Új TEÁOR-nómenklatúra 2025. január 1-jétől

A TEÁOR-számokról biztosan mindenki hallott, ha pedig valakinek saját vállalkozása van, akkor már találkozott is velük. Mindenki tudja, hogy léteznek, és azt is, hogy egy vállalkozásnak rendelkeznie kell ilyen kódszámmal. Viszont azzal, hogy mi is a TEÁOR-számok alapján történő rendszerezés célja, talán kevesebben vannak tisztában.

Cikkemben ezeket a kódszámokat veszem szemügyre egy kicsit alaposabban. Kitérek az osztályozás magyarországi történetére és a jelenleg hatályos jogszabályi hátterére. Majd a számok mögé nézünk, és megvizsgáljuk, hogyan épül fel egy TEÁOR-kód, illetve hogyan célszerű meghatározni a tevékenységi kört. Megnézzük, mi is az az ÖVTJ, és végezetül áttekintjük a 2025. január 1-jei TEÁOR-váltáshoz kapcsolódó ügyféli kötelezettségeket.

Mit jelent a TEÁOR-szám?

A TEÁOR a „Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere” kifejezésből alkotott mozaikszó, lényegében a gazdasági tevékenységek egységes osztályozását jelenti, és elsősorban statisztikai célt szolgál: mint látni fogják, nem magyar találmány. Uniós szinten is jelentőséggel bír, célja a közösségi szintű statisztikai adatok gyűjtése, elemzése, értékelése. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) felel a TEÁOR-számok közzétételéért, nyilvántartásáért, frissítéséért, egyszóval minden, ezzel kapcsolatban felmerülő feladat elvégzéséért. 

Hogyan alakultak ki az osztályozási rendszerek?

A „kódszám” kifejezés talán újkeletűnek hangzik, azonban már komoly múltra tekint vissza mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Nemzetközi szinten egészen 1948-ig kell visszamennünk az időben, ha az első ilyen osztályozási rendszert keressük. Ebben az évben fogadta el az ENSZ a gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi osztályozása (International Standard Industrial Classification – ISIC) első változatát, amelyet néhány felülvizsgálatot követően a mai napig használnak.

Az ISIC alapján dolgozta ki később az Európai Unió a saját szabványát, az úgynevezett NACE-kódokat (Nomenclature statistique des activités économiques). A rendszert először 1970-ben vezették be, majd szintén több alkalommal módosították. A legfontosabb módosításra 2006-ban került sor, az 1893/2006/EK rendelet útján: ez a jelenleg is hatályos verzió, amelyet 2008. január 1-jétől minden tagállamnak kötelező alkalmazni.

Hazánkban a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtási rendelete adott először felhatalmazást a KSH-nak, hogy dolgozza ki a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerét. Az évek során természetesen maga a kormányrendelet és az osztályozási rendszer is sokszor változott. Uniós csatlakozásunk előkészítése során adták ki először a TEÁOR’03-at, majd ezt váltotta fel az 1893/2006/EK rendeletnek való megfelelés céljából a TEÁOR’08 (a ’08 a 2008-as évre utal). Ez az osztályozás gyakorlatilag a NACE-kódok magyar megfelelője, a két rendszer kódszámai szerkezetileg megegyeznek egymással.

Milyen jogszabály vonatkozik a TEÁOR-számokra?

Jelenleg a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) kormányrendelet rendezi az osztályozás alapjait.

Hogyan épül fel egy TEÁOR-szám?

A TEÁOR-szám egy betűből és négy számból álló kódszám. Ezért mondjuk azt, hogy a TEÁOR-kód felépítése négy szintből áll. Nézzük is meg, melyik ez a négy szint!

• Első szint: nemzetgazdásági ágazat

Összesen 21 nemzetgazdasági ág létezik, mindegyiket egy betűvel jelölik, A-tól U-ig, az angol ábécének megfelelően. Ez a tevékenységek osztályozásának legáltalánosabb szintje. Olyan nemzetgazdasági ágazatokat különböztetünk meg, mint például az építőipar (F), az oktatás (P), a művészet (R) vagy a vendéglátás (I).

• Második szint: ágazat

Ezen a szinten 88 ágazat található, 01-től 99-ig számozva. A számozás folyamatos, azonban vannak köztük szabad helyek (a 03 után például a 05 következik) azon okból kifolyólag, hogy ne kelljen az egész rendszert újratervezni, ha az idő múlásával egyes nemzetgazdasági ágakban újabb ágazatokra lenne szükség.

• Harmadik szint: alágazat

Összesen 272 alágazat létezik, mindegyik saját, három számjegyű kóddal, 011-től 990-ig. Az első két szám adott (az ágazatra utal), míg a harmadik szám alágazatonként eltérő.

• Negyedik szint: szakágazat

Ez a legrészletesebb szintje egy tevékenység besorolásának, éppen ezért nem is minden alágazat oszlik további szakágazatokra. Összesen 615 szakágazat létezik, négy számjegyű kódokkal, 0111-től 9900-ig, ahol az első három szám adott, a negyedik pedig változik. 

Hogyan célszerű meghatározni a tevékenységi kört?

A tevékenységi körök között megkülönböztetünk főtevékenységet és másodlagos vagy kiegészítő tevékenységeket.

Elsőként azt a tevékenységet kell megállapítani, amely a legnagyobb százalékban van jelen a vállalat életében, ez adja ugyanis a főtevékenységet. Ennek azonban nem kell feltétlenül elérnie az 50%-ot. A főtevékenység tehát lényegében az a tevékenység, amelyik a legnagyobb mértékben hozzájárul az összes hozzáadott értékéhez, azaz amelyből várhatóan a vállalkozás legtöbb bevétele származik.

A főtevékenység meghatározására az úgynevezett „top-down” (fentről lefelé) módszert szokták alkalmazni.

• Elsőként azt a nemzetgazdasági ágazatot kell megtalálni, amely a legnagyobb mértékben ad hozzá a vállalkozás tevékenységéhez.
• Ha a nemzetgazdasági egység megvan, utána az ezen belül lévő ágazatokat kell hasonló szempont szerint megvizsgálni. Majd a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró ágazaton belül kell elvégezni a vizsgálatot az alágazatok, majd az alágazatokon belül a szakágazatok vonatkozásában.

Főtevékenysége minden vállalkozásnak csak egy lehet, míg minden más, a vállalkozás által végzett tevékenység másodlagos vagy kiegészítő tevékenység.

Törvényileg nincs korlátozva a másodlagosan felvehető tevékenységi körök száma, azonban célszerű mindig olyat választani, amelyet az adott vállalkozás ténylegesen végez is.

Ha nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR-, illetve ÖVTJ-kód alá tartozik, akkor a KSH-hoz fordulhat segítségért, ahonnan besorolási állásfoglalást kérhet.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat sem végezni, sem pedig számlát kiállítani róluk. Ellenkező esetben ugyanis súlyos anyagi és jogi következményekkel kell szembenéznie az adott vállalkozásnak.

A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR), amely tájékoztatást nyújt az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési és bejelentési követelményeiről.

Mit jelent az ÖVTJ?

A Szakmakódjegyzéket eredetileg az APEH dolgozta ki az egyéni vállalkozások tevékenységeinek azonosítására. A nómenklatúra akkor foglalkozási, szakképesítési szemléletű volt. A TEÁOR 1998-as átállását követően a Szakmakódjegyzék KSH–APEH közös nómenklatúra lett, és a TEÁOR-ra épülve tevékenységi szemléletűvé vált, azaz követi a TEÁOR struktúráját. 2008. január 1-je óta a Szakmakódjegyzék is a KSH felelősségi körébe tartozik.

A Szakmakódjegyzék neve sok félreértésre adott okot, ugyanis – megnevezésével ellentétben – nem szakmákat, hanem az egyéni vállalkozások által végzett tevékenységeket tartalmaz. Ezért halaszthatatlanná vált a jegyzék elnevezésének megváltoztatása annak érdekében, hogy az a jegyzék tényleges céljával, tartalmával adekvát legyen. Ennek megfelelően 2012. január 1-jétől az addig Szakmakódjegyzék néven ismert nómenklatúra új elnevezéssel, Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (rövidítve: ÖVTJ) néven lépett hatályba. Az új megnevezés egyértelművé teszi az osztályozás tartalmát.

Ez az osztályozás elsősorban hazai osztályozásnak minősül, ezért a struktúrát érintő évenkénti aktualizálást elsősorban a jogszabályi változások leképezése teszi szükségessé, illetve az ezek hatásaként és/vagy az ezektől független, az egyéni vállalkozások tevékenységi körében tapasztalható strukturális eltolódások, amelyeket a jegyzéknek is tükröznie kell az új, illetve jelentőssé vált tevékenységek önálló tételként való megjelenítésével, valamint a megszűnt tevékenységek törlésével.

Az ÖVTJ a TEÁOR négy számjegyű struktúráját követi, és azt további két számjegyen az önálló vállalkozásokra jellemző tevékenységek szerint bontja tovább. A hat számjegyű alábontásoknál az önálló vállalkozásokra, illetve az egyes tevékenységekre vonatkozó ágazati jogszabályok is szerepet játszanak.

Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékének kidolgozásánál a KSH arra törekedett, hogy a jegyzékben csak azokhoz a TEÁOR’08-szakágazatokhoz rendeljenek ÖVTJ-kódokat, amely tevékenységeket egyéni vállalkozók, adószámos magánszemélyek üzletszerűen végezhetnek, illetve amelyekkel kapcsolatban nyilvántartási, bejelentési kötelezettségük van. Ezért az ÖVTJ nem minden TEÁOR’08-szakágazatot tartalmaz és részletez tovább.

A 2025. január 1-jei TEÁOR-váltás és az ezzel járó ügyféli kötelezettségek

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1-jével megváltozik. A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel.

Miért történik TEÁOR-váltás?

A gazdasági szervezetek tevékenységeit osztályozó TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtized alatt a gazdaság számos változáson ment keresztül, új gazdasági tevékenységek születtek, illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR.

Milyen jogszabályok szabályozzák az új TEÁOR bevezetését?

A jogszabályi alapot a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg, amelyet az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete (ún. NACE-rendelet) módosított. Ennek következtében 2025. január 1-jétől a NACE Rev. 2.1. osztályozási rendszer lesz a hatályos verzió. Mivel a TEÁOR’25 megegyezik az Európai Unió tevékenységosztályozásával, a NACE Rev. 2.1. verziójával, külön hazai jogszabály bevezetésére nem volt szükség.

A NACE-rendelet alapján a hazai jogszabályokat két szempontból kellett módosítani.

• Lehetővé kellett tenni a közhiteles hatósági nyilvántartások átállását.
• Felül kellett vizsgálni mintegy kétszáz olyan jogszabályt, amely a TEÁOR’08-ra vagy annak egyes kódjaira hivatkozott. A hazai jogszabály-módosításokat az egyes gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerére hivatkozó törvények, kormányrendeletek és számos miniszteri rendelet módosítása biztosítja. A miniszteri rendeletek közül is kiemelendő a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet, valamint az önálló vállalkozók tevékenységéről szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet.

Hol érhető el az új TEÁOR osztályozási rendszer és a fordítókulcs?

Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, valamint a TEÁOR’08 és TEÁOR’25 közötti Eurostat által készített hivatalos fordítókulcs a KSH honlapján az Osztályozások menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25-kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08–TEÁOR’25 átkódoló programot is.

A fordítókulcs minden esetben egyértelmű besorolást tesz lehetővé?

A fordítókulcs a TEÁOR’08-as négy számjegyű szakágazatok többségét egyértelműen átfordítja egy új kódba (ún. 1:1 kapcsolat). Az esetek kb. 20 százalékában viszont a korábbi kódok több részre is szétválhatnak (ún. 1:n kapcsolat).

Mindkét esetre hoztam egy-egy példát:

• a TEÁOR’08 „14.11 Bőrruházat gyártása” szakágazat egyértelműen a TEÁOR’25 „14.24 Bőrruházat, szőrmecikk gyártása” szakágazatba sorolódik át (1:1 kapcsolat),
• a TEÁOR’08 „47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” szakágazat viszont megszűnik, és 31 kiskereskedelmi tevékenységbe sorolódhat át (1:n kapcsolat).

Hogyan történik a főtevékenységek átsorolása?

A KSH a szervezetek/önálló vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében minden egyes adószámmal rendelkező szervezetre/önálló vállalkozóra beállít egy főtevékenységkódot a TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerint. A több részre szétváló (1:n kapcsolatú) kódokat részben statisztikai adatgyűjtésből és adminisztratív adatátvételből származó információk alapján, részben az ezen információkra épülő gépi tanuló algoritmuson keresztül sorolja át. Ahol nincs a gépi tanuló algoritmus számára felhasználható adat, ott a szervezetek/önálló vállalkozók a legvalószínűbbnek értékelt kódot kapják a besorolás során.

Hogyan épül be az új főtevékenységkód a közhiteles hatósági nyilvántartásokba?

Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek új főtevékenységkódjait a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, míg a költségvetési szervek új főtevékenységkódjait a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) adja át, mely szervezetek – az érintett kódok saját nyilvántartásaikban történő átvezetését követően – továbbadják ezeket más közhiteles hatósági nyilvántartások számára. Legkésőbb 2025. január 31-ig minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti főtevékenységkódokat fogja tartalmazni.

Hogyan történik az egyéb tevékenységek átsorolása?

Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek egyéb tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az egyértelműen átsorolható (1:1 kapcsolatú) tevékenységeket a fordítókulcs alapján 2025. január 31-ig. A költségvetési szervek tekintetében a Kincstár feladata az egyértelműen átsorolható egyéb tevékenységek tekintetében az automatikus átsorolás.

Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét (1:n kapcsolatok), akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1-jéig.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon, míg a költségvetési szervek a Kincstárnál tehetnek eleget bejelentési kötelezettségüknek.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot. 

Mi a teendő, ha nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?

Abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott TEÁOR-kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon jelenthetik be a módosítani kívánt tevékenységeiket.

A költségvetési szervek 2025. július 1-jéig a Kincstárnál tudnak változást kezdeményezni.

Amennyiben az önálló vállalkozók nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott ÖVTJ-kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni. Az Evectv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot. A nem Evectv. szerinti tevékenységek módosítására az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás használatát javaslom.

Hol lehet megtekinteni a bejelentett tevékenységeket?

A bejelentett tevékenységek a nyilvános lekérdezőfelületeken (Társas vállalkozások tevékenységei, Egyéni vállalkozók tevékenységei, Egyéni vállalkozók nyilvántartása) és a NAV Ügyfélportálján is megtekinthetők.

Mi történik, ha egy szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a „régi” TEÁOR-, illetve ÖVTJ-kódjait 2025. július 1-jéig?

2025. augusztus 31. napjával valamennyi TEÁOR’08-as/ÖVTJ’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenység – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárásra kerül, függetlenül attól, hogy a szervezet/önálló vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti egyéb tevékenységet.

Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait.

Ha volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban.

Összegzés

A tevékenységi körök és a TEÁOR-, illetve ÖVTJ-számok elsősorban statisztikai célt szolgálnak és egy vállalkozás életében a legtöbbször csak részletkérdést jelentenek. Ugyanakkor az ördög sokszor a részletekben rejlik, és bosszantó lenne, ha pont egy ilyen apróság okozna később kellemetlenségeket. Ezért nem árt erre is odafigyelni, pontosan meghatározni a főtevékenységet és számba venni az egyéb tevékenységeket.