🔒 Az innovációs járulék szabályai

Korunkban a világszínvonalú felfedező kutatás, a célirányos fejlesztés és a hasznosuló innováció (a továbbiakban: KFI) nélkül elképzelhetetlen fejlett és versenyképes gazdaság. Az innovációs járulék célja a hazai KFI-tevékenységek finanszírozásának biztosítása, a gazdaság versenyképességének növelése és a tudásalapú társadalom támogatása. Ennek keretdokumentumaként fogadta el Magyarország Kormánya a Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának (2021–2030) elfogadásáról szóló 1456/2021. (VII. 13.) kormányhatározatot, mely a kutatási, fejlesztési és innovációs források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználását, a rendszer szereplői közötti együttműködések erősítésével a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek fókuszálását és ezáltal Magyarország versenyképességének növelését tűzte ki célul. Az innovációs járulékra vonatkozó rendelkezéseket a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Inno. tv.) tartalmazza. Az innovációs járulékból származó bevételeket az ugyanezen törvényben szabályozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalapként kezeli, melynek rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatás-fejlesztés és a gazdaságban hasznosuló innováció ösztönzésére és támogatására, lehetővé tenni a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a kutatási eredmények hasznosítását, erősíteni a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködéseket, fejleszteni a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát és az annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységeket.[1] A cikkben az innovációs járulék főbb szabályait kívánom áttekinteni és bemutatni.