A vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfamértékének csökkentése

A kormányprogram több áfacsökkentési irányt tartalmaz, és ezek közül kettő már idén ősszel meg is valósult. Az egyik a téli fűtési költségek mérséklése érdekében a tűzifa értékesítésére alkalmazandó általános forgalmi adó mértékének 27%-ról 5%-ra csökkentése. Az intézkedés célja, hogy közvetlen segítséget nyújtson azoknak a szociálisan rászoruló háztartásoknak, amelyek a fűtési szükségleteiket elsősorban tűzifa beszerzésével biztosítják. Emellett 0%-ra csökkent a vényköteles gyógyszerek áfamértéke. A vényköteles gyógyszerek áfakulcsának csökkentése hozzájárul a lakosság gyógyszerkiadásainak mérsékléséhez, elősegítve a szükséges gyógyszerekhez való hozzáférést, mely különösen fontos a rendszeres gyógyszerszedésre szoruló, illetve alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok esetében, akik a jövedelmük jelentős részét kénytelenek egészségügyi kiadásokra fordítani. A cikk a két intézkedéssel kapcsolatos áfaszabályokat tekinti át.

A vényköteles gyógyszerek adómértékének csökkentése

Elsőként – 2026. szeptember 1-jétől – 0%-ra csökkent a kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek és a humán gyógyászati célú magisztrális készítmények adókulcsa.[1] A humán gyógyszerek[2] és a humán gyógyászati célú magisztrális készítmények már eddig is a kedvezményes 5%-os kulcs alá tartoztak, és ezt tette még kedvezőbbé a szabályozás egy szűkített termékkör tekintetében.

Ahhoz, hogy teljeskörűen értsük az új szabályozást, át kell tekintenünk a vonatkozó fogalmakat: azt, hogy mi a gyógyszer, mi a magisztrális készítmény, illetve mit értünk orvosi rendelvényhez kötöttségen.

A gyógyszer fogalmát az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyt.) 1. § 1. pontja határozza meg: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékeik, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy szervezeten alkalmazhatók.

A magisztrális gyógyszer a Gyt. 1. § 2. pontja szerint az a gyógyszerkészítmény, amelyet a gyógyszerész a gyógyszertárban a Magyar, illetve az Európai Gyógyszerkönyv (Gyógyszerkönyv) vagy a Szabványos Vényminta Gyűjtemény (FoNo) rendelkezései alapján, orvosi előírásra vagy a Gyógyszerkönyv szerint saját kezdeményezésére készít, és amely a gyógyszertár által ellátott betegek kezelésére szolgál. Tipikusan ilyen például a háziorvos vagy a gyógyszerész általi javaslatra a patikában egyedileg készített kenőcs, krém, csepp, oldat, kúp vagy por.

Az orvosi rendelvény, vagy rövidebb nevén a vény a gyógyszert rendelő orvos közleménye a gyógyszert kiadó vagy elkészítő gyógyszerész, valamint külön jogszabályban meghatározott esetben a gyógyszertári szakasszisztens számára.[3] A gyakorlatban ez a piros keretes papíros recept vagy annak digitális változata a felhőben, amelyen az orvos előírja a gyógyszert, illetve annak adagolását.

Gyógyszer rendelésére az az orvos és fogorvos jogosult, aki az orvosi oklevélhez kötött tevékenység folytatására jogosult, és a külön jogszabályban meghatározott, gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel is rendelkezik.[4] Hazánkban gyógyszerrendelésre jogosult továbbá az előbbi orvosi körön túl – az egészségügyért felelős miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott esetekben – a működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolói végzettséggel rendelkező személy. (A gyógyszerészi felírás alapvetően a krónikus betegek életét hivatott megkönnyíteni, csökkentve az orvosi rendelések leterheltségét, azzal a kikötéssel, hogy így csak a korábban már orvos által elrendelt gyógyszer adható ki.)[5]

Honnan lehet tudni, hogy egy gyógyszer kizárólag csak vényre adható ki? A gyógyszer forgalombahozatali engedélye[6] az, ami tartalmazza a gyógyszer osztályozását,[7] vagyis azt, hogy a gyógyszer orvosi rendelvényhez kötött vagy orvosi rendelvény nélkül is kiadható. A gyógyszerekre vonatkozó minden információ a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) gyógyszeradatbázisában érhető el.[8]

Fontos tudni, hogy az áfaszabályozás egyik alapelvére, az adósemlegességre tekintettel, nemcsak a patikában a végső fogyasztónak történő értékesítés adózik a 0%-os adómértékkel, hanem az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek értékesítésének teljes lánca, a nagy- és kiskereskedelmi forgalom is. (A kiskereskedelemben az interneten keresztül csak vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülő készítmények igényelhetők, amelyek így értelemszerűen nem tartozhatnak a 0%-os áfakulccsal adózó termékek körébe.[9] Szintén nem tartoznak ebbe a körbe az úgynevezett gyógyszertáron kívül forgalmazható (ún. GYKjelzésű) gyógyszerek, azaz az NNGYK által kiadott engedély alapján gyógyszert áruló drogériákban, vagy akár műszaki üzletekben sem lehet 0%-os adómértékű gyógyszerrel találkozni.)

Még egy nagyon fontos részletre kell kitérni: mit jelent a kizárólagosság? Vajon bármely gyógyszerre vonatkozik a 0%-os kulcs, amelyet vényen felírnak? A 0%-os adómérték kizárólag azokra a gyógyszerekre vonatkozik, amelyek a forgalombahozatali engedélyük szerinti osztályozás alapján orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek. Vannak azonban olyan gyógyszerek is, amelyek orvosi rendelvény nélkül is kiadhatók, és az orvosi vényre kizárólag a társadalombiztosítási támogatás igénybevétele érdekében van szükség, azaz, hogy a beteg olcsóbban juthasson hozzá a gyógyszerhez. Az utóbbiak értékesítésére nem vonatkozik a 0%-os kulcs.

Az adómérték-csökkentéshez kapcsolódó technikai jellegű módosítás, hogy az Áfa tv. 2026. szeptember 1-jétől már nem tartalmazza taxatív módon az orvosi radioaktív izotópokat, valamint az egészségügyi oxigént (korábban: Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 4. és 6. sora), tekintettel arra, hogy e termékek minden esetben vényköteles gyógyszernek minősülnek, így 0%-os adómértékkel adóznak, és külön szerepeltetésük nem szükséges. Az új szabályozás tükrében hozzá kellett nyúlni az 5%-os körbe tartozó termékek felsorolásának 1. sorához is, kiemelve onnan a humán gyógyászati célú magisztrális készítményeket.

Nézzük, hogy milyen szabályozás vonatkozik az utóbbi körbe tartozó készítményekre!

A magisztrális készítményeknél, a gyógyszerektől eltérően, a 0%-os adómérték alkalmazhatósága nem függ az orvosi rendelvényhez kötöttségtől. Eszerint valamennyi humán gyógyászati célú (vényköteles és nem vényköteles, vényre felírt vagy sem) magisztrális termék áfája 0%, amely a humán gyógyászati célú magisztrális gyógyszer elkészítéséhez kapcsolódó készítési díjra[10] – mint a gyógyszer-értékesítés járulékos költségére[11] – is alkalmazandó. (Ha a gyógyszertárba besétálva az eladó javasol a problémánkra egy helyben készített krémet, az is a 0%-os kulcs alá sorolandó.[12]) Ugyanakkor a kozmetikai, valamint az állategészségügyi célú magisztrális készítmények 27%-os áfamérték alá esnek.

Kérdések és válaszok

Nézzünk pár gyakorlati kérdést az új szabályok szempontjából!

Mikortól alkalmazandó?

Külön átmeneti szabály hiányában az adómérték az általános jogalkotási és áfaszabályok szerint állapítandó meg. A 0%-os adómérték akkor alkalmazható, ha a gyógyszer értékesítésének Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja 2026. augusztus 31-ét követő napra esik,[13] illetve előleg fizetése esetén, Közösségen belüli termékbeszerzésnél és termékimportnál az az időpont, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy előfordulhat olyan eset, hogy a patika még 5%-os kulccsal szerezte be a gyógyszert, azonban értékesíteni már 0%-os kulccsal fogja a végső fogyasztó betegnek; illetve a 2026. szeptember 1. előtt fizetett előleg adókulcsát utólag nem befolyásolja az, hogy az ügylet teljesítésekor a fennmaradó ellenérték részre már a 0%-os kulcs alkalmazandó (ez esetben a teljesítéskor meg kell bontani az adóalapot). Érdemes külön megemlíteni az ágazatban jellemző időszakos ügyleteket, amelyeknél ügyelni kell arra, hogy az Áfa tv. 58. §-ának különböző esetei szerint megállapított teljesítési időpontnak kell 2026. augusztus 31-ét követő napra esnie.

Megilleti-e a levonási jog az adóalany értékesítőt?

A 0%-os adómértékű gyógyszer- és magisztráliskészítmény-értékesítés – hasonlóan, mint a nyomtatott napilapok esetében – adólevonási joggal járó termékértékesítés. Tehát az ilyen értékesítésekhez beszerzett termékek, illetve igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfája levonásba helyezhető.

A 0%-os adómértékkel megvalósuló értékesítés visszamenőlegesen megkérdőjelezi-e vagy korlátozza-e a korábbi, 5%-os adómérték mellett lebonyolított beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonhatóságát?

Nem, nem korlátozza, tekintettel az előzőekben említettekre – azaz, hogy a 0%-os értékesítés is adólevonási joggal járó értékesítés.

Mi a helyzet az értékesítést kísérő járulékos szolgáltatásokkal?

Ahogy már említettem a humán gyógyászati célú magisztrális termékkekkel kapcsolatban, a 0%-os kulcs a járulékos szolgáltatásokra is vonatkozik, így a humán gyógyászati célú magisztrális gyógyszer elkészítéséhez kapcsolódó készítési díjra is. Emellett érdemes még külön kitérni a NEAK által a patikáknak fizetett úgynevezett szolgáltatási díjra. A 2013/49. Adózási kérdés tartalmaz iránymutatást a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 44/B. §-a szerint a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozások, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárak által nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elősegítő szolgáltatás ellenértékeként kapott szolgáltatási díj áfakezelésével kapcsolatban. Az iránymutatás értelmében a gyógyszertári szolgáltatási díj alapját képező, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elősegítő szolgáltatás, illetve tevékenység az általánosforgalmiadó-kötelezettség szempontjából olyan mellékszolgáltatásként ragadható meg, amely a tb-támogatott gyógyszerek értékesítéséhez (mint főtevékenységhez) járulékosan kapcsolódik, és mint járulékos szolgáltatás az Áfa tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján azzal azonos adójogi megítélés alá esik. Az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium között történt egyeztetés alapján, a korábbi és a jelenleg is alkalmazott gyakorlat szerint a NEAK csak a kizárólag orvosi rendelvényhez kötött (azaz a vényköteles) gyógyszerek után fizet szolgáltatási díjat a patikák részére. Az iránymutatásban foglaltakat tekintve ez azt jelenti, hogy a 0%-os áfakulccsal adózó körbe tartozó gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elősegítő szolgáltatási díjra is, mint járulékos költségre, a 0%-os áfakulcs vonatkozik.[14] 

Hogyan kell rögzíteni az online pénztárgépben és az e-pénztárgépben a vényköteles gyógyszerek forgalmát?

Ha a vényköteles gyógyszerek eladásáról online pénztárgéppel állítanak ki nyugtát, egyszerűsített számlát vagy más bizonylatot,[15] akkor az értékesítést az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtőbe kell rögzíteni, mivel az online pénztárgépeknek nincs külön áfagyűjtője a 0%-os adómérték alá eső ügyletekre. Az online pénztárgépeken az értékesítéseket forgalmi gyűjtőkbe kell rögzíteni, amelyek az értékesítések áfagyűjtők szerinti, valamint termék- és szolgáltatáscsoportonkénti, elkülönített regisztrációját biztosítják. Az öt áfagyűjtőhöz egy pénztárgépen több forgalmi gyűjtő is tartozhat, ezek darabszáma, megnevezése pénztárgéptípusonként, illetve egyedi beállításoktól függően eltérő lehet. A pénztárgép üzemeltetője dönti el, hogy pénztárgépén melyik forgalmi gyűjtőt használja a vényköteles gyógyszerek értékesítésekor, de figyelnie kell arra, hogy az alkalmazott forgalmi gyűjtőnek az „E” jelű áfagyűjtőhöz kell tartoznia.[16] Mivel az áfagyűjtők és a forgalmi gyűjtők kezelése minden pénztárgépen kötelező funkció, ezért az „E” áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtők használatához nem kell módosítani a pénztárgép szoftverét. A pénztárgép forgalmi gyűjtőinek működéséről, illetve azok egyedi beállításairól a pénztárgép felhasználói leírásából, valamint a pénztárgép forgalmazójánál, szervizénél lehet tájékozódni.

Az e-pénztárgépeken az értékesítéseket forgalmi gyűjtőkbe kell rögzíteni, amelyek az értékesítések áfakategóriák szerinti elkülönített regisztrációját biztosítják. Az „N” jelű forgalmi gyűjtőbe kell rögzíteni a 0%-os áfakulcsú termékek, szolgáltatások forgalmát.

A tűzifa-értékesítés 5%-os kedvezményes adómértéke

A kormányprogram másik, már megvalósult, a bevezetőben is említett pontja a tűzifa-értékesítés áfakulcsának 27%-ról 5%-ra csökkentése 2026. szeptember 15-ei hatállyal.[17] 

Először is tekintsük át, hogy pontosan mely termékkörre vonatkozik a kedvezményes adómérték!

Bevezetőül érdemes kitérni arra is, hogy mivel az intézkedés célja alapvetően a lakosság fűtési költségeinek mérséklése volt, ennek elérése érdekében a termékkör meghatározásakor a hagyományos tűzifa terméket ki kellett egészíteni a gyakorlatban különböző formában (mint a pellet, brikett stb.) megjelenő fűtési célú fűrészporral, fahulladékokkal, famaradékokkal. Különösen az utóbbi esetben kihangsúlyozandó azonban, hogy a tömörített famaradványok esetében nem volt cél, hogy azok más célú felhasználása is kedvezményes adózás alá tartozzon (így pl. a macskaalomként értékesített pellet).

Ennyi bevezető után nézzük konkrétan a besorolási szabályokat:

61.	Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában	vtsz. 4401 11 4401 12
62.	Fűtési célú fűrészpor és fahulladék és -maradék, pellet, brikett vagy hasonló alakra tömörítve	vtsz. 4401 31 4401 39

Az 5%-os adókulcs alá tartozó termékek köre megnevezéssel és vámtarifaszámra hivatkozással is meg van határozva. Ebből következően ahhoz, hogy valamely termékre az 5%-os adókulcs alkalmazható legyen, a terméknek egyrészt a hivatkozott vtsz. alá kell tartoznia, másrészt meg kell felelnie a szöveges meghatározásnak, ami jelen esetben, a 62. sorban a rendeltetési cél meghatározását jelenti, tehát kizárólag fűtési célú felhasználhatóság esetén tartozik a termék a kedvezményes adómérték alá a fűrészpor, fahulladék, famaradék esetében. A tűzifa (61. sor) kapcsán megjegyzendő, hogy az olyan termék, mely a tűzifára jellemző kisebb hosszúságú, méteres kiszerelést meghaladja, a törvényben megjelölttől eltérő vámtarifaszám (vtsz.) alá tartozik, és értékesítésére nem alkalmazható a kedvezményes adókulcs, így a kivágott fa természetes állapotában, akár legallyazva, vagy az egyéb célt szolgáló (pl. papíripari rostanyag, furnérlemezek, más faáruk gyártásához használatos) farönk, fahasáb értékesítése sem tartozik ide.

Lényeges, hogy a felsorolt termékek besorolását – vámtarifaszám-meghatározását – a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerint kell elvégezni (a továbbiakban: KN). Az úgynevezett időállapot-jelölő szabály figyelembe nem vétele számos adózói kérdést eredményez, mivel a KN folyamatosan változik, új vtsz-ek jönnek létre, míg mások megszűnnek, kiegészülnek, és emiatt a felek téves adókulcsot állapíthatnak meg az értékesítésre. A konkrét időállapot kijelölése viszont a kiszámíthatóságot, az állandóságot szolgálja.

A vámtarifaszám megállapítása a KN áruosztályhoz, árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzései és a vámtarifaszámok szövegében foglalt feltételek alapján, valamint a KN értelmezését segítő Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázata (a továbbiakban: HR Magyarázat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4002/2019. tájékoztatás 1. sz. melléklete) figyelembevételével végezhető el.

A termékkörök meghatározása a 2026/6. Adózási kérdésben foglalt szakértői intézeti vélemény alapján A 44. Árucsoportba tartozik a megmunkálatlan faanyag, a félkész fatermék és általában a fából készült áruk. A 4401 vámtarifaszám alá tartozik többek között a tűzifa, illetve a fűrészpor, fahulladék és -maradék labdacs (pellet) alakban is. Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában A 4401 11 vámtarifaszám alá a tűlevelű fából, a 4401 12 vámtarifaszám alá a nem tűlevelű fából (pl. tölgy, bükk, gyertyán vagy akác) keletkező tűzifa tartozik. A tűzifa alakja lehet hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló. Hasonló alak alatt értendő pl. a rövid rönkdarab, rendszerint kéreggel, a méteres tűzifa, a hasított rönk, az ág, a durva gally, a venyige és a gyökér. Nem tartozik a 4401 vámtarifaszám alá az olyan farönk vagy fahasáb, amelyet például papíripari rostanyag készítésére, pépesítésre, gyufagyártásra, furnérlemezek vagy más faáruk gyártásához használnak; ezek általában válogatott és nem törött, hasadt, görbe, görcsös vagy villás faanyagok. Nem tartozik a 4401 vámtarifaszám alá a kivágott fa természetes állapotában, ahogy kidöntötték, akár legallyazva is, vagy a szálfa (nem darabolt fa), még akkor sem, ha tüzelőanyagként kerül felhasználásra. Nem tartozik a 4401 11 és 4401 12 vámtarifaszámok alá a fahulladék és -maradék, így például a széldeszka, szegély, nyesedék, törött deszka, kéreg, gyaluforgács, egyéb gyártási hulladék. Fűtési célú fűrészpor és fahulladék és -maradék, pellet, brikett vagy hasonló alakra tömörítve A 4401 31 vámtarifaszám alá tartozik a fűrészpor és fahulladék és -maradék labdacs (pellet) alakban. A labdacsok (pelletek) hengeres formájúak, átmérőjük legfeljebb 25 mm, és hosszúságuk legfeljebb 100 mm, a kötőanyag nélkül közvetlenül összenyomással vagy legfeljebb 3 tömegszázalék mennyiségű kötőanyag hozzáadásával tömörített faszilánkot, fűrészport vagy faforgácsot jelenti. A 4401 39 vámtarifaszám alá a brikett vagy hasonló alakra tömörített fűrészpor, fahulladék és -maradék tartozik. A brikettek kocka, poliéder vagy henger alakúak és legkisebb keresztmetszetük nagyobb mint 25 mm, a kötőanyag nélkül közvetlenül vagy legfeljebb 3 tömegszázalék mennyiségű kötőanyag hozzáadásával készített összesajtolt faszilánkot, fűrészport vagy faforgácsot jelenti. Hasonló alak pl.: hasáb, gömb, korong forma. Nem tartozik az 5%-os adókulcs alá tartozó termékek körébe a nem fűtési célú tömörített fűrészpor, fahulladék és -maradék (pl. fapellet alom). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vámtarifaszám megállapítása a jogszabályban meghatározott, rögzített időállapot szerint, a 2018. január 1-jén hatályos KN alapján történik. Így az Áfa tv. mellékletében szereplő vámtarifaszámok eltérhetnek a hatályos KN-ben szereplő vámtarifaszámoktól. Ebből adódóan a termékek adómértékének meghatározásakor a mindenkori hatályos KN-től adott esetben eltérő, a 2018. január 1-jén érvényes nómenklatúra-besorolást kell irányadónak tekinteni.

Kérdések és válaszok

Nézzünk pár gyakorlati kérdést az új szabályok szempontjából!

Mikortól alkalmazandó?

Külön átmeneti szabály hiányában az általános jogalkotási és áfaszabályok szerint állapítandó meg. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 61–62. pontjai 2026. szeptember 15-én léptek hatályba. Ennek megfelelően a felsorolt termékekre akkor alkalmazható az 5%-os adómérték, ha 2026. szeptember 15-ére vagy azt követő időpontra esik a termékértékesítés (Áfa tv. szerint meghatározott) teljesítési időpontja, illetve a felsorolt termékek Közösségen belüli beszerzése, importja, és a termékek ellenértékébe beszámító előleg fizetése esetén az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani.[18]

Csak a végfelhasználónak történő értékesítés kedvezményes?

Nem, a már említett adósemlegességi elvre tekintettel az értékesítési lánc minden szerepelőjénél alkalmazandó, így a kitermelő, a nagykereskedő, a kiskereskedő, a tűzép stb. értékesítésére is, már ha a termék megfelel a tűzifa előbbiekben részletezett besorolásának.

Mit kell tenni, ha bizonytalan, hogy az értékesített tüzelési célú fa/pellet/brikett megfelel-e a kedvezményes szabálynak (vtsz-besorolásnak)?

Ha az érintett termék besorolása a fenti szabályok alapján egyértelműen nem határozható meg, akkor a NAV Szakértői Intézetét kell megkeresni (elérhetőségek: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete).

Milyen adómérték vonatkozik a hatálybalépés előtt fizetett előlegre?

Ha például a vevő a tűzifavásárlásról még nyáron megállapodott, szerződést kötött az értékesítővel, és előlegként kifizetett 50%-ot, felmerülhet a kérdés, hogy arra utólag alkalmazható-e a kedvezményes kulcs. Az előleg esetében a fizetendő adót annak átvételekor, jóváírásakor meg kellett állapítani, így az áfakulcsváltozás annak áfatartalmára már nincs hatással. A még megfizetendő összegre azonban, ha az értékesítés csak 2026. szeptember 14-ét követően történik meg, már alkalmazandó a kedvezményes kulcs, azonban nem mindegy, hogy a már megkötött szerződésben hogyan határozták meg az ellenértéket. Ha a szerződés „nettó ár + áfa” formában állapítja meg az árat, akkor a bruttó fizetendő összeg a nettó ár változatlansága mellett automatikusan csökkenhet. Ha azonban a felek fix bruttó árban állapodtak meg – ami jellemző magánszemély végső fogyasztók esetében –, az áfakulcs változásából önmagában nem feltétlenül következik a szerződéses ár csökkentése, mivel arra nem köteles az értékesítő.

---

[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (4) bekezdése, 3/B. számú melléklet 2. és 3. sora (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2026. évi XL. törvény módosítása alapján).

[2] Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek.

[3] Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) 1. § (1) bekezdése​

[4] Gyt. 25. § (1) bekezdése

[5] Gyt. 25. § (1a) bekezdése

[6] A forgalombahozatali engedély az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott, a gyógyszer embergyógyászati célra történő alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat. Gyógyszer – a magisztrális gyógyszer kivételével – csak akkor hozható forgalomba, ha forgalomba hozatalát a gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság engedélyezte [Gyt. 5. § (1) bekezdése].

[7] Gyt. 5. § (5) bekezdés e) pontja

[8] Gyógyszeradatbázis

[9] ESzCsM rendelet 21/A. § (1) bekezdése

[10] ESzCsM rendelet 13. § (8) bekezdése

[11] Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja

[12] Más azonban a helyzet az ilyen magisztrális készítmények előállítására beszerzett alapanyagokkal kapcsolatban, azokra a 0% nem vonatkozik.

[13] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §-a, az Áfa tv. 84. §-a, az általános forgalmi adó módosításáról szóló 2026. évi XL. törvény 4. §-a

[14] Ugyanakkor elvi jelleggel meg kell jegyezni, hogy ha a jövőben mégis előfordulna, hogy a nem vényköteles, de vényre felírt és egyébként tb-támogatott gyógyszer (amelyre az áfás szabályok szerint 5%-os áfamérték alkalmazandó) után is fizetne a NEAK szolgáltatási díjat, akkor a szolgáltatási díjat terhelő áfát meg kellene osztani a 0 és 5% szerint annak függvényében, hogy 0 vagy 5%-os gyógyszer értékesítéséhez kapcsolódik. A megosztásnak ezen elvi esetben arányosan és vényenként kellene megtörténnie.

[15] Ilyen bizonylat lehet például a sztornóbizonylat, a visszárubizonylat vagy az egyes speciális értékesítések bizonylatai.

[16] Az „E” jelű forgalmi gyűjtőbe kell rögzíteni – a zárjegyes termék kivételével – azokat az ügyleteket (illetve Áfa tv. hatályán kívüli eseteket), amelyeket nem terhel általános forgalmi adó, illetve amelyeket terhelő általános forgalmi adó az alkalmazott különbözeti adózásra tekintettel nem állapítható meg.

[17] Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 61–62. sora (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2026. évi XLVIII. törvény módosította)

[18] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §-a, az Áfa tv. 84. §-a, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2026. évi XLVIII. törvény 2. §-a