A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye

2025. október 1-től a három gyermeket nevelő anyák munkával megszerzett jövedelme mentes a személyi jövedelemadó alól.

Az új adóalap-kedvezmény részletes szabályait önálló jogszabály, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény (a továbbiakban: Törvény) tartalmazza, azonban egyes alkalmazandó eljárási szabályok a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) találhatók.

Írásunk célja a kedvezmény alapvető szabályainak ismertetése és az igénybevételével kapcsolatos gyakorlati tudnivalók összefoglalása.

Ki jogosult a kedvezményre?

A kedvezményt az a nő érvényesítheti, aki a Törvény rendelkezései szerint három gyermeket nevelő anyának minősül.[1]

A kedvezményre ennek megfelelően az a nő jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerint

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pont szerinti gyermekeinek száma három.

Kedvezményre jogosító gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki után az anya családi pótlékra jogosultsága a gyermek halála miatt szűnt meg. E rendelkezés alapján, ha a gyermek élve született, kiállították a születési anyakönyvi kivonatot, akkor az édesanyának megnyílt a családi pótlékra való jogosultsága, ezért a gyermek a kedvezmény szempontjából figyelembe vehető.

A fogyatékosság miatt szociális intézményben elhelyezett gyermekek után is igénybe vehető a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, ugyanis az a) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, családi pótlékra az anya utána nem jogosult, de a gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe veszik.[2]

Ezenkívül a b) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akire vonatkozóan az anyának vagy a szociális intézmény vezetőjének családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyikénél, vagy mindkettőjüknél összesen fennállt, feltéve, hogy a szociálisintézmény-vezető jogosultsági időszaka alatt az előző mondatban foglaltak teljesültek.[3]

Fentiek alapján látható, hogy nemcsak azok a háromgyermekes anyák vehetik igénybe a kedvezményt, akik jelenleg, a kedvezmény igénybevételekor nevelnek három olyan gyermeket, akik után családi pótlékra jogosultak, hanem azok az édesanyák is, akik már felnevelték három gyermeküket, és e gyermekek után a Cst. jelenlegi szabályainak megfelelő alkalmazásával 12 éven át családi pótlékra voltak jogosultak. A már felnevelt gyermekek esetében feltétel, hogy minden gyermek után külön-külön fennállt a Törvény szerinti időszakban a családi pótlékra jogosultság, azaz az édesanya minden kedvezményre jogosító gyermekét legalább 12 éven át nevelte saját háztartásában.

Olyan feltételt a Törvény viszont nem tartalmaz, hogy az anyának 12 éven keresztül kellene három gyermek után ugyanazon időben családi pótlékra jogosultnak lennie, így a kedvezményt az az anya is érvényesítheti, aki a legkisebb gyermeke után jelenleg is jogosult a családi pótlékra, a két nagyobb gyermeke után viszont már nem jogosult erre az ellátásra, de korábban legalább 12 éven keresztül jogosult volt ezen gyermekek után a családi pótlékra.

Nem jogosult azonban a kedvezményre például az az anya, aki második házasságában a férjével együtt neveli a két saját gyermekét, és a férje előző házasságából származó gyermekét is (akit nem fogadott örökbe), mivel nincs három vér szerinti, illetve örökbe fogadott gyermeke, aki után fennállna a családi pótlékra jogosultsága. Szintén nem érvényesítheti a kedvezményt az az anya, aki két vér szerinti gyermeke mellett még egy olyan gyermeket nevel, aki a gyámsága alatt áll.

Abban az esetben sem veheti igénybe az anya a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, ha a két saját gyermekét neveli és a harmadik gyermekével várandós, mert a magzat után nem jogosult családi pótlékra, így azon gyermekek száma, akik után családi pótlékra jogosult, csak kettő. A kedvezményre a magzat megszületésétől lesz jogosult, mert ekkortól nyílik meg a jogosultsága az újszülött után a családi pótlékra.

Gyakran merül fel kérdésként még az is, hogy ha egy házaspár három gyermeket nevel, akik után a családi pótlékot az apának folyósítják, jogosult-e az anya a kedvezmény érvényesítésére. A Cst. alapján családi pótlékra – többek között – a vér szerinti szülő és a vele együtt élő házastárs jogosult​, viszont ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék – a felváltva gondozott gyermek esetét kivéve – csak egy jogosultat illet meg, azaz csak egy jogosult részére folyósítható az ellátás. Ilyen esetben tehát az anya is jogosult a családi pótlékra a gyermekek után, így érvényesítheti a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét. ​ ​

Milyen jövedelmek után, milyen mértékben érvényesíthető a kedvezmény?

A kedvezmény mértéke a jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), a következő tételes felsorolásban szereplő, összevonás alá eső jövedelmek összege:[4]

• az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelem;
• a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét;
• az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény igénybevételével a felsorolt jövedelmek teljes összege mentesül az szja alól, a kedvezmény érvényesítésének nincs felső korlátja.

A fenti felsorolásban nem szerepel az ingóság vagy ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, így arra a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye nem érvényesíthető. Annak viszont nincs akadálya, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének alapjába nem tartozó jövedelme után az édesanya olyan adóalap-kedvezményt vegyen igénybe, amelynél az Szja tv. nem korlátozza a kedvezményalapot képező jövedelmek körét (például személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény).

Mettől meddig jár a kedvezmény?

A kedvezmény első ízben a 2025. szeptember 30-át követően megszerzett kedvezményalapot képező jövedelmekre vehető igénybe, a munkaviszonyból származó jövedelem esetében pedig a 2025. szeptember 30-át követő időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthető.

Így például az a kedvezményt érvényesítő anya, aki csak munkabérben részesül, már a november elején kifizetésre kerülő október havi keresete után sem fizet szja-t, ha adóelőleg-nyilatkozattal október elején kéri a kedvezmény figyelembevételét a munkáltatójától.

A három gyermeket nevelő anyák kedvezményére való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély három gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem tekinthető ilyennek. Ha például a házaspár válása miatt a három gyermekük közül az egyik gyermeket a bíróság az apánál helyezi el, és őt az apa neveli tovább a saját háztartásában, akkor az apa lesz jogosult e gyermek után családi pótlékra, az anya pedig nem, így az anya a harmadik gyermek utáni családi pótlékra való jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjáig jogosult csak a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére.

Fontos tudni, hogy a kedvezmény élethosszig tartó adómentességet jelent a háromgyermekes anyáknak, így mindaddig, amíg rendelkeznek kedvezményalapot képező jövedelemmel, az után nem kell szja-t fizetniük.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény?

Az Szja tv. 29/H. § (1) bekezdése meghatározza, hogy az összevont adóalapból milyen sorrendben érvényesíthetők az adóalap-kedvezmények. Ez a sorrend az új kedvezmény hatálybalépésére tekintettel 2025. október 1-től a következő:  

1. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
3. a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
4. a 30 év alatti anyák kedvezménye,
5. személyi kedvezmény,
6. az első házasok kedvezménye,
7. családi kedvezmény.

Ennek a sorrendnek különösen akkor van jelentősége, ha az anya egyidejűleg több adóalap-kedvezményre is jogosult.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy az anya az adóévnek a 2025. október 1. utáni időszakában többféle „anyakedvezményre” is jogosult, például október hónaptól a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítheti, majd decemberben megszületik a negyedik gyermeke, ezáltal jogosulttá válik a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.

Ilyen esetben a kedvezményt a 2025. október 1. napján érvényesíthető kedvezmény jogcíme alapján lehet igénybe venni, és új adóelőleg-nyilatkozat megtételére, valamint a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség.[5]

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye – hasonlóan a többi adóalap-kedvezményhez – év közben adóelőleg-nyilatkozattal, az adóévet követően pedig az szja-bevallásban megtett nyilatkozattal érvényesíthető.

A kedvezmények évközi érvényesítése

A három gyermeket nevelő anyák kedvezményének évközi érvényesítésére szolgáló adóelőleg-nyilatkozat a legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületén, a KAÜ-azonosítást követően tehető meg. A felület használatának előnye, hogy a NAV a rendelkezésére álló adatokkal feltölti a nyilatkozatot, így a kitöltés rövid időt vesz igénybe, továbbá a benyújtott nyilatkozatot az adóhatóság továbbítja az abban megjelölt kifizetőnek, így az egyszerűen nyomon követhető.

Ha a három gyermeket nevelő anyának több munkáltatója van, mindegyiknél külön nyilatkozattal kérheti a kedvezmény figyelembevételét. Az ONYA-felületen ehhez segítséget nyújt a „Másolás” funkció, amellyel a már megtett nyilatkozat adatait átmásolva csak egy másik munkáltatót kell kiválasztani az újabb nyilatkozat előállításához.

Az adóelőleg-nyilatkozat papíralapon is benyújtható, ebben az esetben a NAV honlapjáról letöltött nyomtatványt két példányban kell elkészíteni, kitölteni és aláírni, majd ezt követően átadni a kifizetőnek, a munkáltatónak.

Érdemes figyelni arra, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye az alapját képező jövedelmek tekintetében teljes szja-mentességet biztosít, ezért az arra jogosult összevont adóalapja a legtöbb esetben „elfogy” a kedvezmény érvényesítése miatt. Ilyenkor az anya a családi kedvezményt családi járulékkedvezmény formájában érvényesítheti – feltéve, hogy a gyermeke(i) után családi kedvezményre jogosult –, ezért a kifizető részére a járulékkedvezmény évközi figyelembevétele érdekében adóelőleg-nyilatkozatot kell adnia a családi kedvezményre vonatkozóan.

Ha az édesanya a családi kedvezményre vonatkozó, az adóév elején leadott adóelőleg-nyilatkozatában nem kérte a családi járulékkedvezmény mellőzését, akkor az anyának nincs teendője, a munkáltató/kifizető a fel nem használt családi kedvezmény 15 százalékával automatikusan csökkenteni fogja a társadalombiztosítási járulékot.

Ha az édesanya az év elején leadott adóelőleg-nyilatkozatban úgy nyilatkozott, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény érvényesítését, és októbertől érvényesíti a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, akkor célszerű új adóelőleg-nyilatkozatot tennie, mert így már év közben igénybe tudja venni a családi járulékkedvezményt. 

A kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban

Ha a kedvezményre jogosult édesanya nem érvényesíti év közben a kedvezményt, ezt megteheti az adóévre vonatkozó szja-bevallásában.

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz fűzött nyilatkozata, amelyben közölnie kell a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultság megnyílásának, illetve megszűnésének időpontját, ha az anya nem volt jogosult az adóév egészében a kedvezményre, valamint a kedvezmény összegét. Az szja-bevallásban teendő nyilatkozatra vonatkozó szabályokat a Törvény tartalmazza.[6]

Jó tudni

A három gyermeket nevelő anyák kedvezményének igénybevétele következtében gyakori lesz, hogy az édesanyák összevont adóalapja nullára csökken a teljes szja-mentesség miatt. Ilyenkor a gyermekek után a családi kedvezményt az édesapa érvényesítheti az összevont adóalapba tartozó jövedelméből, ha pedig a szülőknek járó családi kedvezményre az apa adóalapja nem nyújt fedezetet, a családi kedvezményből fennmaradó, érvényesíteni nem tudott összeget az édesanya vagy az édesapa családi járulékkedvezményként veheti igénybe.

Ha a szülők tájékozódni szeretnének afelől, hogy konkrét életkörülményeik alapján mekkora adómegtakarításra számíthatnak a 2026–2029-es években a gyermekeik után igénybe vehető kedvezmények érvényesítése révén, érdemes kipróbálniuk a NAV által készített és a honlapján elérhető, tájékoztató jellegű kalkulátort, amelynek segítségével néhány adat megadásával ezt egyszerűen kiszámolhatják.

A kalkulátort a szülők kitölthetik egyedül és közösen is. Közös kitöltéskor a program feltételezi, hogy gyermekeiket házasságban, közösen neveli az apa és az anya. A gyermekek számának kiválasztásakor minden gyermeket figyelembe kell venni.

Fontos tudni, hogy a kalkulátor a kitöltéskor megadott adatokat veszi figyelembe, nem számol az időközben bekövetkező változásokkal, így például a gyermekek életkorának változásával, a családi pótlékra való jogosultság megszűnésével, illetve a kedvezményre jogosító ellátások folyósításának időtartamával, ami előre nem határozható meg.

A kalkulátor kialakítása során a legtipikusabb élethelyzeteket vettük alapul, ezért nem kezeli a családi kedvezmény speciális eseteit (felváltva gondozott gyermek, emelt összegű családi pótlékra jogosító gyermek, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, személy) és a rokkantsági járadékban részesülő gyermek esetét sem.

A fentiektől eltekintve az új adóalap-kedvezmények megismeréséhez és a kedvezményekre való jogosultság megállapításához a családi adókedvezmény-kalkulátor hasznos segítséget nyújthat az érdeklődőknek.

---

[1] Törvény 1. § (3) bekezdése

[2] Törvény 1. § (4) bekezdés a) pontja

[3] Törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja

[4] Törvény 1. § (2) bekezdése

[5] Szja tv. 29/H. § (2) bekezdése

[6] Törvény 1. § (7) bekezdése