Nyári diákmunka

A nyári szünidő kiváló alkalom arra, hogy a diákok – akár tanulók, akár hallgatók – kipróbálják magukat a munka világában és egyúttal jövedelemhez jussanak. Cikkünkben a legtipikusabb munkavégzési formákat, jogviszonyokat tekintjük át.

Bármilyen jogviszonyban történik a foglalkoztatás, a jövedelemadó-köteles bevétel szerzéséhez adóazonosító jel szükséges. A fiatal generáció tagjai jellemzően már rendelkeznek adóazonosító jellel és adóazonosító igazolvánnyal is,[1] amennyiben azonban mégsem, úgy a T34 jelű nyomtatványon igényelhetik meg az adóhatóságtól, és kiállítása az első alkalommal díjmentes.

Iskolaszövetkezeti jogviszony

Ha diákokról van szó, akkor legtöbbünknek elsőként a diákszövetkezeten keresztüli munkavégzés jut az eszébe. Az iskolaszövetkezet szabályait a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmazza.

Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját a tagsági megállapodásban kell meghatározni. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk.[2] megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a szövetkezet társas vállalkozásnak minősül, ezért az iskolaszövetkezet által a tanulónak (mint a társas vállalkozás magánszemély tagjának) a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítésért fizetett díj[3] nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely az összevont adóalap részeként adóköteles [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 33. pontja, 24. § (1) bekezdés c) pontja].

A díjazást főszabályként 15% személyi jövedelemadó terheli, azonban a 25. életévét be nem töltött diákot megilleti a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amely az összevont adóalapot csökkenti [Szja tv. 29/F. § (2) bekezdés b) pontja]. A kedvezmény mértéke a fiatal által a jogosultsági hónapokban munkával megszerzett jövedelme, de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és 2026-ban a 715 765 forintnak[4] a szorzata. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha a fiatalnak a diákszövetkezettől a külső szolgáltatásért kapott jövedelme jogosultsági hónaponként nem haladja meg a 715 765 forintot, akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, azaz az iskolaszövetkezetnek nem kell adóelőleget levonnia. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára pedig a 25. életéve betöltésének hónapja.

Az adóalap-kedvezmény érvényesítése érdekében a diáknak nem kell nyilatkozatot tennie, mert azt a jövedelmet juttató szövetkezet automatikusan figyelembe veszi.[5]

Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja nem biztosított, akkor sem, ha a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetel, ezért a díjazásból társadalombiztosítási járulékot nem kell levonnia a szövetkezetnek.[6] A jövedelmet tehát csak 15% személyi jövedelemadó terheli, illetve ha a fiatal 25 év alatti, akkor még az sem, feltéve, hogy a jövedelem nem haladja meg a havi 715 765 forintot.

Mindezeken túl sem az iskolaszövetkezetnek – sem pedig a külső szolgálatás igénybe vevőjének – nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a fentiek szerint kifizetett díj után.[7]

Mindebből következik, hogy az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás a diáknak, a külső szolgáltatás fogadójának és az iskolaszövetkezetnek egyaránt előnyös, hiszen a jövedelmet nem terheli társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó, és jellemzően személyi jövedelemadó sem. A bevallási kötelezettség alól azonban nem mentesül a diák, ugyanakkor a NAV által kiajánlott bevallási tervezet tartalmazza a 25 év alatti fiatalok kedvezményét is, mely tervezet adózói közreműködés nélkül bevallássá válik, így a diáknak lényegében nincs teendője a bevallással kapcsolatban, ha más bevallásköteles jövedelme nincsen.[8]

Biztosítotti bejelentésről biztosítás hiányában nem beszélhetünk, azonban az iskolaszövetkezet köteles az adóhatósághoz bejelenteni a személyesen közreműködő tagját a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján. Az iskolaszövetkezet a bejelentési kötelezettségét elektronikus úton a T1044D jelű nyomtatványon vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 185-ös számon tudja teljesíteni.[9]

Fontos, hogy az ismertetett kedvezményes szabályok csak a nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákok esetében alkalmazhatók. A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány (vagy a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás) tanúsítja a diákigazolvány, illetve az igazolás érvényességi idején belül. A tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén pedig az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány igazolja a tanulmányokat folytató tanuló, hallgató e minőségét a tanévet követő október 31-éig.[10]

Egyszerűsített foglalkoztatás

Ha nyári munka, akkor szintén népszerű a diákok egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazása, hiszen kisebb közteher és kevesebb adminisztráció társul hozzá, azonban bizonyos létszám-, kereseti, illetve időkorlátra[11] ügyelni kell.

Az egyszerűsített foglalkoztatás egyszerűsített módon létesíthető, határozott időre szóló munkaviszonyban végzett mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkát, valamint alkalmi munkát foglal magában.

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével. 

Turisztikai idénymunka: az idegenvezetői tevékenységet, a lovas szolgáltató tevékenységet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.[12] Ebből következik, hogy például kizárólag vízibicikli-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhat turisztikai idénymunkára diákot, egyszerűsített foglalkoztatásra csak alkalmi munka keretében van lehetősége.

Az alkalmi munka jellegére vonatkozóan az Efo tv. nem tartamaz megkötést, csupán időbeli korlátozást. A filmipari statiszta foglalkoztatása – meghatározott eltérésekkel – szintén alkalmi munka keretében történik.

A munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára több alkalommal létesített munkaviszonyainak együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. Tekintettel arra, hogy a 120 nap a vakációt lényegében lefedi, így a diákok nyári munkavégzése szempontjából ez nem jelent valódi korlátozást. Ugyanakkor alkalmi munka esetében a munkáltatónak figyelnie kell arra is, hogy az alkalmi munka ugyanazon felek között

• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra létesíthető.

Ha a munkavállaló kizárólag mezőgazdasági idénymunkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot további 90 nappal meghaladhatja. A diák szempontjából ennek a szabálynak akkor van jelentősége, ha már a nyári szünet előtt is vállalt mezőgazdasági idénymunkát.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott diák nem biztosított, ezért őt nem kell biztosítottként bejelenteni. Ettől függetlenül a munkáltatót bejelentési kötelezettség terheli, melyet a munkavégzés megkezdése előtt kell teljesítenie az adóhatóság felé a T1042E jelű adatlapon elektronikusan, vagy a 185-ös telefonszámon, illetve az erre szolgáló mobilalkalmazással.

A munkavállaló részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár,[13] felső összeghatárt nem határoz meg az Efo tv. Ettől eltérően a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 38 700 forintot.[14]

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke 2026-ban a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

• mezőgazdasági idénymunkánál az első 120 napra 2400 forint, a 120 napot követő további 90 napra 3 600 forint,
• turisztikai idénymunkánál 2400 forint,
• alkalmi munka esetében 4800 forint,
• filmipari statiszta foglalkoztatásakor 9700 forint.

Fontos, hogy a közterhet naptári napokra kell megfizetni, így például, ha a fiatal éjszakába nyúlóan, másnap hajnalig dolgozik egy nyári szórakozóhelyen pultosként, akkor ez kétnapi közteher megfizetését vonja maga után.

Bár a közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azonban szociálishozzájárulásiadó- kedvezménnyel nem csökkenthető. A közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, valamint szja-előleg-levonási kötelezettség. A munkavállaló pedig mentesül a társadalombiztosítási járulék és az szja-előleg fizetésének kötelezettsége alól. Ugyanakkor, ha a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az ún. mentesített keretösszeget (azaz az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és a napi bér 130%-a, vagyis a 19 305 forint, illetve szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetében 22 308 forint szorzatát), akkor az ezen összeg feletti rész után a munkavállalónak személyi jövedelemadót kell fizetnie és bevallania. A fiatal munkavállaló érvényesítheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, de a bevallási kötelezettség alól ekkor sem mentesül. Az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet tartalmazza a 25 év alatti fiatalok kedvezményét és a NAV nyilvántartásában szereplő, a fiatal által az adóévben egyszerűsített foglalkoztatásból származó, mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet.[15]

A munkáltató köteles a munkavállalónak olyan bizonylatot átadni, amelyből kitűnik a teljes bevétel összege és jogcíme. A filmipari statiszta esetében a mentesített keretösszeget nem kell figyelembe venni.

A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatás után őt terhelő közterhet és az egyéb adatokat (pl. kifizetett nettó munkabér, foglalkoztatás napjai) a tárgyhót követő hónap 12-éig a 2608 jelű bevallásban kell szerepeltetnie, a közterhet szintén eddig a napig kell megfizetnie.

Munkaviszony

Természetesen nincs akadálya annak, hogy a fentiektől eltérően a diákot az Mt. szabályainak megfelelően hagyományos munkaviszonyban alkalmazzák.

Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatósághoz a foglalkoztatást legalább 15 nappal megelőzően történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A munkaszerződés megkötéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.[16]

A teljes munkaidőben – azaz napi 8 órában történő foglalkoztatás – esetében a munkabérnek el kell érnie a minimálbér (322 800 forint), illetve, ha szakképesítéshez kötött munkakört tölt be a munkavállaló, akkor a garantált bérminimum (373 200 forint) összegét.

Munkaviszonya alapján a fiatal biztosítottá válik,[17] ezért a munkáltatónak biztosítotti bejelentést kell róla teljesítenie az adóhatóság felé. A biztosítás kezdetére vonatkozóan a bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni, a jogviszony megszűnését pedig 8 napon belül kell bejelenteni a 08E (T1041) jelű nyomtatványon vagy az Online Nyomtatványkitöltő alkalmazásban (https://onya.nav.gov.hu).

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye természetesen a munkabérrel szemben is érvényesíthető a fent ismertetett szabályok szerint, azaz a 25 év alatti fiatalnak a havi 715 765 forintot meg nem haladó munkabéréből nem kell személyi jövedelemadót levonni. Amennyiben a kedvezmény nem illeti meg a fiatalt, akkor a munkáltató 15% személyijövedelemadó-előleget köteles levonni, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az adóhatóság felé a 2608 jelű nyomtatványon bevallani és megfizetni.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye nem érinti a társadalombiztosítási járulék-, illetve a szociális hozzájárulási adókötelezettséget, tekintettel arra, hogy a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja maga a jövedelem, nem pedig a kedvezménnyel csökkentett személyijövedelemadó-alap.

Ebből következik, hogy a munkabért 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék terheli, melyet a munkáltatónak kell levonnia. Munkaviszony esetében a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30%-a, ez az ún. járulékfizetési alsó határ,[18] melynek összege 2026-ban 96 840 forint (naptári napokra annak harmincad része). Részmunkaidős foglalkoztatáskor, ha a munkabér nem éri el a járulékfizetési alsó határ összegét, a munkabér és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulék a munkáltatót terheli.

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést azonban nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és

• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban,
• a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá
• a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

A járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetés alól tehát csak abban az esetben mentesül a munkáltató, ha a diák nappali rendszerű oktatásban vesz részt.

A fentieken túl a munkáltatót 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó terheli, az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.[19] Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben részmunkaidő esetében a járulékot a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja is a járulékfizetési alsó határ lesz.

Fiatalok alkalmazásakor felmerülhet egyes szociális hozzájárulási adókedvezmények érvényesítése, tipikusan

• a szakképzettséget nem igénylő (pl. gyorséttermi eladó, konyhai kisegítő) és a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (Szocho tv. 10. §) és
• a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény (Szocho tv. 11. §).

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény esetében figyelembe kell venni, hogy munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. Ha a diák a munkába állásakor vagy azt megelőzően szakképzési munkaszerződéssel[20] vesz (vagy vett) részt a szakirányú oktatásban, és annak időtartama a 365 napos figyelési időszakon belül a 92 napot meghaladta, akkor nem minősül munkaerőpiacra lépőnek, így őrá tekintettel kedvezmény egyáltalán nem, vagy csak az érvényesítési időszakból hátralévő napokra érvényesíthető. Ha a munkáltató jogosult a diák (volt diák) után a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményre, akkor arról az adóhatóság igazolást állít ki, amelyet elküld a munkáltatónak.

Megbízási jogviszony

Bár nem tipikus, de természetesen a diákok is foglalkoztathatók megbízási jogviszonyban. Megbízási szerződés esetében a jövedelem megegyezik a költséggel csökkentett bevétellel.

A költségelszámolás történhet tételes költségelszámolással (számlák alapján) vagy 10%-os költséghányad alkalmazásával. Az adóelőleget a kifizető a neki átadott adóelőleg-nyilatkozat alapján állapítja meg, annak hiányában a 10%-os költséghányadot veszi figyelembe. A 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-kedvezménye a megbízási jogviszonyból származó jövedelemre is érvényesíthető.

Eltérés a munkaviszonyhoz képest, hogy megbízási szerződés esetén csak akkor jön létre a biztosítás, ha a megbízott adott havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, vagyis 2026-ban a 96 840 forintot, illetve egy naptári napra annak harmincad részét (azaz 3228 forintot).[21] Ha a megbízott biztosítottá válik, akkor az erről szóló bejelentést a 08E adatlapon a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napig kell teljesítenie a foglalkoztatónak. A jövedelemből a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot a megbízó köteles levonni, bevallani és megfizetni. A megbízási jogviszony esetében a járulékfizetési alsó határt nem kell figyelembe venni.

A kifizető továbbá 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett a jövedelem után, függetlenül attól, hogy a biztosítás létrejött-e vagy sem.

---

[1] A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 14. §-a

[2] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

[3] A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott minimális összeg.

[4] A tárgyévet (2026) megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset. Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset alatt a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkeresetet értjük. ​ [Hivatalos Értesítő 52. szám (2025. 11. 17.]

[5] Szja tv. 48. § (3d) bekezdése

[6] Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja

[7] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés c) pontja​

[8] Szja tv. 29/F. § (3a) bekezdése, 12/C. § (6) bekezdése

[9] Az Art. 1. számú mellékletének 14. és 15. pontja

[10] Tbj. 1. számú melléklet 1. pontja, Szocho tv. 31. §-a, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

[11] A létszámkorlátot az Efo tv. 1. § (2) bekezdése tartalmazza. A létszámkorlát a filmipari statiszta foglalkoztatására nem vonatozik.

[12] Efo tv. 2. §-a, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 8. pontja

[13] A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a alapján 2026. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől havi bér alkalmazása esetén 322 800 forint, heti bér alkalmazása esetén 74 210 forint, napi bér alkalmazása esetén 14 850 forint, órabér alkalmazása esetén 1856 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén havi bér alkalmazása esetén 373 200 forint, heti bér alkalmazása esetén 85 800 forint, napi bér alkalmazása esetén 17 160 forint, órabér alkalmazása esetén 2145 forint.

[14] Efo tv. 4. §-a

[15] Szja tv. 12/C. § (3) bekezdése

[16] Mt. 34. § (2)-(3) bekezdései, 21. § (4) bekezdése

[17] Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja

[18] Tbj. 27. § (2)-(3) bekezdései

[19] Szocho tv. 1. § (1) és (10) bekezdése

[20] A szakképzési munkaszerződés a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonynak minősül.

[21] Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja. A 2026. január 1-jével bevezetett tartós megbízási jogviszony szabályait (Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pontja) jelen cikkben nem ismertetjük.