🔒 A részvényopciós programok adózási kérdései

Magyarországon elsőként a multinacionális vállalatcsoportok helyi tagvállalatainál találkozhattunk a munkavállalói részvényalapú juttatási program egyik formájával, a vállalat által biztosított részvényopcióval. A nemzetközileg bevált módszer belföldön is követőkre talált, és ma már a munkaadók – jellemzően a nagyvállalatok – széles körben alkalmazzák ezt az ösztönzési formát. Ezen vállalatok körében a versenyképes bérezés, a hibrid munkavégzés, a prémiumok, bónuszok és a klasszikus béren kívüli juttatások mellett egyre hangsúlyosabb, meghatározó szerepet tölt be a különlegesen magas szaktudással bíró humán erőforrás anyagi motiválása, hosszú távú érdekeltségének megőrzése mindamellett, hogy ezen juttatási formák kedvezőbb adózási lehetőséget is magukban foglalnak.

A jellemzően a külföldi anyavállalatok által juttatott részvényalapú opciós juttatások lényege, hogy a megállapodást (granting) követően egy hosszabb, gyakran több évet felölelő várakozási időszak (vesting) sikeres lejártakor a munkavállaló ingyenesen vagy kedvező áron szerezhet értékpapírt, vagyis – kedvezményes részvényvásárlás esetében – a meghatározott időszak lejártakor gyakorolhatja az opciós jogot annak – leggyakrabban a szokásos piaci árhoz képest kedvezményes áron történő – megvásárlására (exercise).