Elektronikus ügyintézés – VI. rész: Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szeüsz): tárhelyszolgáltatás (KÜNY-tárhely)
A cikksorozat ezen részében a tárhelyszolgáltatásokkal, azok közül is a természetes személyek részére nyújtott szolgáltatással foglalkozunk. Az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályok előírják Magyarország Kormánya számára, hogy az elektronikus azonosítást igénybe vevő személyek, szervezetek részére elektronikus tárhelyet biztosítson. A tárhely tulajdonképpen egy elektronikus postaláda, postafiók, ahová az elektronikus ügyintézést biztosító szervek elhelyezik a nekünk szánt leveleket, iratokat, és ahogyan majd látjuk, bizonyos küldeményeket mi is küldhetünk onnan.
Az elektronikus ügyintézés kényelmes, gyors, a tárhely használata könnyen elsajátítható, így nincs szükség időpontkérésre, postai sorban állásra, ügyeinket otthonunk kényelmében is intézhetjük.
A természetes személyek számára a tárhely a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartásba (KÜNY) történt regisztrációt követően jön létre, ezért is nevezik KÜNY-tárhelynek. Sokan a mai napig is „ügyfélkapunak” vagy „ügyfélkapus tárhelynek” nevezik, a köznyelvben még ez él, hiszen korábban az elektronikus azonosításnak az egyetlen módja az ügyfélkapus azonosítás volt. Ahogyan azt a cikksorozat korábbi részeiben láthattuk, ma már a KAÜ többféle azonosítási módot is lehetővé tesz, gondoljunk csak az eSzemélyi igazolványra vagy éppen a biometrikus azonosítási lehetőségekre.
Azok számára, akik már korábban elvégezték az ügyfélkapus azonosítást, a tárhelyet minden további nélkül biztosította a felelős szerv, számukra újdonságot csak a tárhely könnyű kezelése és funkciói jelenthetnek.
Az irányadó jogszabályok
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény VI. fejezetének 21. alcíme:
A Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatás
„35. § (3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.”
A tárhely létesítése természetes személyek esetében valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénylésével valósul meg (pl. ügyfélkapu-regisztráció, eSzemélyi stb.)
Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás (KÜNY)
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól:
„35. § (2) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.”
A tárhelyekre vonatkozó részletszabályokat a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 23. alcímében a Kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások felsorolásában szabályozta a jogalkotó.
„88. § (1) Az E-ügyintézési tv. 35. § (3) bekezdése szerint a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója az ügyfél részére a biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő tárhelyet biztosít. Vélelmezni kell, hogy a KÜNY-tárhelyről érkező küldemény feladója a KÜNY-ben szereplő, a tárhely használatára jogosult természetes személy.”
Fokozottan figyelni kell tehát arra, hogy senki számára ne tegyük elérhetővé az elektronikus azonosító adatainkat (pl. ügyfélkapus felhasználónév + jelszó), hiszen az iratok, levelek megnyitása vagy a küldemények küldése a tárhelyről általunk fogadottnak, illetve küldöttnek számít.
Az előbbiekben idézett jogszabályi helyekből megállapítható, hogy a természetes személyek számára biztosított tárhely a KÜNY-tárhely.
Kérdésként merülhet fel, hogy milyen tárhelyet használ az a természetes személy, aki egyébként egyéni vállalkozó is. Erre a kérdésre szintén a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 88/A. §-a ad választ:
„Egyéni vállalkozó az E-ügyintézési tv. 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségként a Kormány által biztosított tárhelyek közül a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyét jelenti be a rendelkezési nyilvántartásba.” Ez tehát azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók is a KÜNY-tárhelyüket használják az elektronikus kapcsolattartás során (mely pl. az adóügyeket tekintve kötelező is).
Hol érhető el a KÜNY-tárhelyszolgáltatás?
https://tarhely.gov.hu/levelezes/login
A sikeres azonosítást követően néhány másodperc elteltével a bejelentkezett felhasználó alapértelmezettként beállított tárhelye jelenik meg.
A természetes személy a személyes tárhelyét, valamint további tárhelyeit – amennyiben cégkapu(k)hoz vagy hivatali kapu(k)hoz van hozzárendelve – a postafiók-választó segítségével érheti el.
A postafiók kiválasztását követően az adott tárhely Beérkezett mappájának tartalma jelenik meg a képernyőn.
A személyes tárhelyre érkezett dokumentumok a Beérkezett mappában tekinthetők meg.
A Beérkezett mappa mellett megjelenített szám mutatja a kiválasztott postafiókban lévő olvasatlan üzenetek számát. (Ebbe alapértelmezetten a szűrt olvasatlan vevények is beletartoznak, viszont az Egyéb beállítások menüpontban a Vevények nélkül opció is megadható.)
A Beérkezett mappában – a Tartós tárba helyezés nélkül – 30 napig érhetők el a dokumentumok. Kivéve a Meghiúsulási igazolásokat, amelyek 180 napig érhetők el a Meghiúsulási igazolások menüpontban.
A beérkezett dokumentumok, valamint az elküldött dokumentumok másolatai a Tartós tárba történő áthelyezéssel hosszú távon, biztonságosan megőrizhetők. A dokumentumok a Tartós tárban mindaddig megtekinthetők, amíg a felhasználó nem törli azokat a tárból.
Érdemes tehát a dokumentumokat a megtekintést követően a Tartós tárba áthelyezni, hiszen a későbbiekben is szükségünk lehet egy-egy iratra, ami a Tartós tárba helyezés nélkül törlődik.
Az elmentett dokumentumok listája a Tartós tár mappában tekinthető meg.
A Tartós tárba rakott olvasatlan dokumentum az áthelyezést követően olvasottá válik, így hivatali dokumentum esetén a rendszer kiállítja és kézbesíti a feladó részére a Letöltési igazolást. A Beérkezett, az Elküldött mappában, illetve a Tartós tárban lévő dokumentumokat – a könnyebb kezelhetőség céljából – a felhasználó fel is címkézheti. Ez azt jelenti, hogy a levelezőrendszerekhez hasonlóan – amelyeket a magánéletben vagy a munkánk során használunk – a tárhelyen is csoportosíthatjuk téma vagy feladó szerint a leveleinket, iratainkat. Egy adott postafiókban jelenleg maximum 200 címkét lehet létrehozni a levelezési tárhelyen (Üzenetek).
A személyes tárhelyről kizárólag az Általános Nyomtatványkitöltő programmal (ÁNYK) kitöltött, titkosított (.kr) állományokat lehet feltölteni. A program legfrissebb verziója a NAV portáljáról telepíthető.
Lehetőség van a kapcsolattartási e-mail-cím módosítására is a tárhelyen. Fontos, hogy ez csak a kapcsolattartási e-mail-cím módosítását jelenti, ennek jelentőségéről részletesebben a továbbiakban lesz szó.
A Hiteles Elektronikus Postafióknál az azonosítási és a tárhelyfunkcióhoz tartozó e-mail-címek kezelése külön történik:
1. A regisztrációkor megadott, azaz az azonosítási funkcióhoz tartozó e-mail-címre kizárólag azonosítással kapcsolatos e-mailek érkeznek ( pl. regisztrációt, valamint elfelejtett jelszókérést követően küldött kód). Az azonosításhoz tartozó e-mail-cím a https://ugyfelkapu.gov.hu oldalon a Regisztrációs adatok menüpontban módosítható bejelentkezést követően. Ha tehát ezt szeretnénk megváltoztatni, akkor azt nem a tárhelyen kell megtenni.
2. A tárhelyhez tartozó e-mail-címre érkeznek a dokumentumküldéssel, -fogadással kapcsolatos értesítések, igazolások. A tárhelyfunkcióhoz tartozó e-mail-cím a https://tarhely.gov.hu oldalon a Beállítások menüpontban – a tárhely adminisztrációs felületén – módosítható. Fontos, hogy az itt elvégzett módosítás alapján az azonosítási funkcióhoz tartozó e-mail-cím nem változik meg, kizárólag a dokumentumküldéssel és -fogadással kapcsolatos értesítéseké, ezért, ha az azonosításhoz kapcsolódó e-mail-címünk is változik, azt az 1. pont szerint kell módosítani.
A teljes felhasználói leírás az alábbi linken érhető el:
Kapcsolódó cikkek
A NAV online szaklapja
