Egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés: digitalizálta a NAV a külföldi utasok adó-visszaigénylési eljárását

A közigazgatás digitalizációja napjainkra már nem csupán technológiai fejlesztést jelent, hanem olyan szemléletváltást is, amely az eljárások, ügyintézési folyamatok egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét helyezi előtérbe. E törekvések megvalósításának egyik kiemelt eszköze a digitális technológiák, platformok alkalmazása, valamint az ügyfelek önkiszolgálási lehetőségeinek folyamatos bővítése.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számos olyan digitális fejlesztést vezetett be az elmúlt években, amelyek alapjaiban változtatták meg az eljárásokat, ügyintézési folyamatokat, és jelentősen csökkentették az adminisztráció terheit, miközben növelték a kapcsolódó ellenőrzések hatékonyságát. Az Online Számla rendszer, az elektronikus személyijövedelemadó-bevallás (eSZJA) vagy az elektronikus áfarendszer (eÁFA) mára már a mindennapok részévé vált.

Az előzőkben felsorolt digitális fejlesztések sorába illeszkedik a külföldi utasok adó-visszatérítési eljárásának digitalizációja is. A NAV, a Budapest Airport Zrt. (BUD Zrt.), valamint a Global Blue Csoport (GB) együttműködésének eredményeként jelentős előrelépés történt a kapcsolódó vámhatósági eljárások digitalizációja terén.

A szóban forgó fejlesztésnek köszönhetően a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: Repülőtér) elérhetővé vált a Customs Approval System (CAS), amely egy modern, digitális technológiára épülő komplex adó-visszaigénylési rendszer/szoftver, amely egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé.

Az említett informatikai platform jóval több egy egyszerű technológiai fejlesztésnél, olyan korszerű megoldás, amely egyszerre teszi kényelmesebbé az ügyintézést a kereskedők és a vásárlók számára, miközben a vámhatóság munkáját is hatékonyabbá és gyorsabbá teszi.

A cikk célja annak bemutatása, hogy milyen indokok hívták életre az új digitális rendszert, miként működik a gyakorlatban és milyen előnyöket biztosít az érintettek számára.

Miért volt szükség az új digitális rendszerre?

Az áfatörvény (a továbbiakban: Áfa tv.)[1] – a Héa-irányelvben[2] foglaltakkal összhangban – lehetőséget biztosít arra, hogy a külföldi utasok részére értékesített és személyi vagy útipoggyász részeként az Európai Unió területéről (Unió) kiszállított termék vagy termékek (termék) meghatározott feltételek teljesülése esetén mentesüljenek az általános forgalmi adó alól.

Az említett adómentesség alkalmazásának alapfeltétele többek között, hogy a vámhatóság igazolja – a termék és a számla eredeti példányának egyidejű bemutatása mellett – azt a tényt, hogy a termék elhagyta az Unió területét,[3] amire korábban kizárólag papíralapú eljárás keretében volt lehetőség, a kereskedő által kiállított adó-visszaigénylő lap záradékolásával és lebélyegzésével.[4]

A külföldi utasok adó-visszaigénylési eljárásaihoz kapcsolódó papíralapú ügyintézés jelentős adminisztratív terhet jelentett mind a NAV, mind a kereskedők számára. Emellett az utasok oldalán is nehézségeket okozott, mivel a hibásan vagy hiányosan kitöltött, illetve elvesztett okmányok az eljárások elhúzódásához, sőt akár a kérelmek elutasításához vezettek.

Itt szükséges kiemelni, hogy a termék kivitelének utólagos igazolására a vámhatóságnak nincs lehetősége.

Az előzőekben említett akadályok a NAV Repülőtéri Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) eljárásai során hatványozottan jelentkeztek. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a nemzetközi utasforgalom dinamikus növekedésével párhuzamosan az adó-visszatérítési kérelmek száma is számottevően emelkedett.

2025-ben megközelítőleg 7 millió külföldi utas hagyta el az Unió területét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül, és összesen mintegy 190 ezer adó-visszatérítési kérelmet nyújtottak be az Igazgatósághoz. Az ügyféli kérelmek ilyen mértékű növekedése jelentős terhet rótt az Igazgatóságra is, illetve a kialakult helyzet következtében az utasok számára az ügyintézés sok esetben hosszabb várakozással, a vámpultok előtti torlódással járt, mely körülmények negatív hatást gyakoroltak az utasélményre és kedvezőtlenül befolyásolták a NAV megítélését.

A digitális fordulat mint válasz a növekvő ügyforgalomra

Az előzőkben említett probléma megoldását az adó-visszaigényléshez kacsolódó vámhatósági feladatok digitalizációja jelentette – összhangban a közigazgatás átfogó digitális transzformációjára irányuló törekvésekkel –, melynek megvalósítása érdekében a NAV kidolgozta az elektronikus eljáráshoz kapcsolódó szakmai és informatikai követelményeket, valamint előkészítette a szükséges jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatot.

Ezzel egy olyan elektronikus rendszer kialakításának a lehetősége adódott, amely a vámhatósági eljárások korszerűsítésével és egyszerűsítésével érdemi választ jelenthetett a papíralapú ügyintézés korlátaira és a gyakorlatban jelentkező működési problémákra.

Az előzőkben említett szakmai folyamat eredményeként 2025. június 20-án hatályba lépett az Áfa tv. módosítása,[5] mely megteremtette a termék kiléptetésének digitális eljárás keretében történő igazolásának jogszabályi alapját.

A termék kivitelének igazolása tehát történhet a korábbi, papíralapú eljárás keretében, az adó-visszaigénylő lap záradékolásával és lebélyegzésével, továbbá elektronikus igazolással is, azaz a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével, valamint az Áfa tv.-ben meghatározott elektronikus adattartalom digitális bélyegzővel történő hitelesítésével.

Amikor az állami szféra és a piaci szereplők együttműködnek

A szóban forgó fejlesztés figyelemre méltó sajátossága, hogy a rendszer kialakítása a NAV, a BUD Zrt. és a GB együttműködésében valósult meg.

Az említett jogszabályi változások hatálybalépése után több hónapon át tartó, összehangolt szakmai munka kezdődött a CAS rendszer bevezetésében érintett szereplők között. A rendszeres, napi szintű szakmai egyeztetéseknek és az eredményes együttműködésnek köszönhetően a korábban csak jogszabályban létező lehetőség a gyakorlatban is megvalósult és a mindennapi működés részévé vált.

Ez a modell jól mutatja, hogy a korszerű közigazgatási szolgáltatások létrehozásához ma már gyakran szükség van az állami és a piaci szereplők összehangolt együttműködésére.

A NAV és a GB közötti együttműködés kialakításában meghatározó szerepet játszott, hogy a GB a világ vezető adó-visszaigénylési szolgáltatójaként széles körű nemzetközi tapasztalattal és bizonyított szakértelemmel rendelkezik. A vállalat 45 országban van jelen, ahol korszerű technológiai megoldásokkal támogatja az adó-visszaigénylési folyamatokat.

A GB által nyújtott gyors, egyszerű és megbízható szolgáltatás, valamint a kiterjedt nemzetközi hálózat garanciát jelentett arra, hogy a rendszer magas színvonalon, hatékonyan, a kereskedők, a külföldi utasok és a NAV igényeit szem előtt tartva fog működni.

A digitális rendszer bevezetése a BUD Zrt. számára is kiemelt jelentőséggel bír, mivel hozzájárul az utasforgalom gördülékenyebb kezeléséhez és a repülőtéri szolgáltatások színvonalának emeléséhez. A fejlesztés összhangban áll a társaság azon törekvésével, hogy az utasok számára magas színvonalú és hatékony szolgáltatásokat biztosítson.

A projekt keretében a Repülőtér 2A termináljának érkezőszintjén 4 darab kioszk került elhelyezésre, majd megkezdődött a tesztüzem.

Az új kioszkok a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (Fotó: NAV)

A CAS rendszer éles indulása

Az előzőkben említett, gyakorlati megvalósítást célzó projekt lezárását, illetve a sikeres tesztüzemet követően 2026. február 11-én ünnepélyes keretek között átadásra kerültek az önkiszolgáló kioszkok. Az eseményre a Repülőtér 2A termináljának érkezőszintjén került sor, melyet követően a rendszer hivatalosan is megkezdte működését.

A NAV az elmúlt években a hagyományos hatósági feladatain túl egyre meghatározóbb digitális szolgáltató szerepet is betölt, működésének egyik meghatározó eleme a digitalizáció, amelynek célja a gyorsabb, egyszerűbb és ügyfélbarát ügyintézés biztosítása. Ennek eredményeként a papíralapú folyamatokat fokozatosan felváltják a korszerű digitális megoldások.

A Repülőtéren üzembe helyezett GB elektronikus terminálok olyan világszínvonalú szolgáltatást nyújtanak, amelyet számos nemzetközi repülőtéren már sikerrel alkalmaznak. A rendszer bevezetése nemcsak az utasok kényelmét szolgálja, hanem hozzájárul Magyarország turisztikai és gazdasági versenyképességének erősítéséhez is.

Mind a magyar gazdaság, mind a Budapest Airport érdeke, hogy a szolgáltatást minél többen vegyék igénybe, és az Unió területének elhagyása a lehető legegyszerűbbé váljon az érintett utazók számára.

A harmadik országból érkező turisták az elektronikus terminál alkalmazásával önállóan azonosíthatják vásárlásaikat, megadhatják a visszatérítés fogadására szolgáló pénzügyi eszközt, majd néhány perc alatt lezárhatják az adó-visszatérítési folyamatot. Az új megoldás jelentősen csökkenti az ügyintézés időigényét, miközben növeli a folyamat hatékonyságát és felhasználói élményét.

Az eseményen Valentínyi Katalin, a BUD Zrt. kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a Repülőtér 2024-ben rekordforgalmat bonyolított mind az utas-, mind az áruforgalom tekintetében, tavaly 19,6 millió utast fogadott, miközben a forgalom növekedése hónapról hónapra tovább erősödik.

Kiemelte, hogy a Repülőtér számára stratégiai cél a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása nemcsak az érkező, hanem a távozó utasok számára is. E törekvést támogatja a GB elektronikus rendszerének bevezetése, amely gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé teszi a harmadik országbeli utasok ügyintézését. A fejlesztés egyúttal hozzájárul a repülőtéri utasélmény további javításához.

A szóban forgó technológiát a Repülőtéren a BUD Zrt. biztosítja a NAV számára.

A CAS rendszer a gyakorlatban – az adat veszi át a papír szerepét

A CAS rendszer alkalmazása során a termékek kivitelének igazolására vonatkozó eljárás teljes egészében elektronikus úton valósul meg. A rendszerben a kivitel igazolása a rendszerhez csatlakozott – hazai és más uniós tagországban tevékenységet végző – kereskedők által rögzített elektronikus adatok hitelesítésével történik. A hitelesítés digitális bélyegző alkalmazásával valósul meg, amely joghatását tekintve egyenértékű a korábban alkalmazott – papíralapú nyomtatványon elhelyezett – záradékolással és bélyegzőlenyomattal.[6]

A hitelesítési műveletet a külföldi utas önállóan, az úgynevezett kilépési pontokon – a Repülőtéren jelenleg a 2A terminál érkezőszintjén – telepített kioszkok használatával végezheti el, melyek intuitív, felhasználóbarát kezelőfelülettel rendelkeznek.

A folyamat már a vásárlás időpontjában megkezdődik, amikor a CAS rendszerhez csatlakozott kereskedő elektronikus úton rögzíti az értékesítéshez – tranzakcióhoz – kapcsolódó adatokat.

Bár az eljárás digitális alapon működik, a kereskedők – szükség esetére – továbbra is átadják a külföldi utasoknak a rendszer által kinyomtatott adó-visszaigénylő lapot. Erre azért van szükség, mert egy esetleges rendszerleállás vagy üzemszünet esetén a vámhatóság ezen a dokumentumon tudja igazolni az áru kivitelét. Emellett előfordulhat, hogy a külföldi utas olyan repülőtéren hagyja el az Unió területét, ahol a kivitel digitális igazolására nincs lehetőség.

A külföldi utas a Repülőtérre érkezését és az utasfelvételi, illetve a poggyászfeladási eljárást (check-in) követően a kioszkon futó CAS rendszerben kiválasztja a használni kívánt nyelvet, majd az úti okmányának (útlevél vagy egyéb okirat) beolvasásával azonosítja magát. A rendszer ezt követően megjeleníti a beolvasott útlevélhez (utashoz) kapcsolódó tranzakciókat (vásárlásokat) és a külföldi utas kiválaszthatja azokat, amelyek tekintetében adó-visszatérítési igényét érvényesíteni kívánja.

Ezt követően a külföldi utas a beszállókártyájának beolvasásával (mely lehet digitális formátumú is) vagy manuális úton megadja az utazására vonatkozó adatokat, különösen az indulási és érkezési helyet, továbbá megadhatja, hogy milyen formában kívánja igénybe venni a visszatérítést (bankszámlára történő utalás, illetve visszafizető ponton történő kifizetés útján, elektronikus pénztárca útján stb.).

A légiforgalom sajátosságaira tekintettel az utazásra vonatkozó adatok megadása nélkülözhetetlen a kivitel igazolásához, hiszen előfordulhat, hogy a külföldi utas nem közvetlenül hagyja el az Unió területét, hanem egy másik tagországban történő átszállással. Ebben az esetben – amennyiben kézi poggyászában szállítja a megvásárolt terméket – a kivitelt annak a tagországnak a hatósága igazolja, ahol a külföldi utas ténylegesen elhagyja az Unió területét.[7]

A rendszer az utazási adatok megadását követően a NAV által meghatározott jogi és kockázati szempontok alapján automatikus ellenőrzést végez. Zöld jelzés esetén a kilépés igazolása digitális bélyegző alkalmazásával automatikusan megtörténik, míg piros jelzés esetén az utas köteles a termék kiléptetésének igazolása érdekében a vámhatóságot felkeresni. A hitelesítés tényéről, illetve a piros jelzésről a rendszer bizonylatot állít ki, amelyet az utas részére kinyomtat.

A CAS rendszer esetében – annak működési elvéből adódóan – a vámhatóság azoknál a tranzakcióknál ellenőrzi az áru meglétét, amelyeket a rendszer az előre meghatározott jogi és kockázati szempontok (szabályok) alapján kiválaszt és piros jelzéssel lát el.

Amennyiben a CAS rendszer egy tranzakciót piros kategóriába sorol, a NAV részéről vizsgálat történik, hogy mi indokolta a jelzést, valamint figyelembe vételre kerülnek az esetlegesen felmerülő további kockázati tényezők is. Ennek alapján születik döntés arról, hogy szükség van-e további ellenőrzésre. A vizsgálat eredményétől függően a hivatali munkaállomáson telepített alkalmazásban (CAS Desktop) jóváhagyásra vagy elutasításra kerül az adott tranzakció.

Jelenleg a digitális ügyintézés kizárólag a GB hálózatához csatlakozott kereskedőknél vásárolt termékek esetében vehető igénybe. Minden más esetben – például, ha a kereskedő nem tagja a rendszernek, vagy más szolgáltató közreműködésével biztosítja az adó-visszatérítés lehetőségét – az Unióból történő kivitel igazolása továbbra is papíralapú nyomtatványon történik.

Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a CAS rendszer digitalizációja nem a vámhatósági ellenőrzés telkes körű kiváltását, hanem annak támogatását szolgálja.

A rendszer képes kiszűrni azokat a tranzakciókat, amelyek esetében adateltérés, hiányosság vagy egyéb jogszabályi korlát, illetve kockázati tényező merül fel (pl. nagy értékű termék, kockázatosnak minősített kategóriába tartozó termék stb.), és ezeket automatikusan hatósági vizsgálatra utalja.

Ennek eredményeként az alacsony kockázatú tranzakciók gyorsan és hatékonyan kezelhetők, míg a fokozott figyelmet igénylő termékkörökhöz (pl. a nagy értékű termékekhez) kapcsolódó tranzakciók esetében továbbra is biztosított a vámhatósági ellenőrzés.

Az előzőkben bemutatott folyamatot az alábbi ábra szemlélteti:

A kivitel digitális igazolási folyamata (AI felhasználásával készített illusztráció)

A CAS rendszer előnyei: kevesebb adminisztráció, gyorsabb ügyintézés

A CAS rendszer bevezetése valamennyi érintett – kereskedő, külföldi utas, NAV – számára kézzelfogható előnyöket biztosít.

A bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az új rendszer a külföldi utasok körében egyértelműen kedvező fogadtatásra talált. A digitális megoldásnak köszönhetően a vámhatósági igazolási eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé vált. A mai, egyre inkább digitalizált világ elvárásainak megfelelően az utasok kifejezetten nyitottak az olyan önkiszolgáló, elektronikus ügyintézési lehetőségekre, amelyek mobiltelefonon vagy kioszkon keresztül, gyors és felhasználóbarát módon vehetők igénybe.

A rendszer bevezetése nemcsak az utasok, hanem a NAV számára is jelentős előrelépést hozott. A korábban jórészt papíralapú és időigényes folyamatok helyét egy korszerű, digitális megoldás vette át, amely egyszerűbbé és hatékonyabbá tette a mindennapi munkavégzést. Az automatizált ellenőrzéseknek és az elektronikus adatkezelésnek köszönhetően számottevően csökkentek az adminisztrációs terhek, miközben a vámellenőrzési folyamatok átláthatóbbá és könnyebben nyomon követhetővé váltak.

Mindezek eredményeként nemcsak a vámhatóság működése vált gördülékenyebbé, hanem az utasok is magasabb színvonalú kiszolgálásban részesülnek, hiszen az ellenőrzési folyamatok gyorsabban, kevesebb várakozással és nagyobb kiszámíthatósággal zajlanak.

A szóban forgó digitális újítás sikerét jól mutatja, hogy a CAS rendszer bevezetését követően több uniós tagállam vámhatósága is érdeklődést mutatott a rendszer kialakításának módja és a megvalósítás folyamata iránt.

Összegzés

A külföldi utasok adó-visszatérítési eljárásának digitalizációja jól példázza, hogy a közigazgatási innováció ma már nem pusztán informatikai fejlesztéseket jelent, hanem az ügyintézési folyamatok újragondolását is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren bevezetett CAS rendszer a korábbi papíralapú, jelentős adminisztrációval járó eljárást egy gyorsabb, egyszerűbb és felhasználóbarát megoldással váltotta fel.

Összességében a CAS rendszer bevezetése sikeres példája annak, miként lehet a digitalizáció eszközeivel egyszerre csökkenteni az adminisztratív terheket, javítani az ügyfélélményt és növelni a hatósági munkavégzés hatékonyságát a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartása mellett. A fejlesztés azt mutatja, hogy a jövő közigazgatása egyre inkább az automatizált és ügyfélközpontú megoldások irányába mozdul el, amelyek képesek egyszerre szolgálni az ügyfelek, a gazdasági szereplők és a hatóságok érdekeit.

---

[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

[2] A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

[3] Áfa tv. 99. § (1) bekezdés c) pontja

[4] Áfa tv. 99. § (1a) bekezdés a) pontja

[5] Áfa tv. 99. § (1a) bekezdés b) pontja és (1b) bekezdése

[6] Áfa tv. 99. § (1a) bekezdés b) pontja és (1b) bekezdése

[7] Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 36–41. cikkei