A 2024. évi ellenőrzési terv

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) elnöke idén is kiadmányozta a NAV aktuális ellenőrzési tervét, amely meghatározza az adóhatóság ellenőrzéseinek arculatát, irányvonalát. A NAV az ellenőrzési tevékenysége során az elmúlt években folyamatosan támogatást nyújtott az adózók számára az önkéntes jogkövetés előmozdítása érdekében, a kezdő vállalkozások számára mentorprogramot hirdetett.

A szolgáltató jellegű hozzáállással párhuzamosan azonban egyre inkább megváltozott az adózók jogkövetési hajlandósága, adózáshoz való viszonyulása, amelyre az adóhivatalnak is reagálnia kell, mégpedig legfontosabb feladata, a költségvetési bevételek biztosítása érdekében. Az ellenőrzési tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az adózók az adókötelezettségüket sok esetben csak akkor teljesítették, illetve teljesítették szabályosan, miután az adóhatóság, észlelve az eltérést vagy hiányt, megszólította őket.

Az adóhatóság a 2024. évi ellenőrzési terve szövegében is alkalmazkodik ehhez, az adózók körében érzékelhető tendenciához, amikor új szempontot közöl: 2024-ben az eddig is alkalmazott differenciált adóhatósági fellépéshez képest még inkább előtérbe kell helyezni az adózói morál, az adózó jogkövetési szándékának megismerését. Ehhez mérten kell kiválasztani – a NAV adatvagyonában megjelenő adózói adatok minél célzottabb feltárása, hatékonyabb összegyűjtése után – az adóhatósági fellépés konkrét eszközét, az ellenőrzés típusát.

A gyakorlatba is átültetve mindez azt jelenti, hogy azok az adózók, akik megalakulásukhoz képest viszonylag hamar elmulasztják az adókötelezettségeik önkéntes teljesítését, akik költségvetési csalásokkal érintett számlázási láncolatokba integrálódnak, gyors, jelen idejű ellenőrzés lefolytatására számíthatnak, érezve a folyamatos adóhatósági nyomon követést. Hiszen azoknál az adózóknál, amelyeket eleve csalási, adóelkerülési szándékból alapítanak/működtetnek, amelyek a költségvetést megkárosítva akarnak jogtalan előnyhöz jutni, és ezzel versenyhátrányt okozni jogszerűen működő versenytársaiknak, szükség van a kockázat kiiktatására, a jogsértés megszüntetésére, az adózók gazdaságból való kizárására.

A kisebb jogsértésekre hajlamos ügyfelekkel szemben, vagy alacsonyabb károkozási potenciál esetén viszont célszerű a jogkövető magatartás irányába terelés lehetőségével élni. Az együttműködő, jogkövető adózókat természetesen továbbra is támogatja a NAV az egyedi, kisebb hibák elkövetésének kiküszöbölése érdekében, illetve az év közben folyamatosan változó jogszabályi környezetben is eligazítást nyújt, amennyiben anomáliát észlel. Az adóellenőrzésekhez képest kötetlenebb jellegű támogató eljárásoknak tehát 2 iránya fog érvényesülni 2024-ben. Ha megállapítható, hogy a hiba nem szándékos mulasztásra vezethető vissza, nem rendszeresen előforduló, és az adózói jogkövetési hajlandóság is valószínűsíthető, továbbá a feltárt anomália az adózó adóteljesítményéhez viszonyítva vélelmezhetően csekély, akkor támogató eljárás indul. Ha azonban ezek a körülmények nem állnak fenn, akkor ellenőrzést kell indítani. Természetesen, életszerűen a folyamatosan változó jogszabályi környezet is indukálhat év közben olyan körülményt, amely szükségessé teszi az adózók támogatását az adókötelezettségük helyes teljesítése érdekében.

Az elmúlt években a jogalkotó támogatásával az adóhatóság dinamikus ütemben bővítette a kockázatelemzés és az ellenőrzés során hasznosítható adatok körét: kiterjedt adattárházat épített, amelyet folyamatosan bővít. A NAV az adatvagyonában meglévő értékek kiaknázása érdekében a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit is igyekszik minél inkább megragadni. A kontroll adatszolgáltatások segítik az adózók valós gazdasági tevékenységének megismerését, gazdasági kapcsolatrendszerük átláthatóságát. A valós idejű, tehát az aktuális gazdasági folyamatokat jellemző mutatók lehetőséget teremtenek a bevallásokban szereplő adatokkal történő keresztellenőrzésre. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése forradalmi változást hozott a fekete gazdaság elleni harc színterén. Ezáltal az adóhatóság valós idejű információkkal rendelkezik, ami számos új lehetőséget teremt a kockázatelemzési és az ellenőrzési feladatok ellátása során. A módszer alkalmazásával növelhető a prevenció és a helyszíni cselekmények indításának egy része elkerülhetővé válik, illetve csökkenthető az átlagos ellenőrzési időtartam. Az online pénztárgépek által az adóhatóság folyamatosan kontrollálhatja a pénztárgépekből érkező adatok és az áfabevallások közötti kontrasztokat. A NAV tehát egyre inkább tökéletesíti a beérkező online adatok minél szélesebb körű hasznosítását a kiválasztások, az ellenőrzések során, amit például a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszere (EKÁER), a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataihoz való hozzáférés, az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer (Üvegkapu) adatai, valamint a nemzetközi információcsere keretében beérkező információk biztosítanak.

Az import során jelentkező alulértékelés, valamint a közösségi és a belföldi forgalomban realizálódó áfakikerülés jelentős kihívást jelent a NAV számára és komoly költségvetési kockázatot hordoz. A közvetett vámjogi képviselők beiktatásával bonyolított eljárások esetében kiemelten kell figyelni a képviselők mögött megbújó, eltűnő importőrökre, és az ellenőrzés célja az azonnali fellépés azon ügyletek esetében, amelyeknél az áru Magyarországon lefolytatott importvámkezeléssel nyeri el az uniós státuszt.

A helyszíni vizsgálatok célpontjai azok a települések, illetve adózói körök, amelyek ellenőrzöttségi szintje alacsony, a jogkövetési hajlandóságuk fejleszthető, vagy tevékenységük költségvetési szempontból kockázatokat hordoz. Célja az is, hogy az átlagtól jelentősen elmaradó bevételt valló gazdálkodókat az ellenőrzés megszólítsa.

Az adóhatóság a gazdasági működésük során folyamatosan monitorozza az egyszerűen beazonosítható alapvető eltéréssel (pl. a bevallást mulasztó, kockázatos adózói múlttal rendelkező) érintett adózókat, aminek célja a jogkövetési szint növelése, a valós tevékenységet nem folytató vállalkozások kiszűrése, indokolt esetben az adószámuk törlésének kezdeményezése, kiiktatva ezzel a szándékosan csalárd adózókat a gazdasági életből. Kiemelten fontos az online számlaadatok elemzése alapján a kibocsátott számlák ellenére az adóbevallási kötelezettségeiket nem teljesítők, a bevallást nullás adattartalommal benyújtó adózók, illetve a vélhetően fiktív számlát befogadók ellenőrzésre történő kiválasztása, valamint a számlázási láncok feltárása. A személyi változással érintett, több éve tagi kölcsönből működő cégek, a székhelyszolgáltatást nyújtó és a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók ellenőrzése is évről évre visszatérő kockázatot jelent. A csalárd szándékkal létrehozott társaságok tipikus jegyeket mutatnak: adókötelezettségüket nem teljesítő, ténylegesen csak papíron létező, a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkező, jellemzően székhelyszolgáltatóhoz bejelentett, több esetben külföldi illetőségű természetes személy nevére bejegyzett társaságok (ugyanazon személy neve alatt akár több is), amelyek néhány esetben még cégkapus tárhellyel vagy pénzforgalmi bankszámlával sem rendelkeznek. Az adószámtörlés – illetve ezzel egyidejűleg a Cégbíróságnál a megszüntetés kezdeményezése – segítségével az adóhatóság sok esetben eredményesen le tudja rövidíteni a jogellenes módon tevékenykedő adózók „működési idejét”.

2024-ben nagy hangsúlyt helyez a hivatal arra, hogy az adózói adatszolgáltatásokban jelentkező eltérések javítására figyelmeztesse ügyfeleit, hiszen elengedhetetlen az adatok folyamatos vizsgálata, a helytelen adatszolgáltatások, rendszerszintű hibák kiszűrése, javítása. Ez teremti meg a lehetőséget ahhoz, hogy megvalósuljon a kontrolladatok és a bevallások közötti egyezőség.

A foglalkoztatás jogszerűségének ellenőrzése évek óta kiemelt feladata az adóhatóságnak. Jelentőségét a költségvetési bevételek biztosítása mellett az a tény is magyarázza, hogy a munkavállalók a szabályszerű bejelentés alapján válnak jogosulttá valamennyi társadalombiztosítási ellátás igénybevételére. A leggyakoribb hiba az adózók részéről a megszüntetett biztosítotti jogviszonyok lezárásának elmulasztása. A be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók, a foglalkoztatottakról bevallást be nem nyújtók azonban szoros adóhatósági kontrollra számíthatnak.

A gazdasági társaságok mellett 2024-ben ellenőrizni fogja az adóhatóság azokat az egyéni vállalkozókat (magánszemélyeket) is, akik nem nyújtanak be bevallást, sorozatosan újabb és újabb adószámot váltanak ki, az egyéni vállalkozói kivét és a járulékbevallásban szereplő járulékalap tekintetében eltéréssel rendelkeznek, illetve azokat, a törzsadatok szerint heti 36 órát elérő munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytató adózókat, akik a valóságban nem rendelkeznek munkaviszonnyal.

Az adóellenőrzések irányai

Vegyük sorra azokat a gazdasági szegmenseket, amelyeket 2024-ben érintenie kell az ellenőrzéseknek!

A költségvetésre gyakorolt hatásuk miatt minden évben központi jelentőségű a kiemelt adózók és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók fokozott ellenőrzése. Ezen körben az adókedvezmények (fejlesztési, energiahatékonysági beruházási, felújítási, szociális hozzájárulási adó), a bérkiegészítésként funkcionáló, szabálytalan adómentes kifizetések elszámolása, a rehabilitációs hozzájárulás téves megállapítása, a társasági adó alapját érintő megállapítások és a transzferárak ellenőrzése kerül előtérbe. Egyrészt az ellenőrzési tapasztalatok miatt, másrészt a transzferár-adatszolgáltatásban azonosított adókockázatok miatt a NAV a kapcsolt vállalkozások és a vállalatközi tranzakciók ellenőrzésére ez évben is nagy hangsúly helyez.Mivel ez az adózói kör rendelkezik a szokásos piaci árat megállapító határozatokkal, ezért a határozatokban foglaltak ellenőrzése – különös tekintettel a kritikus feltételrendszerre – fontos fókuszpont.

Folytatódik a nagyszámú munkavállalót foglalkoztató adózók közül a javadalmazási típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) működtető szervezetek ellenőrzése, különös tekintettel az MRP-szervezet által megvalósított kifizetések jogcímére és a javadalmazási politikában, a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek való megfelelésére, valamint a munkáltatók által a munkavállalóik javára juttatott csoportos, kockázatinak minősülő személybiztosításokra (élet-, baleset- és betegségbiztosítások) mint egyes meghatározott juttatásokra.

2024-ben kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság a következő – az ellenőrzési tapasztalatok alapján – költségvetési kockázatot hordozó tevékenységekre:

Maradtak a régóta és rendszeresen vizsgált, évről évre rizikósnak talált ágazatok. A használt gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelmi, valamint gépjárműjavítási tevékenységet végzők, valamint a gumiabroncsokat, felniket értékesítők körében az adókötelezettségek, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségek nem teljesítése, az igazolatlan eredetű áruk forgalmazása jellemző.

Évek óta nem változott az ellenőrzési tapasztalat, miszerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozások, épületüzemeltetéssel, takarítással foglalkozó vállalkozások, munkaerő-kölcsönzők tevékenységi körében jellemző, hogy a társaságokat kizárólag adóelkerülési célból hozzák létre, munkavállalóik valódi foglalkoztatói a számlázási láncolatban fentebb álló társaságok.

Látszólag a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítik adókötelezettségeiket a számítástechnikai és telekommunikációs termékek kereskedelmével foglalkozók, azonban számos esetben a revízió számlázási láncolatot tár fel e körben.

A hatósági jelenlétet biztosítani kell az online térbe egyre nagyobb mértékben áthelyeződő kereskedelmi ügyleteknél, hiszen az anonimitást lehetővé tevő piac nagyban elősegíti az adószám hiányában végzett kereskedelmi tevékenység gyakorlását és az e tevékenységből származó jövedelem eltitkolását, így az adóelkerülési hajlandóság viszonylag magas.

A textil kis- és nagykereskedelem azért került a NAV látókörébe, mert gyakori, hogy a magánszemélyek engedély nélkül, adószám hiányában végzik ruházati kiskereskedelmi tevékenységüket, és igazolatlan eredetű áruk értékesítésével foglalkoznak, valamint valós tevékenységet nem folytató vállalkozásokkal is gyakran lehet találkozni körükben.

A zöldség-gyümölcs nagykereskedelemben érintett vállalkozások ellenőrzésének célja a külföldről származó zöldség- és gyümölcstermékek adóelkerüléssel érintett hazai forgalomba helyezésének megakadályozása.

Az elmúlt években tapasztalt – magas inflációt okozó – gazdasági környezetben a fogyasztás megtartásáért folyamatosan versenyt folytattak az élelmiszeriparral, mezőgazdasággal összefüggő árukat, terményeket forgalmazó, beszerző, előállító adózók, és ez sok esetben a szürke-, illetve a feketegazdaság felé mozdította el a tevékenységüket, ezért széles körüket érintette ellenőrzés a tavalyi évben, ami idén is folytatódni fog.

Az építőipari, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók vonatkozásában általános tapasztalat, hogy a szakmunkák esetében a munkáltatók bejelentik a munkavállalóikat, de a szakképzettséget nem igénylő segédmunkások, illetve a külföldi munkavállalók esetében még mindig rendszeresen előfordul bejelentés nélküli foglalkoztatás, ezért ezt a tevékenységet minden évben kockázatosnak minősíti az adóhatóság.

A nagy tömegeket mozgató rendezvények lebonyolítása során rendkívül szövevényes alvállalkozói hálózatok épül(het)nek ki a különböző feladatok ellátására, ezért indokolt a rendezvényszervezés, reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási és filmgyártási tevékenységet folytatók folyamatos ellenőrzése.

2024-ben is folytatódik a turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók vizsgálata. A revizorok jellemzően nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztását, be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazását, pénztárgép használata nélküli tevékenység folytatását, illetve pénztárgép szabálytalan használatát, foglalkoztatással kapcsolatos jogszabálysértést tártak fel az elmúlt években. Jellemző volt a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos mulasztás előfordulása is.

A távol-keleti termékeket árusító adózókkalkapcsolatos tapasztalat, hogy határozott hatósági fellépés eredményeként hajlandók és képesek a várható fizetési kötelezettséget teljes mértékben megfizetni az üzlet további működésének biztosítása érdekében, ezért indokolt a rendszeres ellenőrzésük.

A folyamatos technológiai fejlődéshez, a megváltozott gazdasági környezethez alkalmazkodva a NAV ez évben új ellenőrzési irányként tűzte ki a kriptovaluták, illetve az azokkal kapcsolatos ügyletek, az internetes tartalomszolgáltatók által megszerzett bevételek ellenőrzését. Mint új jövedelemszerzési módra, a kriptovaluták, illetve az azokkal kapcsolatos ügyletekre a szabályozási környezethez kapcsolódó bizonytalanságok miatt is kiemelt figyelmet kell fordítani. Lépést kell tartani az internetes tartalomszolgáltatókkal is: a tartalomgyártók közösségi oldalain keresztül (Youtube, Twitch, Onlyfans, Tiktok, Kick, Subsribestar stb.) megszerzett bevételek utáni adófizetési kötelezettségek ellenőrzése indokolt az adófizetési hajlandóság növelése érdekében.

A helyszíni ellenőrzéseken végzett tapasztalatok indokolják a szépségiparban működő (fodrász, kozmetikus, műkörmös, pedikűrös, stílustanácsadó), valamint a testedzési szolgáltatást, beleértve a személyi edzői és masszőri tevékenységet folytató adózók ellenőrzöttségi szintjének növelését, mindkettő újdonság az ellenőrzési tervben.

A vámellenőrzések irányai

A NAV vámigazgatási jogkörében vámellenőrzéseket végez a vámeljárások folyamatában, az áruk átengedését megelőzően, továbbá az áruk átengedését követően, utólagosan, valamint egyéb – vámeljárásokhoz nem kapcsolódó – esetekben is.

Az áruátengedést megelőző vámellenőrzések elsősorban a biztonsági és védelmi jellegű ellenőrzésekkel érintett, tiltó és korlátozó rendelkezések hatálya alá tartozó termékkörök EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelmére, valamint szankciós rendelkezésekre fókuszálnak. E körben a vámhatóság – alkalmazkodva a világ gazdaságpolitikai helyzetéhez – elsősorban az orosz–ukrán háború miatt elrendelt szankciók érvényesítését, betartatását helyezi előtérbe, és az ezekhez kapcsolódó vámellenőrzéseket hazánk külső határátkelőhelyei mellett a belterületen is alkalmazza.

A vámellenőrzések során 2024-ben kiemelt figyelem irányul a kettős felhasználású termékek, a lőfegyverek és a hadiipari termékek vizsgálatára is. Az esetek nagy részében a szellemi tulajdonjogot sértő termékek a termékbiztonsági előírásoknak, szabványoknak sem felelnek meg, ezáltal az emberek egészségére és a környezetre is veszélyt jelentenek. Emiatt elsősorban a ruházati termékek, gyermekjátékok, kozmetikai cikkek, autóalkatrészek forgalmára irányuló ellenőrzések fokozása indokolt.

A vámeljárások folyamatában indult ellenőrzések továbbra is a vámérték valódiságának vizsgálatára irányulnak, ezzel garantálható a jogszabály szerinti vámtartozás minél teljesebb megfizetése. Az eddigi fókuszcsoportot főként a távol-keleti országokból érkező ruházati és textiltermékek jelentették, de az utóbbi évek tapasztalatai alapján a NAV 2024-ben további termékek esetében is vámellenőrzéseket vezet be. A vámeljárások folyamatába építetten vizsgálja a hivatal a dömpingellenes vagy a kiegyenlítővám-intézkedéssel érintett szállítmányokat is.

Az áruátengedést követően az antidömping és/vagy a kiegyenlítővám-intézkedésekkel érintett termékek szabad forgalomba bocsátása, az áruk preferenciális származási helyzete alapján igénybe vett kedvezmények, az áruosztályozás és a bevallott vámérték helyessége kerül az ellenőrzések fókuszába.

A vámeljárásokhoz nem kapcsolódó vámellenőrzésekre közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyeken az EU vámterületére belépő vagy azt elhagyó (kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű) árukra irányulóan kerül sor. Az ellenőrzések elsődleges célja a be nem jelentett, vámköteles vagy tilalmak és korlátozások alá eső áruk megtalálása. Kiemelt szempont a külföldről behozott és Magyarország területén forgalomba helyezendő új gépjárművek vonatkozásában a regisztrációs adó mellett az áfa megfizetése is.

A rendészeti ellenőrzések prioritásai

A fémlopások felderítése és megakadályozása, valamint az illegális kereskedelem felszámolása érdekében, valamint az új (koncesszori) hulladékgazdálkodási modell bevezetése, illetve a fémkereskedelmi szabályozás ahhoz kapcsolódó módosítása miatt preventív hatással bír a többi hatósággal történő együttműködés, a társszervekkel közösen megszervezett és végrehajtott rövid időtartamú, rendszeresen visszatérő ellenőrzési akciók lefolytatása, valamint a jogsértést korábban elkövetők rendszeres ellenőrzése egyaránt.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos ellenőrzések elsődleges célja a jelentős gazdasági károkat okozó, illetve az emberi egészséget (is) veszélyeztethető hamis, hamisított termékek kereskedelmének (gyógyszerek, tisztítószerek, illatszerek, gépjármű-alkatrészek, ruházati termékek és kiegészítők, lábbelik, játékok) visszaszorítása.

A közúti áru- és személyszállítás, a közúti közlekedés biztonsága és a nemzetközi közúti áruszállítás ellenőrzése során elsődleges cél a közúti közlekedés biztonságának javítása, a jogosulatlan fuvarozás elleni hatékonyabb fellépés részeként pedig célirányos ellenőrzések végzése. A gépjárművezetők vezetési és pihenőidejének, a menetíró készülékek és adatrögzítő lapok használatára vonatkozó rendelkezések betartására és ezen eszközök manipulációinak felderítésére irányuló ellenőrzéseknek elő kell segíteniük a közúti közlekedés biztonságát, ezen belül is az elalvásos balesetek megelőzését, illetve esetszámának csökkenését. A veszélyes áruk közúton történő szállítására vonatkozó rendelkezések betartására irányuló ellenőrzések szintén a közlekedésbiztonság javítását célozzák és elsősorban preventív jellegűek. Fontos, hogy a szabálytalan szállítások felderítésével megelőzhetők legyenek az olyan közlekedési balesetek, amelyek katasztrófahelyzetet is eredményezhetnek.

2024-ben kiemelt figyelmet kell fordítani a tisztességes fuvarozói magatartást tanúsító gazdálkodók érdekeinek védelmére, illetve a jogszabályok kijátszása által szerzett versenyelőnnyel bíró cégek fuvarpiacról történő kiszorítására, különös tekintettel a harmadik országba irányuló fuvarozást törvénysértő módon végzőkre.

Az illegálisan szabad forgalomba került üzemanyagok üzemanyagtöltő állomáson való forgalmazásának megakadályozása érdekében az üzemanyagtöltő állomásokon a mobillaboratórium háttértámogatásával, szúrópróbaszerű készletfelvétellel, mintavétellelegybekötött váratlan jövedéki ellenőrzésekre lehet számítani.

Ezenkívül a versenysemlegesség fenntartása érdekében indokolta jövedéki termékek illegális előállításának, kereskedelmének felderítése, visszaszorítása érdekében a jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet végzők fokozott ellenőrzése.

Összegzés

A NAV elemzi, összekapcsolja, összeveti a hozzá beérkezett adatokat és igyekszik minél valósabb képet kapni az adózók adózási moráljáról, tevékenységük végzéséről, és amennyiben indokolt, közbelép, ellenőriz vagy támogat, így segítve elő az adóelkerülés helyes útra terelését, a jogkövető adózók újbóli hibázásának kiküszöbölését. A költségvetési bevételek alakulására, a versenyhátrányok megakadályozásával a tisztességesen működő vállalkozások életképességére ez jelentős hatással van, mivel egyre szűkülnek az adóelkerülők, és egyre inkább tágulnak a jogkövető adózók lehetőségei.