Az új transzferárrendelet főbb előírásai és gyakorlati jelentősége

2025 végén a hazai transzferárazási jogszabályi környezet ismét jelentős változásokon esett át. Az NGM előkészítésében és a NAV többszörös véleményezését, illetve a transzferárazással foglalkozó piaci szereplőkkel történt széleskörű társadalmi egyeztetést követően került sor a teljesen új 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet vagy rendelet) kiadására, amely alaposan átírta a transzferár-nyilvántartás és a transzferár-adatszolgáltatás rendszerét. Az új jogszabály megalkotásának alapvetően kettős célja volt:

az adminisztráció egyszerűsítése, valamint

az ellenőrizhetőség és az adóhatósági kockázatértékelés erősítése.

Ezenfelül más megfontolás is vezérelte a jogalkotót. Az előző rendelet már lassan 10 évvel ezelőtt született meg, és azóta csak egy alkalommal (2022-ben) módosították, főként a transzferár-adatszolgáltatás bevezetése miatt. Ez alatt az idő alatt a nemzetközi gyakorlat is változott, ráadásul az OECD transzferárirányelvei is módosultak. Ezek miatt is tetten érhetők az új rendeletben a változások, egyrészt a gyakorlati megközelítések (pl. adatbázis-kutatás lépései), másrészt az OECD-irányelvekhez történő szorosabb illeszkedés is visszaköszön benne, továbbá hangsúlyeltolódást is hoz: a formai megfelelés helyett a gazdasági tartalom és alátámasztottság kerül előtérbe.

A rendelet egyik legfontosabb üzenete: nem elegendő a piaci ár igazolása, a gazdasági racionalitást is bizonyítani kell.