Társasági adótörvény egyes rendelkezéseinek változásai

Jelen cikk keretében a társasági adóról és az osztalék­adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] egyes rendelkezéseinek – az Országgyűlés által a 2014. november 18-i ülésen elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vám­hivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módo­sítá­sáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel történt – módo­sításai kerülnek bemutatásra. Ezen változások döntő része 2015. január 1-jével lép hatályba, de vannak olyan ren­del­kezések is, amelyek már a 2014. adóévi adókötelezettség meghatározása során is alkalmazhatóak. A módosítások – a Tao. tv. irányadó rendelkezési helyeire hivatkozással – a következők szerint kerülnek ismertetésre.

Felsőoktatási támogatási megállapodás és kedvezménye; a nem-teljesítés következményei

A Tao. tv. rendszerébe egy – a törvénymódosítás kihir­detését követő napon hatályba lépő – új kedvezmény-elem kerül bevezetésre, már a 2014. adóévi adókötelezettségnél alkalmazható módon, amely kedvezmény érvényesítése érdekében fogalmi meghatározással is kiegészül a szabályozás. A 2014. adóévre történő alkalmazás feltétele a – meghatározott tartalmú – 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás.
Az adózó ugyanis felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén adózás előtti eredményt csökkentő tétel érvényesítésére jogosult a támogatás (juttatás) adóévében, az ilyen megállapodás alapján fizetett összeg 50 százalékában meghatározott mértékben.
Felsőoktatási támogatási megállapodás¹: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény [Nftv.] szerinti alapítóval vagy fenntartóval² felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás.
Az adózó bármely állami, vagy nem állami egyetemmel, főiskolával³ köthet – előre meghatározott feltételekkel – legalább 5 éves időtartamra támogatási megállapodást, vagyis az adózónak legalább 5 évet érintően, minden év­ben nyújtania kell támogatást, amely támogatás a felsőoktatási intézmény alapítására és működtetésére fordítható.
Az adózás előtti eredményt csökkenti⁴ – a törvénymó­dosítás kihirdetését követő naptól hatályos előírás szerint – az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
• 20 százaléka – tartós adományozási⁵ szerződés kere­tében 40 százaléka – közhasznú szervezet,
• 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,
• 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási tá­mogatási megállapodás alapján történő
támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
Annak sincs akadálya, hogy az adózó közhasznú felsőok­tatási intézménnyel⁶ kössön felsőoktatási támogatási meg­állapodást. Ez esetben az adózó eldöntheti, hogy az 50 száza­lékos, vagy a 20 százalékos mértékű kedvezményt ér­vé­nyesíti, azonban „halmozottan”, (50+20% mértékben) – figyelemmel a Tao. tv. 1. § (3) bekezdése7 szerinti alapelvi ren­delke­zésre – nem jogosult a csökkentő tétel igénybevételére. [A kisebb (20 százalékos) mértékű kedvezmény választása nem tű­nik valószínűnek; ugyanakkor a köz­hasz­nú intézmény „egyszeri támogatása” esetén a 20 százalékos mér­tékű kedvezmény felsőoktatási tá­mogatási megállapo­dás hiányában is megilleti az adózót.] Amennyiben pe­dig az adózó a közhasznú felsőoktatási intézménnyel – leg­a­lább 4 évet érintő – tartós adományozási szer­ző­dést köt, úgy 40 szá­zalékos mértékű kedvezmény illeti meg; a halmozás (50+40% mértékben, illetve mind­két szerződés-kötés­sel) ez esetben is kizárt, akkor is, ha esetleg 5 évet érintően kötnek tartós adományozási szer­ződést (egy­féle típusú szerződés-kötésnek van helye).
A felsőoktatási intézményt támogatási megállapo­dás keretében támogató adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját⁸.
A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a vállal­kozási tevékenység érdekében felmerült, elismert ráfordításnak minősül (nem növelő tétel)⁹.
Amennyiben azonban a szerződésben vállalt támo­gatás/adomány juttatása – a kedvezményezett, vagy az adózó hibájából – meghiúsul, úgy az adózónak meg kell növelnie az adózás előtti eredményét az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, a Civil tv. szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletked­vez­mény, továbbá a felsőoktatási intézmény támo­ga­tására tekintettel elszámolt
• azon kedvezmény (egyszeres) összegével, amelyre vonatkozóan az adózó a szerződésben (meg­állapodásban) vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette,
• vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően¹⁰.

Kapcsolt vállalkozás

2015. január 1-jei hatállyal kiegészül a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerint definiált kapcsolt vállalkozási viszony lét­re­jötte egy új – f) alpont szerinti – tényállással. Ennek megfe­le­lően a jövőben kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyve­zetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.
Az új minősítés esetén nem szükséges a Polgári Törvény­könyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] szerinti többségi befolyás megvalósulása, lehet az ügyvezetőnek 50 szá­za­lékos, vagy annál alacsonyabb arányú szavazati joga is. Ha két vagy több társaságnak ugyanaz az ügyvezetője, úgy ön­magában a személyében azonos ügyvezetés megalapozza az üzleti, pénzügyi politikára gyakorolt döntő befolyást, s ezáltal a kapcsolt vállalkozási viszony létrejöttét (ha egyéb szempontok alapján a társaságok nem minősülnek kap­csolt vállalkozásoknak).
Az új előírás kapcsán nincs olyan kitétel, hogy ha az ügy­vezetők különböző személyek, de egymásnak közeli hozzátartozói, akkor erre tekintettel, illetve bármiféle összesí­téssel kellene a kapcsolt viszony fennállását minősíteni. Például, ha „A” cégben ügyvezetőként 70 százalékos sza­va­zati joggal rendelkezik „X” (apa), és „B” cégben meg­bízási szerződéssel látja el az ügyvezetést a 20 százalékos szavazati joggal bíró „Y” (apa gyermeke), úgy az „A” és a „B” cég nem minősül egymás kapcsolt vállalko­zásá­nak (személyében nem azonos az ügyvezetés). 

A statisztikai szűrések a transzferár szabályok kapcsán

A szokásos piaci ár meghatározásánál új szabályként kerül előírásra – első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során¹¹ – a sta­tisz­tikai mód­szerek kötelező alkalmazása az adatbázis szűré­sek esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében. Az új szabály szerint, ha a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazása során az adózó egy „tól” – „ig” ártar­to­mányt határoz meg, úgy – indokolt esetben – azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) továb­bi szűkítést kell vé­geznie, a szokásos piaci ár meghatá­rozásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet előírásai szerint. Ezen szűkí­tés szerinti piaci ártar­tományra csak indokolt esetben kell figyelemmel lenni; ak­kor azonban kötelező az alkalmazása. Az indokolt esetek minősítéséhez a szabályozás példá­lózó jellegű felsorolást ad, rögzíti, hogy különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára, vagy a szélső­értékekre lehet indokolt e mód­szer¹². Az indokoltság megítélése – az ügylet körülményei alapján – az adózó feladata, azonban, ha úgy ítéli meg, hogy adott esetben az interkvartilis tartomány figyelembevétele nem indokolt, attól még egy esetleges revízió során az adóhatóság utólag minősíthet másként.
Az interkvartilis tartomány jelentése a következő. Egy statisztikai mutatószám, ami egy tartományt 4 egyenlő részre oszt: 0% a minimum, 25% az alsó kvartilis, 75% a fel­ső kvarti­lis, 100% a maximum; ebből az interkvarti­lis tar­tomány a kö­zép­ső 50%, azaz a 25-75% közötti értékeket jelenti. Pél­dául, ha az „A” és „B” kapcsolt vállalkozások kö­zötti ügylet – bérbeadás – kapcsán a kimunkált szokásos piaci ártar­to­mány 100 – 140 egység közötti, akkor, ha a bérleti szerződés szerint megállapodott ár „beleesik” ezen tartományba (lehet 100 egység, 140 egység és bármely más érték e kettő között), akkor szokásos piaci áron kö­tötték az ügyletet, kivéve akkor, ha az interkvartilis tar­tomány szerinti szűkítés indokolt. Ez esetben ugyanis csak a 110 – 130 egység közötti értékek minősülnek a szoká­sos piaci ártartománynak; az ezen kívül eső bármely érté­ken, például 105 egységen kötött ügylet során korrekciós tétel alkalmazása merül fel.
Az új szabály hatálybalépésével összefüggésben megje­gyez­zük, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony, illetve a szo­kásos piaci ár meghatározására vonatkozó szabályok a felek közötti szerződéskötés időpontjában vizsgálandók. Például, ha a felek 2015. előtt – 2013-ban – kötöttek, kap­csolt vállalko­zás­ként 5 éves időtartamra bérleti szerződést, akkor a 2013-ban kimunkált 100 – 140 egység közötti szokásos piaci ártar­tomány az irányadó a meg­kötött ügylet teljes időtartama alatt, amely nem változik meg egészen addig, amíg a szer­ződés módosításra, meg­szüntetésre nem kerül.

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység

Nincs változás a 2015. évtől sem abban, hogy az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés [K+F tevékenység] közvet­len költségével – egyes „mástól” igénybe vett szolgálta­tá­sok kivételével – a felmerülés adóévében, vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vett költség az értékcsökkenés elszámolásának adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt¹³.
A kedvezmény alkalmazásához a Tao. tv. 4. § 32. pontja sze­rinti fogalmi meghatározásra kell figyelemmel lenni, amelynek a 2015. január 1-jétől hatályos megfogal­ma­zása szerint saját tevékenységi körben végzett K+F te­vékenységnek minősül:
• az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve
• az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá
• a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján végzett (kö­zös) kutatás-fejlesztési tevékenység.
Csupán formai változást jelent, hogy a felsorolásban utol­sóként jelölt K+F tevékenység végzését megalapozó ku­tatás-fejlesztési megállapodás fogalma egy, a jövő évtől hatályba lépő új törvényben kerül definiálásra; ezen új törvényre: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényre¹⁴ történő hivatkozást tartalmaz a Tao. tv. – 2015. január 1-jétől hatályos – 4. § 23/e. pontja is.
Tartalmi változást az új fogalmi meghatározás sem jelent. E definíciót tartalmazó rendelkezés¹⁵ f) pontja értelmében ugyanis kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely [fe­lek] között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgál­ta­tásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből szár­ma­zó eredmény közös hasznosítása nélkül, e pont (csak ezen pont) alkalmazásában fizetett kutatás-fejlesztésnek minő­sül az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által fi­nan­szírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet. (Ez megfelel a 2014. december 31-éig hatályos szabályozásnak.)
Változatlan továbbá az is, hogy adott tevékenység K+F jellegének minősítéséhez az adózó döntése szerint (nem kö­telező módon) előzetesen – díjfizetés ellenében – megkérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának véleményét, amely az adóhatóságot egy esetleges ellenőrzése során kötelezi (elfogadja az abban foglaltakat).

Telephely (mentesítés)

A Tao. tv. 4. § 33. pontjának d) alpontja szerint a kül­föl­di személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekin­teni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása [in­gatlan hasznosítása], továbbá ingatlan értékesítése esetén. A hivatkozott rendelkezési hely – 2015. január 1-jei hatályú módosítása  – a külföldi szemé­lyek¹⁶ köréből kivételként kiemeli, mentesíti a kül­földi ingatlanbefektetési alapot, azaz nem vonat­kozik ezen előírás az olyan jogi személyiséggel ren­del­kező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapra, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak.
A módosítást a következők tették indokolttá. A ma­gyar ingatlanbefektetési alap – jogi személyi­sége ellenére – egy kollektív befektetési forma (va­gyon­tö­meg), amelynek kötelezően előírt társasági formája nincs, s amelyben a vagyon döntő részét ingatlanok teszik ki, s amely a saját nevében és koc­ká­zatára nem járhat el, üzletszerű gazdasági tevékeny­séget nem vé­gez­het. Nem alanya a Tao. tv.-nek, így a magyarországi ingatlan hasznosítás, ingatlan érté­kesítés kapcsán realizált jövedelme után nem adózik. Ugyanakkor a külföldi – más EGT államban alapított – ingatlanbefektetési alap esetében a magyar­or­szági ingatlan hasznosítási, értékesítési tevékeny­ség telephelyet, így Tao. tv. szerinti adókötelezettséget keletkeztet (2014-ig), holott ez az alap a létesítése szerinti államban nem alanya a nyereségadónak. Ezen megkülönböztetés került megszüntetésre (2015-től az ingatlanbefektetési alap egyik esetben sem adóztatható).

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság

A nonprofit gazdasági társaságok szervezeti jogi sza­bályo­zását, (speciális adózását) illetően
• a 2014. március 14-éig hatályos gazdasági társaságok­ról szóló 2006. évi IV. törvény [Gt.] 4. § (8) bekezdésében,
• 2014. március 15-étől a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény [Ctv.] 9/F. §-ában, majd
• 2015. január 1-jétől a Tao. tv. 13/A. §-ának új, (8) bekezdésében
található előírások az irányadóak.
Tekintve, hogy a Ctv. szerinti előírások nem tartalmazzák a korábbi – a Gt.-ben foglalt –, egyébként a társasági adózást érintő rendelkezést, ezért indokolttá vált ezen ren­delkezés „visszahelyezése” a Tao. tv.-be. E szabály arról ren­delkezik, hogy ha a nonprofit gazdasági társaság (amely – az általános szabályoktól eltérően – a feltételek vállalása esetén már az alapításakor is kérheti közhasznú jogállását¹⁷)
• két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság Civil tv. szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában, vagy ha
• e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára
visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezett­sé­ge keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. Ilyen esetben tehát nem illetik meg a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok esetében biztosított kedvezményes adózási lehetőségek.

Közösségi szabályozás

A Tao. tv. rendszerében az egyes adó-, illetve adóalap-csökkentő kedvezmények alkalmazásánál figyelembe veendő közösségi rendeletek helyébe – érvényességük lejárata miatt – 2014. január 1-jétől, illetve 2014. július 1-jétől új rendeletek léptek, amelynek következtében szükségessé vált a Tao. tv. szerinti hivatkozások megfelelő aktualizálása is. E rendeletek címe és száma a következőképpen változott, illetve került a Tao. tv.-ben átvezetésre 2015. január 1-jei hatállyal.

Az új közösségi rendeletek mellett változnak a kedvezmény igénybevételének feltételei abban a tekintetben is, hogy az adott beruházás milyen célt szolgál, s ahhoz kapcsolódóan milyen választási lehetőség illeti meg az adózót a közösségi szabályozás tekintetében. Vál­tozást jelent 2015. január 1-jétől, hogy egyes adóalap-, illetve adókedvezmények igénybevételére az adózók – szem­ben a korábbi szabályokkal – a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozását, illetve forgalmazását szolgáló beruházásaik esetén is jogosultak a 702/2014/EU rendelet alapján. Így a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-csökkentő kedvezménye¹⁸, a beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény¹⁹, valamint a leghátrányosabb térségek­ben alkalmazható egyösszegű értékcsökkenési leírás²⁰ kapcsán az igénybe vett kedvezmény támogatás-tartalma:
a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szol­gál, akkor a 702/2014/EU rendeletben foglalt tá­mogatásnak minősül,
b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja, akkor az adózó választása szerint a 702/2014/EU ren­deletben, vagy az adóévben igénybe vett, az 1407/ 2013/EU bizottsági rendelet szerinti, vagy a 651/ 2014/EU rendeletben foglaltak szerinti támoga­tás­nak minősül;
c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adó­évben igénybe vett, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti, vagy a 651/2014/EU ren­deletben foglaltak szerinti támogatás­nak minősül.
Ezzel összhangban rendelkezik a Tao. tv. 30/A. §-ának módosított előírása is, amely szerint a kis- és középvállalkozásoknak nyúj­tott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támoga­tás²¹ fogalmi meghatározása, továbbá az előbb említett 3 jogcímen igénybe vehető adó-, illetve adóalap-csökkentő kedvez­mény­ről szóló rendelkezés vonatkozó része a 651/2014/EU rendelet 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 
A Tao. tv. 31. § (4) bekezdésének módo­sí­tott előírása pedig azt rögzíti, hogy az előbb említett 3 jogcímen igénybe vehető adó-, illetve adóalap-csökkentő kedvezményről szóló rendelkezés vonatkozó része a 702/ 2014/EU rendelet 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
2015. január 1-jei hatállyal pontosításra kerül a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményéről rendelkező 22/C. §-ban is, hogy a hivatásos sportszervezet részére a képzéssel összefüggő feladatokra²² a 651/2014/EU rendelet 5. szakaszával összhangban képzési támogatásként nyújtható juttatás.
Szintén a 651/2014/EU rendelet változásából követke­zően beiktatásra kerül a Tao. tv. fogalmi meghatározásai körébe az általános képzés és a szakképzés fogalma, amelynek a támogatási intenzitások kapcsán van jelentősége. Általános képzésnek²³ minősül az olyan oktatást tartal­mazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. Szakkép­zés­nek²⁴ minősül az olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vál­lalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken.
Előzőekre figyelemmel módosításra és kiegészí­tés­re kerül 2015. január 1-jével az is, hogy – a látvány-csapatsportok támogatása esetén – a támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támo­ga­tott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő képzési feladataival összefüggő kiadásainak
• általános képzés esetén²⁵ (a korábbi 60 szá­za­lék helyett) az 50 százalékát, ami a 651/2014/ EU rendelet 31. cikk (4) bekezdésében foglal­tak­nak megfelelően legfeljebb 70 százalékos mér­tékig – kisvállalkozás esetén 60 százalékra, középvállalkozás esetén 70 százalékra – növel­hető;
• szakképzés esetén (a korábbiakkal azonosan) 25 százalékát.

Sávos adófizetés

A törvénymódosítás kihirdetését követő naptól hatályos jogtechnikai rendelkezés pontosítja a Tao. tv. 19. § szerinti sávos adófizetés szabályát – a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az 500 millió forintot meghaladó részére 19 százalék –, amely egyértelművé teszi egyúttal azt is, hogy 
• a közösségi szabályok alkalmazásához kötött kedvezmények támogatástartalmát a sávos adókulccsal kell meghatározni (ezt támasztja alá az érintett rendelkezési helyeken²⁶ a 19. §-ra történő hivatkozás), továbbá
• a fejlesztési tartalék, valamint a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág könyvekből történő kivezetéséből származó nyereség lekötött tartalékba helyezett összegének fel nem használt része után²⁷ a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint kell a (késedelmi pótlékkal növelt) sávos adófizetést teljesíteni.

Elhatárolt veszteség leírása

Az elhatárolt veszteség felhasználásának lehetőségei to­vább­ra is biztosítottak, de – az évek során felhalmozott vesz­teség-állomány további növekedésének megelőzése érdekében – a 2015. január 1-jétől hatályos rendelke­zé­sek szerint a felhasználás üteme meghatározott esetekben „lassításra” kerül, illetve a felhasználás „időkorlátossá” válik. 

A 2015-től keletkezett veszteségek leírása

Módosításra kerül 2015. január 1-jei hatállyal a vesz­te­ségleírás általános szabálya; „visszatér” az  5 adóéves leírási korlát. Ezek szerint a 2015. január 1-jén, vagy azt kö­vetően kezdődő adóévekben –ez a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén is azt jelenti, hogy a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napját követően – ke­let­kezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben hasz­nálható fel, érvényesíthető csök­kentő tételként²⁸.
Így például a naptári év szerint működő adózó a 2015. adóévben keletkezett negatív adóalap (veszteség) össze­gével (folyamatos működés esetén) a következő 5 adóévben, döntése szerinti megosztásban, azaz legkésőbb a 2020. adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét, a 17. § (2)-(9a) bekezdéseiben foglaltakra is figyelemmel.  

Veszteségleírás a jogutódnál

A jogutód az átalakulás, egyesülés, szétválás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására már a 2015. előtt hatályos rendelkezések szerint is csak akkor volt jogosult, ha benne új tag nem szerez többségi befolyást, továbbá az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez²⁹. Ezen kettős feltétel változatlan a 2015. évtől is.
Változást jelent azonban – az előzőek mellett, továbbá többek között az „50 százalékos korlátra”³⁰ figyelemmel – a 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre kerülő arányos veszteségleírás számítása. Ezek szerint a jogutód az átvett veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód által továbbfolytatott tevékenység adóévi bevétele, árbevétele a jogelőd ugyan­ezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző 3 adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd te­vékenysége kizáró­lag vagyonkezelésre irányult.³¹ Amennyiben pedig a jogelőd nem rendelkezik az átalakulást megelőző 3 adóévvel, akkor – a számtani átlaghoz – a mű­ködés adóéveinek szá­má­val kell elosztani az összes árbevételt (például 2015. évi meg­alaku­lás esetén, ha az adózó már a 2015. évben át is alakul, akkor 1-gyel, vagy 2-vel kell osztani). 
Például: egy naptári év szerint működő betéti társaság (jogelőd) kétféle: „A” és „B” tevékenységet végez, és 2015. 09.08-án szervezeti formaváltás következtében kor­látolt felelősségű társasággá alakul át (jogutód). Határoz­zuk meg a jogutódnál adóévenként érvényesíthető veszte­ség­leírás összegét, ha leírásra jogosult, és
• az átalakulást megelőzően a 2012-2014. években ke­letkezett, a jogelőd által még fel nem használt vesz­teség 800 egység, valamint a 2015.01.01.-2015.09.08. közötti adóévben keletkezett veszteség 300 egység, (így összesen 1.100 egység a jogutód által továbbvitt veszteség összege);
• az adózó kft-ként csak a jogelődként végzett tevékeny­ségek egyikét, az „A” tevékenységet folytatja tovább, amelyből az első (2015.09.09.-2015.12.31. közötti) adóévében 10 egység, a második (2016.) adóévében 80 egység és a harmadik (2017.) adóévében32 120 egység árbevételt realizál;
• a jogutód az átalakulást követő első adóévében az előzőek szerinti – az „A” tevékenység továbbfolytatá­sá­ból származó – árbevételén felül egyéb tevékenysé­gé­ből jelentős összegű árbevételt ért el, jelentős összegű adóalapot határozott meg, amelynek következtében ebben az adóévében a jogelődnél keletkezett 2012-2014. évi 800 egység veszteség egészét érvényesíteni tudta (az 50 százalékos korlátra is figyelemmel); az adózó helyesen járt el, hogy sorrendben elsőként ezen veszteség leírását érvényesítette;
• a jogelőd az átalakulást megelőző 3 adóévben (a 2015. 01.01.-2015.09.08. közötti, a 2014. és a 2013. adóévében) az „A” tevékenységből összesen 600 egység árbevételt ért el; ennek átlaga: (600/3) 200 egység.
Ezzel – az évek sorrendjében – [800 egység + 15 egység (300 egység 5%-a)], 120 egység (300 egység 40%-a) és 165 egység (300 egység 55%-a) ütemezésben került felhasználásra a jogutódnál a továbbvitt (800 + 300) 1.100 egység vesz­teség, amely leírható veszteség egyik adóévben sem volt több, mint a veszteségleírás nélkül számított adott adóévi adó­alap 50 százaléka.

Veszteségleírás cégfelvásárlás esetén

Amennyiben az „A” cégben – amely nem tőzsdén jegyzett cég – az adóév során olyan „B” cég szerez többségi befolyást (ide nem értve az előző pont szerinti részesedés-szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben nem állt folyamatosan az „A” adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban úgy az „A” cég csak akkor írhatja le az adóévi és az azt megelőző bármely adóév(ek)ben keletkezett elhatárolt veszteséget, ha a korábban végzett tevékenységét a többségi befolyás-szer­zést követő 2 adóévben tovább folytatja, abból mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez és a továbbfolytatott tevékenység természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenység­től.³³ Ezen kettős feltétel változatlan a 2015. évtől is.
Változást jelent azonban ez esetben is – az előzőek mel­lett, továbbá az „50 százalékos korlátra” figyelemmel – a 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre kerülő arányos veszte­ség­leírás számítása, amely az előző pontnál leír­takhoz hasonlóan történhet. Ezek szerint az „A” cég az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arány­ban írhatja le, mint amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően végzett tevékenység továbbfoly­tatásából származó adóévi bevétel, ár­bevétel képvisel a többségi befolyás-szerzést megelőző 3 adóévi ugyanezen tevékenységből származó bevétel, ár­be­vé­tel átlagá­ban. A számítás menete tehát az előző pont­nál leírtakhoz hasonló, azzal a különbséggel34, hogy
• az adóév közben bekövetkező új többségi befolyás-szerzés – a naptári év szerint működő adózónál – a naptári évet nem osztja meg (a befolyásszerzés előtti és utáni időszak egy adóév ma­rad), ezért a teljes – először – 2015. adóévi bevételt, árbevételt kell viszonyítani a megelőző 3 adó­évi, azaz a 2012.-2014. közötti adóévek bevételének, árbevételének átlagához, továbbá
• a befolyásszerzést követően úgy kell folytatni a te­vékenységet, hogy annak természete jelentősen nem térhet el a többségi befolyás megszer­zését megelőzően végzett tevékenységtől (ez nem ugyanaz, minthogy legalább egy tevékeny­sé­get kell folytatni), vagyis minden korábbi tevékenységet folytatni kell, hiszen adott tevé­kenység „elhagyása”, amely bevételt, árbevételt értelemszerűen nem eredményezhet, vagy adott tevékenység újkénti felvétele jelentős eltérést jelent a tevékenység természetét illetően.

A 2004.-2014. közötti adóévekben keletkezett veszteség leírása

2015. január 1-jétől újabb átmeneti szabály³⁵ ren­del­kezik – időkorlát beiktatásával – arról, hogy a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig kelet­kezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
• az 1997. előtt keletkezett – az 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – veszteség az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29. § (2) bekezdés];
• az 1997-2000. között keletkezett veszteséget az adózó a 17. § 2000.12.31-én hatályos ren­delkezései alkalmazásával írhatja le [29/C. § (8) bekezdés];
• 2001-2003. között keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29/F. § (2) bekezdés];
• a 2004-2014. között keletkezett elhatárolt veszteség a 2014.12.31-én hatályos előírások szerint írható le, legkésőbb a 2025.12.31-ét magában foglaló adóévben.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló utáni kedvezmény

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés v) pontja szerinti, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény törvényi megfogalmazásá­nak évek óta változatlan szabálya szerint csökkenti az adó­zás előtti eredményt a legalább 50 százalékban meg­változott mun­kaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az ilyen munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes mini­málbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
Időközben – a 2008. évben, illetve a 2012. évtől – jelentősen átalakult az arra vonatkozó szervezeti jogi szabá­lyozás³⁶, hogy ki tartozik a kedvezmény szempontjából a megváltozott munkaképességű személyek körébe (jóllehet nincs általá­nos, a foglalkoztatás terén egységesen alkalmazható „meg­változott munkaképességű személy” fogalom).
A 2015. január 1-jei hatállyal módosított szövegezés sze­rint ezért – a legalább 50 százalékos mérték előírásának elhagyásával – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása után vehető igénybe a kedvezmény, amely azt célozza, hogy az adózó jogosult legyen arra, akár a korábbi, akár pedig az „új” minősítési rendszer szerinti igazolással rendelkező munkavállaló foglalkoztatása esetén. Az ehhez kap­csolódó feltétel pedig – amely szerint az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladhatja meg a 20 főt – nem változik. [Megjegyezzük, hogy ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás fizetési köte­lezettség megítélésére külön szabályok vonatkoznak; ilyen kötelezettség az adózót akkor terheli, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és azon belül a megvál­tozott munkaképességű személyek száma nem éri el a lét­szám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint); amely utób­bi tekintetében egy külön „megváltozott munkaképességű személy” fogalom az irányadó³⁷.]

Hiányzó eszköz értéke

A 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség­nek, ráfordításnak minősül a hiányzó eszköz könyv szerin­ti ér­téke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyil­ván­tartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy
• a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és
• az adózó – az ésszerű gazdálkodás követelményeit fi­gye­lembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére³⁸.
A módosítás következtében – az „és” kötőszóra figyelemmel – rögzíthető, hogy a fenti jogcímen az adóalapnál el nem ismert költség miatti korrekciós kötelezettség csak mindkét feltétel fennállása esetén merül fel. Így a növelő tétel a 2015. évtől akkor alkalmazandó, ha a nem megfelelő gondosság (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szer­ződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) és a veszteség mérséklésre megtett intézkedések hiánya (kü­lönös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérü­lésére, a felmerülés ismétlődésére) együttesen és egyértelműen megállapítható az adózónál.

Üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leírása

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] 3. § (5) be­kezdés 1. pontjában előírtak szerint üzleti vagy cégérték ke­letkezhet cégvásárláskor, amely történhet vagy része­sedésszerzés útján, vagy az eszközök és kötelezettségek állományának együttes megszerzése révén.
A 2015. január 1-jei hatállyal módosított rendelke­zések szerint megszűnik az üzleti vagy cégérték után az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenéssel azonos értékcsökkenési leírás érvényesítési lehetősége (annak kivételkénti megfogalmazásával)³⁹, s új rendelkezés kerül beiktatásra a következők szerint. Az üzleti vagy cégérték után, a bekerülési érték 10 százalékának megfelelő mér­tékű terv szerinti értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének⁴⁰.

Reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség

2014. augusztus 15-ével – a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] hatálybalépésével egyidejűleg – a Tao. tv. rendszerébe, az adóalapnál el nem ismert költségek körébe egy új szabály⁴¹ került beiktatásra, amely a 2014. adóévi adókötelezettség meghatározásánál irányadó. E sze­rint a reklám közzététele kapcsán elszámolt költséggel meg kell növelni az adózás előtti eredményt minden olyan esetben, amikor a társasági adóalany nem rendelkezik a reklámot közzétevő adóalany Ratv. 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatával.
A 2015. január 1-jei hatállyal módosított rendelkezés bizonyos feltételek fennállása esetén – nyilatkozat hiányában is – mentesíti az adózót a növelő tétel alkalmazása alól. A megváltozott előírás szerint a 2015. évtől a reklám köz­zétételével összefüggésben elszámolt költséggel – így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám köz­zé­té­telében közreműködőnek járó ellenértékkel –, de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értékével csak ak­kor kell alkalmazni a növelő tételt, ha az előzőek sze­rinti költségek összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és
• az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége, és
• az adóalany nem igazolja, hogy az előbbi nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám köz­zé­tételnek a Ratv. 3. § (2) bekezdése szerinti megren­delője kérte, és
• a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrende­lésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Ratv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.
Ezen egyszerűsítést szolgáló rendelkezés következtében az adózónak nem is kell vizsgálnia, hogy keletkezik-e korrekciós kötelezettsége, ha az adóévben – első ízben 2015-ben – éves szinten összesen legfeljebb 30 millió fo­rint költsége merül fel reklám közzétételével össze­függésben. Az adóévi 30 millió forintot meghaladón fizetett reklám-költségek esetében sincs növelő tétel alkalmazási kötelezettség akkor, ha az adózó ugyan nem rendelkezik a közzétevő nyilatkoza­tá­val, de hi­telt érdemlő módon igazolja, hogy kérte a nyilatko­zatot, csak nem kapta meg. Igazolni sem szük­séges a nyilatkozat megkérését akkor, ha a reklámadó alanya a reklám közzétételének megrendelése időpontjában szerepel a NAV – Ratv. 7/A. §-a szerint előírt – nyil­ván­tar­tásában (nincs növelő tétel).
A Ratv. – az előzőekben részletezett szabályhoz kap­csolódó – 2014. december 1-jei hatállyal beiktatott új, 7/A. §-ában rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti (közzétevő) adóalany nyilvántartásba vételé­nek, nyil­vántartásból való kikerülésének eljárási rend­jéről. Az adóhatóság az adóalanyt – annak kérel­mére – akkor veszi nyilvántartásba (nevének, adóazonosító számá­nak feltüntetésével), ha az adóalany
• adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesí­tette, vagy
• nyilatkozik az adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötele­zettség nem terheli.

Fejlesztési adókedvezmény

A törvénymódosítás kihirdetését kö­ve­tő naptól nem lehet fejlesztési adókedvez­mény­re jogosultságot szerezni kormány­ha­tározat alapján azon beruházáshoz, amelyhez az igényelt összes állami tá­mogatás meg­haladja azt az összeget, amelyet ugyan­azon településen egy jelenértéken 100 mil­lió eurónak megfelelő forintösszeget meg­haladó elszámolható költségű beruházás kaphat.
Ugyancsak a kihirdetést követő naptól nem érvé­nyes, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló amelynekberuházáshoz is az általános feltételek szerint lehet adókedvezményt érvényesíteni; nem lesz külön előírás a kormányrendeletben azon beruházások támogatására vonatkozóan, amelyeknek az elszámolható költsége je­lenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy az igényelt állami támogatás jelenértéken több, mint 12 millió eurónak megfelelő forintösszeg⁴².

Jövedelem-(nyereség-)minimum

A jövedelem-(nyereség-)minimum szabályának tör­vénybe iktatása óta nincs abban változás, hogy az adózónak – meg­határozott kivételekre figyelemmel – min­den adóév végén meg kell vizsgálnia, hogy az általános sza­bályok szerint leve­zetett adóalapja és adózás előtti eredménye közül a nagyobb érték eléri-e az adott adóévben hatályos szabályok szerinti kor­rigált összes bevétel 2 szá­zalékát; s ha nem éri el, akkor az adózónak kell eldöntenie, hogy az így számított jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti-e adóalapnak, vagy ragasz­kodik az általános sza­bályok szerinti adóalapja figyelembevételéhez, s annak alapján fizet (vagy nem fizet) társasági adót⁴³. E tekin­tetben nincs változás a 2015. évtől sem.
Változás 2015. január 1-jei hatállyal abban van, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának meghatáro­zása­kor – először a 2015. adóévre vonatkozóan – az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével⁴⁴. Az összes bevételt módosító egyéb jogcímek változat­lanok. A számítás leve­ze­tésére a következők szerinti összehasonlító példa szolgál.

MÁV társaságok kedvezménye

A szabályozás a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. számára már a 2014. évi adókötelezettségük megállapítása során is alkalmazható módon⁴⁵ biztosítja – a közösségi szabályokkal összhangban⁴⁶ – kedvez­mé­nyek igénybevételét. Ennek megfelelően az említett társa­ságok adózás előtti eredményét⁴⁷
• csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege,
• nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része,
• nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része.
Ez utóbbi két rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy az eszköz értékcsökkenését az említett társaságok az Szt. sze­rint az adózás előtti eredmény terhére számolták el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kor­mányhatározat alapján kerül sor. E két rendelkezés (nem növelő, illetve nem csökkentő tétel) alkalmazása következ­tében elért adóalap-csökkenésnek a sávos adómértékkel számított összege az 1407/2013/EU rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül⁴⁸.

Pénzügyi intézmények adózása a Kúria devizahitellel összefüggő jogegységi határozatára tekintettel

A Tao. tv. rendszerébe – 2014. november 1-jei hatállyal – beiktatásra kerültek a 29/ZS. § szerinti rendelkezések, amelyek a Kúriának
• a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződé­sei­re vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és
• a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszer­ző­dé­seire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény [elszámolási törvény]
az előzőek együtt [Törvények] szerinti döntése miatt váltak szükségessé. Ha ugyanis a Törvények végrehajtása miatt – figyelemmel az elszámolási törvény 44. §-ában foglaltakra – a társasági adóban, társas vállalkozások különadójában, a helyi iparűzési adóban, az innovációs járulékban, a pénzügyi szervezetek külön­adó­jában a 2008–2014. adóévekre bevallott és meg­fizetett adó [összes bevallott adó] csökkentésének az Art.⁴⁹ szerinti önellenőrzés vagy ismételt ellenőrzés alkalmazásával azért lenne helye, mert az a számviteli beszámolóval lezárt 2008–2014. üzleti éveknek az említett adók alapját képező bevételeire, ráfordításaira és a 2009. üzleti év mér­legfőösszegére vonatkozna, akkor – önellenőrzés, ismételt ellenőrzés helyett – az adózó azzal az összeggel, amellyel a Törvények végrehajtása miatti önellenőrzés, ismételt ellenőrzés esetén az összes bevallott adót csökkentené [külön­bözet], a 2015. adóévi, illetve a fennmaradó különbözet a soron következő adóévek társasági adóját csökkenti.
A beiktatott rendelkezések a pénzügyi intézmények tár­sasági adóalapját a következőképpen módosítják:
1.) Az előírás szerint a pénzügyi intézmény által a fogyasztóknak a devizahitel szerződéssel kapcsolatosan – a Kúria döntésének megfelelően – visszatérítés (jóváírás, megté­rítés) jár. A megtérítendő összeg két részből áll: 
a) az egyik része meghatározható a fogyasztói kölcsön­szerződésben semmisnek minősülő azon kikötés alapján, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás tör­lesz­tésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását ren­del­te. Ezt át kell számítani – mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesz­tő részlet és a devizában megállapított bármilyen költ­ség, díj vagy jutalék) te­kin­tetében – a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfo­lyamával. A különbözet a megtérítendő összeg egy része;
b) a másik része az egyoldalú szerződésmódosításból adó­dó kamatemelés, költségemelés, díjemelés, amelynek fi­gyelmen kívül hagyása túlfizetésként határozandó meg.
Az előzőek szerint meghatározott visszatérítendő összeg az Szt. szerinti jelentős összegű hibának minősül, azzal, hogy azt – az Szt. előírásaitól eltérően – a visszatérítés üzleti évében rendkívüli ráfordításként kell elszámolni⁵⁰. Ez a ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek⁵¹.
2.) A fogyasztóknak megtérítendő összeg fedezetére a pénzügyi intézmény más, vele kapcsolt vállalkozási vi­szonyban álló pénzügyi intézménynek visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást adhat. A 2015. de­cember 31-éig adott támogatás, juttatás alapjául szol­gáló szerződésre nem terjed ki a Tao. tv. kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására irányadó, 18. §-ában foglalt rendelkezések hatálya. Az így nyújtott támogatás adóévi ráfordításként elszámolt összege a pénzügyi intézménynek minősülő adó­zónál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert ráfordításnak minősül⁵². Az így kapott támogatás pedig – a támogatott pénzügyi intézménynél – csökkenti az adózás előtti eredményt⁵³.
3.) A pénzügyi intézménynek – annak ellenére, hogy a megtérített összeget rendkívüli ráfordításként engedi meg a szabályozás elszámolni –, mivel a felmerülő kiadások a beszámolóval lezárt, és az Art. sze­rint önellenőrzéssel módosítható 2008-2014. üzleti évek költségeit, bevételeit érintik, ki kell számítani az önellenőrzésnek megfelelő adóalapot és adókat (tár­sasági adó, társas vállalkozások különadója, helyi ipar­ű­zési adó, innovációs járulék, pénzügyi szerve­zetek különadója) és a teljes visszajáró adó a 2015. adóévi társasági adót csökkenti, illetve – ha az arra nem nyújt fedezetet – a következő adóévek tár­sasági adóját csökkenti⁵⁴. Ennek során annak a pénz­ügyi intézménynek, amely a más pénzügyi intéz­mény­től a megtérítendő összegre támogatást kapott, annak bevételét azon évekre kell figyelembe vennie, amely években a költség, ráfordítás felmerült volna⁵⁵.
A pénzügyi intézménynek a 2015. adóévi társasági adóelőleg kiegészítésről tett bevallásban, illetve a 2015. adóévi társasági adóbevallásban kell bevallania (a már említettek szerinti) adónként és adóévenként – a helyi iparűzési adó esetén azon településenként – a helyesbített adóalapot és adót, amelyeket önellenőrzés esetén meghatározna vagy ismételt adóhatósági ellenőrzés esetén a határozat tartalmazna⁵⁶.
4.) A pénzügyi intézménynél⁵⁷
• növeli az adózás előtti eredményt a Törvények végrehajtására tekintettel képzett bármely cél-
­tar­talék, céltartalékot növelő összeg következ­tében elszámolt ráfordítás akkor is, ha egyébként a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján azzal nem kellett nö­velést érvényesítenie;
• csökkenti az adózás előtti eredményt a Törvények végrehajtására tekintettel képzett bármely céltartalék felhasználása miatt az adóévben elszámolt bevétel, akkor is, ha azzal összefüggésben az adózó a 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem csökkenthette volna az adóalapot.
E korrekciós tételeket már a 2014. adóév adóalapjának meghatározásakor is alkalmazni kell.

Szövegpontosítások

A Ptk. rendelkezéseiből következően – amely szerint áta­lakulás alatt kizárólag csak a szervezeti formaváltás ér­tendő – a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól alkalmazandó módon a Tao. tv. mindazon rendelkezési helyén átvezetésre kerültek az átalakulás, egyesülés, szétválás⁵⁸ kifejezések, vagy az átalakulás szövegrész helyett az egyesülés, szétválás⁵⁹ kifejezések, ahol az tar­talmilag indokolt.
A Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában és (3a) bekezdés b) pontjában – 2015. január 1-jei hatállyal – a sportköztestület elnevezésének rövidítéseként a Magyar Olimpiai Bizottság szerepel.
Szintén a sportcélú támogatások kedvezményével össze­függésben rendelkező 22/C. §-ban – a törvénymódosítás ki­hirdetését követő naptól – annak (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában a „csekély összegű (de minimis)” támogatás, az (5) bekezdés d) pontjában pedig a Civil tv. címe került pontosításra.
A Tanács 90/434/EGK irányelvét (a különböző tagál­lamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről) a Tanács 2009/133/EK irány­elve (a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről) váltotta fel. A törvénymódosítás kihirdetését követő naptól ez utóbbira történő utalást tartalmaz a Tao. tv. 31. § (1) bekezdésének a) pontja. 
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kedvezmény megfogalmazásában a társadalombiztosítási járulék szó helyébe – a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól – a szociális hozzájárulási adó kifejezés került. Tartalmilag nincs abban változás, hogy csökkenti az adózás előtti eredményt a sikeres szakmai vizsgát tett szak­képző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, va­lamint a korábban munkanélküli személy, to­váb­bá a szaba­dulást követő 6 hónapon belül alkalmazott sza­badság­vesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szo­ci­ális hozzájárulási adó, annak költségkénti elszámolásán túl. 

Az adófelajánlás új rendszere

A társasági adó rendszerébe 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre kerülő – első ízben a 2015. adóévre alkalmazható⁶⁰ – új konstrukció, a Tao. tv. 24/A. §-a szerinti adófelajánlás intézménye nem hasonlítható az eddigi kedvez­mények egyikéhez sem. A kedvezményezett célok felajánlás útján történő támogatása kapcsán nincs az adózónál rá­fordí­tásként elszámolt összeg (számviteli értelemben ez nem is támogatás), miután az adózó – szándéka szerint – az adóévi bevallott és megfizetett adója terhére rendel­kezhet, s a felajánlott összeg pénzügyi teljesítését az adóhatóság végzi; minden jogosult részére az adóhatóság teljesíti az átutalást.
Az adózó felajánlását 3 ütemben:
• az adóelőleg,
• az adóelőleg-kiegészítés, valamint
• az adó
terhére teheti meg.
Lényeges kiemelni, hogy az adózó az adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint köteles eleget tenni, azok telje­sítése alól a rendelkező nyilatkozat(ok) megtételével sem mentesül, sőt, a megfizetés feltétele a nyilatkozat(ok), illetve az átutalás érvényességének.
Az új szabályok alkalmazásához az „előzmények” igen hasonlatosak, olykor megegyeznek az adókedvezmény⁶¹ – amelynek alapját a kedvezményezett célokra nyújtott tá­mogatás eredmény terhére elszámolt összege képezi – igény­bevételéhez előírt feltételekkel, eljárásokkal. Az adózónak el kell döntenie, hogy mely szervezet javára kíván rendelkezni, s az adófelajánlás érvényességéhez is szük­séges, hogy igazolás tanúsítsa, hogy az arra jogosult hatóság által jóváhagyott filmgyártási költségek 25 százaléka, az előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százaléka, a sportfejlesztési program keresztfélévre jóváhagyott összege – az intenzitásokra figyelemmel – nem kerül túllé­pésre. Az adófelajánlás kapcsán is figyelnie kell arra az adózónak, hogy meghatározott időpontokban – ezúttal 100 ezer forintot meghaladóan – ne rendelkezzen adótartozással. Mindezek ellenére az új konstrukciós lehetőség nem „keverendő” a már eddig is ismert adókedvezményi rendszerrel; a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel az adózót a Tao. tv. 24/B. §-a szerinti jóváírás, az adózó társasági adó folyószámlájára – évente egy alkalommal – átvezetésre kerülő csökkentő tétel illeti meg (ami nem adókedvezmény).
Az adózó az alábbi kedvezményezett célokra tehet felajánlást⁶²:
• filmalkotás támogatására,
• előadó-művészeti szervezet támogatására
• látvány-csapatsport támogatására (jogcímenkénti rész­letezésben).

1. Igazolás

A felajánlás átutalásához szükséges, hogy az adózó ren­delkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállí­tott igazolással és annak egy példányát az adóhatóságnak megküldje. Az igazolás kiállítására jogosult szerv: 
• filmalkotás támogatása esetén az adózó és a ked­vez­ményezett szervezet [ide nem értve Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.-t (MNF Zrt.)] együttes kérelmére a mozgókép-szakmai hatóság [Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH)],
• előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az adó­zó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére az előadó-művészeti szervezetek működésével össze-
­függő közi­gaz­gatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv [Nemzeti Kulturális Alap Igazga­tósága (NKAI)]
• látvány-csapatsport támogatása esetén, ha a tá­mo­gatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság [MOB], akkor az adózó és a kedvezményezett együttes kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter,
• látvány-csapatsport támogatása esetén, ha a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszer­vezet (ideértve a sportiskolát is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány, akkor az adózó és a kedvezményezett együttes kérelmé­re az országos sportági szakszövetség.

2. Felajánlás

A felajánlás az említett 3 ütemben a követke­ző­kép­pen tehető meg:
• Az adózó rendelkezhet a Tao. tv. 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, il­letve negyedéves társasági adóelőleg-kötele­zett­sége legfeljebb 50 százalékának meg­fe­lelő részéről. A rendelkező nyilatkozat kizárólag elektronikus úton, az adóhatóság által rend­sze­resített külön nyomtatványon tehető meg – fő szabály szerint – az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig. A külön nyomtatványon fel kell tüntetni a kedvezmé­nyezett szervezet nevét, adószámát, bankszámlaszámát, az egyes adóelőlegek terhére felajánlott összeget, az igazolást kiállító szervezet elnevezését, az igazolás keltét és azonosítóját.
Az említett fő szabálytól eltérően, a 2015. adóévi olyan adóelőleg-kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása 2015. január 1-je előtti időpontra esik – ilyen, tipikus példaként a 1329. számú bevallásban a 2015. év első félévére bevallott adóelőlegek össze­ge –, az adózó az adóelőleg-kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott nyilatkozat-
­ban rendelkezhet. Ez utóbbi alapján tehát első ízben – legkorábban – a havi adóelőleg-gyakoriságra köte­lezett adózó 2015. január 1.-2015. január 20. között rendelkezhet a 2015. január hónapra bevallott adóelőlegének maximum a fele összegéről.
Az adózó az adóelőleg-nyilatkozatát módosít­hat­ja, egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal, a soron következő adóelőlegekre tekintettel. A “soron következő” szóhasználatra tekintettel a módo­sítás nem érintheti azon adóelőlegeket, amelyek meg­fizetésére előírt határidő már letelt; azaz módosítani kizárólag csak a módosítást követően esedékes adóelőleg(ek) terhére tett felajánlást lehet. A módosítást az adózó a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési köte­lezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó nap­jáig az adóhatóság által rendszeresített, már említett külön nyomtatványon, elektronikus úton teheti meg. A módosítás érvényességének feltétele – csakúgy, mint az adóelőleg-nyilatkozat esetében is –, hogy az adózó az igazolást⁶³ az adóhatóságnak a nyilat­ko­zat(ok) megtételével egyidejűleg benyújtsa, továbbá, hogy a nyilatkozat(ok) megtétele időpontjában ne le­gyen az adózónak 100 ezer forintot meghaladó össze­gű az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajt­ható, nettó módon számított adótartozása.
• Amennyiben az adózó a bevallott adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által a Tao. tv. 24. §-a szerinti fizetendő adó⁶⁴ várható összegének 80 százalékát, úgy az ahhoz hiányzó mértékig az adózó – a második ütemben is – rendelkezhet a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget tartalmazó bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (először 2015. december 20-áig), ezen bevallásában (ez a 1501. számú bevallás). Ez a rendelkezés a bevallás benyújtását követően nem módosítható.
Például: ha az adózó a 2015. december 17-én be­nyújtott 1501. számú bevallásában szerepeltetett 100 egységnyi felajánlást, az 2015. december 20-áig sem módosítható; a bevallás ugyanis már benyújtásra ke­rült. Ugyanez a helyzet, ha az adózó a 1501. számú bevallásában egyáltalán nem tett felajánlást; az utóbb nem módosítható (december 20-áig sem pótolható). Ez az irányadó az adózó éves adóbevallásának benyújtását követően is.  
• Az előzőek szerinti nyilatkozat(ok) hiányában, továb­bá akkor is, ha az adóelőleg, az adóelőleg-kiegészítés terhére felajánlott és átutalt összeg nem éri el a tény­legesen fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó ezúttal – a harmadik ütemben is – az éves adóbevallásában (ez jellemző módon a 1529. számú bevallás), a bevallás benyújtási határidejéig (általános esetben 2016. május 31-éig) tehet nyilatkozatot az em­lí­tett korlátot  meg nem haladó mértékben. Ez azt is je­lenti, hogy ha az adózó az adóelőleg, valamint az adóelőleg-kiegészítés terhére tett felajánlása együttesen kimeríti a „80 százalékos korlátot”, további felajánlásra (az éves adóbevallásban) nincs mód. Az adó terhére történő felajánlás érvényességének is a feltétele, hogy az adózónak ezen nyilatkozat megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű az ál­lami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. Ha az adózónak van lehetősége rendelkezni, az nem módosítható a bevallás benyújtását követően.

3. Átutalás

Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat(ok) szerinti felajánlások összegét, az adózó felajánlásra való jogosultságát és az átutalás feltételeként előírtakat megvizsgálja. Az átutalás teljesítésének feltételei a következők:
• a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan előírt, kiállított igazolásokat az adóelőleg-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy az éves adóbevallás benyújtásáig az adóhatóság kézhez kapja, és
• az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 ezer forintot, és
• az adózó a vonatkozó bevallását határidőben benyújtotta, és
• az adózó a bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és
• az adózónak az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a 80 százalékos korlátot.
A feltételek teljesülése esetén az adóhatóság az átutalását a következők szerinti határidőben teljesíti:
• adóelőleg-felajánlás esetén a havonta, illetve a negyed­évente teljesítendő kötelezettség teljesítését, azaz a tárgyhó 20-áig, illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig történő megfizetést, továbbá
• az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlás esetén az adóelőleg-kiegészítési kötele­zettségről szóló bevallás, illetve az éves adóbevallás benyújtását
követő 15 munkanapon belül teljesíti. Az adóhatóság az átutalások megtörténtéről és azok összegéről az adózót, valamint az igazolást kiállító szervezet(ek)et az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja.
Amennyiben az adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó „80 százalékos korlátnak” megfelelő összege módosulna, az nem érinti a korábban – a 15 munkanapos határidőre tekin­tettel – már átutalt összegeket (a szabályszerűen átu­talt összegek ott maradnak a kedvezményezetteknél).
Érinti azonban az adóelőleg-felajánlás keretében átu­talásra kerülő összeget az adózó bevallott adóelőlegének kérelmére történő mérséklése⁶⁵. Ilyen esetben az adóhatóság az arányosan csökkentett összeget utalja át, vagy – nullára történő mérséklés esetén – átutalást nem teljesít.
Sajátos szabály vonatkozik arra az esetre, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra felajánlott összeg meghaladja az igazolásban szereplő összeget. Ez esetben ugyanis e különbözet szerinti összeget, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát – évente egy alkalommal, első ízben 2016. au­gusztus 31-éig – az MNF Zrt-nek (filmalkotás tá­mogatása esetén), vagy az EMMI-nek (előadó-művészeti szervezet, látvány-csapatsport támogatása esetén) át­utalja.⁶⁶ Ez nem jelenti azt, hogy az adóhatóság az adott felajánláshoz kapcsolódóan előírt, megküldött igazolásban szereplő összeget meghaladó mértékű átutalást teljesítene. 

4. A látvány-csapatsport céljára történő felajánlás, átutalás speciális szabályai

A látvány-csapatsport támogatása esetében a – bármely ütem szerinti – rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sport­fejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sport­fejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet támogatási, vagy szponzori szerződést köt. A kiegészítő sport­fej­lesztési támogatás jogosultja – az adózó döntése szerint – vagy a felajánlásban részesített országos sport­á­gi szakszövetség, vagy az e látvány-csapatsport ke­re­té­ben vagy érdekében működő sportszervezet (sport­iskola), közhasznú alapítvány, vagy a MOB. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét is az adóhatóság utalja át a jogosult részére, a 3. pont alatti határidőben.
A felajánlással összefüggésben kötött kiegészítő sport­fejlesztési támogatás esetén nem értelmez­hető, annak pénzügyi teljesítésétől számított 8 na­pon belül az adóhatóság részére teljesítendő bejelentési kötelezettség (nincs SPORTBEJ nyomtatvány).
Az ilyen (12,5%-os mértékű) kiegészítő sportfejlesz­tési támogatás összegére továbbá nem értelmez­hető a Tao. tv. 3. számú melléklete “A” részének 12. pont­jában – a nem a vállalkozási tevékenység ér­dekében felmerült költség, ráfordítás címén – előírt adózás előtti eredmény-növelés sem (nem lévén ráfordításként elszámolt összeg). Tekintve, hogy a kiegészítő sportfej­lesz­tési támo­gatásról szóló szerződést az adóhatósághoz nem kell megküldeni, ezért azon „automatizmus” mű­ködik, hogy az adózó rendelkező nyilatkozatában, illetve a bevallásaiban megjelölt – döntése szerinti – szer­vezet részére történik az átutalás (de nem több, mint a rendelkezett összeg 12,5 százaléka). 
Amennyiben a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról támogatási szerződést kötnek, úgy az adózó a kedvezményezett szervezet részéről a felajánlásáért ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis⁶⁷. Amennyiben az ilyen megállapodás alapján felajánlott összeg – az említett automatizmus következtében – az adóhatóság részéről átutalásra kerül, úgy
• a felajánlás kedvezményezettje köteles azt az adóhatóság által kezelt elkülönített számlára visszautalni (a felajánlást tett adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével),
• az adózó pedig nem jogosult a jóváírásra.
Amennyiben azonban a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról szponzori szerződés keretében állapod­nak meg, úgy az adózó ellenszolgáltatásra jogosult. Ebben az esetben a 12,5 százaléknak megfelelő összegű kiegészítő sportfejlesztési támogatás – általános forgalmi adó-köteles ügylet esetén – az általános forgalmi adó nélküli (nettó) értéket jelenti. Az adóhatóság a látvány-csapatsport céljára történő felajánlás esetében az adózó által felajánlott, a ked­vezmé­nye­zett célra átutalandó összeg kiegészítő sport­fej­lesztési tá­mo­gatással csökkentett összegének 1 százalékát – annak 1/3-ad részét az EMMI által közzétett fizetési szám­lá­ra, 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszö­vet­ség által közzétett fizetési számlára – a 3. pont alatt részle­tezett 15 munkanapon belüli határidőben átutalja.
Látvány-csapatsport támogatása esetén az adóhatóság az átu­talását a következők szerinti megbontásban⁶⁸ teljesíti:
• a felajánlott összeg (100 egység) 12,5 százalékát a ki­e­gészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja részére (ez 12,5 egység a megkötött szerződés jellegétől függetlenül),
• a felajánlott összeg kiegészítő sportfejlesztési támo­ga­tással csökkentett részének, azaz a (100 – 12,5) 87,5 egységnek az 1 százalékát – 1/3-ad részben az EMMI, 2/3-ad részben az érintett országos sportági szakszövetség részére (az 1 százalék összege 0,875 egység),
• a felajánlott összeg kiegészítő sportfejlesztési támoga­tással csökkentett részének, azaz a (100 – 12,5) 87,5 egységnek a 99 százalékát a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett(ek) részére (ez 86,625 egység).
Az adóhatóság az előzőek szerinti átutalások meg­tör­tén­té­ről és azok összegéről az adózót és az igazolást kiállító szerve­zet­(ek)et az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja.

4. Jóváírás az adózó adófolyószámláján

Az adózót az általa – bármely ütemben – felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg. Kivétel ez alól a látvány-csapatsport támogatása esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatás, valamint az „1 szá­zalékos” összeg átutalt összege, amelyek alapján az adózó nem jogosult jóváírásra. 

A jóváírás összege

• az adóelőleg-felajánlás és az adóelőleg-kiegészítésből átu­talt felajánlás összegének 7,5 százaléka, de leg­fel­jebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 száza­léka, valamint
• az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 szá­zalékának 2,5 százaléka.
(Jóváírásként mindkét esetben a kisebb összeg kerül figyelembevételre.)
A jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja, azaz első ízben 2016. július 1-je. A jóváírásra – a jelölt napon – akként ke­rül sor, hogy annak összegét az adóhatóság az adózó társa­sá­gi adófolyószámláján külön csökkentő tételként kimu­tat­ja. Az adózó a jóváírás összegét – az Szt. előírásai szerint – egyéb bevételként számolja el, amellyel a társasági adóalap megállapítása során – a bevételként történő elszámolás adó­évében – az adózás előtti eredményét csökkenti⁶⁹.
Amennyiben az adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a „80 százalékos korlát” módosulna, akkor adóhatóság a jóváírás összegét megfe­lelően módosítja.

5. Eljárási, elszámolási szabályok „túlutalás” esetén

Amennyiben az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a „80 százalékos korlátot” meghaladó mértékű átutalás tör­tént [túlutalás], akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendel­ke­ző nyilatkozat(ok) megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Túlutalás abból adód­hat, hogy az adózó adóelőleg-felajánlásai, s azok alapján a felajánlások átutalt összege több, mint a 2015. évre fizetendő adó 80 százaléka, amely utóbbi – értelemszerűen – az adóelőleg-felajánlások időpontjában még nem lehet ismert.
Például, ha az adózó a 2015. évre bevallott 200 egység adóelőlege terhére 100 egység felajánlásáról rendelkezett, s a (2016. május 31-éig bevallott) 2015. évi fizetendő adója 40 egység, akkor annak 80 százalékát (32 egység) meg­haladó rész, azaz 68 egység a túlutalás összege. Nincs előírás a túlutalás összegének visszarendezésére (az ott marad a kedvezményezetteknél).
Ilyen esetekben az adózó a következő adóév(ek)ben – az éves adóbevallásban megállapított 2015. adóévi fizetendő adó ismeretében – a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot. Mindez azt is je­len­ti, hogy az adózó a következő adóévekre bevallott adóelőlegek terhére a túlutalásnak megfelelő összeg kétszerese mér­tékéig – az előző példa szerint 136 egységig – nem rendel­kez­het (hiszen annak 50 százaléka már „előre” felajánlott összeg­nek minősül). Amennyiben pedig az adózót túlfizetés (vissza­igényelhető adó) illetné meg, úgy a túlutalás erejéig nem élhet a visszaigényléssel, illetve annak összegét nem is ve­zettetheti át más adónemre⁷⁰. A túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként – a soron következő adóelőlegek összegében – lehet figyelembe venni.

6. Az adó-felajánlás és az adókedvezmény együttes alkalmazása

A szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy ugyanazon adóév tekintetében a Tao. tv. 22. § (1) bekezdésben és a 22/C. § (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással. 
Ennek megfelelően tehát egy adott adóévre – első ízben a 2015. adóévre – vonatkozóan az adózó eldöntheti, hogy a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, vagy a látvány-csapatsport (a felsoroltak bármelyikének) támogatása alapján (a bevallásában) adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy – az említett kedvezményezett célokra (azok bármelyikére) – jó­váírásra jogosító felajánlást tesz. Az adózó mindkét jogcím együttes érvényesítésére akkor sem jogosult, ha a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, vagy a látvány-csapatsport (a felsoroltak bármelyikének) támogatása címén adókedvezményre a korábban, a 2015. előtti év(ek)ben – a nyújtott támogatása ráfordításkénti elszámolásának az adóévében – szerzett jog alapján jogosult, s azzal élni is kíván.
Annak azonban nincs akadálya, hogy az adózó ugyanazon adóévben az említetteken kívüli más jogcímen – például beruházási hitel után fizetett kamat címén⁷¹ – adókedvezményt érvényesítsen, s az annak figyelembevételével szá­mított „80 százalékos korlátra” tekintettel felajánlást is tegyen.

Hivatkozások:

1) Tao. tv. 4. § 16/c. pont
2) Az Nftv. 4. §-a szerint felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen alapíthat:
• a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat (költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény),
• egyházi jogi személy (egyházi felsőoktatási intézmény),
• gazdasági társaság (magán felsőoktatási intézmény),
• alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet (magán felsőoktatási intézmény).
Az alapítói jogok gyakorlásának joga az Nftv.-ben meghatározottak szerint átruházható. Az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsőoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat. 
3) Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményeinek tételes felsorolását az Nftv. 1. számú melléklete tartalmazza.
4) Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont
5) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény [Civil tv.] 2. § 27. pont.
6) A nem állami felsőoktatási intézmény, ha alapító okirata, belső szabályzata lehetővé teszi és az oktatási hivatal jogerős határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi, közhasznú szervezetként is működhet [Nftv. 96. § (1) bekezdés].
7) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését, azzal egy esetben lehet élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.
8) Tao. tv. 7. § (7) bekezdés
9) Tao. tv. 3. számú melléklet „B” rész 23. pont
10) Tao. tv. 8. § (1) bekezdés s) pont törvénymódosítás kihirdetését követő naptól hatályos rendelkezése
11) Tao. tv. 29/A. § (7) bekezdés
12) Tao. tv. 18. § (9) bekezdés
13) Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont
14) Ld.: T/1768. számú törvényjavaslat szerint
15) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény – T/1768. számú törvényjavaslat szerinti – 3. § 13. pontja
16) Tao. tv. 4. § 27. pont
17) Ctv. 9/F. § (4), (5) bekezdés
18) Tao. tv. 7. § (12) bekezdés
19) Tao. tv. 22/A. § (4) bekezdés
20) Tao. tv. 1. számú melléklet 14. pont
21) Tao. tv. 4. § 23/d. pont
22) Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpont
23) Tao. tv. 4. § 44/a. pont
24) Tao. tv. 4. § 44/b. pont
25) Tao. tv. 22/C. § (4) bekezdés d) pont da) alpont
26) Tao. tv. 7. § (12), (17), (20) bekezdések
27) Tao. tv. 7. § (15), (16) bekezdés, 16. § (1) bekezdés b) pont
28) Tao. tv. 17. § (1) bekezdés
29) Tao. tv. 17. § (8) bekezdés
30) Tao. tv. 17. § (2) bekezdés
31) Tao. tv. 17. § (8a) bekezdés
32) A példa szerinti számítás során kitűnik, hogy a jogutód az átalakulást követő 2 adóévben nem tudja felhasználni a továbbvitt veszteség teljes összegét.
33) Tao. tv. 17. § (9) bekezdés
34) Tao. tv. 17. § (9a) bekezdés
35) Tao. tv. 29/A. § (6) bekezdés
36) 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés m) pont, 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27. § (5) bekezdés
37) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §
38) Tao. tv. 3. számú melléklet „A” rész 5. pont
39) Tao. tv. 1. számú melléklet 5. pont a) alpontja
40) Tao. tv. 1. számú melléklet 5/b.) pont
41) Tao. tv. 3. számú melléklet „A” rész 16. pont
42) Hatályon kívül helyezve a Tao. tv. 22/B. § (2a) bekezdés c) pontja, és (12) bekezdése
43) Tao. tv. 6. § (5) bekezdés
44) A Tao. tv. 6. § (8) bekezdés a) pontjának hatályon kívül helyezése következtében
45) Tao. tv. 29/A. § (5) bekezdés
46) Tao. tv. 30/B. §-ban foglaltak szerint a kedvezmények az 1370/2007/EK rendelet, valamint az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaznak
47) Tao. tv. 29/A. § (3)-(4) bekezdés
48) A pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése vonatkozásában
49) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
50) Elszámolási törvény 44. §
51) Tao. tv. 29/ZS. § (4) bekezdés
52) Tao. tv. 29/ZS. § (7), (8) bekezdés
53) Tao. tv. 29/ZS. §-ának a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól hatályos (7b) bekezdése
54) Tao. tv. 29/ZS. § (1), (2) bekezdés
55) Tao. tv. 29/ZS. §-ának a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól hatályos (7a) bekezdése
56) Tao. tv. 29/ZS. § (3) bekezdés
57) Tao. tv. 29/ZS. § (5), (6), (9) bekezdések
58) Ilyen többek között: Tao. tv. 6. § (6) bekezdés c) pont, 8. § (1) bekezdés n) pont, 17. § (7), (8) bekezdés stb.
59) Tao. tv. 13/A. § (2) bekezdés b) pont, (5) bekezdés
60) Tao. tv. 29/A. § (8) bekezdés
61) Tao. tv. 22. § (1) bekezdés, 22/C. § (2) bekezdés
62) Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés
63) Kivéve, az MNF Zrt. külön számlája javára való felajánlás esetét
64) A Tao. tv. 19. § szerint (10/19 százalékos mértékkel) megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval)
65) Art. 42. § (2) bekezdés
66) Tao. tv. 24/A. § (22) bekezdés
67) Tao. tv. 24/A. § (6) bekezdés
68) Tekintve, hogy a filmalkotás támogatása, valamint az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az adófelajánlás rendszerében nem kell kiegészítő támogatási szerződést kötni (és nincs „1 százalékos” összeg sem), ezért az említett kedvezményezett célokra történő felajánlások egésze (100 százaléka) kerül átutalásra
69) Tao. tv. 24/B. § (3) bekezdés
70) Tao. tv. 24/A. § (26), (27) bekezdés
71) Tao. tv. 22/A. § alapján