NAV Adókonzultáció 2022

A digitalizáció jó irány, de a párbeszéd nem maradhat el

Újra megrendezte az Adókonzultációt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az érdeklődés középpontjában a legújabb szolgáltatások álltak, amelyek az adminisztráció további csökkentését szolgálják, és az adathasznosítás is fajsúlyos témaként szerepelt, aminek révén gyarapodnak a hivatal adóbeszedést biztosító képességei. A résztvevők kérdéseket is intézhettek a szakértőkhöz, és a kerekasztal-beszélgetések fontos témákban adtak lehetőséget a versenyszférát, illetve a tanácsadókat, könyvelőket foglalkoztató kérdések megvitatására.

Egyre gyakrabban lehet hallani arról, hogy a NAV páratlan adatmennyisége a tudományos módszerekre alapozott elemzés és strukturálás révén milyen perspektívát nyithat a hivatal számára. A NAV elnöke ezúttal arra adott választ előadásában, hogy az adathasznosítás kinek jelent előnyt az adóhatóságon kívül.

Adathasznosítás: kié a haszon?

Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke előadásának elején a NAV-hoz befutó adatok forrásairól beszélt, a nemzetközi térből, illetve a hazai rendszerekből folyamatosan érkező információkról, azok súlyáról és időbeliségéről. Ezután bemutatta az adattömeg feldolgozásának folyamatát, és beszélt arról is, hogy nemcsak az adatok mennyisége nő, hanem ugyanilyen sebességgel fejlődik az elemzőképesség is. Vágujhelyi Ferenc vázolta a hasonló paraméterekkel rendelkező gazdasági szereplők közül a feltűnően eltérő adóteljesítményű cégek kiszűrésének módszerét. Utalt a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportjának tudományos munkájára is. Az elemzések kapcsán a támogatóeljárásokat és az adózókkal való kommunikációt is megemlítette mint az eltérések okát feltáró folyamatokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem maradhatnak el azok a büntetőeljárások sem, amelyek olyan esetekben szükségesek, amikor az eltérések mögött szándékos törvénysértés áll.

A NAV elnöke előadását azzal zárta, hogy a NAV adatvagyon-gazdálkodásának haszna nem csak a költségvetési bevételek alakulásában mérhető. A lekérdezhető, rendszerezetten hozzáférhető, az ügyviteli nyilvántartásokat támogató adatok a gazdasági szereplők versenyképességét erősíthetik, továbbá a gazdasági szektorok helyzetéről is információval szolgálhatnak a jogalkotók számára, ami ugyancsak pozitív tendenciákat eredményezhet a jogszabályi környezetet alakításában. Kiemelte, hogy az adózókkal való párbeszéd, a tanácsadói, közvetítői szektorral folytatott konzultáció fontos feltétele a versenyképességet támogató hivatali munkának.

A féléves Ügyfélportál már most népszerű

Pozitív fogadtatásra talált az ügyfelek körében a június óta működő, az eBEV-et fokozatosan felváltó Ügyfélportál, ami felhasználóbarát, könnyen áttekinthető felülettel segíti az adózókat abban, hogy a NAV-nál a róluk vagy az általuk képviselt adózókról tárolt adatokat lekérdezzék. Ezzel a gondolattal kezdte előadását Tánczos Zoltán pénzügyőr ezredes, a NAV főosztályvezető-helyettese. Mint mondta, bárki pillanatok alatt megismerheti adószámlája részleteit, sőt, rögtön a bejelentkezés után látható az esetleges tartozás vagy túlfizetés, és adott esetben az elmulasztott bevallásról szóló tájékoztatás. A portál bármely operációs rendszerrel, bármely böngészővel elérhető, akadálymentes, kezdőoldala testre szabható és reszponzív, vagyis mobil eszközön is kezelhető, okostelefonon is teljes értékű szolgáltatást nyújt. A KAÜ-azonosításos bejelentkezés után a kezdőképernyőn azonnal megjelennek az adózók által gyakran lekérdezett adatok. Az Ügyfélportál további fejlesztéséről is beszélt az előadó, valamint utalt arra, hogy a pozitív adózói fogadtatás mellett olyan hasznos javaslatok is érkeztek a tesztelések nyomán, amelyeket a NAV figyelembe vesz majd az Ügyfélportál tökéletesítésekor.

Meghatalmazások bejelentése új rendszerben

2023 elején új képviseleti bejelentő adatlapot vezet be a NAV. Dr. Szép Orsolya, a NAV főosztályvezető-helyettese bemutatta, hogy az új rendszer a hatóságieljárásokat egységesen kezeli, a meghatalmazottak eljárási jogait ügycsoportokra vonatkozóan lehet bejelenteni, és megszűnik a különbségtétel a személyes, papíralapú, a telefonos és az elektronikus ügyintézésre való jogosultságok között. A nyilvántartásban hosszú évek óta eltérő rendszer és logika szerint bejelentett képviseleti adatokat szintetizálják. Egyúttal az állandó meghatalmazások online bejelentése a kivezetendő eBEV-portálról az ONYA-ba kerül át.

Jogos igény az egyszerűsítés

Covid, háború, energiakrízis. Ezeknek a jelenségeknek a hatásairól beszélt előadása elején Tamásné Czinege Csilla, a NAV adószakmai elnökhelyettese. A veszélyhelyzeti jogszabályváltozásokkal sikerült a hivatalnak lépést tartania, így a nehéz helyzetbe került vállalkozások időben igénybe vehették az őket megillető kedvezményeket.
Az ügyfélszokások változása kapcsán kiemelte, hogy jogos igény az egyszerűsítés, az adminisztrációcsökkentés még akkor is, ha az adórendszer a korábbi időszakhoz képest jóval bonyolultabb lett. Ez indokolja a NAV stratégiájának kiemelt célját, az eNAV megalkotását: a korszerű szolgáltatásokat, az adat- és tranzakcióalapú ügyintézést, a komplex ügyfélminősítést.
A kedvező vállalkozási környezetet a NAV a szolgáltatásai révén, az adózás egyszerű lebonyolításával és az információk megosztásával tudja támogatni. A közel valós idejű adatoknak köszönhetően erősíthető az adószabályokat betartó vállalkozások piaci pozíciója. Az alapvetően jogkövető vállalkozások figyelmét támogató jellegű ellenőrzés során hívja fel a NAV.
Az elnökhelyettes azokról a tapasztalatokról is beszámolt, amelyek szerint az online webes felületeket döntően a magánszemélyek használják, míg a gazdálkodók és képviselőik továbbra is az ÁNYK-t favorizálják, ami azt jelenti, hogy számukra a gép-gép kapcsolatra épülő kommunikáció fejlesztése jelenthet értéket. Ez állapítható meg azokból az adatokból, amelyek az ügyfelek kapcsolati csatornáinak használati szokásairól tanúskodnak. Tamásné Czinege Csilla kitért az eÁFA-ra is, amely a gép-gép kapcsolatra épül, és a vállalkozásoknak komfortos csatornát jelent majd a számukra hasznos adatokhoz való hozzáféréshez.
Az eseményen a NAV adószakmai elnökhelyettese szavazásra hívta a résztvevőket, akik – mintegy nyolcvanan – meg is jelölték a felsorolt szolgáltatások közül azokat, amelyeket szívesen intéznének mobilapplikáción keresztül. A legtöbben magát az adófizetést választották, illetve jónak tartanák, ha ebben az egyszerű és gyors formában értesülnének esetleges adótartozásukról.

Az eNAV

Az Adókonzultáció első blokkjának zárásaként olyan kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyben a NAV szakértői mellett a PwC Magyarország és a MOL Nyrt. szakértői is részt vettek. A téma az eNAV volt, azaz az elektronikus szolgáltatások fejlesztési irányai. A versenyszférát képviselők megerősítették a digitális megoldások létjogosultságát, és arra a felvetésre is pozitív választ adtak, hogy vajon javult-e az utóbbi időben a NAV reagálóképessége. A beszélgetőpartnerek körbejárták a digitális hatósági kommunikáció kialakulásának és lehetséges jövőjének témaköreit. Fontos feltételként fogalmazódott meg, hogy a vállalkozásoknak a strukturált adatokból csak annyit és azt kell tudni átadni, amire valóban szükségük van. Szóba került az is, hogy a könyvelői szektornak korszerű tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, hogy a változások kapcsán megfelelő válaszokkal szolgálhassanak a segítségükre számító piaci szereplőknek.

A jogkövetést segítő ellenőrzések

Az Adókonzultáció második blokkja Horváth Gábor főosztályvezető előadásával indult, amelyben terítékre került az adóhatóság korábbi, 2016 előtti időszakára jellemző eljárások és a jelenleg alkalmazott eljárások összevetése. A szemléletváltásban rendkívüli munkát jelentett a jogkövetéssel arányos fellépés alapjainak lefektetése, a támogató jellegű, együttműködő adózókat segítő arculat megteremtése. A hivatal felismerte azt, hogy a leghatékonyabb ösztönző erő az önkéntes jogkövetés elősegítése, illetve a NAV adatvagyonának célzott felhasználása a kiválasztás és a kockázatelemzés során abból a célból, hogy minden adózóval, adózói csoporttal szemben a hozzájuk illeszkedő módon, igazságosan és arányosan lépjen fel a hivatal.

A nemzetközi információk hasznosítása

A nemzetközi, automatikus adóügyi információcsere az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, ami lehetővé teszi az adóhatóságok számára az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni hatékony fellépést. Ennek részleteiről számolt be dr. Pásztor Krisztina, a NAV főosztályvezetője. A NAV 2016-os szemléletváltásával egyidőben a megújult kockázatkezelési tevékenységbe folyamatosan beépültek az automatikus információcsere keretében érkező adatok is. A szabályozási háttér rövid áttekintése után az előadó bemutatta az egyes információcserékben érkezett adatok hasznosítását. A magánszemélyek körében a jövedelemadatok és a pénzügyi információk alapján végzett támogatási eljárások eredményei és tapasztalatai mellett az előadás kitért az érintett adatszolgáltatások hibáira és az ezek javítására tett adóhatósági intézkedésekre is. A multinacionális vállalatcsoportok számára előírt adatszolgáltatási kötelezettség, az országonkénti jelentések kockázatkezelési folyamata és az ellenőrzési eredmények mellett az adótervezési struktúrákkal kapcsolatos, 2020-ban bevezetett, a határon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatásból nyert adatok feldolgozásának eredményei is szóba kerültek.

Segítség a likviditás megőrzésében

Dr. Dombi Gergely főosztályvezető összefoglalta a fizetési könnyítéssel mint a likviditási zavarok áthidalását segítő jogi lehetőséggel kapcsolatos tudnivalókat. Azokra a logikai összefüggésekre is rávilágított, amelyek segítik a kedvezmény sikeres teljesítését. A NAV széles körben alkalmazza a végrehajtást megelőzően a fizetési tájékoztatót, melynek kifejezett célja, hogy vagy pénzügyi teljesítéssel, vagy ha ez nem lehetséges, akkor fizetési könnyítéssel kerüljön sor a likviditási zavar elhárítására. Fontos újdonság a magánszemélyek részére biztosított, úgynevezett automatikus részletfizetés kérelmezésének egyszerű, minimális ügyféli közreműködést igénylő felülete.

Életútalapú megközelítés

A második rész izgalmas kerekasztal-beszélgetésében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, az Adótanácsadók Egyesülete, a KPMG és az Adótanácsadók Egyesületének képviselője is helyet kapott, a téma pedig az ellenőrzések életútalapú megközelítése volt. A partnerek több oldalról is érintették a digitalizáció nyomán bekövetkezett változásokat. Mint kiderült, a tanácsadói szféra – miközben elismeri az innováció létjogosultságát – a személyes jellegű kommunikációt elengedhetetlennek tartja. Támogatná a referensi rendszer kiterjesztését, ami számtalan helyzetre adhat gyors megoldást a vállalkozásoknak. A munka kétségtelenül könnyebb és egyszerűbb az elektronikus rendszerekben, azonban az is tény, hogy a NAV-val való személyes konzultáció a szakértők szerint nagyon hasznos eszköz.