A NAV bűnügyi területének bemutatása

Pénzügyi nyomozás

A költségvetést károsító bűncselekmények nyomozásának szervezeti háttere meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt 20 évben. A pénzügyi nyomozás története, tendenciái egyértelműen igazolták, hogy annak a szervezetnek célszerű nyomozni a költségvetésre káros ügyletek és elkövetőik után, amelyik az adóbeszedésért is felelős és egyben rendészeti, valamint bűnügyi hatáskörrel is rendelkezik.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) 2011-es megalakulásával a három – adóztatási, rendészeti, bűnügyi – szakterület együttműködése új távlatokat nyitott a hatékony, eredményre predesztinált adóztatási, adóbeszedési tevékenység előtt, és ezzel együtt más dimenziókba helyezte a bűnügyi tevékenység kereteit kijelölő szemléletrendszert is.

Vannak olyan gazdasági szektorok, ahol kizárólag adóigazgatási eszközökkel nem lehet érdemi lépést tenni a feketegazdaság felszámolásának irányába, ilyen például a magas adótartalmú termékek legális és illegális kereskedelmére rácsatlakozott, a költségvetést károsító, az állam terhére gazdagodó, szervezett bűnözői csoportok nyomozóhatósági felszámolása. A bűnözést lehetővé tevő, abból származó „fekete profit” elvonása az a terület, ahol egy professzionális nyomozóhatóság – folyamatos jelenlétével – képes társadalmilag és nemzetgazdaságilag is kimutatható eredményeket elérni. Minden egyes bűncselekményből származó forint elvonása egyrészt kármegtérülést eredményez, másrészt a jövőre vonatkozóan megakadályozza, hogy a bűnözők a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő anyagi forrásokkal rendelkezzenek. Az adott bűnszervezet félreállításával a legális gazdaság szereplőinek lehetőségük lesz birtokukba venni a korábban a bűnszervezet által uralt piaci szegmenst. A piac egyértelműen tisztul azáltal, hogy a NAV bűnügyi szakterülete fellépésének eredményeként a bűnszervezet széthullik, tagjaival szemben adott esetben személyi kényszerintézkedést alkalmaznak, azaz fogva tartják őket.

A NAV bűnügyi szakterülete a költségvetés – a legális gazdaság és a tisztességes piaci szereplők – védelmére koncentrálva alakította ki a stratégiai célkitűzéseit. A stratégia fókuszában a bűnös eredetű vagyonok visszaszerzése, a szervezett jellegű bűnözői csoportok felszámolása, a bűnügyileg fertőzött ágazatokban pedig a piactisztítás, az adómorál erősítése áll.

A NAV vezetése ezen célok mentén alakította ki a bűnügyi szakterület struktúráját. A nyomozati tevékenységet hét bűnügyi igazgatóság, valamint a speciális hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főosztály látja el, a szervezeti egységek tevékenységét pedig a Bűnügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: BFIG) és annak egyes főosztályai koordinálják, támogatják.

A szakterület folyamatos képzése, az elemzőképesség és az eszközrendszer hatékony korszerűsítése, a nemzetközi bűnügyi együttműködés lehetőségeinek maximális kiaknázása, a leplezett nyomozati eszközök használata, a kor követelményeinek megfelelő tudással és eszközrendszerrel működő információtechnológiai egységek, továbbá az adószakértőkből álló bűnügyi egység, valamint az elemzők célorientált hadrendbe állítása mind-mind a NAV, ezen belül pedig a NAV bűnügyi szakterületének stratégiai céljait szolgálják.

Vagyonvisszaszerzés

A legfontosabb tézis a reparáció, a sértetti kármegtérülés fontossága. A költségvetést sértő bűncselekmények esetén közvetlen sérelem éri a hazai és/vagy az európai közösségi költségvetést, s ezáltal az állam által működtetett társadalmi alrendszerek léte kerülhet veszélybe.

A reparáció érdekében tett vagyonvisszaszerzési tevékenység alapvetően három célt szolgál: a sértettnek okozott kár megtérülését, a bűnös gazdagodás elvonását és ezáltal a bűnszervezetek működését lehetővé tevő javak elvonását. Másodlagos célként említhető a tipikusan a költségvetést károsító, a feketegazdaság területén közismert szervezett bűnelkövetési jelenlét visszaszorításával a piactisztítás, az adózói morál megerősítése, illetve a legális gazdasági szereplők támogatása.

A fentiek jól mutatják, hogy a hatékony vagyonvisszaszerzési tevékenység sokoldalúan képes hatni a költségvetés bevételeire. A NAV bűnügyi szakterülete követi az új irányzatokat, és a folyamatosan változó gazdasági, piaci viszonyokhoz, valamint a megújuló elkövetési magatartásokhoz igazítja a tevékenységét.

Felderítés

A szervezett bűnözői csoportok működésének felderítése, megszakítása és felszámolása szintén kiemelt bűnügyi cél. Egy-egy „kiiktatott” bűnszervezet, bűnszövetség ugyanis egy adott évben akár további több száz milliós vagy éppen milliárdos kárt is képes okozni a költségvetésnek, ha tovább folytatja bűnös ügyködését. A szervezett bűnözői csoportok félreállításával a korábban a bűnszervezet által uralt piaci szegmenset újra a legális gazdasági szereplők foglalhatják el, amivel a tisztességes piaci szereplők tevékenységének megerősítését és a költségvetési bevételek növekedését érhetik el.

Piacvédelem

A NAV piacvédelemi tevékenysége összehangolt folyamat, amelyben részt vesz az adó-, a rendészeti és a bűnügyi szakterület. Az információk értékelését követően a három szakterület együttes döntése alapján tervez és hajt végre célzott intézkedéseket. Az elmúlt időszak tendenciái azt mutatják, hogy a közös fellépés számos piaci szektorban eredményezett érzékelhető tisztulást. Az ágazattisztítás lehetőséget biztosít a legális vállalkozók bevételének növelésére, ami ténylegesen befolyó adóbevételt eredményez a költségvetés számára.

A piacvédelmi tevékenység hatásait jól szemléltetheti az a közelmúltbeli bűnügyi akció, amely egy piaci szinten nagyban működő zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet tevékenységét szakította meg, és amelynek eredményeként a „lefülelt” céghálózat vezetői és tagjai lakat alá kerültek.

Az ügyben felderített bűnszervezet fő profilja az volt, hogy a Budapesti Nagybani Piac egyes zöldség- és gyümölcskereskedőinek állított ki fiktív belföldi beszerzési számlákat, miközben a cégek az árut valójában a Közösség területéről közvetlenül szerezték be. A számlagyár strómanok nevére íratott cégei emellett számos más tevékenységről is állítottak ki valótlan tartalmú számlákat, sőt a bűnszervezet áruszállítást és logisztikai adminisztrációt is vállalt. A céghálózat ezekkel a módszerekkel összesen csaknem kétmilliárd forint áfát csalt el.

A bűnszervezet tevékenységének felszámolására összehangolt bűnügyi intézkedések történtek. A NAV nyomozói az akció során 20 gyanúsítottat hallgattak ki, továbbá a költségvetést ért kár megtérüléséért jelentős mennyiségű készpénzt, nagy értékű gépjárműveket, ékszereket, befektetési aranyat, illetve még nem használt luxus ruházati termékeket is lefoglaltak, továbbá bankszámlákat és ingatlant zároltak. A kutatások alkalmával a pénzügyőrök adózatlan jövedéki termékeket is találtak. Az akciót a NAV MERKUR Bevetési Egysége is segítette, a NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának revizorai és végrehajtói pedig a gyorsan romló árukészlet elárverezésében működtek közre.

A nyomozó hatóság általi őrizetbe vételt követően a bíróság elrendelte a bűnszervezet vezetőinek a letartóztatását, és amennyiben a bűnösségük beigazolódik, az elkövetők a költségvetési csalásért akár 20 évet is kaphatnak.

Bűnügyi és rendészeti együttműködés

A rendészeti szakterülettel nemcsak a piacvédelmi tevékenység frontján, hanem a napi folyamatokban is szoros az együttműködés. Az egyenruhás állomány munkatársai támogatják a bűnügyes kollégák biztonságos és hatékony helyszíni intézkedéseit. Felderítik a költségvetést, illetve a szellemi tulajdont sértő bűncselekményeket, amelyek nyomozását a bűnügyi szakterület folytatja le. A dohánytermékkört érintő jogsértések elleni fellépés terén is koncentrált együttműködés alakult ki, mind a témakört érintő szakmai döntések kialakítása, mind pedig a közös helyszíni hatósági fellépések érdekében.

A bűnügyi és a rendészeti együttműködésnek – sok más mellett – remek példája az a szintén a közelmúltban végrehajtott közös fellépés, amelynek eredményeként egy cigarettagyárat proaktív módon, a működésének beindulása előtt számoltak fel. A konkrét ügyben a NAV BFIG és Bevetési Igazgatósága (a továbbiakban: BEVIG) közös munkájának eredményeként július 13-án egy nagy kapacitású illegális cigarettagyárat lepleztek le, még közvetlenül a termelés megindítása előtt. A helyszínen talált és lefoglalt alapanyagokból 11 millió szál hamis, Marlboro márkájú cigarettát tudtak volna gyártani az elkövetők.

Minden szervezetten és profin működött volna, ha az üzem beindul. Az illegális cigaretta előállítására kialakított nagyméretű helyiséget belső hangszigeteléssel látták el, és külön épületekben tervezték elszállásolni a munkásokat, továbbá az üzemkész cigarettagyár körülötti területet kutyákkal és több kamerával is védték a kíváncsiskodóktól.

A felderített adatok alapján a nyomozók jövedékkel való visszaélés elősegítése bűncselekmény miatt folytatják le az eljárásukat, továbbá az ügy kapcsán jövedéki eljárást is bevezettek a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társasággal szemben. A komplex akcióban közel 100 pénzügyőr vett részt, akik munkájukkal elérték, hogy egyetlen szál hamis cigaretta sem került forgalomba. Ennek megfelelően sem a magyar költségvetésnek, sem a legális piaci szereplőknek nem tudtak kárt okozni az elkövetők.

Nemzetközi kapcsolatok

A NAV bűnügyi szakterülete vagyonvisszaszerzési tevékenységében egyre hangsúlyosabb szerepe van a nemzetközi viszonylatnak, tekintettel arra, hogy a magyar bűnelkövetők a vagyonukat gyakran külföldön rejtik el. Az eredmények érdekében az információk globális, gördülékeny, akadálymentes és minél gyorsabb cseréje kulcsfontosságú szerepet tölt be a modern bűnüldözésben.

A NAV BFIG az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL) által működtetett Európai Biztonsági Hálózati végpontok kiépítésével megfelel a közvetlen, gyors nemzetközi információcsere követelményének. A NAV bűnügyi szakterülete évek óta a legfőbb adatszolgáltatója az EUROPOL keretei között a közösségi áfacsalások elleni hatékony fellépésre intézményesített Bűnelemzői Projektnek. A nemzetközi jelenlét kapcsán jelentős a magyar szerepvállalás a NAV bűnügyi és jövedéki szakterületei által koordinált, a „dizájner üzemanyagokkal” elkövetett adóelkerülés visszaszorítását célzó, összehangolt nemzetközi műveletsorozatban is.

Az áfacsalások jelentős részének elkövetése különböző tagállambeli gazdasági társaságokkal történik, ezért nemzetközi szintű együttműködés van az EUROPOL-, az EUROJUST-szervekkel, valamint a vagyonvisszaszerzés körében az ARO- és CARIN-egységekkel.

A cél a nemzetközi bűnügyi együttműködés eszközrendszerének kiterjesztése a hazai gyakorlatra. Elsősorban a konkrét ügyekben történő együttműködés erősítése áll a középpontban, ezek során a bűnügyi szakterület igyekszik kiaknázni a nemzetközi kapcsolati hálóban rejlő lehetőségeket.

Elektronikus adatok, releváns információk szűrése

Tíz éve még mázsányi irattornyokkal jöttek vissza a pénzügyi nyomozók egy-egy bűnügyi helyszínről. Mára ez megváltozott, elektronikus adatokat foglalnak le a kutatások során, informatikai rendszerekben tárolt bizonyítékokra „vadásznak”. Ez komoly kihívás, hiszen bonyolult felhőtechnikán alapuló rendszerekből, terrabyte-nyi adathalmazokból kell kiválogatni az értékelhető bizonyítékokat, amelyek a bíróság előtt is megállják majd a helyüket.

A bűnügyi területen óriási jelentősége van tehát az értékelő-elemző képességnek, az adatmentő és adatbányászati ismereteknek. Az értékelő-elemző munka nagyban támogatja a pénzügyi nyomozás menetét, a bűncselekmények bizonyítása szorosan összefügg az elemzőtevékenységgel (bankszámla-, hívásadat-, nyilvántartás-elemzés), amely egyértelműen elválaszthatatlan a vagyonbiztosítás és a nemzetközi bűnügyi együttműködés eredményességétől.

High-tech

A büntetőeljárások során egyre nagyobb kihívást jelent az eljárások során különféle forrásokból beszerzett és különféle formátumú adatok feldolgozása, a releváns információk közötti összefüggések feltárása. Ennek támogatása érdekében vezették be a Bűnügyi Elemző Rendszert, amely már jelenlegi formájában is képes kiszolgálni az adatelemzési igények nagy részét, azonban a rendszer folyamatos fejlesztése révén további hatékonyságnövekedés várható.

 A bűnügyi szakterület rendelkezik egy, a jelen kor informatikai változásainak lekövetésére képes információtechnológiai adatbányász- és adatmentő egységgel is. A büntetőeljárások helyszíni intézkedései során, a bizonyítás vagy a vagyonbiztosítás érdekében végrehajtott kényszerintézkedések esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a különböző elektronikus adatok, a kriptovalutákban tárolt bűnös vagyon felderítésére és kezelésére is. Az IT-kompetenciát igénylő feladatok koordinációját, továbbá a speciális IT-szakfeladatokat, a szaktanácsadói munkát a BFIG Információtechnológiai és Adatmentő Főosztálya végzi (a továbbiakban: BITAF).

A BITAF Adatmentési és Információfeldolgozási Osztály, továbbá a BITAF Kiber Bűnüldözési és Adatfeldolgozási Osztály felkérései és adatfeldolgozásai dinamikusan növekednek. A BITAF Kiber Bűnüldözési és Adatfeldolgozási Osztálya végzi többek között a kriptovaluták nyomonkövetésével, lefoglalásával és a blockchain-elemzéssel kapcsolatos feladatokat.

A pénzügyi nyomozók munkáját adózási és számviteli szakértői tevékenységgel segíti a Revizori Főosztály, amely szervezeti egység szintén a Bűnügyi Főigazgatóságon belül tevékenykedik. A bűnügyi szakterület revizor kollégái mindannyian rendelkeznek adótanácsadói vagy mérlegképes könyvelői végzetséggel, de adószakértők, igazságügyi szakértők és könyvvizsgálók is akadnak közöttük, így hatékonyan és szervezetileg is közvetlenül tudják támogatni a pénzügyi nyomozók tevékenységét.

Bűnjelkezelés

A teljesség érdekében fontos még megemlíteni a NAV bűnügyi szakterületébe integrált áru- és bűnjelkezelési tevékenységet, amely mind funkcionálisan, mind informatikai és logisztikai téren egységes és korszerű rendszer intézményesítését igényli. A NAV bűnügyi igazgatóságai és a NAV BFIG Központi Nyomozó Főosztály teljes körű bűnjelkezelését a NAV BFIG Áru- és Bűnjelkezelő Főosztálya látja el.

A központosított feladatellátás egyfelől kapacitásfelszabadítást jelent a nyomozó szerveknek, másfelől lehetőséget teremt az erőforrásokkal való észszerűbb gazdálkodásra.

Feladatköre 2022-ben jelentősen bővült. Az adó- és vámigazgatóságok bűnjeleinek, a lefoglalt termékek megsemmisítésének országos hatáskörrel történő koordinációja, valamint végrehajtása, a BEVIG által ismeretlen elkövető ellen indított és/vagy gyorsított eljárások lefoglalt termékeinek kezelése, valamint a bűnügyi igazgatóságok lefoglalásainak, az érintett őrizetében hagyott lefoglalt bűnjel vagy zár alá vett dolog meglétének rendszeres – negyedéves – ellenőrzése is a feladatkörébe tartozik.

A bűnjelkezelő egység legutóbbi beruházása – az előírásoknak megfelelően kialakított és automata tűzoltórendszerrel védett – veszélyesanyag tároló volt, továbbá egy, a mai kor igényeinek megfelelő, fedett gépjárműtároló.

A 2022-ben (elektronikus árverési felületen) történt értékesítések után befolyt vételár 393 111 000 forint volt. 2022-ben az eladott tárgyak között 80 darab gépkocsi és közel 160 tételben nemesfém és egyéb áru szerepelt.

2021-ben két nagy értékű autót értékesített a NAV. Egy Bentley Continentalt 56 000 000 forint értékben, valamint egy Lamborghini Aventadort 70 900 000 forint összegben.

Zárszó

A bűnügyi állomány szaktudásának folyamatos fejlesztése prioritást élvez, mert a közigazgatásban szükség van felkészült, elhivatott munkaerőre és képzett utánpótlásra. A generációváltás egyértelműen szükségessé tette a szervezett tapasztalatátadást, amelyet a NAV toborzással, utánpótlás-neveléssel és mentorállással igyekszik biztosítani.