2026-ban új korszak kezdődik a biztosítotti jogviszonyok bejelentésében. Az adóhatóság célja az adminisztráció csökkentése, a folyamatok egyszerűsítése és a nyilvántartások pontosságának növelése. Az új szabályozás nemcsak technikai változásokat hoz, hanem a mindennapi gyakorlatot is érinti: új nyomtatványazonosító, rugalmasabb működési modell, racionalizált adatlapok és új jogviszonysorszám bevezetése várja a foglalkoztatókat. A következőkben részletesen is bemutatom, mire kell felkészülni az átállás során.

Miért változik meg a T1041-es nyomtatvány neve?

A T1041-es nyomtatvány 2026. január 1-jétől új nevet kap az ÁNYK-rendszerben: 08E.

Ez a módosítás nem pusztán formai jellegű, hanem fontos üzenetet hordoz: az új elnevezés egyértelműen jelzi, hogy a biztosítotti jogviszony bejelentése szorosabb kapcsolatban áll a ’08-as járulékbevallással. A cél az, hogy a két folyamat közötti összefüggés átláthatóbb legyen, és a felhasználók könnyebben felismerjék a bejelentés szerepét a járulékbevallás előkészítésében.

Fontos megjegyezni, hogy a háttérben a fájl azonosítója továbbra is T1041 marad, tehát technikai szempontból nem változik a rendszer alapja, ezáltal is egyszerűsítve a változások miatti fejlesztéseket. A felhasználói felületen, az ÁNYK nyomtatványlistájában és az internetes keresőben azonban már az új név, a 08E jelenik meg. Ez segíti az egységesítést és a logikus elnevezési rendszert, amely a NAV bevallási struktúrájához igazodik.

Évszám nélküli rendszer: stabilitás és egyszerűsítés

A korábbi gyakorlat szerint a NAV minden év elején új nyomtatványt adott ki, még akkor is, ha az előző évi verzióhoz képest nem történt érdemi változás. Ez a folyamat jelentős fejlesztési és tesztelési feladatokat rótt mind az adóhatóságra, mind az adózókra és a bérszámfejtő programok fejlesztőire. Az évváltások idején rendszeresen felmerülő adminisztrációs terhek nemcsak időigényesek voltak, hanem a hibalehetőségeket is növelték.

2026-tól új működési modell lép életbe: megszűnik az éves verzióváltás, és csak jogszabályi módosítás vagy egyéb indokolt változás esetén kerül sor új nyomtatvány kiadására. Ez az „évesítés nélküli rendszer” stabilitást teremt, csökkenti az évváltás miatti fejlesztési és tesztelési feladatokat, és kiszámíthatóbb környezetet biztosít az adózók, a könyvelők és a bérszámfejtő rendszerek számára. Az eredmény: kevesebb adminisztráció, gyorsabb folyamatok és kevesebb hibalehetőség.

Az adatlap egyszerűsítése: a felesleges rovatok és nyilatkozatok törlése

A székhely- és telephelyadatok törlése

Korábban a bejelentőlap külön rovatot tartalmazott a foglalkoztató székhelyére és telephelyére vonatkozóan. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy szinte minden esetben csak a székhelyadatot adták meg, amely a NAV nyilvántartásában már rendelkezésre áll. Mivel ezek az információk a társhatóságok számára is elérhetők, indokolatlanná vált az ismételt adatközlés, így a rovatok kikerültek az adatlapról.

A nyilatkozatok racionalizálása

Az adatlap korábbi verzióiban több olyan nyilatkozat is szerepelt, amelyek mára elvesztették aktualitásukat (például a COVID-hoz vagy a veszélyhelyzethez kapcsolódó nyilatkozatok). A változással azonban most ezeket is teljes egészében törölték. A megmaradó, releváns nyilatkozatok egyetlen, jól áttekinthető blokkban kaptak helyet,„A foglalkoztató által tett nyilatkozatok” címmel, így a kitöltés is egyszerűbb és gyorsabb lesz.

A több munkáltató által létesített jogviszonyok egyszerűsítése

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszony esetén eddig a főlap 9. blokkjában kétszeri nyilatkozattételre volt szükség. Az új rendszerben egy nyilatkozat megszűnik, így csökken a redundancia és az adminisztrációs teher.

A jogviszonysorszám bevezetése

2026. január 1-jétől új adat jelenik meg a biztosítotti jogviszony bejelentésében: a jogviszonysorszám.

Ennek célja, hogy a párhuzamos jogviszonyok egyértelműen el legyenek különítve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által vezetett közhiteles nyilvántartásban. Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor ugyanazon foglalkoztatónál több, azonos kezdetű és jogviszonykódú jogviszony áll fenn – például ugyanazon iskolával több részmunkaidős szerződéssel rendelkező pedagógusoknál, vagy több szerződéssel foglalkoztatott munkavállalóknál.

Hol és mikor kötelező?

A jogviszonysorszám alkalmazása 2026. január 1-jétől válik kötelezővé minden olyan jogviszony esetében, amely ezen a napon vagy azt követően kezdődik, és azt az új 08E jelű adatlapon jelentik be, függetlenül attól, hogy csak egy jogviszonnyal rendelkezik.

Ez az új adat nemcsak az új bejelentéseknél, hanem a későbbi módosításoknál is megjelenik: az „U” (új), „V” (változás), „H” (helyesbítés) és „T” (törlés) jelzésű adatlapokon egyaránt fel kell tüntetni.

Fontos kiemelni, hogy a 25T1041-es adatlapon előremutatóan a 2026. január 1. vagy ez utáni kezdettel bejelentett jogviszonyokhoz nem lehet visszamenőleg sorszámot rendelni, így az átállás kizárólag az újonnan induló és a 08E jelű adatlapon bejelentett jogviszonyokra vonatkozik. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a párhuzamos jogviszonyok egyértelműen elkülöníthetők legyenek a nyilvántartásban, miközben a korábbi adatok változatlanul megőrzik érvényességüket.

Szabályok és gyakorlati tudnivalók

A sorszám meghatározása rugalmas, de bizonyos alapelveket be kell tartani.

Nem szükséges 1-essel kezdeni, a kezdőérték szabadon választható, így a foglalkoztatók saját belső rendszerükhöz igazíthatják a sorszámozást.

Fontos azonban, hogy azonos magánszeméllyel fennálló, azonos kezdetű és jogviszonykódú jogviszonyok nem kaphatnak azonos sorszámot, mert ez biztosítja az elkülöníthetőséget a közhiteles nyilvántartásban.

A sorszám formátuma legfeljebb négyjegyű, pozitív egész szám adható meg, vezető nullák alkalmazása nélkül. Ennek megfelelően például az 1, 11, 111 vagy 1111 értékek elfogadhatók, de negatív szám, így például a -1, vagy a nullával kezdődő számok, mint például a 007, nem megengedett.

Bár a sorszám elsődleges célja az azonos jogviszonyok megkülönböztetése, ajánlott összehangolni a ’08-as járulékbevallásban alkalmazott sorszámozással. Ez a gyakorlat megkönnyíti az adatok összerendelhetőségét a NAV rendszereiben, és csökkenti a hibalehetőségeket a bevallások és a bejelentések között.

Az új rendszerben kiemelt jelentősége van annak, hogy a jogviszonysorszám minden esetben egyedi legyen az azonos kezdetű és kódú jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy amikor egy foglalkoztató új biztosítási jogviszonyt jelent be ugyanazon személlyel kapcsolatban, és az új biztosítási jogviszony kezdete és kódja megegyezik egy korábbi jogviszonnyal, a megadott sorszám nem egyezhet meg a korábban ugyanazon foglalkoztató által, ugyanarra a foglalkoztatottra bejelentett biztosítási jogviszony sorszámával.

Példa

Egy foglalkoztató 2026. január 1-jén bejelent egy új biztosítási jogviszonyt a munkavállalóval kapcsolatban, amelynek jogviszonykódja 1101, a jogviszony kezdete 2026. 01. 01., a jogviszony sorszáma pedig 7.

Később, ugyanazon foglalkoztató ugyanazon személlyel kapcsolatban új jogviszonyt jelent be, amelynél a jogviszony kezdete és a jogviszony kódja szintén 2026. 01. 01. és 1101 (például több munkáltatós konstrukció miatt).

Ebben az esetben azonban az új jogviszony már nem kaphatja a 7-es sorszámot, hanem például 9–est kell neki adni.

Újdonság az egyéni vállalkozóknak: hivatalból történő bejelentés

2026. január 1-jétől jelentős könnyítés lép életbe az egyéni vállalkozók számára.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása értelmében az 1. melléklet új, 3.10. pontja kimondja, hogy az állami adó- és vámhatóság hivatalból teljesíti az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentését az induláskor. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki elindítja az egyéni vállalkozását, a NAV automatikusan elkészíti a biztosítási jogviszony kezdetére vonatkozó bejelentést az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásának adatai és az Art. 1. melléklet 1. pontja szerint meghatározott bejelentés alapján.

Ez a változás jelentős adminisztrációcsökkentést hoz, hiszen megszűnik az a korábbi kötelezettség, miszerint az egyéni vállalkozónak külön be kellett nyújtania a jogviszony-bejelentést a jogviszony kezdetéről.

Fontos azonban kiemelni, hogy a jogviszonnyal kapcsolatos esetleges változásokat – például a biztosítási jogviszony szüneteltetését, megszűnését, az egyéb adatok módosítását – továbbra is az egyéni vállalkozónak kell bejelentenie. A NAV 2026-ban vizsgálja majd meg annak a lehetőségét, hogy a jövőben a változásbejelentések hivatalból történő elvégzése milyen feltételekkel lenne megvalósítható.

A tartós megbízási jogviszony bejelentése

A tartós megbízási jogviszony fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § új – 2026. január 1-jétől hatályos – 23. pontja határozza meg. Tartós megbízási jogviszonynak az olyan megbízási jogviszony tekintendő, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.

A hagyományos megbízási jogviszony esetén a biztosítást csak utólag, a kifizetéskor lehet elbírálni, mert vizsgálni kell a Tbj.-ben meghatározott jövedelmi feltétel teljesülését is, ennek következtében a bejelentési kötelezettséget is csak utólag lehet teljesíteni. A tartós megbízási jogviszony esetén azonban már a szerződés első napjától létrejön a biztosítási jogviszony – függetlenül a jövedelem összegétől –, ezért arról a bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján meg kell tenni.

A 08E jelű nyomtatványon a tartós megbízás jelölésére a 1115‑ös jogviszonykód szolgál.

Zárógondolatok

Az új szabályozás célja, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tegye a biztosítotti jogviszonyok bejelentését. A változások nemcsak az adminisztrációs terheket csökkentik, hanem hozzájárulnak a nyilvántartások pontosságához és a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság pontosabb megállapításához is. A foglalkoztatóknak érdemes időben felkészülni az új követelményekre, frissíteni a belső folyamatokat és ellenőrizni a bérszámfejtő rendszerek kompatibilitását. Az átállás gördülékenysége érdekében a NAV részletes tájékoztatást és technikai támogatást biztosít, így a változások hosszú távon mind az adózók, mind az állami szervek számára előnyösek lesznek.

Elérhető dokumentumok – támogatás az átálláshoz

A NAV a 08E jelű nyomtatvány bevezetésével párhuzamosan több segédanyagot is közzétesz a honlapján, hogy az adózók és a fejlesztők számára gördülékeny legyen az átállás (Megjelent a biztosítotti jogviszonyok bejelentésére szolgáló, 08E jelű, 2026. évtől alkalmazandó űrlaptervezet – Nemzeti Adó- és Vámhivatal).

Mezőazonosítókkal ellátott nyomtatványkép (PDF-formátumban)

Ez a dokumentum a nyomtatvány teljes struktúráját bemutatja, minden mezőhöz hozzárendelve az azonosítót. Ez különösen hasznos a bérszámfejtő programok fejlesztőinek, mert pontosan láthatják, mely adatokat hová kell illeszteni.

Részletes kitöltési útmutató

Az útmutató lépésről lépésre ismerteti, hogyan kell kitölteni a főlapot és a pótlapokat, milyen adatokat kell megadni, és milyen szabályok vonatkoznak az új mezőkre (például a jogviszonysorszámra). Ez segít elkerülni a hibás bejelentéseket.

Kitöltési meződefiníciók

Ez a technikai dokumentáció tartalmazza az egyes mezők pontos definícióját, formátumát és validációs szabályait. A cél, hogy mind az adózók, mind a szoftverfejlesztők könnyen alkalmazkodjanak az új rendszerhez, és biztosítsák az adatok helyességét.

Ezek az anyagok együtt garantálják, hogy a foglalkoztatók, a bérszámfejtők és a fejlesztők is felkészülten kezeljék az új nyomtatványt és a kapcsolódó változásokat.