🔒A zárjegy digitalizációja jövedéki szempontból

850 millió darab. Évente. Amit képvisel: 1200 milliárd forintnyi termék, 600 milliárd forint adó, szintén évente. A hamisítók több mint egy évtizede nem tudták kifürkészni a szakmai titkait, leutánozni pedig még kevésbé. Az utóbbi évek fejlődése azonban egyszerre nyitotta meg előtte a fizikai újítások távlatait és az elektronikus megoldások végtelennek tűnő lehetőségeit, megcsillantva mindkét irányvonal felhasználói kételyeket támasztó, problémás elemeit is. A magyar zárjegy jelenét tekintjük át és elemezzük röviden, hogy ennek mentén talán egy kicsit jobban beleláthassunk a jövőjébe.

Nem tud annyi trükköt, mint a papírpénz, vagy mégis? Az adóügyi jelzések létrejöttének igénye – bár jelenleg Magyarországon kifejezetten csak bizonyos jövedéki termékcsoportokhoz köthető az alkalmazásuk – valahol egy tőről fakad az említett fizetőeszközökével és az azokat körülvevő kérlelhetetlen bizonyosság jellemzőivel, tehát jogosan tűzik zászlajukra a „biztonság”, „hitelesség” jelszavakat. Mindeközben, a bevezetőben említett kettős jövőképre reagálva, a tágabb értelemben vett termékkört és szolgáltatásait egyre többen alkalmazzák szélesebb körben, új feladatokra, például dohánygyártmányok nyomonkövetésére, de egyre kevésbé bíznak benne jelenlegi formájában, időtállóságában, még a saját előállítói is.