokban érintett adózók ellenőrzése, különös tekintettel a székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózókra, valamint a nagy élőmunkaigényű tevékenységekre (pl. építőipar, filmipar), ahol gyakran alvállalkozók bevonásával, alvállalkozói láncolatok felépítésével teremtik meg az áfalevonási jogot. Ugyanígy kockázati fókuszcsoportot képeznek az adóminimalizáló, valamint az árbevételt tartósan nem realizáló, ennek ellenére adót visszaigénylő vállalkozások. 2023-ban is kiemelt figyelmet kell fordítani a közvetett vámjogi képviselők mögött megbújó, eltűnő importőrökre (természetesen a képviseletet ellátó gazdálkodókkal egyetemben), és azonnal fellépni, amikor az áru Magyarországon lefolytatott importvámkezeléssel nyeri el az uniós státuszt.

A nemzetközi információcsere keretében érkező adatok ellenőrzések során történő hasznosítása kiemelt feladat volt már 2022-ben is. Az EU szabályozási törekvéseinek megfelelően, nemzetközi automatikus információcsere keretében minden évben egyre több adat érkezik, amelyeket célszerűen kell felhasználni mind az ellenőrzések, mind a támogató eljárások során.

Évek óta folyamatos feladatot jelent a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálata, ezen belül kiemelten a be nem jelentett, illetve a jogszabályi előírások megsértésével történő egyszerűsített foglalkoztatás. Az ellenőrzések során felhívják az adózók figyelmét az eltérések minél szélesebb körű és minél hosszabb időszakot felölelő rendezésére. A nem együttműködő adózók esetében pedig adóellenőrzés elrendelésére kerül sor. A NAV ezt az irányt a jövőben is folytatni kívánja annak érdekében, hogy a foglalkoztatás szempontjából az adatok a valóságnak megfelelőek legyenek, mert ezzel tudja biztosítani azt, hogy csak azok részesüljenek egészségügyi ellátásban, akik arra ténylegesen jogosultak, illetve a nyugellátások valós adatokon alapuljanak.

A kiemelt és legnagyobb teljesítményű adózók

A multinacionális cégek fokozódó jelenléte hazánkban is jellemző tendencia. Nemzetgazdasági súlyuk miatt továbbra is az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének középpontjában kell maradniuk. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is vizsgálni kell az általuk igénybe vett adókedvezményeket és a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak helyes meghatározását. A nemzetközi információcsere alapján beérkező adatok kockázatelemzésével ebben az évben is fontos lesz a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése. Újdonság azonban 2023-ban a nagyszámú munkavállalót foglalkoztató adózók közül a javadalmazási típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) működtető szervezetek ellenőrzése, különös tekintettel az MRP-szervezet által megvalósított kifizetések jogcímére és a javadalmazási politikában, a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek való megfelelésre, valamint a munkáltatók által a munkavállalóik javára juttatott csoportos, kockázatinak minősülő személybiztosításokra (élet-, baleset- és betegségbiztosítások) mint egyes meghatározott juttatásokra.

A támogató eljárások

Azon adózóknál, amelyeknél valószínűsíthető a jogkövető magatartás és az adóhatósággal való együttműködés, az adóigazgatóságok vagy helyi támogató eljárásokat vagy jogkövetési vizsgálatokat folytatnak le, amelyek során rendre segítik, támogatják az adózókat a feltárt anomáliák, hibák, hiányosságok orvoslása, az adókötelezettségek jogszerű teljesítése érdekében. A jogkövetésre ösztönzés a NAV egyik leghatékonyabb és legeredményesebb tevékenysége, ennek folytatása kockázatelemzésekkel támogatva továbbra is indokolt.

Az adózók a támogató eljárások során együttműködnek, rövid időn belül kijavítják a bevallásaikat, önellenőrzést nyújtanak be, nem egyszer több évre visszamenőleg is rendezik kötelezettségüket. Mivel aktívan működő társaságokról van szó, és jelen idejű hiányosságokat kell megszüntetni, ezért az önkéntes jogkövetés támogatása jellemzően eredményesen zárul. Ezt az adóhatósági gyakorlatot a visszajelzések szerint pozitívan értékelik az adózók, és az adóellenőri kapacitás és időráfordítás szempontjából is nagyon hatékony módszer.

A támogató eljárások keretében ebben az évben is előtérbe kerül a beérkezett kontrolladatok alapján az adókötelezettségüket nem megfelelő mértékben, vagy tévesen teljesítő adózók támogatása, például ingatlanértékesítők, magánegészségügyi szolgáltatók ellenőrzése. 2023-ban is támogató eljárással kell segíteni a családi járulékkedvezményt érvényesítő adózókat és a népegészségügyitermékadó-köteles termékeket gyártó adózókat. Az elmúlt évi jogszabályváltozás indukálta új feladatként 2023-ban – a katából kilépők nagyságrendjére tekintettel – a korábban katás egyéni vállalkozóként működő adózók új adózási módokra való átállásának segítését is.

Gazdálkodói működési attitűdök mint kockázati tényezők

A fantomtársaságok kiszűrésének és megszüntetésének hatékony módszere az ezen adózókra általánosan jellemző attitűdök folyamatos figyelemmel kísérése. Olyan jellemzői ezek egy adózó gazdálkodásának, működésének, melyek a tapasztalatok szerint már magukban is kockázatot rejtenek. A preventív hatás érdekében a kockázatkezelésnek igazodnia kell az adózói életút különböző szakaszaihoz, így különösen folyamatos kockázatelemzés szükséges az újonnan alakult vállalkozásoknál, a személyi változással vagy illetékességváltással érintettek esetében, vagy ha ügyvezetői, tulajdonosai voltak egy kockázatos adózói múlttal rendelkező, törölt adószámú, elérhetetlen vállalkozásnak. Jelentős kockázatot rejthetnek a tartósan veszteségesek, a megalakulást követően kiugró forgalommal rendelkező adózók, a nagy forgalmat alkalmazottak nélkül bonyolítók, valamint a nagyszámú alkalmazott mellett forgalmat nem realizálók is. Az elmúlt év vizsgálatainak tapasztalatai szintén megerősítették a székhelyszolgáltató igénybevételének kockázati tényezőként való kezelését, mert általában ezen a címen kívül nem jelentenek be telephelyet, amely egyébként a működés alapfeltétele lenne a tevékenységi kör végzéséhez. Folyamatos monitoring keretében feladat az áfabevallás és az online számlaadatok közötti eltéréssel rendelkező adózók, illetve az áfabevallást be nem nyújtók folyamatos kockázatelemzése és ellenőrzése; az online pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése a bevallási adatok és az online pénztárgépi adatok összevetése alapján; ezenkívül az áfabevallást be nem nyújtó, vagy nullás adókötelezettséget valló, de kontrolladatok alapján tevékenységet folytató, áfakontroll-eltéréssel rendelkező adózók, illetve az „alvó státuszt” követően ismételten tevékenységet végző társaságok ellenőrzése. Az ilyen működési magatartások nyomon követése után lefolytatott vizsgálatok az adózói állomány tisztítása érdekében is indokoltak, megvédve ezzel a tisztességesen működő adózók érdekeit.

A vámellenőrzések irányai

Az ellenőrzési terv pontosan meghatározza a vámellenőrzések 2023. évi fókuszpontjait is. A NAV vámigazgatási szakterülete ugyanis vámellenőrzést végezhet egyrészt a vámeljárás folyamatában (a vámkezeléskor), másrészt az áru átengedését követően (utólag). A vámeljárás folyamatában indult ellenőrzések során kiemelt prioritásúak az esetleges alulértékelés feltárását célzó – a fizetendő vámteher alapját képező –, a vámérték valódiságára irányuló vámellenőrzések. A bevételi szempontok mellett a biztonságot és a védelmet szolgálják a szellemi tulajdonjogok védelmére, valamint a korlátozások, tilalmak alá tartozó termékkörökre irányuló ellenőrzések. A biztonság érdekében 2023-ban a vámhatóság kiemelt figyelmet fordít az importált áruk termékbiztonsági előírásoknak való megfelelőségére is – együttműködve a fogyasztóvédelmi hatósággal – különösen a gyermekjátékok (plüssjátékok, játékbabák és lövedékes játékok), csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek, lézerpointerek, öngyújtók, szájmaszkok esetében. Az áruátengedést követően (utólag) bevezetésre kerülő vámellenőrzések során kiemelten a távol-keleti termékek importforgalma; a bevallott vámérték valódisága, kimunkálása; az áruosztályozás jogszerűsége; az áruk preferenciális származó helyzete alapján igénybe vett kedvezmények; az antidömping és/vagy kiegyenlítő vámintézkedésekkel érintett termékek szabad forgalomba bocsátása témaköröket érintik az ellenőrzések. Továbbra is feladat a jogellenesen bejuttatott, vámfelügyelet alól elvont árukkal kapcsolatos vámellenőrzés, illetve a vámhatóság az ún. kis értékű küldemények tekintetében is végez vámellenőrzéseket, amelyek elsődleges célja a biztonsági és védelmi kockázattal érintett áruk (különösen a fegyver, kábítószer) felderítése, továbbá a bejelentett áru valódi vámértékének megállapítása.

A rendészeti ellenőrzések prioritásai

A fémkereskedelmi ellenőrzések elsődleges célja a jelentős gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások biztonságát, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető fémlopások és az illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme. A NAV kiemelt feladata az illegális fémkereskedők kiszűrése és tevékenységük legális mederbe terelése. A közúti áru- és személyszállításra vonatkozó előírások betartása érdekében végzett ellenőrzések célja elsődlegesen a közúti közlekedés biztonságának javítása, a jogosulatlan fuvarozás elleni hatékonyabb fellépésben való részvétel. A közúti közlekedés biztonságát – ezen belül is az elalvásos balesetek megelőzését, illetve esetszámának csökkenését – szolgálják a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejének, a menetíró készülékek és adatrögzítő lapok használatára vonatkozó rendelkezések betartására és ezen eszközök manipulációinak felderítésére irányuló ellenőrzések. A veszélyes áruk közúton történő szállítására vonatkozó rendelkezések betartására irányuló ellenőrzések preventív jelleggel azt a célt szolgálják, hogy a szabálytalan szállítások felderítésével megelőzhetők legyenek az olyan közlekedési balesetek, amelyek katasztrófahelyzetet is eredményezhetnek. A szakterület kiemelt figyelmet fordít a tisztességes fuvarozói magatartást tanúsító gazdálkodók érdekeinek védelmére, illetve a jogszabályok kijátszása által szerzett versenyelőnnyel bíró cégeknek a fuvarpiacról történő kiszorítására. Az EKÁER közúti és az áruszállításhoz kapcsolódó telephelyi ellenőrzései során a rendészeti szakterület a bejelentésekben szereplő adatok valódiságát, illetve a bejelentett szállítmányok tekintetében elvégzett előzetes elemzés által feltárt kockázatok megalapozottságát ellenőrzi. A rendészeti szakterület egyik kiemelt feladata az igazolatlan származású jövedéki termékek Magyarországra – főként az Európai Unió külső határszakaszain – történő illegális behozatalának megakadályozása, felderítése. A pénzmosás megelőzése és felderítése terén jelentkező feladatok közül a rendészeti szakterület felelős az Európai Unió külső vámhatárán működő határátkelőhelyek forgalmában megjelenő készpénzösszegek jogszerű és szabályszerű kivitelének és behozatalának betartásáért és betartatásáért.

Összegzés

Az adó- és vámhatóság legfőbb célkitűzése – természetesen a költségvetési bevételi előirányzat elősegítése mellett –, hogy a jogkövető adózókat segítse adózási magatartásuk során, a tisztességtelen, adóelkerülő adózókat pedig minél pontosabban azonosítsa, és velük szemben hatékonyan, célzottan lépjen fel. Ennek köszönhető ugyanis, hogy az adó- és vámhatóság az ellenőrzési tevékenységén keresztül is „szolgáltatásokat nyújt”, védi a tisztességes gazdálkodók érdekeit a jogkövetők versenyelőnyének fenntartásával, a tisztességtelen adózókkal szembeni hatékony és eredményes fellépéssel. Ezt a törekvést szolgálja az ellenőrzési terv, irányt adva az ellenőrzést végzőknek és tájékoztatásul szolgálva az adózóknak.