Társas vállalkozók biztosítási és járulékkötelezettsége

A tájékoztatási szakterületen eltöltött több mint 10 éves szakmai tapasztalatom alapján úgy látom, a mai napig gondot okoz a szakemberek számára is a társas vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának helyes elbírálása, főleg abban az esetben, ha ugyanaz a magánszemély a társaság tevékenységében is részt vesz és az ügyvezetést is ellátja. Jelen cikkem célja példákkal alátámasztva bemutatni legfőképp a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő tagjainak biztosítási jogviszonyát és az azzal összefüggő járulékfizetési kötelezettség alakulását.

1. Társas vállalkozó

Mindenekelőtt annak megállapításához, hogy egy társas vállalkozó mikor válik biztosítottá és hogyan kell járulékot fizetni, fontos tisztázni, hogy kit is tekintünk társas vállalkozónak a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alkalmazásában.

Társas vállalkozónak[1] minősül tehát:

• a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
• a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
• az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
• az egyéni cég tagja,
• a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az első pont szerint társas vállalkozónak minősül.

A fentiekben leírtakból látható, hogy társas vállalkozónak csak azt tekintjük, aki az adott társas vállalkozásban[2] tagsági jogviszonnyal rendelkezik. Fontos azonban, hogy a betéti, közkereseti és korlátolt felelősségű társaságok esetén nem elegendő a tagsági jogviszony megléte, esetükben a tagnak a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen is közre kell működnie tagsági jogviszonyban, vagy az ügyvezetést kell ellátnia megbízási jogviszonyban. Így például a „csendestársak”, akik csak tőkét fektetnek a vállalkozásba, de annak tevékenységében semmilyen formában nem vesznek részt, vagy a tagsággal nem rendelkező, külső ügyvezetők nem válnak társas vállalkozóvá.

A továbbiakban a társas vállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok tagjainak társadalombiztosítási jogállását ismertetem.

2. Biztosítási kötelezettség

A társas vállalkozások tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében, de emellett elláthatják az ügyvezetői feladatokat is, így több módon válhatnak biztosítottá. A társas vállalkozói státusz automatikusan biztosítási jogviszonyt[3] eredményez. Ez alól kivétel a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki nem minősül biztosítottnak.

Munkavégzés a társaságban

A tag alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:

• munkaviszony,
• megbízási jogviszony,
• tagsági jogviszony.

Itt fontos megemlíteni, hogy személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való részvételt lehet tekinteni, azaz ha a tag részt vesz a tevékenységben, és azt nem valamely más jogviszony keretében teszi.

Tehát nem személyes közreműködés, hanem önálló formája a munkavégzésnek a munkaviszonyban, illetve megbízásban történő munkavégzés.

A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a gazdasági társaság tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. Egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.[4]

A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Ha ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködésnek azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Ptk.[5] szerint megkezdheti.

Ha a gazdasági társaság a tagjával munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesít, a biztosítási kötelezettségét a munkaviszonyban, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Ügyvezetés

A vezető tisztségviselő e feladatát – a társasággal kötött megállapodása szerint –

• megbízási jogviszonyban vagy
• munkaviszonyban

láthatja el a Ptk. értelmében.

Ahogy már említettem, a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. Kivétel ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.

Elsőként mindig azt kell vizsgálni, hogy a tag személyesen közreműködik-e a társaság tevékenységében. Ha igen, akkor az által válik társas vállalkozóvá. Ha emellett az ügyvezetést is ellátja megbízási jogviszonyban, akkor abban a jogviszonyában már nem minősülhet társas vállalkozónak. Egy társaságon belül egy társas vállalkozói jogviszony állhat csak fenn.

A gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője akkor válik biztosítottá, ha e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét.

Tehát a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszonyt, vagy társas vállalkozói jogviszonyt, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez.

Példák

1. Amennyiben a munkavégzés a társaságban megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban történik, úgy ezen jogviszonyok alapján a tag nem minősül társas vállalkozónak. Ha emellett a vezető tisztségviselői feladatokat is ellátja megbízási jogviszonyban, akkor ezt a jogviszonyt át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá. Így a vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel válik társas vállalkozóvá. Megemlíteném még azt az esetet is, amikor a tag csak ügyvezetői tevékenységet lát el megbízási jogviszonyban és mellette semmilyen tevékenységet nem végez a társaságban. Ekkor szintén társas vállalkozónak minősül, a megbízást társas vállalkozói jogviszonynak kell tekinteni, és a jogviszonyt át kell minősíteni.

Személyes munkavégzés és vezető tisztségviselés/ügyvezetés		Biztosítási jogviszony a munkavégzésre tekintettel	Biztosítási jogviszony az ügyvezetésre tekintettel
megbízásban vagy munkaviszonyban	megbízásban	munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve munkaviszony	társas vállalkozó
nincs	megbízásban	nincs	társas vállalkozó

2. Abban az esetben viszont, ha a tag a vezető tisztségviselői feladatát megbízási jogviszonyban látja el, s emellett a társaságban tagi jogviszonyban működik közre (nem megbízással és nem munkaviszonyban), akkor a személyes közreműködésre tekintettel lesz társas vállalkozó, és a vezető tisztségviselőként a választott tisztségviselőkre mint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell rá alkalmazni (tehát nem kell átminősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá a megbízási jogviszonyt). Szintén a tagi jogviszonyban ellátott személyes munkavégzés alapján válik társas vállalkozóvá a tag abban az estben is, ha a vezető tisztségviselői feladatokat munkaviszonyban végzi (a vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátásakor a Tbj. szerinti átminősítésre nem kerül sor).

Személyes munkavégzés és vezető tisztségviselés/ügyvezetés		Biztosítási jogviszony a munkavégzésre tekintettel	Biztosítási jogviszony az ügyvezetésre tekintettel
tagi jogviszony	megbízásban	társas vállalkozó	munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
tagi jogviszony	munkaviszony	társas vállalkozó	munkaviszony

3. Ha a társaságban történő munkavégzés megbízási vagy munkaviszonyban történik, az ügyvezetői tevékenység pedig munkaviszonyban kerül ellátásra, akkor a tagnak nem jön létre társas vállalkozói jogviszonya az adott cégben. Ekkor a biztosítási kötelezettséget a munkaviszonyban, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani jogviszonyonként.

Személyes munkavégzés és vezető tisztségviselés/ügyvezetés		Biztosítási jogviszony a munkavégzésre tekintettel	Biztosítási jogviszony az ügyvezetésre tekintettel
megbízásban	munkaviszony	munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony	munkaviszony
munkaviszony	munkaviszony	munkaviszony	munkaviszony

3. A társas vállalkozó járulékfizetése

Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet:

• kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, azaz főfoglalkozású,
• úgynevezett többes jogviszonyos, ide tartozik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló,
• kiegészítő tevékenységet folytató.

3.1. Főfoglalkozású társas vállalkozó

A biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot (18,5%) a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett, járulékalapot képező jövedelme alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).[6]

Minimálbéren a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni, és a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Ha a főfoglalkozású társas vállalkozó tevékenysége középfokú végzettséghez nem kötött, akkor 2023. január 1-jétől havonta legalább 232 000 forint után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot. Ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a társadalombiztosítási járulék alapja 2023. január 1-jétől legalább havi 296 400 forint.

Példa

Egy kft. tagja az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében. Emellett egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben a kft.-ben főfoglalkozású társas vállalkozónak fog minősülni, mivel a munkaviszonyában a foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát, így a járulékot legalább a járulékfizetési alsó határ után meg kell fizetni.

A járulékfizetési kötelezettséget nem „göngyölítve”, havi átlagban, hanem havonta kell megállapítani.

Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízással végzi, és ezért társas vállalkozóvá válik, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Ha az ügyvezetést ingyenesen látja el, akkor is legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Így abban az esetben, ha az ügyvezető havi 150 000 forint megbízási díjért látja el az ügyvezetést mint társas vállalkozó, 232 000 forint után köteles megfizetni havonta a járulékot, és nem a 150 000 forint után. Ha pedig a minimálbérnél többet keres, akkor az lesz a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék alapja.

A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó:[7]

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
• fogvatartott,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként a kamarai tagságát szünetelteti.

Ha ezek a körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az előzőek szerinti minimálbér 30-ad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

3.2. Mellékfoglalkozású társas vállalkozó

Többes jogviszonyos, ún. mellékfoglalkozású társas vállalkozó az, aki a társas vállalkozói jogviszonya mellett

• munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál –, és foglalkoztatása a munkaviszonyában, munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy
• köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (a továbbiakban: nappali tagozatos tanuló).

A jogviszony minősítése szempontjából nagyon fontos, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszonyban a foglalkoztatás valóban megvalósuljon, tehát munkavégzés történjen, illetve, hogy a hallgatói, tanulói jogviszonyát ténylegesen folytassa a magánszemély. Így amennyiben például a mellékfoglalkozású társas vállalkozó a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van, vagy a tanulmányi, hallgatói jogviszonya passziválásra kerül, akkor főfoglalkozású társas vállalkozóvá válik.

A többes jogviszonyban állónak minősülő társas vállalkozó a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg.[8]

Példa

A főfoglalkozású társas vállalkozónál említett példában annyi változás történik, hogy a magánszemély a kft.-ben már nemcsak az ügyvezetést látja el, hanem munkaviszonyban munkavégzést is vállal heti 20 órában. Ebben az esetben ún. „másodfoglalkozású” társas vállalkozónak minősül, így a fizetendő járulék és szocho alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem lesz.

Speciális eset

Ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal, választása szerint megtett nyilatkozata alapján – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetnie a járulékot. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján, évenként az adóév egészére választhatja azt, hogy a legalább a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot társas vállalkozóként fizeti meg. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetve a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni.

3.3. Kiegészítő tevékenységet folytató

Kiegészítő tevékenységet folytató az, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és társas vállalkozónak minősül akkor is, ha a saját jogú, vagy a hozzátartozói nyugellátása szünetel. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nem biztosított.

Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki[9]

• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíj), szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett, állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó pedig nem köteles a jövedelme után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetni, azaz járulékmentességben részesül.

Összefoglaló táblázat, 2023

	Társas vállalkozó	Társas vállalkozás
Társas vállalkozói jogiszony	Társadalombiztosítási járulék 18,5%	Szociális hozzájárulási adó 13%
Főfoglalkozású	legalább a Tbj. szerinti minimálbér után	legalább a Tbj. szerinti minimálbér 112,5%-a után
Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett	a társaságtól a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után	a tényleges adóalap után
Nappali tagozatos tanuló	a társaságtól a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után	a tényleges adóalap után
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja	a társaságtól a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után	a tényleges adóalap után
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó (nem kisadózó)	a társaságtól a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után	a tényleges adóalap után
Kiegészítő tevékenységet folytató	nincs	nincs

4. Összegzés

A társas vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának minősítése szempontjából elengedhetetlenül fontos tisztázni a gazdasági társaságok tagjainak a társaságban fennálló jogviszonyait. A társadalombiztosítási járulék és a társaságok részéről a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettségét ugyanis az alapul szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.

---

[1] Tbj. 4. § 21. pont

[2] A társas vállalkozásokat a Tbj. 4. § 20. pontja sorolja fel.

[3] Tbj. 6. § e) pontja alapján

[4] Tbj. 11. § (1) bekezdés

[5] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

[6] Tbj. 39. § (1) bekezdés

[7] Tbj. 39. § (3) bekezdés

[8] Tbj. 42. § (2) bekezdés

[9] Tbj. 4. § 17. pont