🔒Vámigazgatási bírság kiszabása vámhiány keletkezése esetén, nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban

1. Bevezető: a vámtartozás keletkezésének alapvető elhatárolása

A nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban realizálódó vámtartozásnak, illetve megszűnésének egyes eseteit egy korábbi cikkben már részletesen bemutattuk. A behozatalivám-tartozás keletkezésének elsődleges elhatárolását a 952/2013/EU rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 77. cikk (1) bekezdése és 79. cikk (1) bekezdése adja: előbbi a jogszerűen keletkezett, utóbbi a szabályok be nem tartása nyomán felmerült behozatalivám-tartozás eseteit határozza meg, illetve írja le. Mint láthattuk, az egyéb terhek, amelyek szóba jöhetnek, jellemzően osztják a vámtartozás jogi sorsát, tekintettel az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtörvény) 1. § (6) bekezdésére.

Összefoglalóan azt a megállapítást tettük, hogy önmagában a mulasztás megvalósulásának – a jogkövető magatartáshoz mért – elsődleges többlet-jogkövetkezménye a szankció alkalmazása lehet, amely negatív jogkövetkezmény vámigazgatási bírság, engedély visszavonása, felfüggesztése stb. formájában ölthet testet a vámigazgatásban. Vámfelügyelet alatt lévő nem uniós áru hivatalból sem vonható szabad forgalomba bocsátási vámeljárás alá ilyen esetben, mintegy szankciós jelleggel.