🔒Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének adójogi következményei

Cikkünk 2024. május 7-én frissült.

A vonatkozó jogszabályok értelmében nincs akadálya annak, hogy az egyéni vállalkozók az egyéni vállalkozói tevékenységüket, kamarai tagságukat szüneteltessék (a továbbiakban együtt: szünetelés).

A Tbj. és a Szocho tv. rendelkezéseinek[1] alkalmazásában egyéni vállalkozó alatt nem kizárólag az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozót értjük, ezért az egyes tevékenységeket folytató magánszemélyekre különböző szabályok vonatkozhatnak a szünetelés szempontjából.

Így például az Evectv. szerinti nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb három évig szüneteltetheti, és a szünetelés kezdő napja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál.[2] A szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély esetében a tevékenység szüneteltetésének tényét legkésőbb annak megkezdését megelőző harmincöt napon belül kell bejelenteni a Kamarának, és a bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés időtartamát is.[3] Az ügyvéd a területi kamara engedélyével szintén határozott ideig szüneteltetheti ügyvédi tevékenységét, melynek időtartama nem lehet rövidebb, mint három hónap.[4] Látható, hogy a szünetelés szabályai eltérhetnek attól függően, hogy az egyéni vállalkozó milyen tevékenységet folytat, azonban a szünetelés adójogi következményei megegyeznek.

Ebben a cikkben azt tekintjük át, hogy milyen hatással van a szünetelés a társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban: járulék), valamint a szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) alapjának meghatározására.