Átalakuló validációk az Online Számla rendszerben

Az Online Számla rendszerben a validációs szabályokkal kapcsolatban az adóhivatal 2025. szeptember 15-től több változtatást hajt végre. Összesen 15, korábban warning validációból lesz error, 3 warning validáció megszűnik, viszont 3 új jelenik meg. A változtatás alapvető indoka az adatminőség és az Online Számlán alapuló szolgáltatások megbízhatóságának növelése.

Mi a különbség a warning és az error között?

Az Online Számla rendszerben a figyelemfelhívó hibáknak két csoportja van: warning és info. Az info üzenetek olyan tájékoztatások, amelyek jellemzően hibás adatszolgáltatást vagy számlatartalmat jelentenek. A warning ezzel szemben szinte bizonyosan hibás adatszolgáltatásra vagy számlatartalomra utal. Az adóhivatali rendszerben tehát a warning már önmagában súlyos problémára hívja fel a figyelmet, de ettől függetlenül az adóhivatali rendszer feldolgozza, és az adatszolgáltatás tartalmát visszamutatja az értékesítőnek és a belföldi adóalany vevőnek is.

Az error üzenet a hibák tekintetében egy következő lépcsőfokot jelent, mivel olyan hibás adatszolgáltatást vagy számlatartalmat jelent, amely annyira értelmezhetetlen, hogy az adóhivatali rendszer már fel sem dolgozza. Az error hibaüzenet két típusra osztható: technikai hibára és üzleti hibára. Technikai hiba lehet például ha az adatszolgáltatás az elvárt adatstruktúrának sem felel meg, az üzleti hiba pedig elsősorban adattartalmi anomáliából fakad. A továbbiakban ez utóbbi error hibatípusra fókuszálunk.

Létezik olyan adózói, fejlesztői vélekedés, hogy az error hibaüzenettel azért kell foglalkozni, mivel ilyen esetben nem teljesítette az adóalany az adatszolgáltatási kötelezettségét. Ugyanakkor ez a vélekedés nem állja meg teljesen a helyét. Amennyiben a számla adattartalma alapvetően hibás, akkor azt az adóhivatali rendszer nem dolgozza fel, hanem error hibaüzenetet ad. Ekkor az error üzenettel „teljesült” az adatszolgáltatás, de nem szabad az adatszolgáltatást javítani, hanem magát a számlát szükséges korrigálni. Ezzel egyrészt az adóhivatal védi az Online Számla rendszer adatminőségét, másrészt pedig korrekcióra próbálja sarkallni az adózókat.

Az adóhivatal nem kizárólag aszerint szankcionálja az adatszolgáltatást, ha az error hibaüzenetet ad, hanem aszerint, hogy az adatszolgáltatás nem teljesült, vagy hibásan, valótlan adattartalommal teljesült. Tehát a warning esetében is szankcionálható az adóalany, és az error esetében is. Sőt, akár hibaüzenet nélkül is előállhat olyan eset, hogy az adóhivatal szankciót alkalmazhat. Ha például az adatszolgáltatás logikailag, összefüggések szempontjából helyes, de nincs köze a számla adattartalmához, akkor – bár hibaüzenet nélkül feldolgozza a rendszer – az adóhatóság a valótlan adatok közlése miatt szankciót alkalmazhat.

Összefoglalva tehát, nem lehet kimondani általánosságban, hogy az error üzenet súlyosabb, mint a warning. A fő különbség abban rejlik, hogy az adóhivatal milyen magasra húzza az adatminőségi küszöböt és milyen kényszert jelent az adózó oldalán a hibák javítására. Ugyanis ennek a mércének az állításával lehet jobban ösztönözni a szoftverfejlesztőket és az adóalanyokat a hibák kiszűrésére és a jobb minőségű adatszolgáltatásra. Fontos hangsúlyozni, hogy az adózóknak a warning hibaüzenetekkel is szükséges foglalkoznia, nem csupán az error hibaüzenetekkel.

Célkeresztben az adatminőség

A NAV az évek során egyre több olyan, adatalapú folyamatot alakított ki, mint például az eSZJA vagy az eÁFA. Amennyiben egy rendszer nem megfelelő minőségű adatokon alapul, akkor a használhatósága sem lesz megfelelő. A közelgő ViDA csomag újabb kihívásokat jelenthet az adóalanyok számára, ugyanakkor egyre inkább fel is hívja a figyelmet az adatok fontosságára.

A magyar Online Számla rendszer bevezetése jelentős lépés volt az automatizált, valós idejű adatszolgáltatás felé. Azóta sem történt jelentős változtatás az akkor kialakított validációs elveken, ugyanakkor éppen az adóhivatali és az adózói gyakorlati tapasztalatok mutattak rá arra, hogy a beküldött számlaadatok tartalmi hibái még akkor is kihívást jelentenek, ha maga az adatszolgáltatás a validációk alapján hibátlan vagy „csak” warninggal érintett. Ezek a hibák az adóhivatali oldalon a kockázatelemzés során téves következtetésekhez vezetnek, az adózói oldalon pedig például nem automatizálhatók eléggé a számlafeldolgozási folyamatok.

Fontos tapasztalat volt, hogy a figyelmeztető üzenettel befogadott adatszolgáltatások önmagukban nem bizonyultak elégségesnek: a hibás adatok befogadása az Online Számla rendszerbe megtörtént, az adózók jelentős része azonban nem reagált érdemben ezekre a jelzésekre. Éppen a validációk szigorítása hozott felszínre egy olyan szoftverfejlesztői gyakorlatot, hogy kizárólag az errorral érintett adatszolgáltatásokat naplózták és vizsgálták ki, míg a warning üzenetek gyakorlatilag láthatatlanok maradtak számukra.

A validációk szigorításának lépései

A NAV először 2025 márciusában publikálta a szigorítási elképzeléseit: akkor még 21 warningnak az error validációra történő változtatását irányozta elő. Ezt követően a GitHub-csatornán, valamint a fejlesztőkkel és az adózókkal történt beszélgetések eredményeként némileg megváltozott a validációk száma, sőt egyes validációk kivezetése is megtörtént. Az adóhivatal számos nagyon hasznos visszajelzést kapott. Voltak olyan fejlesztők, akik amellett érveltek, hogy nem kellene változtatni, vagy csak egy-egy validációt akartak kivonni az error üzenetek köréből, de akadt olyan vélemény is, hogy a tervezettnél több esetben is áttérhetne az adóhivatal az error alkalmazására. Ez utóbbi elsősorban a könyvelőszoftverrel rendelkező fejlesztőktől származott, hiszen számukra a nem megfelelő Online Számla rendszerbeli adatminőség jelentős problémákat okoz az adatfeldolgozási oldalon.

Az adóhivatal a felülvizsgált listát 2025 júliusában publikálta, valamint a fejlesztői kérdésekre is igyekezett választ adni. Az adóhivatali kommunikáció mindvégig tükrözte azt az eltökéltséget, hogy a változásokat átviszi a rendszeren, kizárólag az volt kérdéses, hogy egy-egy validáció kapcsán felmerül-e olyan szakmai indok, ami miatt jobb, ha megmarad figyelemfelhívó hibajelzésnek. Így csökkent le 6-tal az eredeti lista, ugyanakkor bejöttek új hibajelzések, és meg is szűnt olyan warning jelzés, amelyet eredetileg még szigorítani is akart a NAV. Ez utóbbira azért kerülhetett sor, mivel hatékonyabb megoldást talált az alapprobléma kezelésére, így az adott figyelmeztető jelzés már idejétmúlttá vált.

A meghirdetett menetrend szerint 2025. szeptember 1-jén kerülnek át a módosult validációk a nyilvános tesztrendszerbe, majd 2025. szeptember 15-től az éles rendszerbe is. Ennek a rövid időtartamnak alapvetően az az oka, hogy nem új hibajelzésekről van szó, hanem olyanokról, amelyek már évek óta működnek, és nem is kevés warning jelzést adtak. Tehát nem új validációkat vezet be errorként az adóhivatal, hanem egyes, már létező hibajelzések szintjét változtatja meg. A felkészülési idő így valójában nem kéthetes, hanem már márciustól megkezdődött, vagy akik végig kivártak, azok számára júliustól indult.

Az adóhivatal alapvető elvárása nem az, hogy kizárólag az error hibaüzenetekre figyeljenek a fejlesztők és az adóalanyok, hanem egyértelműen az, hogy a hibaüzeneteket igenis vegyék sokkal komolyabban az érintettek. A validációs szigorítás a jobb adatminőség elérésének eszköze, ugyanakkor még további változások, lépések is várhatók.

Az érintett validációk

Az Online Számla rendszerben alkalmazott validációs szabályok célja, hogy a beküldött számlaadatok jogszabálykövető, tartalmilag helytálló és szerkezetileg konzisztens formában kerüljenek az adóhatóság nyilvántartásába. A hibajelzések mögött minden esetben konkrét adózási szabály áll, amelyek biztosítják, hogy az adatok alkalmasak legyenek az automatizált feldolgozásra, kockázatelemzésre és a bevallási folyamatok támogatására. A cikkben nem soroljuk fel az összes validációs változtatást, inkább az okokra, a módosítással elérni kívánt célokra fókuszálunk.

A validációk egyik csoportja azokat a logikai és konzisztencia-ellenőrzéseket foglalja magában, amelyek a számla különböző szintjei – a tételsorok, az összesítő adatok és a számlafej – közötti összhangot vizsgálják. Ezek az ellenőrzések kiszűrik például azt az esetet, amikor az összesítőben egy adott áfakulcs szerepel, de a tételsorok között ilyen kulccsal rendelkező sor nincs (INCORRECT_LINE_DATA_BY_VATRATE), vagy fordítva, a tételsorok tartalmaznak egy áfakulcsot, de az összesítőből hiányzik (INCORRECT_SUMMARY_DATA_BY_VATRATE).

Számos validáció kifejezetten a beküldött számlaadatok tartalmi helyességére irányul. Idetartozik például az időszakos elszámolású ügylet önkéntesen megadott számviteli teljesítési adatának ellenőrzése, amikor a rendszer hibát jelez, ha a záró dátum korábbi, mint a kezdő dátum (INCORRECT_DATE_INVOICE_DELIVERY_TO_FROM), vagy az egyes esetekben kötelezően szolgáltatandó árfolyamra vonatkozó ellenőrzések, amelyek kiszűrik a forintban kiállított számláról teljesített adatszolgáltatásban indokolatlanul megadott árfolyamot (INCORRECT_HEAD_DATA_CURRENCY_CODE_HUF) és az extrém mértékben eltérő árfolyamokat (INCORRECT_HEAD_DATA_EXCHANGERATE_EXTREME). Ez utóbbira azért is került sor, mivel számos alkalommal tapasztaltuk, hogy nem megfelelő helyen van a tizedesjegy, így például 40 HUF/EUR és 4000 HUF/EUR árfolyam is előfordult. Ezek nyilván adatbeviteli vagy adatkonverziós hibák, amelyeket eddig a warning üzenetek hatására sem javítottak az adózók és a szoftverfejlesztők.

Külön kategóriát képeznek a speciális adózású esetekhez kötődő validációk, amelyek egy-egy áfarezsim és a vevői besorolás közötti összhangot vizsgálják. Idetartozik például a belföldi fordított adózás helyes alkalmazása (INCORRECT_LINE_DATA_VAT_DOMESTIC_REVERSE_CHARGE), ahol a vevőnek belföldi áfaalanynak kell lennie, vagy a közösségi ügyletek típusának és vevői kategóriák összhangjának ellenőrzése (például INCORRECT_LINE_DATA_VAT_STATUS_VAT_DATA_MISMATCH_EUFAD37). Ezek a szabályok hozzájárulnak ahhoz, hogy egyrészt konzisztensek legyenek az adatszolgáltatás adatai, másrészt a hibás adatmegadás következtében ne álljanak elő anomáliák.

A módosító és érvénytelenítő számlákkal kapcsolatos validációk sajátos szerepet töltenek be. Feladatuk a számlalánc követhetőségének biztosítása és a helyes adóidőszaki elszámolás támogatása. Ilyen ellenőrzés szűri ki például, ha egy módosító számla azonos sorszámot kap, mint az eredeti (INCORRECT_HEAD_DATA_MOD_REF_INVOICE_NUMBER). Az eredeti elképzelések szerint error üzenetet kapott volna az olyan adatszolgáltatás is, amikor egy módosító számla a teljesítési dátumot – annak ellenére, hogy az eredeti számlán feltüntetett teljesítési időpontban ténylegesen nem történt változás – a módosító számla kiállításának időpontjára korrigálja. Ez sajnos gyakori hiba a módosító számláról teljesített adatszolgáltatásánál. Bár az eredeti szándék nem a teljesítési dátum korrekciója, számos alkalommal az adatszolgáltatás hibás előállítása okozza ezt az anomáliát. Végül az ügyfelek véleményének hatására a warning feltételt módosítottuk, és csak akkor jelez, ha adóelszámolási időszakot érint a változtatás. Ezt a hibajelzést monitorozni fogjuk az adóhivatal oldaláról.

Az error hibaüzenetté szigorodó warningok működési algoritmusa nem változik meg, egyetlen kivételtől eltekintve. Ez a kivétel pedig a sztornó számlák esete, mivel azok kivételt jelentenek az érintett validációk algoritmusában. Erre azért van szükség, mivel, ha egy adatszolgáltatás az érintett hibával szeptember 15-ét megelőzően warninggal teljesült, akkor ennek a számlának az érvénytelenítését fel tudja dolgozni az Online Számla rendszer, ne error hibaüzenetet adjon a sztornó számlára.

A 2025 szeptemberében hatályba lépő validációs változások nem jelentik azt, hogy az adóhivatal évekig nem fog ezekhez nyúlni. A jogszabályi változások és az adatszolgáltatások minőségének monitoringja is hozhat újabb módosításokat. Az adóhivatal felelőssége, hogy a jogszabályi követelményeket és a különböző szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatminőséget szolgálják és erősítsék a validációk.

Látható változások

2025 első hónapjaiban még havonta több mint egymillió olyan számlát küldtek be az Online Számla rendszerbe, amely a NAV által bejelentett validációs szigorítások valamelyikébe ütközött. Július hónapban ez a szám már 75 ezerre csökkent. A visszaesés jól mutatja, hogy a piac komolyan vette a tervezett változásokat: az adózók és a szoftverfejlesztők egyaránt aktívan dolgoztak a hibák kiküszöbölésén és a rendszerek megfeleltetésén. A warning üzenetek számának radikális csökkenése mögött elsősorban a közműszolgáltatók hibás adatszolgáltatási logikájának a kijavítása állt, de ezen adózói körön túl is tapasztaltunk pozitív lépéseket.

Az adóhivatal több fejlesztővel közvetlenül is felvette a kapcsolatot, és visszamutatta nekik a szoftverük adatszolgáltatási hibáit. A fejlesztők nagyon pozitívan vették ezt a visszajelzést, és értékes magyarázatokkal szolgáltak, tájékoztatásokat is adtak. Látnak még olyan adózókat, akikkel közösen dolgoznak a hibák kiszűrésén és a megoldás megtalálásán. A tájékoztatás eredményeként volt olyan fejlesztő is, aki azonosított még problémát a szoftverében.

Az adóhivatal számára rendelkezésre álló kommunikációs csatornák hatékony használatával látható adatminőség-javulást lehetett elérni még a validációk módosítását megelőzően. Ez nagyon pozitív képet fest, hiszen még a változás hatálybalépését megelőzően sikerült számos fejlesztőt, adózót változtatásra bírni, így az új error hibaüzenet bevezetésére az adózók jelentős része már felkészült. Az adóhivatal és az Online Számla rendszert használó szoftverek számára pedig az adatminőség javulása egyértelműen pozitív fejlemény.