Az internetes közösségi oldalakon hirdetők ellenőrzése

Az információtechnológiai fejlődés eredményeként számtalan új csatorna nyílt meg a gazdasági szereplők számára a termékeik értékesítésére és a szolgáltatásaik népszerűsítésére. Figyelembe véve, hogy a vállalkozások elsődleges célja a profitszerzés, ezért az adózók egyre inkább azokat az értékesítési formákat keresik, ahol a legkisebb költségek merülnek fel. A vállalkozásokat a folyamatosan megújuló internetes platformok, köztük a Facebook, a világ leggyakrabban használt közösségi hálózata is támogatja ebben a megújulásban. Az online kereskedelem volumenének emelkedésével egyidejűleg a szürke- illetve a feketegazdaság szereplői is felismerték a közösségi oldalakban rejlő potenciált, és többen közülük adószám hiányában, mindenféle adófizetési kötelezettség teljesítése nélkül végzik a tevékenységüket. Ezek a kontár magánszemélyek nemcsak adózási, hanem egyéb kockázatokat is jelentenek, amelyeket a társhatóságokkal közösen vizsgál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóság kockázatelemzési és ellenőrzési tevékenységének is gyorsan alkalmazkodnia kellett ezekhez az új kihívásokhoz.

Kiválasztás és kockázatelemzés

A Facebook közösségi oldal felületére kizárólag regisztrált felhasználók jelentkezhetnek be és vehetik igénybe az oldal által kínált alkalmazásokat. A Facebookon a két legelterjedtebb értékesítési felület a Marketplace, illetve a felhasználók által létrehozott privát vagy közösségi csoportok. A Marketplace egy online alkalmazás, ahol a tagok apróhirdetések közzétételével tudnak reklámozni és adásvételeket lebonyolítani. Itt egyrészt magánszemélyek árulnak használt és megunt cikkeket, de emellett egyre nagyobb teret nyer az is, hogy kereskedelmi mennyiségű árukat vagy üzletszerű szolgáltatásokat hirdetnek meg. A Marketplace lehetőséget biztosít a profilban megadott település közelében feladott hirdetések között kulcsszó alapján célzott termék vagy szolgáltatáskeresésre, illetve a program automatikusan is kínál hirdetési ajánlatokat.

A másik, egyre inkább terjedőben lévő értékesítési forma a közösségi oldalon, hogy az eladók privát csoportokat hoznak létre, amelyeken a hirdetéseket csak a tagok láthatják. A csoporthoz csatlakozni legtöbbször engedélykéréssel lehet, és a felvételt a csoportadminisztrátor bírálja el egy előzetes kérdőív kitöltését követően. A csoportok másik része szintén zárt közösség, ahol a felhasználók például közös érdeklődési kör, hobbi vagy lakóhely alapján szerveződnek egy-egy nagyobb, akár több ezer vagy tízezer taggal rendelkező társasággá. A csoport létrehozója itt is adminisztrátorként felügyeli a csatlakozást és a működést, és így korlátozza, hogy ki láthatja a csoportban megjelenő kommenteket, megosztásokat és hirdetéseket.

A NAV kockázatelemzési tevékenysége során a Marketplace esetében naponta figyelemmel kíséri a hirdetéseket a gyors és rugalmas ellenőrzési reakció érdekében. Számos olyan hirdetést találni, amelyeknél a bevételeltitkolás, a feketefoglalkoztatás, illetve az adószám nélküli gazdasági tevékenység is már előre feltételezhető a hirdetés és az adóhatósági rendszerekből kinyerhető adatok összehasonlítása alapján.

A közösségi oldalakon megjelenő hirdetések kapcsán az adóhatóság különböző szakterületeinek vagy más hatóságoknak az érintettsége is felmerül. Ilyen kapcsolódási pont például a szerzői vagy iparjogvédelem alá eső termékek vagy az engedély nélküli élelmiszer, gyümölcs, zöldség, húskereskedelem vagy a fogyasztóvédelmi előírások megsértése.

Fontos hangsúlyozni, hogy a NAV célkeresztjében nem az alkalomszerűen (például kinőtt ruhát, játékot) értékesítők vannak, hanem az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatók.

Ellenőrzés és szankciók

A közösségi oldalakhoz kapcsolódóan végzett vizsgálatoknál a megállapítások és a szankciók a vizsgált adózótól függően alapvetően két fő kategóriába sorolhatók: az érintett adóalany rendelkezik adószámmal vagy a tevékenységét adószám hiányában végzi. Az adószámmal rendelkező adóalanyoknál elsősorban a nyugtaadás elmaradása, a bejelentés nélküli foglalkoztatás, illetve az igazolatlan eredetű áruk forgalmazása állapítható meg első körben. De a mulasztás rendszerességétől és volumenétől függően a helyszíni ellenőrzés folytatásaként indított utólagos adóellenőrzés keretében feltárható az eltitkolt adófizetési kötelezettség is.

Az adószám nélkül adóköteles tevékenységet folytató magánszemélyeknél az értékesítés, illetve a szolgáltatói tevékenység adókötelessé nyilvánításának jogi hátterét az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (1)-(2) bekezdései határozzák meg, amelyek alapján az üzletszerű, rendszeres, tartós, független, ellenérték elérésére irányuló gazdasági tevékenység keletkeztet bejelentkezési kötelezettséget. Az irányadó joggyakorlat szerint a gazdasági tevékenység meghatározásának lényeges eleme a rendszeresség, illetve az üzletszerűség. E két jellemző közül már az egyik önállóan is megalapozza az áfaalanyiságot. A rendszeresség esetében mindegy, hogy a tevékenységet nyereség vagy haszonszerzés céljából végzik-e, mert a hangsúly az ismétlődésen van. Az üzletszerűség feltételez egy bizonyos mértékű nyereségre irányultságot, de adott esetben egy értékesítés is alátámaszthatja az adószám nélküli adóköteles tevékenység megállapítását, ha az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi. Az ellenőrzési gyakorlat alapján a mulasztás feltárása alapos és széles körű bizonyítási eljárást igényel, amely kettéválik az előzetes bizonyítékgyűjtésre és magára a helyszíni ellenőrzési eljárásra. Az előbbinél célszerű lementeni az adózó hirdetési profilját és megosztásait, esetleg a korábbi vásárlói visszajelzéseket, értékeléseket, majd dokumentálni kell a próbavásárlás kapcsán az adózóval váltott üzeneteket. Javasolt már a rendelés során rákérdezni a további vásárlási lehetőségre, ami szintén alkalmas lehet a rendszeresség és üzletszerűség alátámasztására. A helyszíni vizsgálat során pedig elengedhetetlen a tevékenység kapcsán mindenre kiterjedően nyilatkoztatni az árust és a fellelt árukészletet leltározással és fényképfelvétellel is rögzíteni.

A közösségi oldalakon hirdetők vizsgálata megvalósulhat elektronikus, illetve próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzéssel.

Az elektronikus ellenőrzések nem igényelnek személyes találkozást az ügyféllel, mert az eladó közösségi oldalon közzétett nyilvános tevékenységeiből (bejegyzések, posztok), a hirdetésekből és az érdeklődésből származó információkat összegezve egyértelműen beazonosítható a hirdető, lefolytatható az ellenőrzés és bizonyítható az adóelkerülő magatartás.

A Marketplace-en kínált márkás edényeket készletről, illetve katalógusból rendelésre egy magánszemély, aki az ellenérték átutalása után postázta a termékeket a vevőknek. Az árus nyilatkozata és a bankszámlájára a vevőitől beérkező jóváírások is megalapozták az adószám nélküli gazdasági tevékenység megállapítását.

Több csoportban is reklámozta online jógaoktatói szolgáltatását átutalásos fizetéssel egy adószámos magánszemély, aki első nyilatkozatában tagadta, hogy fizetős oktatással foglalkozna. Amikor azonban megkapta a tájékoztatást a jógabérlet árának utalására használt bankszámlája lekérdezéséről, azonnal módosította nyilatkozatát és beismerte, hogy valóban nyújtott ilyen szolgáltatásokat bizonylat kiállítása nélkül. Bankszámlájának a forgalmi adatai (különösen a közlemény rovatban megjelent jógabérlet és hasonló szavak) itt is egyértelműen megmutatták a nyugtamulasztásként szankcionált eltitkolt árbevétel nagyságát.

Szintén a közösségi oldalon hirdette lengyel online nyelvtanári és tolmácsolási szolgáltatásait egy magánszemély, aki a Messenger beszélgetésben megadta a bankszámlaszámát az online nyelvóra díjának átutalásához. Az ellenőrzés során nyilatkozatában elismerte, hogy évek óta adószám nélkül végezte ezt a tevékenységet, amit a bankszámlájára három év alatt folyamatosan beérkező, összességében több millió forint értékű átutalások is alátámasztottak.

A helyszíni ellenőrzések eredményeit különböző témák szerint csoportosított esettanulmányok szemléltetik:

1. Iparjogvédelem: egy adószámos magánszemély neves divatmárkák ruházati termékeit árusította egy saját maga által létrehozott, zárt csoportban, rendkívül kedvező áron. Többhetes levelezés után a leadott megrendelést az eladó házában lehetett átvenni, amely komplett divatüzletként volt berendezve. A szekrények polcain becsomagolt ruhák sorakoztak méret szerint kategorizálva, míg a falak mellett oszlopokban álltak a különböző márkájú és szintén többféle méretben kínált cipőkkel teli dobozok. A nadrágoktól, pulóverektől és felsőktől kezdve a fehérneműkön, cipőkön, papucsokon át egészen a pénztárcákig és a táskákig terjedt az árukészlet. Végül a próbavásárlás során megvett ruházati termékekről nem kaptak nyugtát a revizorok, és a felleltározott termékek eredetét sem tudta igazolni az eladó. Ráadásul a nagy mennyiségű márkahamis ruhánál iparjogvédelmi illetve szerzői jogok megsértése miatt is hatósági eljárás indult, és ezek együttes elkövetési értéke meghaladta a 13 millió forintot.

2. Engedély nélküli élelmiszer-kereskedelem: a Marketplace alkalmazásban kínált a nagy áruházláncokhoz képest is kedvezőbb áron füstölt húskészítményeket eladásra egy adószámos magánszemély, akitől 18 pár füstölt kolbászt és 3 tábla szalonnát vásároltak a revizorok 50 000 forint értékben. A nyugtaadás elmaradt a képen látható „garázsboltban”, ahol ketrecekben tartott papagájok mellett tárolták az árukat. A kormányhivatal munkatársai az igazolatlan eredetű élelmiszerek megsemmisítésének elrendelése mellett szintén eljárást indítottak.

3. Adószám nélküli kereskedelmi tevékenység: zárt csoportokban autómodellek és makettek árusításával foglalkozott egy külföldi állampolgárságú magánszemély. Több hónapos előkészítő munka előzte meg a próbavásárlást, melynek során a csoportba feltett hirdetéseit lementették és a további ellenőrzéshez szükséges releváns adatokat begyűjtötték a revizorok. A hirdető előreutalás esetén postázta is a maketteket, míg személyes átvételre is lehetőséget kínált. A próbavásárlás során 3 darab kamionmakettet adott el az árus, aki a Romániából, Csehországból és Lengyelországból beszerzett autómodellek és makettek árusítási tevékenységét adószám nélkül végezte. A helyszíni ellenőrzés során a bankszámlaszámát nem volt hajlandó megadni, de mivel azt sikerült előzetesen már megszerezni, ezért az ellenőrzés nem zárult le, hanem a bankszámlaszámadatainak lekérdezésével folytatódott. A bankszámlaforgalma alapján utólagos adóellenőrzés is indult az eladónál, amely során két év vonatkozásában 2 867 000 forint adókülönbözetet állapítottak meg.

Egy magánszemély zárt Facebook csoportjában több mint 700 tag számára kínált csokoládékat, ruházati termékeket, gyermekjátékokat, parfümöket, illetve lakásfelszerelési tárgyakat eladásra. Az árus napi szinten töltötte fel a hirdetéseit a csoportba, amelyekre privát üzenetben vagy kommentben lehetett rendelést leadni. Többkörös ellenőrző kérdésekkel, illetve a profil valódiságának vizsgálatával engedte csak a csatlakozást. Az ellenőrzés során 4 darab, neves világmárkákhoz tartozó parfümöt rendeltek és vásároltak meg az ellenőrök, összesen 10 000 forint értékben. A pénzügyőrök szabálysértési eljárás keretében lefoglalták a több mint 80 000 forint vagyoni hátrányt okozó, hamis parfümöket. Az adószám nélküli tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzés azonban tovább folytatódott a csoportban zajló értékesítési tevékenységből származó bevételek feltárása érdekében, mivel a magánszemély 2017 óta semmilyen munkaviszonnyal nem rendelkezett. Az árus bankszámlájának lekérdezése, az adatok elemzése, illetve az arra utalást teljesítők további nyilatkoztatása mellett a revízió a kapcsolatfelvétel során beazonosított közel 200 csoporttag írásbeli nyilatkoztatásával folytatódott. Az összegyűjtött adatok alapján bizonyítottá vált, hogy a magánszemély 2020-tól folyamatosan végzett termékértékesítést személyes, postai, illetve futáros csomagkézbesítéssel. A helyszíni ellenőrzést a feltárt adatok alapján utólagos vizsgálat követte, amely az alapos előkészítésnek köszönhetőn a 2020–2022-es időszakra vonatkozóan 34 millió forint eltitkolt bevételt tárt fel.

4. Adószám nélküli szolgáltatás: több zárt csoportban is hirdetett kalodás, illetve hasított kiszerelésű tűzifát házhozszállítással egy árus, aki újabb és újabb hirdetéseket tett fel, amelyekben építőipari munkákat is vállalt. Végül egy térkövezés egyeztetésének ürügyén találkoztak az ellenőrök a hirdetővel, és a részletek (feladatáttekintés, fizetés, munkaütemezés) megbeszélése után bemutatkoztak. Miután a hirdetőt szembesítették a közösségi oldalon közzétett információkkal, elismerte, hogy közel egy éve vállalkozás nélkül végezte tűzifa-értékesítési és építőipari tevékenységét.

5. Tevékenység szüneteltetését bejelentő, de valójában dolgozó katás egyéni vállalkozó:

egy katás egyéni vállalkozó használtgyermekjáték-üzletét bezárta, de a termékeit egy saját maga által létrehozott, privát csoportban tovább népszerűsítette a közösségi oldalon. Minden nap töltött fel fényképes hirdetéseket a játékokról, amelyeket a csoportban lehetett lefoglalni és az eladó magánlakcímén átvenni. A próbavásárlás során a revizorok nem kaptak nyugtát, ráadásul az árus a vállalkozását több hónapja szüneteltette, miközben a valóságban folyamatosan dolgozott, csak az üzletből az internetre tette át az értékesítést.

6. Szezonális gyümölcsöket árusítók: a Marketplace-en egy vállalkozó áfonyát kínált nagy tételben eladásra. A próbavásárlásról az eladó elmulasztott nyugtát adni, ezenfelül a helyszínen talált több száz kilogramm áfonya beszerzéséről sem rendelkezett bizonylattal, így igazolatlan eredetű áru forgalmazását is megállapították nála. Egy másik vállalkozó egy településhez kapcsolódó csoportban rendkívül akciós áron epervásárt hirdetett. A rendeléseket kommentben kellett leadni, majd az árusítás napján a sok megrendelés miatt két kisteherautóval érkezett a helyszínre és 5 kilogrammos ládákban értékesítette az epret a nagy tömegben várakozó vevőknek. A próbavásárlás során ebben az esetben is elmaradt a nyugtaadás, mert a bizonylattömb csak a revizorok bemutatkozását követően, a teherautó egyik ülése alól került elő. Ráadásul a vállalkozó 4 alkalmazottját is bejelentés nélkül foglalkoztatta.

7. Jövedéki termékek: a Facebookon egy Elf Bar elnevezésű csoportban figyeltek fel az adóellenőrök egy olyan álprofillal hirdetőre, aki nagykereskedőként kínált ízesített dohánytermékeket, Elf Barokat eladásra. Több hét után, számos Messenger-, illetve telefonbeszélgetést követően egy bevásárlóközpont parkolójában 1050 darab, különböző ízesítésű Elf Bart vásároltak az adóellenőrök 2,4 millió forintért. Az eladó adószám nélküli gazdasági tevékenység, illetve a jövedéki ellenőrzés keretében lefoglalt illegális dohánytermékekhez kapcsolódó jövedéki jogsértés miatt is mulasztási bírságot kapott. A költségvetésnek okozott vagyoni hátrány meghaladta az 500 000 forintot, ezért büntetőeljárás is indult az árussal szemben.

A Marketplace-en valós profiljával hirdetett egy magánszemély erdélyi pálinkát. A közösségi oldalon történt beszélgetések során a revizorok olyan vendéglátósnak állították be magukat, aki havonta nagy mennyiségben vásárolna. Az eladónak mindössze két hét kellett arra, hogy megszervezze 100 liter pálinkának Romániából Magyarországra szállítását, amelyet az adóellenőrök 400 000 forintért vettek meg.A magánszemély az árusítási tevékenységét adószám nélkül végezte, és a jövedéki ellenőrzés keretében lefoglalt pálinka értékesítése miatt is szankcionálták.

8. Arany ékszer: egy magánszemély zárt csoportokban reklámozott arany ékszereket (nyaklánc, gyűrű, fülbevaló, karkötő, medál stb.). A hirdetésein azt a látszatott keltette, hogy egy ékszerüzlet mutatja be a termékeit, mert az ékszerek beárazva, katalógusszámmal ellátva és tálcákra kitéve sorakoztak a fényképeken. Egy 14 karátos, védett márkajelzésű aranyékszer-szett kiválasztása után megtörtént a 300 000 forintos vételár kifizetése. Az eladó meglepetésére a revizorok bemutatkozását követően megjelentek a pénzügyőrök, valamint a kormányhivatal munkatársai is. Az eladó nyilatkozata alapján 2 éve folytatta kereskedelmi tevékenységét adószám nélkül. Az ellenőrzéskor az autójában talált arany ékszerek összértéke meghaladta a 4 millió forintot. A járőrök a hamis márkajelzéssel ellátott ékszerszettet iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt lefoglalták. Az arany ékszerek jelentős része nem rendelkezett magyar fémjellel, ezért a társhatóság fémjelzési szabálysértést tárt fel és zár alá vette az értékesítésre felkínált ékszereket.

Összegzés

Az esettanulmányok jól szemléltetik, hogy a közösségi oldalakhoz kapcsolódóan kezdeményezett elektronikus, illetve helyszíni ellenőrzések mennyire szerteágazóak. A magánszemélyek sokszor úgy gondolják, hogy az online világ olyan lefedetlen területet jelent, ahol a hasonló tevékenységet hirdető személyek között nem tűnnek fel és gyorsan tehetnek szert adómentes jövedelemre. A vállalkozók sem gyanítják, hogy a NAV ellenőrei a közösségi oldalakon érdeklődve végeznek próbavásárlást, ezért próbálják meg ezeken a csatornákon keresztül, az adófizetést elkerülve, bizonylat nélkül értékesíteni a sokszor kétes eredetű termékeiket. A NAV új módszerek bevezetésével hatékonyan és célzottan képes kiszűrni a szándékosan adóelkerülő magatartást folytató adózókat és a többi hatósággal szorosan együttműködve elősegíteni a tisztességes piaci verseny megvalósulását.