🔒Képzésekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó- és járulékkötelezettség

Az iskolaév kezdetével nem csak tanköteles fiatalok ülnek iskolapadba. A szakemberhiány sok munkáltatót arra ösztönöz, hogy továbbképezze munkavállalóit. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a munkavállalót a munkáltató elküldje-e újabb szakmát, idegen nyelvet tanulni, vagy ösztönözze-e egy szaktanfolyam elvégzésére.

A cikk bemutatja, hogy milyen személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség merülhet fel a képzésekkel összefüggésben, terjedelmi korlátok miatt azonban nem ismerteti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) hatálya alá tartozó szakképzési munkaszerződésekhez kapcsolódó adókötelezettségeket.[1]

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) kétféle képzési formát különböztet meg: iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzést. Ezekhez a törvény eltérő adójogi konzekvenciákat kapcsol, ezért az adókötelezettség helyes meghatározása érdekében lényeges a képzés jellegének pontos meghatározása.