Az online számlaadat-szolgáltatás az áfabevallások tükrében

2024-től elérhető az eÁFA‑rendszer, amely ismét a figyelem középpontjába helyezte az online számlaadat-szolgáltatást és az adózók által szolgáltatott adatok megbízhatóságát. Az ügyfelek gép-gép kapcsolat útján, illetve az eÁFA webfelületén is hozzáférhetnek a NAV rendelkezésére álló adataikhoz, amelyek egy része az online számlaadat-szolgáltatásból származik. Ha ezek az adatok nem azonosak az ügyfelek áfaanalitikájában található adatokkal, akkor feltétlenül javasolt azok felülvizsgálata, és amennyiben szükséges, javítása is. Fontos hangsúlyozni, hogy számlázási hiba esetén a számla, míg az adatszolgáltatásokban talált ellentmondások esetén az online számlaadat-szolgáltatás korrekciójára[1] van szükség. Ez utóbbit azonban nem az eÁFA‑rendszerben, hanem az Online Számla rendszerben lehet elvégezni.

1. Az esetleges ellentmondások feltárása

A számlaadat-szolgáltatások esetenként bizonyos ellentmondásokat tartalmaznak, amelyek éppúgy származhatnak az adatszolgáltatások pontatlanságából, mint hiányából. A NAV-hoz hasonlóan az ügyletekben érintett felek is egyaránt a legpontosabb, a számlán szereplő adatoknak mindenben megfelelő adatszolgáltatásban érdekeltek. A könyvvezetés alapegysége ugyanis a számla (vagyis a számviteli bizonylat, nem pedig a számláról teljesített online számlaadat-szolgáltatás), így az adózók áfaanalitikája mindig a számlákra épül, míg az eÁFA‑rendszerben elérhető számlaadatok a számlákról teljesített online számlaadat-szolgáltatásokból származnak. Amennyiben az ügyfelek nem megfelelő minőségű adatokat szolgáltatnak, illetve nem szolgáltatnak adatot, úgy az eÁFA-rendszerből kinyert adataik nagy valószínűséggel el fognak térni az áfaanalitikájukban és ennélfogva a benyújtott áfabevallásukban szereplő adatoktól.

Noha a NAV a különböző fejlesztéseivel az ügyfelek könyvelési folyamatainak digitalizációját és az adminisztrációs terheik csökkentését igyekszik elősegíteni, a valóságtól eltérő, hibás adatok éppen ez ellen a törekvés ellen hatnak. Több erőforrást emészt fel ugyanis az eltérések utólagos feltárása, mintha az ügyfelek az adatszolgáltatásaik teljesítéséhez közelebbi időpontban azonosítják a számlaadataik esetleges anomáliáját. Különösen igaz ez, ha rendszerszintű logikai ellentmondás azonosítható az adatok alapján, amely akár hosszú hónapokon át is rejtve marad, és arról esetleg csak a NAV segítségével, egy támogató eljárás, illetve jogkövetési vizsgálat keretében, vagy rosszabb esetben adóellenőrzés során szembesül az ügyfél.

Az előzőekből következik, hogy különösen ajánlott az ügyfeleknek legalább bevallási időszakonként összevetni az online számlaadat-szolgáltatásaikból származó és a saját nyilvántartásaikban szereplő adatokat, továbbá elvégezni az Online Számla rendszer által az adatszolgáltatásaikkal kapcsolatban adott visszajelzések[2] alapján szükséges vizsgálatokat, esetleges javításokat. Ha ugyanis az adatok összhangjának vizsgálata például az adózó által használt számlázóprogram új verziójának telepítését követően rövid időn belül, mindössze néhány számla és az azokról teljesített adatszolgáltatások alapján megtörténik, sokkal kisebb erőforrást köt le az eltérés azonosítása, illetve a működés kijavítása. Ezzel szemben egy bevallási időszak végén, egy különösen nagy számlavolumennel rendelkező társaság esetén ezt a kontrollt mind a könyvelést végző, mind az annak technikai hátterét biztosító munkatársak egyébként is nagyfokú leterheltség mellett kellene, hogy rövid idő alatt elvégezzék, ezért számukra különösen nagy segítséget jelenthet a fennálló anomália mielőbbi észlelése és javítása.

Az előzőek miatt kifejezetten célszerű a belső kontrollfolyamatok pontos kidolgozása, valamint a számlaadat-szolgáltatási és -feldolgozási folyamatok megfelelő digitalizálása – ami a könyvelési, az adózási és az információtechnológiai területek szakembereinek szoros együttműködésével biztosítható –, különösen, ha egy nagyobb társaságról, esetleg cégcsoportról van szó. Ez akkor is javasolt, ha az ügyfelek által használt szoftverek fejlesztői például más nyelvi környezetben, több, eltérő követelményrendszer szerint fejlesztett alkalmazások egyidejű működtetésével kell, hogy végezzék a munkájukat. A támogató eljárások, illetve jogkövetési vizsgálatok tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a számlaadat-szolgáltatást teljesítő rendszerek kialakításánál az adózási szakemberek és az informatikai szakemberek közös gondolkodására és rendszeres információcserére is szükség van. Nem egyszer fordult már elő, hogy az ügyfelek számlázóprogramja (vagy annak egy-egy újabb verziója) bár megfelelő kialakítású volt, de a felhasználók közreműködését igényelte az elvárt működéshez (például az új programverzió telepítéséhez), akik viszont a szükséges műveletet helytelenül vagy egyáltalán nem végezték el. A program adatszolgáltatása így hibás, sőt akár sikertelen is lehetett.

A NAV azonban az Online Számla rendszer által adott visszajelzésekkel, illetve azok hozzáférhetőségének biztosításával igyekszik segíteni az ügyfeleket az esetleges hiányosságok, ellentmondások feltárásában. Példaként említhető a Számlák / Adatszolgáltatások menüpont, amelyből már korábban is lekérdezhetők voltak a számlaadat-szolgáltatásokkal kapcsolatos visszajelzések, de 2023 szeptemberétől új lekérdezési feltétel érhető el.
A Számlák státusza lenyíló menüben a felhasználó már kiválaszthatja, hogy célzottan milyen állapotú adatszolgáltatásokat szeretne lekérdezni. Akár a Megszakítva státuszú (piros színű x betűvel jelölt) sikertelen adatszolgáltatási kísérletek, akár a Rendben figyelmeztetéssel státuszú (sárga háromszöggel jelölt), figyelmeztetéssel érintett számlaadatok kigyűjtését is elvégezheti, a kapott adatokat pedig felhasználhatja az adatszolgáltatások felülvizsgálatához és javításához, valamint a belső kontrollfolyamatai esetleges átalakítása során. Mert igaz ugyan, hogy a számlázóprogramok többsége visszamutatja a felhasználónak az adatszolgáltatásával kapcsolatos visszajelzéseket, de a vizsgálati tapasztalatok még mindig azt mutatják, hogy azokat nem minden felhasználó ismeri. Egyesek pedig, bár kapnak visszajelzéseket a programjuktól, nem megfelelően értelmezik azokat. A felhasználónak feltétlenül tájékozódnia kell a szoftvere fejlesztőjétől a programok funkcióiról és azok pontos működéséről. Fontos továbbá, hogy az Online Számla rendszer visszajelzéseit, figyelmeztetéseit folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és az azokban tett javaslatokra az ügyfélnek tekintettel kell lennie.

2. Új ERROR^[3]-validáció

2023 szeptemberétől a NAV nem csupán az előbb említett új funkciót vezette be, hanem szakemberei élesítették a legújabb – INVALID_LINE_OPERATION[4] – blokkoló hibajelzést is. Ezzel az üzenettel utasítja el az Online Számla rendszer 2023. szeptember 18-tól mindazon adatszolgáltatási kísérleteket, amelyek a számlatétel módosításának jellegét tartalmazó lineOperation elem értékeként MODIFY-t rögzítenek a tételsorban, ugyanis ekkortól kizárólag a CREATE-értékrögzítése fogadható el. Ezt megelőzően MODIFY-, illetve CREATE-értékkel egyaránt befogadta a rendszer a számlaadatokat. Ebből is látható, hogy az új ERROR-validáció bevezetése az adatszolgáltatások egységesítését és az adattisztaság növelését célozta, ami nem csupán az eÁFA-rendszer bevezetéséhez volt fontos, de az ügyfeleket is segítette az Online Számla rendszerből letölthető adatszolgáltatások adatainak egységes kezelésében.

A NAV nagyon sok erőforrást használt, illetve használ folyamatosan azért, hogy a rendelkezésére álló adatokat az ügyfelek részére visszamutassa, ezzel is támogatva a digitalizációs folyamataikat. A letölthetővé tett online számlaadatok ugyanis egységes adatstruktúrában állnak rendelkezésre, és így könnyen integrálhatók az ügyfelek könyvelőprogramjaiba. Az Online Számla rendszer használati adatainak elemzése azt mutatja, hogy óriási felhasználói igény mutatkozik a rendszer által nyújtott szolgáltatások iránt, többek között az adózók kimenő, illetve bejövő számláira vonatkozóan teljesített online számlaadat-szolgáltatások adatainak lekérdezésére. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az adatszolgáltatás nem egyenlő a számlával, tehát a könyvelési folyamatokat lehet támogatni vele, de nem lehet kiváltani az alapbizonylatot egy számlaadat-szolgáltatással. 

Mivel az új ERROR-t megelőzően legutóbb 2021-ben, a 3.0 XSD-verzió bevezetésével volt jelentősebb informatikai változás az online számlaadat-szolgáltatásban, ezért a NAV már 2023 januárjában megkezdte a tájékoztatást az új validáció május 15-ére tervezett bevezetéséről, és közzétette a módosított interfészspecifikációt. A tesztelés lehetősége február 9-étől nyitva állt a számlázóprogramok fejlesztői számára az Online Számla tesztrendszerben (https://onlineszamla-test.nav.gov.hu), és ekkortól a GitHub portálon is megindult a kommunikáció. Márciusban pedig nemcsak az Online Számla rendszer éles és tesztfelületének kezdőlapján, hanem a NAV honlapjának (https://nav.gov.hu) hírfolyamában és Adó rovatában is közzétették az új ERROR-üzenettel kapcsolatos információkat.

A NAV folyamatosan figyelemmel kísérte azokat az adatszolgáltatásokat, amelyek a bevezetendő ERROR-validációval a jövőben már sikertelenek lennének. Ezeknek az adatszolgáltatásoknak a softwareDevTaxNumber elemében a szoftver fejlesztőjének adószámaként megadott adatokból azonosított, több száz adózó elektronikus tárhelyére pedig március 31-én egy általános tartalmú tájékoztató levelet küldtek, amely célzottan a várható informatikai változásra hívta fel a címzettek figyelmét.

Tekintettel arra, hogy egy-egy szoftver működésében történő változás kivitelezése időigényes folyamat, a NAV havonta vizsgálta a várhatóan sikertelen adatszolgáltatási kísérletek és az azokban érintettek számát. Az új validáció előre jelzett bevezetési dátumához közeledve azonban azt tapasztalta, hogy bár az átállás hónapról hónapra egyre több adózónál volt érzékelhető, számos programnál még nem történt meg. Ezzel párhuzamosan a GitHub fejlesztői fórumán is szaporodtak azok a bejegyzések, amelyek az új ERROR-validáció bevezetésének elhalasztását szorgalmazták. A bevezetés előre meghatározott dátumát megelőző online számlaadat-szolgáltatások elemzése alapján végül a NAV úgy döntött, hogy további felkészülési időt biztosít, és a korábban tervezett 2023. május 15. helyett csak szeptember 18-án élesíti az új validációt. Erről több hír is megjelent a NAV honlapján, valamint az Online Számla rendszer éles és tesztfelületének kezdőlapján májusban és augusztusban, az utóbbi weboldalakon szeptember 18-án is. Augusztusban pedig a GitHub-on is megjelent a hír az élesítés – tovább nem halasztható – dátumáról.

Fontos megjegyezni, hogy a NAV augusztusban tájékoztató levelet küldött a változás dátumáról az új validációval valószínűsíthetően érintetté váló több mint kétezer adózó és háromszáznál is több fejlesztő elektronikus tárhelyére, kiemelve, hogy a nem megfelelő adatszolgáltatást szeptember 18-tól az Online Számla rendszer automatikusan el fogja utasítani.

Az adatszolgáltatások monitorozása a bevezetés dátumát követően sem szűnt meg, de azóta a már ténylegesen sikertelen adatszolgáltatási kísérletekben érintett ügyfelek adatainak leválogatása zajlik. Ezen adatok alapján pedig megkezdődött az érintett adózók célzott tájékoztatása. Október elején sor került az új ERROR-validáció élesítése miatt a legtöbb számú sikertelen adatszolgáltatási kísérletben érintettek segítő jelleggel történő megkeresésére. A tapasztalatok alapján egyes adózók, illetve fejlesztőik bár azt hitték, hogy megfelelően felkészítették a számlázóprogramot a változásra, utóbb kiderült, hogy további módosításokat kell eszközölni a szoftveren. Voltak azonban olyan esetek is, amikor a megkeresett ügyfelek az állításuk szerint addig nem is értesültek a változásról, mivel nem szokták követni a NAV híreit, még az Online Számla rendszer felületén sem. Egyesek megdöbbenéssel hallották, hogy a mindössze néhány darab módosító számlájukat napokon belül többezerszer kísérelte meg beküldeni a programjuk, miközben ők erről egyáltalán nem tudtak. Ennek azonban több oka is lehetett, kezdve attól, hogy a számlázóprogram nem adott közvetlen visszajelzést a felhasználónak, egészen addig, hogy bár a fejlesztők kialakították a programjukban a felületet, ahol a felhasználók pontosan nyomon tudták volna követni az adatszolgáltatásaik tulajdonságait, a felhasználók nem ismerték kellő mélységben a programjukat, emiatt nem szereztek tudomást a hibákról.

Decemberben újabb célzott tájékoztatási kampányt folytatott a NAV a novemberi sikertelen online számlaadat-szolgáltatásokban érintett ügyfelek felé. A nagyobb számú hibával rendelkezők telefonon, míg a többiek az elektronikus tárhelyükre küldött tájékoztató levélben kaptak információt a teendőkről. Ennek a tájékoztatási kampánynak azonban az ügyfelek korábbi közvetlen megkeresésének tapasztalatai alapján már kifejezetten részét képezte az az információ, hogy az Online Számla rendszer Számlák / Adatszolgáltatások felületén az ügyfelek elsődleges felhasználója, illetve a Számlák lekérdezése jogosultsággal rendelkező másodlagos felhasználója ellenőrizheti, hogy a számlázóprogramjuk mely adatszolgáltatási kísérlete volt sikertelen. A kapott visszajelzések szerint az ügyfelek nagy része csak a telefonhívás alapján szembesült azzal, hogy a programjuk módosítása nem sikerült megfelelően, illetve a fejlesztők által közzétett frissítéseket maguk a felhasználók nem megfelelően végezték el, így a számlaadat-szolgáltatásokat az Online Számla rendszer elutasította. Előfordult azonban olyan eset is, hogy az ügyfélnek már lejárt a szerződése a programjának fejlesztőjével, emiatt nem érte el az új programverziót, amely egyébként lehetővé tette volna az új követelményeknek megfelelő számlaadat-szolgáltatást.

Az új validáció éles üzemi működésének eredményeivel kapcsolatos elemzések adatai azt mutatták, hogy bár hónapról hónapra csökkent a sikertelen adatszolgáltatási kísérletekben érintett adózók száma, ezt a változást nem követte – azaz nem csökkent arányosan – a sikertelen kísérletek darabszáma. Ennek az az oka, hogy a számlázóprogramokat jellemzően úgy fejlesztették, hogy az adatszolgáltatási kísérlet sikertelenségét követően újra és újra megpróbálják az adatok beküldését. Ez azonban az olyan esetekben, mint a tárgyalt problémakör, akkor sem vezethet (és a tapasztalatok szerint nem is vezetett) eredményes adatszolgáltatáshoz, ha a teljesen változatlan tartalmú – tehát a befogadást megakadályozó hibát tartalmazó – adatszolgáltatást folyamatosan, akár ezerszer ismételve próbálja meg beküldeni a program, még akkor sem, ha mindezt a másodpercek törtrésze alatti, de akkor sem, ha óránkénti ismétléssel teszi.

3. Az ügyfelek által hasznosítható tapasztalatok

Fontos jelezni, hogy az ügyfelek többsége a tárhelyére küldött hivatalos küldeményeket rendszerint a kézbesítés napján vagy az azt követő néhány napon belül megnyitja, és megkezdi a levelekben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket. A küldemények egy része azonban olvasatlan marad az elektronikus tárhelyeken. A NAV jelentős erőforrás felhasználásával több esetben még telefonon is sikertelenül próbálja elérni az adózókat, illetve a törvényes képviselőiket, vagy az általuk meghatalmazott személyeket: nem létező telefonszámokkal és hibás elektronikus levelezési címekkel találkozik a hivatal. Ezért alapvető fontosságú, hogy az ügyfelek bejelentsék a NAV-nak a megadott adataikban bekövetkezett változást – és nem csupán azért, mert erre kötelezettek –, mivel enélkül olyan lényeges információk sem jutnak el az érintettekhez, amelyek az adókötelezettségeik teljesítését elősegíthetnék. Az esetleges mulasztásokért azonban az adózók felelnek.

A megkeresések másik tapasztalata az volt, hogy a programok fejlesztőinek sincs könnyebb dolga egyes ügyfelekkel, mint a NAV-nak, amikor hiába próbálják akár többször is felhívni különböző hírlevelekben a felhasználóik figyelmét a programjaikban bekövetkező változásra. Nem egy olyan visszajelzés érkezett ugyanis a fejlesztőktől, hogy ők időben felkészítették a szoftvereiket az új validációra, azonban az adózók a frissítést nem végezték el, illetve annak kivitelezése nem az előre megadott instrukciók szerint történt, így sikertelenek maradtak az adatszolgáltatási kísérletek.

A sikertelen kísérleteknél nem teljesül az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, amire tekintettel a NAV mulasztási bírságot szabhat ki. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén ugyanis az adóhatóság törvényi felhatalmazás[5] alapján mulasztási bírságot szabhat ki a mulasztás súlyának és az eset összes körülményének mérlegelésével. Az adatszolgáltatással kapcsolatos mulasztás szankciója pedig az online számlaadat-szolgáltatás szabályszerű teljesítésére kötelezetteket, azaz magukat az adózókat terheli. Mindez abba az irányba mutat, hogy az adózóknak mindenképpen javasolt figyelemmel kísérni az adatszolgáltatásaik sikerességét, illetve megfelelőségét, különös tekintettel arra, hogy a NAV fokozottan monitorozza a számlaadat-szolgáltatásokat. Az eÁFA-rendszer miatt az ügyfelek érdeke is, hogy a felhasznált online számlaadatok a számlának megfelelő adattartalommal és jó minőségben álljanak rendelkezésre.

Fontos tehát újra meg újra felhívni a figyelmet arra, hogy a sikeres számlaadat-szolgáltatáshoz az adózók, az adózók könyvelését végző, illetve a számlázóprogramokat fejlesztő szakemberek szoros együttműködésére van szükség. Az együttműködés kialakításánál azonban figyelembe kell venni az egyedi sajátosságokat is, például azt, hogy egy külföldi fejlesztő esetében akár a nyelvi problémák is nehezíthetik a kommunikációt. Időnként azonban még az azonos nyelvet beszélő fejlesztők és programhasználók között sem garantált az azonos értelmezés, mivel mindkét fél, bár a saját szakterületét magas szinten ismeri, egyáltalán nem biztos, hogy a másik szakterületén is kellő jártassággal rendelkezik, ami adott esetben a megértést nagy mértékben megkönnyíthetné.

Az online számlaadat-szolgáltatások sikeres teljesítésére kötelezett adózóknak feltétlenül fontos figyelemmel kísérni az Online Számla rendszer felületén közzétett tájékoztatásokat: legalább időnként érdemes áttekinteniük az ott olvasható, közérdeklődésre számot tartó információkat.

Az elsődleges felhasználóknak, illetve a Számlák lekérdezése jogosultsággal rendelkező másodlagos felhasználóknak különösen ajánlott élni az Online Számla rendszer által biztosított lekérdezési lehetőséggel,[6] amely alapján egyértelműen láthatják a számlaadat-szolgáltatásaikra adott visszajelzéseket. Bármikor hasznos ezeknek az információknak a lekérdezése, de különösen fontos akár a NAV által generált, akár az adózó programváltásából adódó informatikai változások esetén. Ily módon az adózónak még a NAV intézkedése előtt lehetősége van a saját adatszolgáltatása alapján mutatkozó hiányosságok, ellentmondások feltárására és rendezésére, amivel nem kevés időt és erőforrást takaríthat meg egy esetleges vizsgálat elkerülésével.

4. A sikertelen kísérletek hatásai

Ahogyan azt már az előzőekben is említettem, egyes programok tömegesen, vég nélkül küldik a változatlan adattartalom miatt minden esetben sikertelen adatszolgáltatási kísérleteket, amelyeket aztán a NAV szerverének fel kell dolgoznia és el kell utasítania. A validációs folyamatok és azok eredményének lekérdezése így valójában csupán egy darab számlára vonatkozóan is akár több ezer feldolgozási folyamatot generál. Ez különösen a bevallási határidők táján lehet negatív hatással a rendszer „normál” működésére, amikor jellemzően dömpingszerűen megnő a rövid időn belül beküldött adatszolgáltatások, valamint az Online Számla rendszerbe beérkezett számlaadat-szolgáltatásokra indított lekérdezések száma. 

Érdemes még kiemelni az előzőek mellett az Online Számla rendszer által nyújtott és az ügyfelek körében kiemelten nagy népszerűségnek örvendő lekérdezési szolgáltatások használatát: itt nem csupán a kimenő, illetve a bejövő számlákról teljesített adatszolgáltatások rendszeres lekérdezésére, hanem az adószám-validáló szolgáltatás tömeges használatára is utalni kell. Számos számlázóprogram ugyanis a számlakiállítás folyamatába beépítetten „hívja meg” az Online Számla rendszer adószám-lekérdezésre szolgáló operációját. Amikor pedig az előre nem tervezetten, óriási mennyiségben beérkező kérések teljesítése a szoftverfejlesztők által – az Online Számla rendszer általános kiszolgálási válaszidejéhez mért, vagy esetenként annál rövidebb idő alatt – elvárt időhatárhoz képest késedelmet szenved, a programok újra és újra megismétlik a kéréseket, akár több szálon is. Mindez sajnálatos módon az Online Számla rendszer működésében – a számlaadatok rögzítésekor és lekérdezésekor, valamint a gépi interfészen elérhető szolgáltatásokban egyaránt érzékelhető – időszakos forgalomlassuláshoz vezethet, ami a már említettek szerint, a lassulás miatt nem időben kiszolgált kérések ismétlésével tovább romolhat, hiszen az igények a többszörösére nőhetnek.

Ahogy arra az interfészspecifikáció 1.6.6. pontja is utal, a NAV szervere jellemzően 200 ms alatti válaszidőkkel szolgálja ki a kéréseket, azonban ez az idő bármely okból megnövekedhet, amit a számlázóprogramok kialakításakor ajánlott figyelembe venni. Az interfészspecifikáció az abszolút válasz nélküli időként a 60 másodpercetrögzíti. De különösen fontos a szoftverek működésénél azzal számolni, hogy ha egy adatszolgáltatásra nem érkezik válasz 60 másodpercen belül, az még nem jelenti a beküldés sikertelenségét. A validáció lassulásával egyidejűleg jellemzően megemelkedik a státuszlekérdezések száma, mivel a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 13/A. §-ának (3) bekezdése szerint a számlázóprogrammal történő adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha annak sikeres feldolgozását a NAV rendszere visszaigazolta. Számos esetben látható, hogy az adatszolgáltatás beküldése után a beküldő szoftver szinte azonnal elindította a státuszlekérdezési folyamatot, időt sem hagyva az esetleges feldolgozásra, és ezzel feleslegesen terhelve a rendszert.

Annak elkerülése érdekében, hogy a számlázóprogram a beküldött számlaadatok validációs eredményét még a feldolgozás megtörténtét megelőzően kérdezze vissza, javasolt az adatküldést követő (akár 60 másodpercnél) hosszabb idő múlva lekérdezni a NAV-szerver visszajelzését. A feldolgozási válasz előtt a számlaadat automatikus újraküldése csak egy újabb feldolgozási folyamatot fog elindítani, amelynek lefutásáig már bizonyosan megtörténik az elsőként küldött online számlaadat-szolgáltatás feldolgozása. Ha pedig a számlaadat beküldése sikeres volt, az összes többi – tehát a még folyamatban lévő feldolgozási időben indított, akár tömeges – kérés a feldolgozását követően, nem egyedi számlasorszám hibajelzéssel elutasításra kell, hogy kerüljön. Az Online Számla rendszer technikai kialakítása miatt ugyanis nem lehetséges egy adózó által azonos számlasorszámmal több adatszolgáltatás teljesítése, összhangban a számlát kétséget kizáróan azonosító sorszám egyediségére vonatkozó követelménnyel.

Az egyes hibajelzések előfordulásának a 2023. évre vonatkozóan elvégzett vizsgálata azt mutatja, hogy a forgalomlassulással érintett időszakokban megnövekedett az INVOICE_NUMBER_NOT_UNIQUE[7] hibajelzések száma: novemberben és decemberben egyaránt 9 millió fölött volt az adott hibajelzések darabszáma, míg a januárban tapasztalt 3 millió fölötti darabszámot leszámítva, jellemzően 1 millió körül maradt az előfordulás mennyisége. Mindez a folyamatban lévő feldolgozási műveletek alatt megismételt adatszolgáltatások nagy számára enged következtetni. Az említett adatokkal összefüggésben azonban fontos jelezni, hogy azok csupán egyetlen hibajelzés előfordulását mutatják.

5. Kiszolgálási sebesség

Az online számlaadatoknak az ügyfelek üzleti folyamataiba történő integrálása és hasznosítása az Online Számla rendszer indulása óta jelentősen meghaladta az elképzeléseket. Ez meglátszik a terhelés növekedésén, illetve a beérkező igények mennyiségén is, ezért a NAV folyamatosan dolgozik a teljesítmény szinten tartását biztosító és azt fokozó fejlesztéseken. 2024-ben várható, hogy az eddig beküldött adatszolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó, lekérdezhető adatok életciklusában változás fog történni. Mit jelent ez valójában?

Jelenleg a rendszerből lekérdezhető adatok valós időben egyformán elérhetők, függetlenül attól, hogy az adat mikor keletkezett, vagy mikor küldték be. Nyilvánvaló, hogy egy rendszer sem képes észszerű kereteken belül elképzelhetetlen mennyiségű adatot sok évre visszamenőleg úgy tárolni, hogy az azonnal, valós időben rendelkezésre álljon, ugyanakkor pedig performen viselkedést mutasson. Ennek tükrében olyan szolgáltatások bevezetését tervezi a NAV, amely által az adózók további lekérdezési lehetőségeket nyernek (pl. teljesítés dátumára szűrés), ugyanakkor a rendszer valós idejű teljesítménye megmarad, illetve tovább növelhető az adatok életciklus-menedzsmentjével – az adatok időhöz köthető tulajdonságai alapján szabályozva az adatelérést –, valamint újfajta technológiai megoldások bevezetésével.

6. Következtetés

Az online számlaadat-szolgáltatások helytállóságára tehát továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani. Az online számlaadatok ugyanis nem csupán a NAV kockázatelemzési, kiválasztási, ellenőrzési tevékenységénél, illetve az eÁFA‑rendszer révén nyújtott szolgáltatásnál, hanem az ügyfelek saját belső folyamatainál is felhasználásra kerülnek (az ügyfelek a számlaadat-szolgáltatásokra építve ellenőrzik az adataikat, a számlaadatok és a saját nyilvántartásaikban található adatok összevetésével). Mindebből pedig az következik, hogy a feldolgozható állapotú és a számlák adataival egyező számlaadatok szolgáltatása a NAV és az ügyfelek közös érdeke.

Fontos, hogy az adózók és a számlázóprogramok fejlesztői együtt végezzék az adatszolgáltatások felülvizsgálatát, ugyanis a megfelelő számlaadat-szolgáltatások záloga a közöttük meglévő hatékony kommunikáció és együttműködés. Az adatszolgáltatást teljesítő szoftverek működésének áttekintéséhez hasznos segítséget nyújt – az interfészspecifikációban foglaltakon túl – a számlázóprogramok fejlesztőinek a szoftverek kialakításához összeállított NAV-ajánlás.^[8] Javasolt továbbá az Online Számla rendszer oldalán közzétett hírek – legalább bizonyos időszakonkénti – áttekintése, hogy az esetleges informatikai változásokról, illetve az ügyfelek érdekében fejlesztett újabb funkciókról mielőbb értesülhessenek nem csupán a számlázóprogramok fejlesztői, hanem maguk a felhasználók is.

---

[1] Az adatszolgáltatásban talált eltérés esetén a számláról teljesített hibás számlaadat-szolgáltatást kell érvényteleníteni (ez a technikai érvénytelenítés), majd azt követően az adatszolgáltatást már a helyes adatokkal teljesíteni. A technikai érvénytelenítésről bővebb információ az Online Számla rendszer(https://onlineszamla.nav.gov.hu) Technikai információk / Dokumentációk menüpontjában érhető el az alábbi két dokumentumban:

• az Online Számla rendszer Felhasználói kézikönyvének a 14.5. Kimenő számlák adatszolgáltatásának technikai érvénytelenítése, valamint a 18.1. Adatszolgáltatás érvénytelenítése (Technikai érvénytelenítés) című fejezeteiben,
• a Számlaadat-szolgáltatás REST API interfészleírás és fejlesztői dokumentáció (a továbbiakban: interfészspecifikáció) 2.4. Korábbi adatszolgáltatás technikai érvénytelenítése című fejezetében.

Fontos kiemelni, hogy a kezdeményezett technikai érvénytelenítések sikerességéhez, azokat az arra megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználónak jóvá is kell hagynia az Online Számla rendszer felületén, ez garantálja ugyanis, hogy nem véletlenül került sor az adatszolgáltatás technikai érvénytelenítésére. Ha 30 napig nem történik meg a jóváhagyás, a rendszer (a felhasználó helyett) automatikusan visszautasítja a korábban kért technikai érvénytelenítést.

[2] Az ERROR visszajelzés az adatszolgáltatás befogadását megakadályozó hibáról, a WARNING (figyelmeztető) válaszüzenet pedig az adatszolgáltatás feldolgozhatóságát nem befolyásoló, azonban esetleg javításra szoruló hibáról tájékoztat. Ez utóbbi esetén indokolt felülvizsgálni nem csupán az adatszolgáltatást, hanem az annak alapját képező bizonylatot is.

[3] Az ERROR-üzenetek olyan technikai vagy súlyos üzleti hibákat jeleznek, amelyek az adatszolgáltatás befogadását megakadályozzák. Az interfészspecifikáció 3. Hibakezelés című fejezete tartalmazza a kialakított hibajelzésekkel, valamint a hibák okaival és a jelzések nyomán javasolt teendőkkel kapcsolatos információkat.

[4] A hibajelzés által elvárt adatszolgáltatás konkrét leírása az interfészspecifikáció 2.5.8. Értelmezést segítő példák című fejezetének Első lehetőség kezdetű bekezdésében található.

[5] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 229. §-a alapján a mulasztási bírság maximuma egyéni vállalkozás esetén 200 ezer forint, társaság esetén pedig 500 ezer forint lehet nem vagy nem megfelelően teljesített adatszolgáltatásonként.

[6] A lekérdezések során látható jelzések jelentése: zöld színű pipa jelzi a sikeres adatszolgáltatást, sárga háromszög pedig a figyelmeztetéssel jelölt, de sikeresen beküldött számlaadat-szolgáltatást, amelynek vizsgálata indokolt a számlával kapcsolatban, mivel lehetséges, hogy hiba van a számlában vagy az adatszolgáltatásban.

A piros színű x betű jelzi azt, hogy mely adatszolgáltatási kísérletek voltak sikertelenek valamely adatszolgáltatást blokkoló hiba miatt, ezért az adatszolgáltatást a blokkoló hiba megszűnését, illetve megszüntetését követően meg kell ismételni.

A homokóra ikon azt jelzi, hogy a beküldött számlaadat feldolgozása megkezdődött, de az adat még feldolgozás alatt áll, ezért az ilyen jelzéseknél javasolt megvárni a feldolgozási folyamat végét.

^[7] Az interfészspecifikáció 3.3.2. Blokkoló validációs hibakódok című fejezetében részletes ismertető olvasható az adott hibajelzéssel kapcsolatban.

[8] https://nav.gov.hu/ado/afa/NAV_ajanlas_a_szamlaz20210303