A bizalmi vagyonkezelési szerződésből származó jövedelem adózásával kapcsolatos aktuális változások

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból és a magánalapítványból származó jövedelem utáni személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is módosította, és ezek a jelentős változások már év közben, 2023. szeptember 12-én hatályba léptek. Emiatt feltétlenül érdemes sorra venni azokat, a személyi jövedelemadózásban bekövetkező változásokat, amelyek a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti vagyont hasznosító vagyonkezelők, továbbá az e szerződés szerinti vagyonrendelők és kedvezményezettek adókötelezettségeit is érintik már 2023-ban, illetve a 2023. évi személyijövedelemadó-bevallás elkészítésekor.

Mindenekelőtt célszerű áttekinteni a bizalmi vagyonkezelés polgári jogi szabályait, majd ezt követően a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján jövedelmet szerző magánszemélyeket és a vagyonkezelőket terhelő adókötelezettségeket.

1. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapvető szabályai

A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye mintegy tíz éve jelent meg a magyar jogrendszerben: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a megbízási típusú szerződések között helyezte el a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel kapcsolatos szabályokat [Ptk. 6:310–330. §].

A magyar szabályozás kialakítása során a jogalkotó alapul vette az angolszász jogban ismert trust jellemzőit, továbbá a kontinentális országokban, főként Németországban meghonosodott Treuhand alapvető jegyeit is.

A Ptk. 6:310. §-a alapján a bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között jön létre. A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében, a kedvezményezett javára történő kezelésére köteles, melynek ellentételezésére a vagyonrendelő díj fizetésére kötelezett.

A szerződést írásban kell megkötni, a bizalmi vagyonkezelés létrejöhet határozott és határozatlan időre is, azzal, hogy amennyiben a szerződést a felek határozatlan időtartamra vagy ötven évnél hosszabb időtartamra kötötték meg, akkor a bizalmi vagyonkezelési jogviszony ötven év elteltével a törvény erejénél fogva megszűnik.

A szerződésben a vagyonrendelő meghatározhatja azt a kedvezményezettet, aki a kezelt vagyonból, illetve annak hozamaiból részesülhet, továbbá rendezheti a szerződésben a kedvezményezett ezen jogosultsága keletkezésének és megszűnésének feltételeit, illetve a részesedés feltételeit, szabályait. A vagyonrendelő azt is kikötheti a szerződésben, hogy a kezelt vagyon bizonyos körülmények bekövetkezése esetén részben vagy egészben rá száll át.

A kedvezményezett a fentiek alapján a szerződésben foglaltak szerint igényelheti a vagyonkezelőtől a kezelt vagyon, illetve a vagyon hasznainak kiadását.

A kezelt vagyonnak bármilyen vagyoni értékkel bíró vagyonelem (ingóság, ingatlan, jog, követelés) a része lehet, a Ptk. 6:312. §-a szerint továbbá a kezelt vagyonba tartozik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, és mindezek hasznai. A kezelt vagyon elemei leggyakrabban ingatlanok, társasági részesedések, pénz, értékpapírok, nagy értékű ingóságok (például ékszerek, régiségek, festmények, járművek), különböző jogok (pl. know-how) és követelések.

A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, ezért azt a vagyonkezelőnek elkülönítetten kell nyilvántartania. A vagyonkezelő gyakorolhatja a vagyonrendelő által rá átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságokat, rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal – így például értékesítheti, befektetheti, megterhelheti azokat –, és köteles a szerződés szerinti jogokból, követelésekből eredő kötelezettségek teljesítésére is.

A vagyonrendelő és a kedvezményezett is ellenőrizheti a vagyonkezelő vagyonkezelési tevékenységét, azonban egyikük sem utasíthatja a vagyonkezelőt. Az ezen tilalommal ellentétes szerződéses kikötés semmis. A vagyonkezelőnek tájékoztatnia kell a vagyonrendelőt és a kedvezményezettet a kezelt vagyonnal kapcsolatos minden lényeges információról, és számadási kötelezettséggel tartozik ezen személyek felé.

A vagyonkezelői tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény határozza meg. A Ptk. külön szabályokat tartalmaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnésére vonatkozóan, így például megszűnik a szerződés, ha elfogy a kezelt vagyon, vagy ha a vagyonrendelő felmondja a szerződést. A vagyonkezelőnek a jogviszony megszűnésekor el kell számolnia a kezelt vagyonnal, ki kell adni a vagyont a vagyonrendelőnek vagy az általa kijelölt másik vagyonkezelőnek.

2. A bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggésben keletkezett jövedelem utáni adókötelezettségek a személyi jövedelemadózásban

Az adókötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 11. § (2) bekezdése értelmében a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon adózónak minősül, a kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el. Ez azt is jelenti, hogy a vagyonkezelőnek adószámot kell igényelnie a kezelt vagyon részére az állami adó- és vámhatóságtól a ’T201-es adatlapon.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban a vagyonrendelő lehet magánszemély, de köthet ilyen szerződést gazdálkodó szervezet is vagyonrendelőként. A kedvezményezettek között is lehetnek magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek. A cikkben azoknak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyoknak az adózási szabályait tekintjük át, ahol a vagyonrendelő és a kedvezményezett is magánszemély.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal összefüggésben három adóztatási pont lehetséges: adókötelezettségek keletkezhetnek egyrészt a vagyonrendeléskor, másrészt a vagyonkezelés során, harmadrészt pedig a vagyon kiadásakor.

2.1. A vagyonrendeléssel összefüggő adókötelezettségek

A bizalmi vagyonkezelési szerződéssel kapcsolatos adózási szabályok alapján mindezidáig nem jelentett adóztatási pontot, amikor a vagyonrendelő a vagyonkezelőre ruházta át a kezelt vagyonba tartozó vagyonelemek tulajdonjogát. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 9. § (3) bekezdése a bevétel megszerzésének időpontját meghatározó szabályok között olyan rendelkezést tartalmazott, mely szerint nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély által a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése.

Ez alól a bizalmi vagyonkezelés személyijövedelemadó-szabályainak bevezetése óta egy kivétel van: abban az esetben, ha a vagyonrendelő egyéni vállalkozó, akkor az általa megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke az Szja tv. 49/B. § (4a) bekezdése értelmében vállalkozói bevételnek számít. Az egyéni vállalkozó, amikor a készleteit átadja a kezelt vagyonba, gyakorlatilag értékesíti azokat a készleteit, melyeknek a beszerzési értékét már korábban költségként elszámolta, ezért a vagyonkezelésbe adáskor ezeknek a készleteknek az értéke vállalkozói bevételnek számít.

A szabályozás eddigi adósemlegessége miatt nagyon gyakran előfordult, hogy a vagyonrendelők bizonyos vagyonelemek bizalmi vagyonkezelésbe adásakor azok értékét, mint például a társasági részesedés értékét, a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor irányadó piaci áron határozták meg, mely legtöbbször az adott vagyonelem megszerzésére fordított értékhez képest jóval magasabb értéket jelentett. Ezt a „felértékelést” elsősorban adóoptimalizálási céllal végezték, hiszen ezáltal a vagyonelem kiadásakor nem kellett adót fizetni, mert az adott vagyonelem eredeti, korabeli szerzési értéke helyett a bizalmi vagyonkezelési szerződésben rögzített érték számított bekerülési értéknek, tőkeértéknek, így az adott vagyonelem kiadásakor a kedvezményezett mentesült az adó alól az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.26. pontja alapján.

Ennek a nem rendeltetésszerű joggyakorlatnak a megakadályozása érdekében a Módtv. új szabályokkal egészítette ki az Szja tv.-t. Az új 65/C. §-ban foglalt, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével kapcsolatos szabályok 2023. szeptember 12-én léptek hatályba. Az Szja tv. 105. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 65/C. §-t az e rendelkezés hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében kell alkalmazni.

A változás lényege, hogy az új szabályok szerint ellenérték fejében történő átruházásnak kell tekinteni azt, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő magánszemély a tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe adja.

A vagyonátadás során értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt a vagyont átvevő vagyonkezelő számviteli nyilvántartásba vette.

A vagyonkezelőnek a nem pénzbeli formában átvett vagyon – ami lehet ingatlan, termőföld, ingóság, az Szja tv. 3. § 31. pontja szerinti vagyoni értékű jog, az Szja tv. 3. § 34. pontja szerinti értékpapír, egyéb értékkel bíró jog, kriptoeszköz, egyéb vagyoni érték (pl. követelés) – nyilvántartási értékéről, illetve a pénzbeli formában átvett vagyon értékéről a vagyonátadást követő 30 napon belül igazolást kell kiállítania, és azt át kell adnia a vagyonrendelő magánszermélynek, az Szja tv. 65/C. § (5) bekezdés szerinti eset kivételével.

A vagyonkezelő igazoláskiállítási kötelezettsége teljesítésének megkönnyítése érdekében a NAV erre a célra rendszeresítette az IBIZA elnevezésű nyomtatványt. A vagyonkezelőnek az igazolást a nyomtatvány IBIZA I. részének kitöltésével kell elkészítenie két példányban, az eredeti példányt kell átadnia a vagyonrendelőnek, a másik pedig az övé marad.

Az előbbiekben említett, az Szja tv. 105. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján igazoláskiállítási kötelezettség terheli a vagyonkezelőt, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony 2023. szeptember 12-ét követően jött létre, illetve a 105. § (2) bekezdése alapján abban az esetben is, ha a 2023. szeptember 12-ét megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban az adott vagyonelem átadására 2023. szeptember 12-ét követően került sor.

A vagyonkezelőnek az igazolásban feltüntetett adatokról az igazolás kiállítását követő 30 napon belül adatot kell szolgáltatnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) az erre a célra rendszeresített KBIZ nyomtatványon, mégpedig a KBIZM-01-es lapon kell megadnia a vagyonrendelő adatai mellett a kezelt vagyonba kerülő vagyonelemekkel kapcsolatos adatokat, azok nyilvántartási értékét.

Az előzőekben már említett átmeneti rendelkezések értelmében az adatszolgáltatást a vagyonkezelőnek teljesítenie kell, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony 2023. szeptember 12-ét követően jött létre, illetve akkor is, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony már ezen időpontot megelőzően létrejött, de az adott vagyonelem átadására 2023. szeptember 12-ét követően került sor.

A vagyonkezelő által kiadott igazolás azért is fontos, mert a magánszemély ez alapján tudja meghatározni, hogy az értékesítésre tekintettel általa megszerzett bevételből az adott vagyonelem szerzési értékének levonása után keletkezik-e adóköteles jövedelme, mely után az adót az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelem átruházására tekintettel keletkező jövedelem jogcímét az határozza meg, hogy milyen vagyonelem értékesítésére került sor.

Így például, ha a vagyonrendelő ingatlant ad bizalmi vagyonkezelésbe, akkor ingatlan átruházásából származó jövedelme keletkezhet, ha pedig a vagyonkezelőre átruházott vagyonelem egy korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész, akkor a vagyonrendelőnek árfolyamnyereségből származó jövedelmet kell megállapítania, és erre tekintettel kell az adót megfizetnie.

Ha a vagyonrendelő olyan, értékkel bíró jogosultságot ad át vagyonkezelésbe a vagyonkezelőnek, amely nem minősül az Szja tv. szerinti vagyoni értékű jognak, akkor ezen átruházásra tekintettel a magánszemélynek az Szja tv. 28. § (7) bekezdése alapján egyéb jövedelme keletkezhet, mely után nemcsak személyi jövedelemadót, hanem szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie, mert az egyéb jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles, és mint ilyen, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adó alapját képezi.

A magánszemély azt a lehetőséget is választhatja, hogy az adót három egyenlő részletben állapítja meg, és az első részletet az értékesítés adóévének kötelezettségeként, a második és a harmadik részletet pedig a következő két adóév kötelezettségeként vallja be az értékesítés adóévéről készített bevallásában, továbbá az adót az értékesítés adóévére vonatkozó bevallás, valamint a következő két adóévre vonatkozó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

Az Szja tv. 65/C. § (5) bekezdése alapján ugyanakkor nem kell átruházásnak tekinteni, ha a vagyont átvevő vagyonkezelőtől a vagyoni érték tulajdonjogát a kedvezményezett a vagyonrendelő elhunytát követően szerzi meg.

Ebből következik, hogy ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek alapján az adott vagyoni értéknek a tulajdonjogát a kedvezményezett a vagyonrendelő elhunytát követően szerezheti meg, akkor nem kell az adót megfizetni. Ilyen esetben gyakorlatilag a vagyonrendelő halála esetén a kedvezményezett által megszerezhető vagyoni érték adójogi helyzete úgy alakul, mintha azt a magánszemély örökléssel szerezte volna meg. Ettől függetlenül azonban a vagyonrendelőnek ilyen esetben is fel kell tüntetnie az adó összegét a személyijövedelemadó-bevallásában oly módon, hogy az adott vagyoni érték beazonosítható legyen.

Ha utóbb a bizalmi vagyonkezelési szerződés kedvezményezettje mégsem az előzőek szerint, vagyis még a vagyonrendelő életében szerzi meg az adott vagyoni érték tulajdonjogát, akkor a személyi jövedelemadót 20 százalékkal növelt összegben meg kell fizetni, mégpedig a vagyoni érték kiadását követő 30 napon belül. A vagyonkezelőnek az előző feltételeknek meg nem felelő vagyonkiadást követő 8 napon belül adatszolgáltatást kell teljesítenie a NAV felé a KBIZ nyomtatvány KBIZM-03-as lapján.

Az adatszolgáltatás tartalma alapján a NAV határozattal kötelezi a kedvezményezettet a növelt összegű adófizetési kötelezettség teljesítésére, ha az adót egyébként a vagyonrendelő nem fizeti meg, és az tőle nem hajtható végre.

2.2. A vagyonkezelés során keletkező jövedelemmel összefüggő adókötelezettségek

Gyakori elem a bizalmi vagyonkezelési szerződésekben, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott valamely vagyontárgyat (például ingatlant, gépjárművet) a szerződésben meghatározott feltételek szerint, az ott megjelölt magánszemélyek ingyenesen vagy kedvezményesen használhatják, vagyis ilyenkor az adott vagyonelemet a vagyonkezelő nem adja a kedvezményezett magánszemély tulajdonába.

Így például a bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyonrendelő arról is rendelkezhet, hogy a kedvezményezett ingyenesen használhatja azt az ingatlant, amelyet a kezelt vagyon részeként átadott a vagyonkezelőnek. Az ilyen juttatásra tekintettel a magánszemélynek eddig az Szja tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelme keletkezett, tekintettel arra, hogy az adómentes szabály erre a típusú juttatásra nem volt alkalmazható.

2023. szeptember 12-étől azonban a kezelt vagyonba tartozó valamely vagyonelem ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása az Szja tv. 1. számú melléklet 7.26. pont b) alpontja értelmében a magánszemélynél adómentes bevételt keletkeztet, vagyis az ingyenes vagy kedvezményes használat a magánszemélynél nem számít adóköteles juttatásnak. Ezt a rendelkezést a 2023. szeptember 12-e előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettje ezen rendelkezés hatálybalépésétől, vagyis már 2023. szeptember 12-étől alkalmazhatja.

Az Szja tv. 4. § (7) bekezdése általános érvénnyel rögzíti, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kedvezményezettként megjelölt magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, akkor a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető, vagyis a vagyonkezelő – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.

Az Szja tv. 65/C. § (4) bekezdése alapján, ha a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező módon részesül juttatásban a kedvezményezett magánszemély, így különösen ingyenesen vagy kedvezményesen használhatja a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyat, akkor adóköteles bevételnek minősül az e juttatással összefüggésben felmerült, a kezelt vagyont terhelő költség, ráfordítás.

Ha például a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kedvezményezett magánszemély húsz éven keresztül ingyenesen használhatja a kezelt vagyon részét képező ingatlant, akkor az ingatlan használatával kapcsolatban felmerült rezsiköltség és az elszámolt értékcsökkenési leírás – melyet a vagyonkezelő fedez, illetve számol el – adókötelesnek tekinthető. Ugyanígy, ha egy, a kezelt vagyonba tartozó személygépkocsit használhat ingyenesen a kedvezményezett tíz éven keresztül, akkor az elszámolt értékcsökkenési leírás, továbbá az autó javítási, fenntartási, üzemeltetési költségeként elszámolt összegek szintén adókötelezettséget vonnak maguk után a vagyonkezelő részéről.

Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a vagyonkezelőnek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdése szerinti bevallásban bevallania és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie, természetesen magánszemélyhez nem köthető módon.

Az ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint ezt a szabályt 2023. szeptember 12-étől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon terhére történő, 2023. szeptember 12-ét követő időpontban megvalósuló juttatás esetén is.

2.3. A vagyonkiadás során keletkező jövedelemmel összefüggő adókötelezettségek

A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján az abban meghatározott magánszemély – a kedvezményezett, illetve a vagyonrendelő magánszemély – meghatározott feltételek bekövetkezése esetén juttatásban részesülhet a kezelt vagyon tőkerésze terhére és a kezelt vagyon hozamából is, ezért ennek megfelelően kell meghatározni a juttatásban részesülő magánszemély adókötelezettségeit is.

a) A kezelt vagyon hozamából teljesített kifizetés, juttatás utáni adókötelezettségek

Ha a vagyonkezelő nem a kezelt vagyon tőkerészéből, hanem annak hozamából teljesít kifizetést, juttatást a kedvezményezett magánszemély részére, akkor az az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja értelmében osztaléknak minősül. A Módtv. az Szja tv. 65/C. §-ába beiktatott, a vagyonátadáshoz és az átadott vagyonelemek szerzési értékére vonatkozó új rendelkezésekkel összhangban pontosította, hogy bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében mit kell osztaléknak tekinteni. Eszerint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték számít osztaléknak.

Abban az esetben, ha a kedvezményezett, illetve a vagyonrendelő magánszemély az előzőek szerinti juttatásban valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben részesült, akkor természetesen nem alkalmazhatók az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabályok. Természetesen itt is kivételt jelent, ha a kedvezményezett magánszemély ezt a juttatást valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal összefüggésben kapja, mert ilyenkor az Szja tv. 4. § (7) bekezdésében foglalt szabályok szerint kell meghatározni a jövedelem jogcímét és az adókötelezettségeket.

A módosítás nem érintette azt a szabályt, mely szerint nem kell jövedelemként figyelembe venni az előzőek szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása az Szja tv. 67/B. § (14) bekezdése szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A bizalmi vagyonkezelő ugyanis befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződést köthet – feltéve, hogy a vagyonrendelő magánszemély – a kedvezményezett magánszemély javára. Ilyen tartós befektetési szerződés szerint keletkező hozam adókötelezettségére az Szja tv. 67/B. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni, továbbá a hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettségeket a kezelt vagyon terhére a vagyonkezelőnek kell teljesíteni.

Ebből következően, olyan kifizetés esetén, amely a tartós befektetési szerződés keretében kezelt vagyonból származik, nem osztalékot kell megállapítani, hanem az Szja tv. 67/B. §-a szerinti jövedelmet. Annak érdekében, hogy pontosan megállapítható legyen, hogy az osztaléknak melyik része adóköteles, illetve melyik részét nem kell jövedelemként figyelembe venni, a vagyonkezelőnek a jövedelemként számításba nem veendő osztalék forrásáról nyilvántartást kell vezetnie.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból származó hozam juttatásának formája lehet pénz, de előfordulhat az is, hogy a vagyonkezelő nem pénzben juttatja az osztalékot a kedvezményezettnek.

Az Szja tv. mindezidáig nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely meghatározta volna, hogy a nem pénzbeli osztalék esetében a jövedelem megállapítása során szerzési értékként milyen értéket lehet figyelembe venni. Az Szja tv. 65/C. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kedvezményezett a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként az annak megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.

A nem pénzben juttatott osztalék szerzési értékéről a vagyonkezelőnek a vagyonelem kiadását követően 30 napon belül tájékoztatnia kell a kedvezményezettet. Ennek a tájékoztatási kötelezettségnek a megkönnyítése érdekében a NAV az IBIZA nyomtatványon kialakította az IBIZA II. tájékoztatásmintát.

A kedvezményezett tájékoztatásával egyidejűleg a vagyonkezelőnek adatszolgáltatást kell teljesítenie a NAV felé a KBIZ nyomtatványon, annak is a KBIZM-02-es lapján. Az Szja tv. 105. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2023. szeptember 12-ét megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében a kezelt vagyon nem pénzbeli osztalékaként megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéket veheti figyelembe.

b) A kezelt vagyonból teljesített kifizetés, juttatás utáni adókötelezettségek

Ha a vagyonkezelő a kezelt vagyon tőkerészéből teljesít kifizetést, akkor az Szja tv. 1. számú melléklet 7.26. pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

Eszerint a magánszemély adómentes bevételének számít a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Természetesen az 1. számú melléklet 7.26. pont a) alpontjában foglaltak értelmében a kezelt vagyon osztaléknak minősülő hozamai nem mentesülhetnek az adó alól, azok osztalékból származó jövedelemként adókötelesek.

Nem alkalmazható ez az adómentességi rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély ezen juttatásban valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben részesült. Ilyen esetben az adókötelezettséget az Szja tv. 4. § (7) bekezdésében foglalt szabályok szerint kell megállapítani.

Gyakran előfordul, hogy a kedvezményezett, illetve a vagyonrendelő a részére nem pénzben kiadott vagyoni értéket a későbbiekben értékesíteni kívánja. Az Szja tv.-ben eddig nem volt olyan speciális rendelkezés, amelyet az adómentesen megszerzett vagyonelemek átruházáskor alkalmazni lehetett volna a szerzési érték kapcsán. 2023. szeptember 12-étől az Szja tv. 65/C. §-ának (2) bekezdése tartalmaz arra vonatkozó szabályokat, hogy a nem pénzben kiadott vagyoni érték, továbbá a külföldi pénz és a deviza szerzési értékét hogyan kell megállapítania a kedvezményezettnek.

Így nem pénzbeli juttatás esetén a juttatásban részesülő magánszemély szerzési értékként azt az értéket veheti figyelembe, amelyen a juttatott vagyon a 2.1. pontban említett számviteli nyilvántartásban a vagyoni érték kiadásának időpontjában értékhelyesbítés nélkül szerepel. Ez például azt jelenti, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelési jogviszony számviteli nyilvántartásában egy, a kezelt vagyonba átadott korlátolt felelősségű társasági üzletrész értékhelyesbítés nélküli értékeként 10 millió forint szerepel, akkor a vagyoni érték kiadásakor az azt megszerző kedvezményezett magánszemély ezt veheti figyelembe szerzési értékként, ha az üzletrészt a későbbiekben értékesíti.

Annak érdekében, hogy a nem pénzbeli juttatásban részesülő magánszemély pontosan meg tudja állapítani a szerzési értéket, a vagyonkezelőnek a figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatnia kell a kedvezményezettet. A vagyonkezelő a tájékoztatási kötelezettséget az IBIZA nyomtatvány IBIZA II. tájékoztatásminta kitöltésével teljesítheti.

A tájékoztatással egyidejűleg a kifizetőnek a szerzési értékről adatot kell szolgáltatnia a NAV felé a KBIZ nyomtatvány KBIZM-02-es lapjának kitöltésével.

Az Szja tv. új, 105. § (4) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés szerint a nem pénzben kiadott vagyon szerzési értékére vonatkozó új szabályokat (a nem pénzbeli osztalék kivételével) a 2023. szeptember 12-ét megelőzően már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon kedvezményezettjének és a juttatónak abban az esetben kell alkalmaznia, ha a juttatás az e rendelkezések hatálybalépésétől bizalmi vagyonkezelésbe átadott vagyoni érték terhére történik. Ha a vagyoni érték átadására ezt megelőző időpontban került sor, akkor a szerzési értékre vonatkozó új szabályokat (ide nem értve a nem pénzben juttatott osztalékot) a 2023. szeptember 12-ét követő három év elteltétől kezdődően megszerzett vagyoni érték esetében kell alkalmazni. Mindezek alapján megállapítható, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyonnal összefüggő adókötelezettségeket érintő szabályok eléggé összetettek, a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, a vagyonkezelés, illetve a vagyonelemek és azok hozamainak kiadása során számos adókötelezettség keletkezhet a juttatásban részesülő magánszemélyek, illetve a vagyonkezelő oldalán is.