Az adózás rendjéről szóló törvény nyári módosítása – a bírságmaximum változása

Az adózással kapcsolatos kötelezettségek megsértésének egyik szankciója a mulasztási bírság. 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), mely három esetben megemeli az adóhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határát. A cikk ezeket a változásokat ismerteti.

A bírságmaximum egy olyan felső határ, amit az adóhatóság döntésében megállapított bírság összege nem haladhat meg, ugyanakkor a mérlegelési szempontok alapján annál jóval alacsonyabb is lehet a kiszabott összeg.

A Kormányrendelet megjelöl három, a bírságmaximumot meghatározó, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) található szakaszt, melyeket a Kormányrendelet szerinti tartalommal kell alkalmazni. Azaz az ott meghatározott, magasabb bírságmaximumot kell figyelembe venni a veszélyhelyzet fennállása alatt (az Art. szövege nem módosult, ezzel a speciális jogtechnikai megoldással érvényesülnek az új bírságmaximumok). A Kormányrendeletben hivatkozott veszélyhelyzet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet időszakát jelenti.

Fontos, hogy az egyéb, bírság kiszabásával kapcsolatos Art.-rendelkezések nem változnak, kizárólag a bírság legmagasabb kiszabható összege nő az alábbi esetekben.

Az általános bírság maximuma

Az Art. 220. § (1) bekezdése által meghatározott általános bírság kiszabható maximuma természetes személy adózó esetében kettőszázezer forintról négyszázezer forintra, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forintról egymillió forintra nő.

Az Art. egyes adókötelezettségek (pl. számla- és nyugtakibocsátás, foglalkoztatotti bejelentés) tekintetében külön rendelkezik a bírság mértékéről, a bírságolás egyes részletszabályairól. E külön rendelkezésekben nem említett összes egyéb, az Art.-ban, adókötelezettséget előíró törvényben, e törvények felhatalmazása alapján jogszabályban megállapított kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó az általános bírságmérték. A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítése, illetve a teljesítés elmulasztása is.

A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése miatt kiszabható bírság maximuma

Aki más személyt foglalkoztat, annak erről bejelentést kell tennie az adóhatóságnak. A biztosítási jogviszony kezdetére vonatkozó bejelentést a jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni.

Egymillió forintról kétmillió forintra nő a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása miatt kiszabandó [Art. 225. § (1) bekezdése szerinti] bírság maximuma. Ebben az esetben a bírság kiszabása nem mellőzhető, mivel az Art. „az adózót mulasztási bírsággal kell sújtani” előírást alkalmazza, azonban a bírság mértéke a mérlegelési szempontok alapján változó lehet. Ha a bejelentés nélküli foglalkoztatás több foglalkoztatottat érint, a mulasztási bírság felső határa szerinti összeget (ami kétmillió forintra nőtt) meg kell szorozni a be nem jelentett foglalkoztatottak számával, és ez adja a bírság maximumát.

Az Art. egyéb, vonatkozó rendelkezései változatlanok, ilyen például az a szabály, mely szerint amennyiben az adózó a bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de az ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhatja. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető.

Abban az esetben, amikor a foglalkoztatotti bejelentés megtörtént, de hibásan, hiányosan, illetve valótlan adattartalommal teljesült, a kiszabható bírság maximuma nem változott, ötszázezer forint a felső határ.

A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint az iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése miatt kiszabható bírság maximuma

Az Art. 228. § (1) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege egymillió forintról kétmillió forintra nő, azaz amennyiben az adózó a számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátását elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy az iratmegőrzési kötelezettségét nem teljesíti, az új bírságmaximummal szembesülhet, viszont a bírság kiszabása a mérlegelési szempontok alapján akár mellőzhető is.

A nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztása esetén kiszabható bírság maximális mértéke természetes személy esetén változatlanul kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e.

Milyen kötelezettségekre és milyen időszakra alkalmazandók az új szabályok?

A Kormányrendelet alapján a rendelet hatálybalépése napját követően esedékes kötelezettségek megszegése esetében kell alkalmazni az új bírságmaximumokat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adózási szabályok megsértése 2024. augusztus 1-jét követően valósul meg, akkor vehetők figyelembe az új felső határok.

A Kormányrendelet a veszélyhelyzet fennállásához köti az eltérő szabályok alkalmazását. A veszélyhelyzet fenntartása a Kormány döntésétől függ, melyet rendeletben hirdet ki, jelenleg a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet tartalmazza a vonatkozó szabályokat.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti változások a bírságmaximumra vonatkoznak, ugyanakkor ez nem jelenti minden esetben automatikusan a bírság mértékének növekedését, mivel a kiszabás során az adóhatóságnak a törvényben meghatározott mérlegelési szempontokat figyelembe kell vennie. Az adózó javára vagy terhére értékeli például az általános adózási gyakorlatát, jogkövetési hajlandóságát, a jogellenes magatartás súlyát, az adott helyzetben elvárható körültekintést stb. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki. A bírság kiszabását az állami adó- és vámhatóság mellőzheti is a mérlegelési szempontok figyelembevételével, ha a bírság kiszabása a törvény alapján nem kötelező.

Összességében megállapítható, hogy a Kormányrendelet – a veszélyhelyzet fennállásának idejére – olyan esetekben emelte a kiszabható bírságmaximumot (általános bírság, foglalkoztatotti bejelentés, számla- és nyugtakibocsátás, iratmegőrzés), amelyek az adózók viszonylag széles körét érintik, ezáltal a változás – az állami bevételek növekedése mellett – a jogkövető adózói magatartásra is előreláthatólag pozitív hatással lesz.