A turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos aktualitások
„Újra kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni”[1]
Ezzel az üzenettel jelent meg áprilisban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapján egy tájékoztató, amelyből számos hasznos információt szerezhetnek a kötelezettséggel érintettek, illetve bárki, akit e téma érdekel.
2023. március 31-én lejárt ugyanis a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő veszélyhelyzeti moratórium, így az érintettek újra kötelesek turizmusfejlesztési hozzájárulást (a továbbiakban: tfh) bevallani és fizetni. A téma aktualitását az adja, hogy jelenleg is tart az év – vendéglátás szempontjából – talán legvonzóbb időszaka, így fontos megosztani a kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókat, tapasztalatokat az érintett adózókkal.
Előzmények
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 2018. január 1-jétől vezette be a tfh-fizetési kötelezettséget az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom szolgáltatásaira vonatkozóan. A tfh bevezetését az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) azon módosítása indokolta, amely az étkezőhelyi vendéglátásban nyújtott egyes szolgáltatások általános forgalmi adójának (a továbbiakban: áfa) mértékét jelentősen, 5%-ra csökkentette. A tfh-t 2020. január 1-jétől kiterjesztették a szálláshely-szolgáltatókra is. Ez az intézkedés éppen egybeesett azzal, amikor a szálláshely-szolgáltatás áfája is jelentősen lecsökkent (18-ról 5%-ra).
Vitán felül áll, hogy a pandémia érkezése és nem várt terjedése, az azzal összefüggésben hozott védelmi intézkedések (korlátozások, lezárások) leginkább e két szektort érintették hátrányosan. Mind tanúi lehettünk annak, hogy számos vendéglátóegység bezárt, de a szektorban szinte mindenkinek alkalmazkodnia kellett a megváltozott körülményekhez, ami jelentős beruházásokkal járt, az érintett gazdálkodóknak jelentős többletterhet jelentett.
Ebben a rendkívül nehéz helyzetben (természetesen a Covid miatti veszélyhelyzetre is tekintettel) a kormány gazdaságélénkítési csomagja a tfh-t is érintette, amely alapján a 2020. március 1. és december 31. közötti időszakban nem kellett a tfh-t bevallani és megfizetni. Ez a kedvezményes időszak 2021-ben is folytatódott, a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra sem kellett a tfh-t bevallani, megfizetni. Végül a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről szóló 468/2022. (XI. 21.) kormányrendelet rendelkezései alapján a 2022. október 1. és 2023. március 31. közötti időszakra sem kellett a tfh-t bevallani, megfizetni.
2023. március 31. után azonban ezeket a mentesítő szabályokat már nem hosszabbították meg, így a kötelezettség újra érvényes.
A kötelezettséggel kapcsolatos alapkérdések
A legfontosabb és nyilvánvalóan mindenkit érintő kérdés, hogy kinek, mi alapján és mennyi tfh-t kell bevallani és megfizetni.
a) Tárgya
Tfh-köteles szolgáltatás az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített nem alkoholtartalmú italforgalom, valamint 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása (a továbbiakban együtt: tfh-köteles szolgáltatás) is. A TEÁOR 08 49.39 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítási tevékenységek közül a hop on hop off jellegű, menetrend szerinti buszos városnéző turisztikai szolgáltatás tekintetében 2023. május 23-tól különleges szabályok léptek hatályba, amelyek azon szolgáltatókra vonatkoznak, akik a fogyasztó számára kizárólag az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását biztosítják. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt a fentebb megjelölt szolgáltatók esetében az említett szolgáltatás áfamértéke az adó alapjának 5%-a, továbbá a szolgáltatás nyújtását tfh-fizetési kötelezettség terheli.
b) Alanya
A tfh fizetésére kötelezett minden olyan személy vagy szervezet, amely saját nevében tfh-köteles szolgáltatást nyújt.
A csoportos áfaalanyok helyzete e tekintetben speciális, mivel esetükben a csoportos áfaalanyiság az áfa tekintetében irányadó, más adó, illetve kötelező jellegű befizetés, így a tfh szempontjából viszont nem. Következésképpen a tfh alanya a tfh-köteles szolgáltatást nyújtó személy, illetve szervezet, vagyis csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalany tagja saját maga köteles e hozzájárulást bevallani és megfizetni.
Fontos, hogy az adókötelezettség egyértelműen a tfh-köteles szolgáltatáshoz kötődik, így abban az esetben, ha az adózó az adott bevallási időszakban nem nyújt tfh-köteles szolgáltatást, akkor bevallási, fizetési kötelezettség sem terheli.
2021. január 1-jétől érvényes szabály, hogy nem kell tfh-t fizetni az Áfa tv. szerinti közvetített szolgáltatásként nyújtott szolgáltatások után. Így, ha az éttermi vagy szálláshely-szolgáltatást például utazásközvetítő nyújtja a saját nevében – más javára, azaz közvetített szolgáltatásként, de nem az árrésadózás szabályai szerint –, akkor nem keletkezik tfh-fizetési kötelezettsége. Ennek indoka a halmozódás kizárása, azaz, hogy e szolgáltatás után ne keletkezzen kétszer tfh-fizetési kötelezettség, egyszer a tényleges nyújtójánál, másodszor pedig a szolgáltatást közvetítőnél.
c) Mértéke
A tfh alapja a tfh-köteles szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke. A tfh mértéke 4%.
d) Bevallása, fizetése
A tfh-t az önadózás szabályai szerint kell megállapítani és bevallani az xxTFEJLH jelű elektronikus nyomtatványon, amelynek elnevezésében az xx az adott évre utal, tehát 2023-ban a 23TFEJLH nyomtatványt kell kitölteni.
A bevallás gyakorisága az áfabevallás gyakoriságához igazodik. A tfh-t 2023. április 1-jétől kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Így a havi bevallóknak először a 2023. április 1-jétől április 30-áig terjedő időszakról 2023. május 22-éig, a negyedéves bevallóknak pedig 2023. II. negyedévről július 20-áig kellett megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük. Az éves bevallóknak a 2023-as évről 2024. február 26-áig kell teljesíteniük ezt a kötelezettséget. Ebben a bevallásban, a tfh alapjának megállapításakor értelemszerűen nem kell figyelembe venni a 2023. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakot.
Arról az időszakról, amelyről a tfh fizetésére kötelezett személy áfabevallás benyújtására nem köteles (például az áfában alanyi mentességben részesül) a tfh-t a tárgyévet követő február 25-ig kell bevallani és befizetni. A tfh-bevallási kötelezettségéről akkor is egy darab bevallást kell benyújtani, ha az éves időszakot többször megszakítja egy-egy havi tfh-bevallás. Fontos azonban, hogy ez az éves bevallás csak azoknak az időszakoknak az adatait tartalmazhatja, amelyekről havi bevallást nem adott az adóalany.
2021. január 1-jétől azt is rendezi a jogszabály, hogy amennyiben az adózó külföldi fizetőeszközben (például euró vagy dollár) határozza meg az ellenértéket, a nem forintban meghatározott szolgáltatás-ellenértéket hogyan kell forintra átszámítani. Ebben az esetben az áfakötelezettség megállapításához használt árfolyamot kell alkalmazni. Vagyis – fő szabályként – a számla teljesítési dátuma szerinti banki devizaeladási árfolyamot kell alapul venni az adó megállapításánál.
Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok, felmerült kérdések
a) Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
Annak meghatározása során, hogy az áfa szempontjából milyen szolgáltatás minősül kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, nem elegendő csupán az ágazati jogszabályok fogalommeghatározására, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) TESZOR-szám alá való besorolására alapozni, a minősítést a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján kell elvégezni.[2] Így tehát kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásként tekinthetünk minden olyan szolgáltatásra, amikor az adóalany idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, vagyis a szolgáltatás alapvetően turisztikai jellegű.
b) Étkezőhelyi vendéglátás
Az étkezőhelyi vendéglátás esetén a tfh tárgya az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és ahelyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom abban az esetben, ha teljesülnek a kedvezményes áfamérték (5%) alkalmazhatóságának feltételei. Mivel a kedvezményes adókulcs alkalmazhatósága kapcsán számos kérdés érkezett az adóhatósághoz, ezért a NAV a hivatalos weboldalán egy erre vonatkozó speciális tájékoztatót is kihelyezett.[3]
A kedvezményes adókulcs alkalmazásának részletei
Ahhoz, hogy egy kérdéses tevékenység 5%-os adómérték alá tartozzon, az alábbi feltételeknek kell együttesen fennállniuk:
- Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia;
- ennek a szolgáltatásnak a KSH Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszerének (a továbbiakban: TESZOR’15) besorolási rendje szerint a TESZOR’15 56.10 alá kell tartoznia;
- a szolgáltatásnak étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell irányulnia.
Ha e feltételek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes adómérték nem alkalmazható!
A kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy az adóalany által teljesített ügylet az Áfa tv. értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak minősüljön. Fontos, hogy az Áfa tv. értelmében nem attól minősül szolgáltatásnak az ügylet, hogy az ételt, italt helyben készítik, hanem attól, hogy az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatások kísérik, amely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben.
A kedvezményes adókulcs alkalmazásához ezért kiemelten fontos eldönteni, hogy egyszerűen csak étel-, illetve italértékesítés, vagy komplex étkezési szolgáltatás történik-e. Ehhez ugyanis az étel-, italértékesítés mellett fenn kell állnia a további kiegészítő szolgáltatások mindegyikének vagy jelentős részének. Alapvető kérdés például, hogy a vendéglátóegységben van-e asztal és szék, a fogyasztáshoz kap-e a vendég evőeszközt, tányért, tálcát, szalvétát, van-e felszolgálás, takarítás, mosogatás, az asztalt leszedik, letörlik-e, valamint találunk-e szemetest, és van-e mosdó a vendéglátóhelyen (így egy-egy pláza ételudvara idetartozhat).
A felsorolás alapján nyilvánvaló, hogy önmagában az a tény, hogy a vendéglátóegységben van egy szemetes, még nem elegendő a kedvezményes adókulcs alkalmazásához, a felsorolt szolgáltatásoknak meghatározó részben jelen kell lenniük a fogyasztás során.
A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságának másik feltétele, hogy az adóalany által végzett ügylet a TESZOR’15 56.10 kategóriába tartozzon.
Ebbe a kategóriába tartozik egyrészt az étteremben, kávéházban, étkezőhelyen, hajón vagy vasúti étkezőkocsiban teljes kiszolgálással történő ételszolgáltatás, vagyis az ételek és italok elkészítését és pincér általi felszolgálását ezek az étkezőhelyek végzik, és az asztalnál (pultnál vagy bárpultnál) ülő vendégek számára történő felszolgálással teljes szolgáltatást nyújtanak.
Nem tartozik azonban ebbe a körbe a munkahelyi, illetve a közétkeztetés, a rendezvényeken biztosított ételszolgáltatás.
Az ital fogyasztása – ételfogyasztás nélkül – kizárólag akkor tartozhat a kedvezményes körbe, ha a vásárlás étkezőhelyi vendéglátás keretében történik (pl. egy étteremben leülve fogyasztunk el egy teát, kávét, turmixot, limonádét, alkoholmentes koktélt, szörpöt, facsart innivalót vagy italautomatában sűrítménnyel és szódavízzel készült üdítőt).
Fontos azonban, hogy még ilyen körülmények között sem értendő ide az alkoholos italok (pl. ír kávé, koktélok), illetve a palackozott, nem helyben készült italok helyben fogyasztása (még akkor sem, ha kitöltik pohárba és citromkarikával díszítik).
Ha az étkezés során nem 5%-os adómérték alá tartozó fogyasztás is történt (alkoholos ital), akkor a számlán megosztva kell szerepelnie az 5%-os és a 27%-os adómértékkel járó fogyasztásnak, sőt a fogyasztással arányosan a szervizdíjnak is. Vagy a másik lehetőség, ha nincs megbontva az adóalap, akkor minden 27%-kal adózik.
Ha elvitelre rendelik az ételt, italt, de mégis ott helyben fogyasztják el, az nem a kedvezményes 5%-os adómérték, hanem a 27%-os adómérték alá tartozik, feltéve, hogy a termékre egyébként nem kedvezményes adómérték vonatkozik, mint az Áfa tv. 3/A. sz melléklet 4. pontja alá tartozó, lisztből készült termékek (például pizza) esetén, amelyek 18%-os adómértékkel adóznak. Ha helyben fogyasztásra rendelik meg, de végül az egészet vagy egy részét becsomagoltatják és elviszik, akkor kedvezményes, 5%-os adómérték alá tartozik. Ennek az az oka, hogy a kedvezményes kulcs alkalmazásánál az eredeti szándékot kell figyelembe venni.
Menü fogyasztása esetén, amennyiben nem helyben készített ital vagy alkoholos ital jár a menühöz, a vendéglátó vagy megbontja az adóalapokat, vagy a nem kedvezményes kulccsal adózik az egész fogyasztás.
c) Felszolgálási díj, borravaló
A NAV ellenőrzései során számtalanszor felmerül kérdésként a borravaló kezelése, adózása, a felszolgálási díjjal való összevetése, valamint a kettő eltéréseinek tisztázása. A tfh szempontjából is jelentősége van e két díjnak, mégpedig amiatt, hogy a tfh alapjába beleszámít-e a vendéglátóhelyek által felszámított felszolgálási díj, illetve a vendégek által adott borravaló.
A felszolgálási díj az áfabeli megítélés szempontjából a tfh-köteles szolgáltatás ellenértékének (a vállalkozás bevételének) a része, így a tfh alapjába tartozik. Nem része viszont az áfa alapjának, így a tfh alapjába sem kell beszámítani a vendég által önként adott borravalót, mivel annak adása nem kötelező, és összege sem előre meghatározott.
A NAV ellenőrzéseinek eredményei
A NAV a költségvetés és a tisztességes adózók védelméért, a turizmus-vendéglátás ágazat – mint Magyarország szempontjából meghatározó, arculatot, országimázst befolyásoló szektor – fehérítése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a szálláshely-szolgáltatók, vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetőinek számlázási, bizonylatolási gyakorlatát, és az adatokat összeveti a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) továbbított forgalmi adatokkal. Az adóhatóság kockázatelemzési és ellenőrzési tevékenysége során összeveti az NTAK-adatokat az online pénztárgépek és a számlák adataival, valamint a bevallási adatokkal, és amennyiben eltérést tapasztal, intézkedik. Az előző évek során a tfh-t is érintő vizsgálatok 20%-a zárult megállapítással.
Emellett nyilvánvaló az is, hogy a NAV a rendelkezésére álló saját adatvagyont is a kiválasztás, kockázatelemzés szolgálatába állítja és helyszíni ellenőrzései során előkészítő tevékenységéhez, az előzménykutatáshoz használja. A NAV az online pénztárgépek adatait akkor is figyelemmel kíséri, amikor arra az adózók nem is gondolnak, így például egy meghirdetett adótraffipax-előrejelzést megelőzően, a jelzés megjelenésekor, az előre jelzett ellenőrzések lefolytatásakor, valamint az azt követő időszakban. Az így keletkező adatsorok révén kiválóan elemezhető egy-egy vállalkozás adózási magatartása, önkéntes jogkövetési hajlandósága. Amennyiben egy adott vállalkozás pénztárgépes adatai, a beütött nyugták száma, értéke a meghirdetett ellenőrzés hírére emelkedni kezd, az érthető módon dicséretes és megfelel a várakozásoknak. Még az is érthető, hogy az ellenőrzések napján az adóellenőrök első bemutatkozása után az ellenőrzött adózó és a környékén (a kerületben vagy a településen) tevékenykedők forgalma is növekedésnek indul. Az már azonban kevésbé magyarázható racionális és jogszerű indokokkal, hogy az ellenőrzések befejeztével a forgalom és a bizonylatolási fegyelem egyes esetekben jelentősen visszaesik.
Tudnia kell minden vendéglátó és szálláshelyadással foglalkozó vállalkozásnak, hogy az online pénztárgépek és a kiállított számlákról benyújtandó adatszolgáltatás ténylegesen online, vagyis a NAV-nak valós idejű képe van a gazdaság folyamatairól. Munkatársaink és számítástechnikai megoldásaink folyamatosan nyomon követik az adózók viselkedését, jogkövetését. Ha olyan, kedvezőtlen tendenciákat tapasztalnak, ami adózási kockázatot jelent (visszaeső forgalom az ellenőrzések után, aránytalanul növekvő kedvezményes kulcsú értékesítés rögzítése, szakmailag nem indokolható arányú sztornóbizonylat kiállítása stb.), először a helyszíni ellenőrzés jelenik meg vizsgálati célból, esetleg forgalomszámlálást is végez. Ezt követően azonban a beszerzett információk és a tapasztalatok alapján célzottan adóellenőrzést is elrendelhetnek. Lényeges kiemelni, hogy a bevételek eltitkolása (pl. bizonylatkiállítás elmaradása) esetén az adóhiány feltárása mellett 200%-os mértékű adóbírság és késedelmi pótlék is megállapítható a problémás időszakra, ami jó esetben egy hónap, rosszabb esetben akár egy év is lehet. Érdemes tehát minden érintett vállalkozásnak kiszámolnia, hogy vajon érdemes-e ezt kockáztatnia.
Összegzés
Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy akár a hazai, akár a külföldi vendégek rövidebb vagy hosszabb időt töltsenek el itt, és meglátogassák városait, falvait, nevezetességeit, földrajzi értékeit, különlegességeit. Az ország megítéléséhez nagymértékben hozzájárul, hogy az idelátogatók milyen élményeket szereznek, milyen benyomásokkal távoznak és milyen híreket visznek tovább rólunk. A turizmus és a vendéglátás a pandémia után ismét fellendülőben van, de fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése kizárólag innovációval, további beruházásokkal lehetséges. Ezek egyik forrása a cikkem témájául szolgáló turizmusfejlesztési hozzájárulás, amelynek értelmezéséhez, szabályainak áttekintéséhez kívántam segítséget nyújtani, illetve ismertetni azokat a kérdéseket, amelyek a mindennapi gyakorlatban felmerültek, ezzel is segítve a kötelezettség gördülékeny teljesítését.
[1]Újra kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
[2]https://nav.gov.hu/ado/afa/A_kereskedelmi_szalla20191223
[3]https://nav.gov.hu/ado/adozasi_kerdes/2023-7_-_Az_etkeztetesi_vendeglato_szolgaltatasok_nyujtasa_soran_alkalmazando_5_-os_adomertek