A számvitelt és a könyvvizsgálatot érintő változások – 2024

Az elmúlt időszakban többször is változtak a számvitelt és a könyvvizsgálatot érintő előírások.

2023-ban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) előírásait módosította

• a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény,
• az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény,
• a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény, valamint
• a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény.

Emellett a számviteli törvény kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza

• a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény és
• az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény is.

1. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény

A beszámolást érintő módosítások

A kisadózó vállalkozások tételes adójának 2022. évi megszűnése miatt változott a számviteli törvény hatálya alá tartozók köre, tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának helyébe lépő kisadózó vállalkozók tételes adóját (és az ahhoz rendelt könyvvezetési szabályokat) csak az egyéni vállalkozók alkalmazhatják. Ennek következtében az érintett közkereseti társaságok, betéti társaságok, egyéni cégek és ügyvédi irodák visszakerültek a számviteli törvény hatálya alá.

A hatályos cégjogi eljárás szerint a kényszertörlési eljárás befejeződhet úgy is, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, hanem visszatér a normál üzletmenetre (mint ahogy erre lehetőség van felszámolás, illetve végelszámolás esetén is). A cégjogi eljárással összhangban rendelkezik a számviteli törvény új előírása a kényszertörlési eljárás megszüntetését követő üzleti évre, annak időtartamára vonatkozóan.

A 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást tartalmaz, amelyeket a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelembe kell venni. A számviteli törvény módosítása erre vonatkozó kifejezett utalást tartalmaz.

A számviteli törvény eddigi előírása szerint a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével köteles regisztrált mérlegképes könyvelőt megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – meghaladja a 10 millió forintot.

A számviteli törvény módosítása a 10 millió forintos értékhatárt 20 millió forintra emeli. A számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljeskörűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. Ez az előírás az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101-es irányelve alapján kiegészült azzal, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak a közzétételt követően legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a vállalkozó internetes honlapján.

A mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzését érintő változás

Az eddigi előírások szerint a mérlegképes könyvelőkre előírt éves továbbképzési kötelezettség 16 kreditpontjából legfeljebb 2 kreditpont szakmai kiadvány megvásárlásával is teljesíthető volt. Ugyanakkor a szakmai kiadványok utáni 2 kreditpont teljesítése és a nyilvántartási rendszerben történő rögzítése olyan többletfeladatot eredményezett minden érintett (a továbbképzésre kötelezettek, a kiadók és a nyilvántartást vezető hatóság) számára, amely indokolttá tette ennek megszüntetését. A számviteli törvény módosítása alapján 2024-től a könyvelők esetében sem lesz lehetőség arra – csakúgy mint az adótanácsadókra és adószakértőkre vonatkozó szabályozás szerint –, hogy szakmai kiadványokkal kreditpontot szerezhessenek.

Szabályozott szakmákat megalapozó hatósági képzés létrehozása

A mérlegképes könyvelői szakma ún. szabályozott szakma, amelynek gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. A szakma gyakorlásának feltétele a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzése.

A szakképesítés megszerzésére jelenleg a felnőttképzésben van lehetőség. A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, országosan egységes követelményrendszerének a biztosítása érdekében a számviteli törvény módosítása hatósági képzés bevezetését írja elő. Ennek következtében a képzés és a vizsgáztatás feltételeit a jelenlegi programkövetelmények helyett kormányrendelet fogja majd előírni.^[1]

A független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírása

A könyvvizsgálói törvény módosítása a jövőre vonatkozóan minden kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég számára kötelezően előírja a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírását. Az új előírást a 2025-ös üzleti évi beszámolókra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítése során kell először alkalmazni.

A könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválása és megőrzése

A könyvvizsgálati dokumentáció utólagos módosításának lehetőségét kizárandó, a könyvvizsgálói törvény módosítása a könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválási és megőrzési kötelezettségét kiterjeszti valamennyi könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálóra, illetve könyvvizsgáló cégre. Az új előírást a 2025-ös üzleti évi beszámolók könyvvizsgálati dokumentációinak archiválása és megőrzése során kell először alkalmazni.

A módosítás kimondja azt is, hogy az elektronikus archiválásra és megőrzésre, a digitális archiválásra, illetve a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

A minőség-ellenőrzéssel összefüggő módosítások

A könyvvizsgálói törvény módosítása – az intézkedések tartalmával, az intézkedések közötti összefüggésekkel és a kialakult gyakorlattal összhangban – külön rendelkezik a kamarai minőség-ellenőrzések, valamint a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőség-ellenőrzések és egyéb hatósági ellenőrzések során alkalmazható intézkedések kapcsán arról, hogy egyidejűleg több intézkedés is alkalmazható.

A közfelügyeleti hatóság egyes esetekben a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti a könyvvizsgálót. Ez esetben a gazdálkodónak új könyvvizsgálói jelentés elkészíttetéséről kell gondoskodnia. A könyvvizsgálói törvény módosítása ennek kapcsán kiegészítette a könyvvizsgálói törvényt egy új rendelkezéssel, amely lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a minőség-ellenőrzésekkel kapcsolatban hozott határozatról (a könyvvizsgálói jelentés visszavonására vonatkozó kötelezésről) a közfelügyeleti hatóság kivonatot készítsen a gazdálkodó kérelmére annak érdekében, hogy az meg tudjon felelni az új könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségének.

2. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény

Építményi jog

A számviteli törvény módosítása a Ptk. 2023. június 24-jétől hatályos új előírása alapján szabályozza az építményi jog számviteli elszámolását. A módosítás az építményi jogot az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közé sorolja (a bérleti joghoz hasonlóan), így azt a tárgyi eszközök között kell kimutatni, mivel tartósan (egy éven túl) szolgálja a vállalkozási tevékenységet.

Az ingatlan tulajdonosánál az építményi jog eladásának ellenértékét értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni (a bérleti jog eladásához hasonlóan).

Az építményi jog ellenértékét egy összegben is és időszakonként visszatérő szolgáltatásként (építménybérként) is meghatározhatják.

Ha egy bevétel több időszakhoz is köthető, mint a befektetett eszközök tartós építményi jogának átengedéséért kapott bevétel, akkor a bevételt az érintett időszakok között meg kell osztani, halasztott bevételként el kell határolni. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt kell megszüntetni, egyenletesen feloldani.

Az időszakonként visszatérő szolgáltatásként (építménybérként) történő meghatározás esetében az építményi jogért fizetett összeget, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét, tárgyidőszaki költségként kell elszámolni.

Visszaváltási díj

2024. január 1-jétől hatályba lép az új visszaváltásidíj-rendszer.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díját a gyártónak (ideértve a terméket külföldről importálót is) a visszaváltási rendszert üzemeltető koncessziós társaság felé kell megfizetnie, amelyet a számviteli törvény módosítása szerint egyéb ráfordításként kell elszámolnia.

A szabályozás szerint az érintett kötelezően visszaváltási díjas termékek értékesítésekor a visszaváltási díjat fel kell számítani, így – a számviteli törvény általános előírásait alkalmazva – a visszaváltási díjjal növelt ellenértéket kell az értékesítés nettó árbevételeként elszámolni.

A forgalmazó által megvásárolt terméknél a visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi, így amikor a terméket a forgalmazó továbbértékesíti, akkor ez a bekerülési érték jelenik meg eladott áruk beszerzési értékeként.

A fogyasztó a nem újrahasználható termékek visszaváltása esetén a visszaváltási díjat a koncessziós társaságtól kaphatja vissza, vagy a forgalmazón keresztül, vagy közvetlenül a koncessziós társaságtól. Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazó által a fogyasztónak visszafizetett visszaváltási díjat a forgalmazónál a koncessziós társasággal szembeni egyéb követelésként kell kimutatni, mindaddig, amíg az pénzügyileg vagy más módon nem rendeződik.

Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek esetében viszont a gyártónak kell visszafizetnie a forgalmazónak vagy a fogyasztónak a visszaváltási díjat, így emiatt ennek az elszámolása a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik.

A kiterjesztett gyártói felelősség díja

2023. július 1-jétől bizonyos termékeket gyártó vállalkozásoknak kiterjesztetett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük az arra kijelölt koncessziós társaságnak.

A számviteli törvény új előírása szerint a gyártóknál a koncessziós társaság által számlázott kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét, tárgyévi költségként kell elszámolni.

A könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgáló kijelölése

A számviteli törvény módosítása – az egységes jogértelmezés és gyakorlat kialakítása érdekében – rögzíti, hogy könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is ki kell jelölni.

3. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény

A számviteli törvény módosítása megteremti a hazai számviteli előírásokban a halasztott adó kimutatásának a lehetőségét annak érdekében, hogy a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség megállapítása során azt az érintett vállalkozók figyelembe tudják venni.

A módosítással lehetővé válik a halasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség beszámolóban [mind az éves beszámolóban, mind az összevont (konszolidált) éves beszámolóban] történő bemutatása. A módosítás ennek megfelelően rendelkezik a halasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség fogalmáról, valamint a mérlegben, az eredménykimutatásban és a kiegészítő mellékletben történő bemutatásáról.

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként/növekedéseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő/növelő tételek között átmeneti különbözetek lehetnek (pl. értékcsökkenési leírás, követelések értékvesztése, céltartalékok, kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó tulajdonosi részesedések értékvesztése, fejlesztési tartalék stb.), és ezek az átmeneti különbözetek az adóalapban a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak. Az előző évek elhatárolt veszteségeinek szintén olyan hatásai lehetnek a nyereségadó alapjára, amelyek a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak, továbbá az adókedvezményekből (pl. fejlesztési adókedvezmény) a jogszerzés időpontjában olyan jog (követelés) keletkezik, amely a következő üzleti években megtérül.

A halasztott adókövetelés az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában visszatérülő része, míg a halasztott adókötelezettség az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában fizetendő része.

A felsorolt átmeneti különbözetekre a mérlegfordulónapi nyereségadó kulcsával számított adó – előjelétől függően – a halasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség számított értéke.

A beszámolóban azonban ahalasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség számított értékéből csak azt lehet megjeleníteni, ami várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben (ez a halasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke). Ezért ahalasztott adókövetelés számított értékét – a gazdálkodási környezet változásai miatt – üzleti évenként újra kell értékelni. A halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke ugyanakkor megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével.

A halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek összevonása (nettósítása) után alakul ki a vállalkozó adott évi mérlegében szerepeltetendő halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség, amelynek az előző évi értékhez képest megállapított változása módosítja az eredménykimutatásban szereplő, ténylegesen fizetendő adó összegét (halasztott adókövetelés esetén csökkenti, kötelezettség esetén növeli). A nettósítás az azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség tekintetében alkalmazandó. 

A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló – azaz végleges – különbözeteket (pl. nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek) nem szabad figyelembe venni a halasztott adó számításakor.

A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között indokolt, az előbbiek szerinti nettó módon kimutatni.

A halasztott adó kimutatása lehetőség, azaz a vállalkozó számviteli politikai döntése, hogy azt alkalmazza-e vagy sem. Amennyiben alkalmazza, akkor a vállalkozónak – előjelétől függően – mind a halasztott adókövetelést, mind a halasztott adókötelezettséget ki kell mutatnia.

Ezenkívül a számviteli törvény módosítása rendelkezik a kiegészítő adó elszámolásáról is, amelyet a társasági adóval és a kisvállalati adóval azonosan kell elszámolni.

4. A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény

A számviteli törvény módosítása tartalmazza az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464 irányelv (a továbbiakban: CSRD irányelv) szerinti fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásokat.

A CSRD irányelvet 2022. december 14-én hirdették ki. Az irányelv értelmében valamennyi nagyvállalatnak, továbbá valamennyi, a szabályozott piacon (tőzsdén) jegyzett kis- és középvállalkozásnak jelentést kell készítenie olyan fenntarthatósági kérdésekről, mint a környezeti, a társadalmi kérdések, az emberi jogok és az irányítási tényezők. Az irányelv a követelményeket lépcsőzetesen vezeti be, a kötelezettségeket először a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni.

A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek köre

A CSRD irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az őket érintő, környezeti és társadalmi kérdésekkel, emberi jogokkal és irányítási tényezőkkel kapcsolatos információkról fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.

A fenntarthatósági jelentés készítésére a CSRD irányelv alapján alapvetően azok a nagyvállalkozások kötelezettek, amelyek a 2013/34/EU számviteli irányelvben rögzített nagyvállalati értékhatárt elérik.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók közül azok esnek ebbe a körbe, amelyek esetében az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, és
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

2024. január 1-jétől csak azoknak a fenti, nagyvállalkozói kategóriába tartozó vállalkozóknak kell fenntarthatósági jelentést készíteniük, amelyek átlagos alkalmazotti létszáma meghaladja az 500 főt, és egyben közérdeklődésre számot tartó vállalkozásnak (azaz tőzsdén jegyzett gazdálkodónak, hitelintézetnek, biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak) is minősülnek.

2025. január 1-jétől a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezettek köre jelentősen bővülni fog, ki fog terjedni az összes nagyvállalkozásra.

2026. január 1-jétől tovább bővül a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséggel érintettek köre azokkal a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokkal (a továbbiakban: kkv) is, amelyek nem minősülnek mikrogazdálkodóknak. E kötelezettség alól a kkv-k 2028. január 1-jéig mentesülhetnek.

Emellett a számviteli törvény módosítása az Unió területén letelepedett leányvállalatán, illetve fióktelepén keresztül jelentős tevékenységet folytató harmadik országbeli vállalkozások számára is előírja 2028-tól, hogy fenntarthatósági információkat szolgáltassanak.

A fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatban többféle mentesítésre is lehetőség lesz. Többek között a fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett leányvállalat abban az esetben mentesül a fenntarthatósági jelentés készítése alól, ha az anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat, illetve annak leányvállalatai is szerepelnek.

A számviteli törvény módosítása csoportszinten is előírja az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésének kötelezettségét.

Külön rendelkezés szól arról, hogy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozó is köteles fenntarthatósági jelentést és összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készíteni.

A fenntarthatósági jelentés

A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozóknak elsősorban arról kell beszámolniuk, hogy egyrészt a tevékenységük milyen hatást gyakorol a fenntarthatósági kérdésekre, másrészt a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozásuk fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

A fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentésben egyértelműen azonosítható módon, az üzleti jelentés egy külön szakaszában kell szerepeltetni.

A fenntarthatósági jelentésben közzéteendő információknak a fenntarthatósági beszámolási standardokban (az úgynevezett ESRS-ekben) foglaltaknak kell megfelelniük. A tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások számára ugyanakkor lehetővé válik, hogy a fenntarthatósági jelentésükben csak a méretükkel és kapacitásukkal arányos információkat tegyenek közzé, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokban foglalt részletszabályoknak megfelelően.

A számviteli törvény módosítása a fenntarthatósági jelentés letétbe helyezésével, közzétételével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos részletszabályokat is meghatározza.

A számviteli törvény módosítása előírja továbbá a vállalkozó vezetésének a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét, valamint meghatározza az ezzel kapcsolatos további követelményeket is.

A fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódóan a számviteli törvény módosítása az éves beszámolót készítő vállalkozókra vonatkozóan előírja, hogy a kiegészítő mellékletükben információt kell közzétenniük a társadalmi felelősségvállalás keretében végzett tevékenységükről. Ennek keretében a kiegészítő mellékletben be kell mutatniuk az üzleti évben a környezetvédelmi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. E kötelezettség már a 2023-ban induló üzleti évre vonatkozó beszámoló kiegészítő mellékletére is vonatkozik.

A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása

A számviteli törvény módosítása előírja, hogy a fenntarthatósági jelentésről az éves beszámolóhoz hasonlóan a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a jog szerinti könyvvizsgálótól eltérő másik könyvvizsgáló véleményt adjon. Ezzel összefüggésben meghatározza a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, a könyvvizsgáló által adott bizonyossági vélemény, illetve bizonyossági jelentés formai és tartalmi követelményeit.

A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására, valamint a bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálóra vonatkozó egyéb előírásokat a könyvvizsgálói törvény módosítása tartalmazza.

5. A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény

A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény a leválás mint új jogintézmény számviteli elszámolására vonatkozóan tartalmaz előírást.

A Ptk. 3:45. §-a (1a) bekezdésének előírása a kiválás aleseteként új fogalomként bevezeti – 2024. január 1-jétől – a Ptk. szétválási szabályai között a leválás intézményét, amely szerint a kiválás történhet úgy is, hogy a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz (azaz nem a jogelőd jogi személy tagjai, hanem maga a jogi személy válik taggá). Leválásnál tehát a leválással keletkező jogi személy egyedüli tagja kizárólag a szétváló jogi személy lesz.

A számviteli törvény új előírása szerint leválás keretében a vagyonátadás (eszközök és kötelezettségek) teljesítését és az ellenében kapott részesedés könyvekbe történő felvételét a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni.

6. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény számvitelt érintő módosítása alapján változtak a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai.

A számviteli törvény módosítása szerint a 2024-es üzleti évtől mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozó ezzel a lehetőséggel először a 2024-es üzleti évi beszámolóra vonatkozóan élhet.

---

[1] Hasonló változásra került sor az adótanácsadói, adószakértői szakmák esetében is.