Egyéni vállalkozás indítása és az adókötelezettségek online teljesítése

Számtalan módon hasznosíthatjuk tehetségünket a munka, a termelés és a szolgáltatások világában, a gazdasági élet vérkeringésében. Lehetünk alkalmazottak, de választhatjuk a vállalkozási formákat is, legyen az társas vagy egyéni vállalkozás. Az alábbiakban az egyéni vállalkozás elindításával, adókötelezettségeivel és azok online teljesítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, továbbá a lényegesebb adózási űrlapok, szolgáltatások és tájékoztatók elérhetőségét szedtem csokorba.

1. Adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó?

Talán már rendelkezünk is némi ismerettel a lehetőségekről, ha független formában, tehát nem alkalmazottként, vagy nem csak alkalmazottként szeretnénk dolgozni, kereskedni. Rögtön felmerül a kérdés, hogy tevékenységünkre céget alapítsunk, egyéni vállalkozók legyünk, vagy elegendő egy adószám is a szabályszerű működéshez. Ha nem a cégalapítást tűzzük ki célként, mert nem látjuk szükségét, hogy külön jogi személyt alapítsunk tevékenységünkre, már csak az a kérdés marad, hogy adószámos magánszemélyek legyünk, vagy inkább egyéni vállalkozók. Lényeges szempont, hogy az adott tevékenységhez elegendő-e az adószám, és adószámos magánszemélyként végezhető-e, vagy már olyan jellemzői vannak, amelyek alapján egyéni vállalkozónak minősülünk, ennek minden előnyével és kötelezettségével. Mindkét forma jellegzetessége, hogy független módon, nem alkalmazottként tevékenykedünk. Mindkettőre igaz az is, hogy a bejelentés során az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok) szereplő tevékenységek közül kell kiválasztani és bejelenteni azokat, amelyeket folytatni szeretnénk, meg kell határoznunk, hogy mely tevékenységek elnevezése és leírása fedi le leginkább azt a tevékenységet, amit ténylegesen végzünk.

Egyéni vállalkozói a tevékenység, ha azt a természetes személy üzletszerűen, tehát rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalással végzi. Ezzel szemben az adószámos magánszemély a tevékenységét nem végezheti üzletszerűen. Annak eldöntése, hogy egy tevékenység minek minősül, csak a körülmények pontos ismeretében lehetséges. Üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az adott személy megélhetéséhez és vagyonosodásához érdemben hozzájárul. Ha pedig az adózó a tevékenységét üzletszerűen végzi, kötelezett az egyéni vállalkozói bejelentkezésre. Ha egy adott tevékenység jellemzői kizárják, hogy azt az adózó ne üzletszerűen végezze (pl. taxis személyszállítás), akkor annak folytatója egyéni vállalkozónak minősül, és egyéni vállalkozói tevékenységének elkezdését be kell jelentenie a NAV-nak.

Ha adószámos magánszemélyként kérünk adószámot, a NAV később megvizsgálhatja, hogy a bejelentett tevékenységeink tényleges körülményei kimerítik-e az üzletszerűség kritériumait, és elmulasztottuk-e ehhez mérten egyéni vállalkozói bejelentkezésünket. Ezért körültekintőnek kell lennünk, amikor kiválasztjuk jövőbeni tevékenységünket, vagy megvizsgáljuk, amit már folytatunk, és eldöntjük, hogy a tevékenység egyéni vállalkozói tevékenység-e. Más szabályokat kell ugyanis követnünk, és más lehetőségeink vannak például a közterhek megállapítása, továbbá költségeink elszámolása terén. Lényeges, hogy az eltérő szabályok üzleti partnerünkre is vonatkoznak, legyen az természetes személy, vagy például kifizetőnek minősülő megbízó. Ezért fontos például, hogy a számlán a szabályoknak megfelelően mindig feltüntessük, hogy egyéni vállalkozók vagyunk-e (az „egyéni vállalkozó” megjelöléssel vagy az e. v. rövidítéssel és a nyilvántartási számunkkal). Itt is felhívom a figyelmet azokra az adatbázisokra, amelyekben az egyéni vállalkozók és az áfaalanyok aktuális adatait bárki megtekintheti.

Előfordulhat az is, hogy az adózó bizonyos tevékenységeket egyéni vállalkozóként végez, más tevékenységeket pedig adószámos magánszemélyként. Ez lehetséges egyidejűleg, és olyan módon is, hogy ezek a tevékenységi formák ugyanazon adószámmal egymást követik, ezt jelenti az adószámátjárás. Megjegyzem, ugyanazon tevékenység egyszerre mindkét formában nem végezhető. Az egyéni vállalkozónak és őstermelőnek nem minősülő, önálló tevékenységet végző magánszemélyek számára alapvetően fontos információkat tartalmaz Az önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása című, 02. számú információs füzet. Az adószámos magánszemély a ’T101 jelű ÁNYK-űrlapon, vagy annak az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) elérhető párjával – Adószámkérés, vált. bejelentés – kérhet adószámot és jelentheti be adatváltozásait. Célszerű az ONYA-t használni bármely adat- és változásbejelentés esetén, mert – ahogy az a továbbiakból is kiderül – szolgáltatásai azonnali visszajelzést adnak a bejelentések eredményéről és esetleges hibáiról, hiányosságairól.

2. Az egyéni vállalkozó bejelentkezése és életútja

Most kifejezetten azokról az egyéni vállalkozókról lesz szó, akik az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evectv.) alapján minősülnek egyéni vállalkozónak. Azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szabályainak alkalmazása során a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd és a szolgáltató állatorvos is egyéni vállalkozó, és az alább leírtak túlnyomó része rájuk is érvényes, néhány kivétellel (például nem választhatják a kataalanyiságot). Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon minden magyar vagy EGT-állampolgár, továbbá mindenki, aki a törvényi szabályok alapján jogosan tartózkodik, él Magyarország területén. A törvény felsorol néhány okot, amelyek ideiglenesen vagy véglegesen kizárják, hogy valaki egyéni vállalkozó lehessen. Nem lehet egyéni vállalkozó a kiskorú, vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy. Nem lehet az sem, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Végül nem lehet az sem egyéni vállalkozó, akit a törvényben meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg a hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Egy-egy konkrét tevékenység is tiltott lehet a vállalkozó számára, ha foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Röviden már itt is utalok rá, hogy az egyéni vállalkozó alapvetően elektronikus ügyintézésre köteles, kivéve, amikor szünetelteti tevékenységét. A bejelentkezést és a megszűnést személyesen is intézheti a NAV ügyfélszolgálatain, de erre is az elektronikus utat, a Webes Ügysegédet javaslom.

2.1. Az egyéni vállalkozói tevékenység elkezdése

Az egyéni vállalkozói tevékenység elkezdése tehát elektronikusan, a Webes Ügysegéd vállalkozói felületén vagy személyesen, a NAV ügyfélszolgálatain jelenthető be. A Webes Ügysegéden külön vállalkozói felület segíti a bejelentkezést, majd később az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok (név, székhely, telephelyek, tevékenységek) változásainak, továbbá a szünetelés, illetve a megszűnés bejelentését. Lényeges, hogy személyesen kizárólag a tevékenység elkezdése és befejezése közölhető, minden más változás csak elektronikusan, a Webes Ügysegéddel vagy a NAV Infóvonala (1818) útján.

A fontosabb adózási adatokat (például az áfanyilatkozatokat, a kata választását) a bejelentkezés, az adószámkérés során szintén a Webes Ügysegéddel, később azonban már – a többi adózási adathoz (levelezési cím, iratőrzés helye stb.) hasonlóan – a ’T101E jelű űrlapon vagy az ONYA Egyéni vállalkozó bejelentése szolgáltatásával jelentheti be a vállalkozó, a NAV Infóvonala természetesen erre is igénybe vehető.

Az adatbejelentésekhez és a bevallásokhoz is az online szolgáltatások, jelen esetben az ONYA használata ajánlott, mivel az Egyéni vállalkozó bejelentése szolgáltatás lehetővé teszi az adózással kapcsolatos változások azonnali bejelentését.

A tevékenység elkezdését, a vállalkozói adatok későbbi változását, az esetleges szünetelés tényét, vagy a vállalkozás megszűnését tehát a NAV-hoz mint adóztatási szervezethez nem kell külön bejelenteni, mert erről a vállalkozói egyablakos rendszer útján, automatikusan értesül, ahogy a Központi Statisztikai Hivatal is. A Webes Ügysegéden keresztül közölt bejelentésekről szóló értesítés onnan le is tölthető. A vállalkozó legfontosabb adatai ellenőrizhetők az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén is.

Az egyéni vállalkozó olyan tevékenységet jelenthet be tevékenységei közé, amely szerepel az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), és amelynek jogszabályi feltételeit teljesíti. Az egyes tevékenységek bejelentése előtt tehát a vállalkozónak érdemes ellenőriznie, hogy a választott tevékenység engedély-, illetve bejelentésköteles-e, valamint javasolt tájékozódnia a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban és a gazdasági kamaráknál.  Igen fontos, hogy csak olyan székhelyet és telephelyet jelenthet be a vállalkozó, amelyet jogosan használ.

A vállalkozónak természetesen lehetnek alkalmazottai is. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha saját maga vagy a tevékenységet végző alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel.

A gazdasági kamarák segítséget nyújtanak a vállalkozónak annak eldöntéséhez, hogy a bejelenthető tevékenységek közül melyek azok, amelyek tervezett tevékenységét a leginkább jellemzik. Információval szolgálnak az adott tevékenység folytatásának feltételeiről is, például arról, hogy képesítéshez, hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött-e. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer, amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást. A KSH honlapján további segítség található a választható tevékenységek ÖVTJ-kód szerinti besorolásáról, és arról, hogy az adott elnevezés bővebben milyen tevékenységet takar: ÖVTJ’21 Tartalom.

A NAV az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejelentett adatokról a vállalkozó székhelye szerint illetékes gazdasági kamarát is értesíti. Azonban a kamarai nyilvántartásba történő felvételhez a bejegyzési kérelmet a vállalkozónak külön kamarai űrlapon kell benyújtania az illetékes területi gazdasági kamarához 5 munkanapon belül, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának pedig az agrárgazdasági tevékenység bejelentését követően haladéktalanul. A kamarának bejelentett adatok változását is a kamarai űrlapon kell bejelenteni. A kamarai regisztrációs kötelezettségről további tájékoztatás található a gazdasági kamarák, az MKIK és a NAK honlapján.

Itt csak röviden utalok arra, hogy az egyéni vállalkozók tevékenységét nemcsak a NAV, hanem a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalai is ellenőrzik, mégpedig a fentebb említett témákban: rendelkeznek-e tevékenységeikhez megfelelő képesítéssel, engedéllyel, feltétellel, és jogosan használják-e székhelyüket, telephelyeiket.

Az egyéni vállalkozónak mint önfoglalkoztatónak eleget kell tennie a biztosítotti bejelentésnek saját maga vonatkozásában, ha pedig munkáltatónak minősül, az általa foglalkoztatott személyekre is. A biztosítotti bejelentést a ’T1041 jelű űrlapon kell teljesíteni, elektronikusan az ÁNYK-ban, vagy az ONYA Biztosítotti bejelentés szolgáltatásával. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó – választása szerint – papíralapon is benyújthatja a bejelentést. A kataalanynak önmagát nem kell bejelentenie, ezt a NAV megteszi helyette a kataalanyiság bejegyzését követően.

2.2. A változások bejelentése

Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni, ha az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában szereplő adatai megváltoztak. Nem kell bejelentenie a természetes személyazonosító adatok (név, születési hely, születési idő, anyja neve), valamint a lakcímadatok változását, ezeket a NAV automatikusan frissíti. Alapos megfontolást igényel bármely adatváltozás, és az alább tárgyalt szünetelés és megszűnés bejelentése, mert az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartásában az elfogadott bejelentés – az üzleti partnerek érdekére is tekintettel – utólag nem javítható ki, kizárólag újabb bejelentéssel írható felül, az új bejelentésre érvényes feltételekkel. A hiányos, elmulasztott vagy téves bejegyzés pótlása, javítása során méltányossági döntésre nincs lehetőség. Az ügyfél kizárólag téves ügyintézői tájékoztatás, üzemzavar vagy technikai hiba esetén kérheti megalapozottan az adatjavítást, és ezt az okot igazolnia kell. A vállalkozó figyelmetlensége, tájékozatlansága nem elegendő indok az utólagos javításhoz.

Az adózással kapcsolatos bejelentések, nyilatkozatok, választási lehetőségek között is számos olyan lelhető fel – például az áfaadózási módok között – amelyek kötöttséget eredményeznek, és nem változtathatók év közben, vagy a jogszabály által meghatározott időtartam lejárta előtt. Ezért ezeknél sem kerülhető el az előzetes tájékozódás, amelyben a NAV természetesen segítséget nyújt – cikkemben röviden összefoglalom majd a segítség régi és új formáit is.

2.3. A tevékenység szüneteltetése

Előfordulhat olyan esemény, élethelyzet, ami szükségessé teszi az egyéni vállalkozói tevékenység időleges felfüggesztését, szüneteltetését: külföldi utazás, munkavállalás, a megrendelések ideiglenes elmaradása. A tevékenység szüneteltetése lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági aktivitását ideiglenesen, de például az idénymunkajelleg miatt rendszeresen felfüggesztő vállalkozás mentesüljön a megszüntetéssel és újrakezdéssel járó adminisztrációs terhek jelentős része alól, és az átmeneti időszakban is fenntartsa az üzletfelek bizalmát. A szünetelés olyan kedvező lehetőség, amellyel jelenleg kizárólag az egyéni vállalkozók élhetnek, hiszen ők az üzleti és a magánélet folyamatosan változó követelményeinek fokozottan kitett gazdasági szereplők, és sokszor nem főfoglalkozásként végzik tevékenységüket. A szünetelés opciója kiterjed azokra is, akik kizárólag egyes anyagi adójogi szabályok alkalmazása során minősülnek egyéni vállalkozónak, de nem szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában (a szolgáltató állatorvos, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó), de – követve az eddigieket – az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének jelenlegi szabályait ismertetem.

Az egyéni vállalkozói tevékenység minimum 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltethető. Ha a vállalkozó a szünetelés kezdetétől számított 3 éven belül nem jelenti be a tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a 3 év elteltét követő napon megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága, és a NAV ezzel a nappal törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. A 2021. július 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés maximum 2 évig tarthat.

A tevékenység legkorábban a bejelentést követő naptól szünetelhet, a szünetelés kezdőnapja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, nem lehet tehát visszamenőleges időpont. Fokozott figyelemmel kell eljárni a szüneteltetés bejelentése során, mert a szünetelés sikeresen bejelentett kezdőnapja később nem módosítható! A szünetelés kezdete előre hozható, ha a vállalkozó a korábban bejelentett kezdő dátumot megelőző új szüneteléskezdetet jelent be. De ez nem törli a korábban bejelentett kezdő időpontot, és minden egyes bejelentett szünetelésre érvényes, hogy legalább egy hónapig kell tartania.

A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. A vállalkozói tevékenység továbbfolytatásának kezdete a bejelentést követő nap, ez nem közölhető előre vagy utólag. Ha például az egyéni vállalkozó április 1-jétől folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie. Az érintett vállalkozótól tehát figyelmet igényel, hogy szándéka és tényleges tevékenysége alapján időben eleget tegyen bejelentésének, hiszen akár egy napnak is jelentősége lehet a kötelezettségek és jogosultságok (számlakiállítás, katafizetési kötelezettség, pályázatok stb.) szempontjából.

Lényeges, hogy a tevékenység nem folytatható a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül. Az 1 hónapos időtartam a kezdőnapjának megfelelő számú napon ér véget, ennek hiányában a hónap utolsó napján. Például: a május 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenység folytatása legkorábban június 1-jén jelenthető be, a tevékenység ekkor június 2-ától folytatható.

A szüneteltetést és annak végét a vállalkozó a Webes Ügysegéddel vagy a NAV Infóvonalán  jelentheti be. A bejelentésre kizárólag elektronikus úton van lehetőség, szemben a vállalkozás elkezdésének és megszüntetésének bejelentésével, amely személyesen is lehetséges. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ténye az üzleti élet biztonsága érdekében nyilvános adat, szerepel az egyéni vállalkozók nyilvános adatbázisában.

Az egyéni vállalkozó mentesül minden, vállalkozói minőségében keletkezett adókötelezettsége alól a szünetelés időtartamára vonatkozóan, ideértve a pénzforgalmiszámla-fenntartási kötelezettséget is, néhány fontos kivétellel. Ha a vállalkozó áfakötelezettsége a szünetelés időszakában keletkezik (például a fizetendő áfát az ellenérték megfizetésekor állapítja meg, és ez a szünetelés idejére esik), akkor bevallási kötelezettségét a szünetelés alatt is teljesítenie kell. Ha nincs áfakötelezettsége, akkor nem kell benyújtania sem nullás adattartalmú bevallást, sem azt helyettesítő nyilatkozatot. Lényeges még az áfakötelezettségek szempontjából, hogy a tevékenység szüneteltetésének befejezése esetén az egyéni vállalkozó a korábban választott áfaadózási mód szempontjából nem tekinthető új áfaalanynak, a szünetelés nem eredményezi esetleges áfaadózási kötöttsége alóli mentesülését.

Az egyéni vállalkozó a szünetelés tartama alatt egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat, vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést nem kérhet, költségvetési támogatást nem igényelhet, túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Az egyéni vállalkozó a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. Az egyéni vállalkozó a tevékenységének szünetelése alatt a vállalkozói alapadatok közül kizárólag székhelyének esetleges megváltozását jelentheti be. Ha a vállalkozó a szünetelés alatt egyéni vállalkozói tevékenységet végezne, be kell jelentenie a szünetelés lezárását és a tevékenység folytatását. Ha ezt elmulasztja, vagy tévedésből, illetve szándékosan későbbi időponttal teszi, a NAV a bejelentésre vagy az időpontjavításra vonatkozó eredménytelen felszólítás esetén mulasztási bírsággal sújthatja.

A bejegyzett egyéni vállalkozó esetén valamennyi, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő tevékenységére kiterjed a szünetelés. Lehetséges azonban, hogy az egyéni vállalkozó nem minden tevékenységét szüneteltetheti, mert olyan tevékenységet is folytat, amely nem minősül egyéni vállalkozói tevékenységnek. Ezekre a tevékenységekre és adókötelezettségeikre a szüneteléssel kapcsolatos szabályok nem vonatkoznak. Ha például az egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelőként is folytat tevékenységet, akkor az őstermelőként végzett tevékenységeit nem szüneteltetheti. Azokra az adószámos magánszemélyként végzett más tevékenységekre sem terjed ki a szünetelés, amelyeket nem jelentett be a vállalkozó az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. Ha a vállalkozó ezeket sem végzi a szünetelés időtartama alatt, akkor megszüntetésüket be kell jelentenie a NAV-nak.

Különös figyelmet kell fordítania az egyéni vállalkozónak az adókötelezettségek teljesítésére, ha szünetelteti tevékenységét, de munkavállalókat is foglalkoztat. Bejelentési és bevallási kötelezettség terheli alkalmazottai biztosítási jogviszonyával, annak esetleges megszűnésével, szünetelésével kapcsolatban attól függően, hogy a munkavállalóinak továbbra is fizeti az alapbérét, fizetés nélküli szabadságra küldi őket, vagy felmondja a munkaviszonyukat. Az említett bejelentési kötelezettség is a ’T1041 jelű űrlapon vagy az ONYA Biztosítotti bejelentés szolgáltatásával teljesíthető.

2.4. A tevékenység megszüntetése

Az egyéni vállalkozó bármikor – akár előremutató hatállyal is – megszüntetheti vállalkozói tevékenységét. Az egyéni vállalkozói tevékenységet a bejelentésben megjelölt időpontig lehet végezni, ez azonban legkorábban a bejelentést követő első nap lehet. Fokozott figyelemmel kell eljárni a megszüntetés előzetes tervezésekor és bejelentésekor is, mert a bejelentés után a megszűnés napja sem módosítható. A vállalkozó a bejelentés napján nem szűnhet meg, legkorábban csak a következő napon, és ez az egy nap a megszűnés esetén is jelentőséggel bírhat, hasonlóan a szünetelés befejezésénél leírtakhoz. Az egyéni vállalkozó a vállalkozás megszüntetésének napján még vállalkozónak számít, tevékenységének ez a nap az utolsó napja, ez igen lényeges például a számlákon feltüntetett időpontok és a bevallási időszak meghatározása szempontjából.

A már bejelentett megszűnés előre hozható, ha a vállalkozó a korábban bejelentett dátumot megelőző új megszüntetési dátumot jelent be, de az utóbb bejelentett időpont sem módosítható. A megszűnés időpontja is ellenőrizhető az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén.

Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására egyéni céget vagy egyszemélyes kft.-t alapíthat. Bármelyik mellett is dönt, egyéni vállalkozói tevékenysége véget ér. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik az egyéni vállalkozó halála esetén is, de özvegye vagy örököse dönthet a vállalkozás folytatása mellett. Ha az egyéni vállalkozó meghal, tevékenységét özvegye vagy örököse folytathatja, ha a tevékenység folytatását 90 napon belül bejelenti a NAV-hoz. Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét özvegyi, örökösi jogon kezdi el, a tevékenység elkezdését a Webes Ügysegéddel nem jelentheti be, ezt személyesen a NAV ügyfélszolgálatain kell megtennie. Ha az özvegy, örökös már működő vállalkozását egyesíti az elhunyt személy vállalkozásával, ezt szintén nem a Webes Ügysegéden, hanem a ’T101E jelű adatlapon vagy az ONYA Egyéni vállalkozás bejelentése szolgáltatásával közölheti. Külön felhívom a figyelmet arra, hogyha az egyéni vállalkozó székhelyén fellelhetetlen, vagy egyes bevallási kötelezettségeit 1 éven túl nem teljesíti, és mulasztását a NAV külön felszólítására sem pótolja, a NAV szankciós jelleggel törli az adószámát, amely a vállalkozói tevékenység megszűnését is eredményezi.

3. Az egyéni vállalkozó adókötelezettségei, azok elektronikus és online teljesítése

Az egyéni vállalkozónak felelős döntést kell hoznia – mind a vállalkozás elkezdése előtt, mind annak teljes életútja során –, amikor adózási formát választ, tekintetbe véve tevékenységének jellemzőit, várható vagy elért bevételét és költségeit. Ehhez az adótörvények alapos ismerete, illetve adótanácsadó nyújthat támogatást, de a NAV is segít a döntésben, és később az adókötelezettségek teljesítésében is minden lehetséges módon: személyesen, telefonon, e-mailben, sőt elektronikusan elérhető tájékoztató füzetekkel is, amelyeket témák szerint, közérthető nyelven állított össze.

Az egyéni vállalkozó az áfa alanya, mert rendszeresen, üzletszerűen bevételszerző tevékenységet folytat. A vállalkozónak a tevékenysége bejelentése során a Webes Ügysegéd űrlapján nyilatkoznia kell az áfakötelezettséggel kapcsolatos kérdésekről is. Nyilatkoznia kell arról például, ha alanyi áfamentességet választ, vagy áfafizetési kötelezettségét valamelyik különleges adózási mód alapján állapítja meg. Ahogyan már említettem, a már működő vállalkozás a ’T101E jelű űrlapon vagy az  ONYA Egyéni vállalkozó bejelentése menüpontjában módosíthatja áfanyilatkozatát, és tehet eleget ezzel kapcsolatos változásbejelentési kötelezettségének is. Az áfanyilatkozatra is érvényes, hogy kitöltése kiemelt figyelmet érdemel. Számos választás – vagy annak hiánya – időbeli kötöttséggel jár. A NAV ebben az esetben is információs füzettel támogatja a vállalkozó döntését, a Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak című, 14. számú füzet segít eligazodni ebben a témában.

Ahogy már volt róla szó, a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából biztosítottként köteles bejelenteni a NAV-nak a biztosítási jogviszonyával kapcsolatos lényeges adatokat, például a jogviszony kezdetét, szünetelését, megszűnését. A bejelentést a ’T1041 jelű adatlapon vagy az ONYA Biztosítotti bejelentés szolgáltatása útján kell megtenni, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján.

Az egyéni vállalkozó jövedelmét az Szja tv. rendelkezései szerint kétféle módszer szerint állapíthatja meg: a költségek teljes elszámolásával a vállalkozói jövedelem szerinti adózással, vagy átalányadózással. A kezdő vállalkozóknak az átalányadózás választására a bejelentkezéskor van lehetőségük a Webes Ügysegéden. A már működő egyéni vállalkozók főszabály szerint az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évre benyújtott szja-bevallásban nyilatkozhatnak, a nyilatkozat visszavonásig érvényes. A kataalanyiságukat megszüntető egyéni vállalkozók az átalányadózás választására vonatkozó nyilatkozatot év közben is megtehetik, így a kata megszűnését követő naptól alkalmazhatják az átalányadózást. Ez utóbbi, kivételes esettől eltekintve az átalányadózás az adóév egészére választható. Az egyéni vállalkozó jövedelmének megállapítása, a vállalkozói személyi jövedelemadó, az átalányadózás, az egyéni vállalkozók járulékbevallásának és -fizetésének alapvető szabályai, valamint a szociális hozzájárulási adó témájában javasoljuk az Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége című, 3. számú, valamint Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai című, 100. számú információs füzet áttekintését. Az egyéni vállalkozóra speciális szabályok vonatkoznak a NAV által a vállalkozónak elkészített bevallástervezet kiegészítésével, jóváhagyásával kapcsolatban is. Ebben a kérdésben az eSZJA felületén elhelyezett útmutatók, tájékoztatók nyújtanak segítséget.

A kisadózó vállalkozók tételes adóját a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás a kata választásának bejelentését a NAV-hoz a Webes Ügysegéden keresztül való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ilyenkor az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. A már működő egyéni vállalkozók év közben is választhatják a katát a ’T101E jelű adatlapon, vagy az ONYA szolgáltatásával. Ekkor a kataalanyiságot a választás bejelentését követő hónap első napjától kell alkalmazni. A kata választásának nem akadálya az sem, ha a vállalkozó az adóévre előzőleg az átalányadózás mellett döntött. A kata választásához számos további fontos információt ad a Kisadózó vállalkozók tételes adója című, 99. számú információs füzet. Kiemeljük, hogy a kataalanynak az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelése esetén nem kell külön bejelentenie a kata szünetelését, de jeleznie kell, ha a szünetelés ideje alatt a kataalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez. Ha az egyéni vállalkozó kataalanyisága megszűnik, biztosítottként be kell jelentkeznie a ’T1041-es nyomtatványon vagy ONYA-párján, akár átalányadózóként, akár a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint teljesíti a későbbiekben adókötelezettségeit.

Az adószám mellett közösségi adószámra is szüksége lehet az egyéni vállalkozónak, elsősorban akkor, ha az Európai Közösség más tagállamának vállalkozásával kereskedik, vagy szolgáltatást nyújtanak egymásnak. Ennek részletes szabályait ismerteti a Tájékoztató a közösségi adószámról című, 27. számú információs füzet, és fontos információkat tartalmaz még Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyok közösségi ügyletei című, 29. számú füzet is. Az egyéni vállalkozó a tevékenység elkezdésekor a bejelentkezés során kérheti az adószám mellett a közösségi adószámot is, később pedig a ’T101E jelű adatlapon vagy az Egyéni vállalkozó bejelentése elnevezésű ONYA-szolgáltatással. A közösségi adószámok érvényessége ellenőrizhető az Európai Bizottság erre szolgáló honlapján, a lekérdezéshez a vállalkozónak meg kell adnia saját közösségi adószámát.

Az áfa alanyainak a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról bizonylatot, számlát vagy nyugtát kell kibocsátaniuk. A számlaadási kötelezettségre, a számla és a nyugta adattartalmára vonatkozó és az egyes külön adózási módoknál figyelembe veendő szabályokat foglalja össze A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló, 18. számú információs füzet. A vállalkozónak kötelező adatot küldenie a NAV-hoz minden számláról, módosító, érvénytelenítő számláról. Az adatszolgáltatást az Online Számla rendszerben kell teljesíteni, ahol számos további információ található ennek szabályos elvégzéséhez. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítését segíti a NAV ingyenesen használható Online Számlázó programja, amely az Online Számla rendszerből érhető el. Az Online Számlázó program alkalmazása nem kötelező, a vállalkozó használhatja saját számlázóprogramját vagy választhatja a kézi, azaz számlatömbös számlázást is, amelynél utólag, elektronikusan kell adatot szolgáltatnia az Online Számla rendszerben.

Az egyéni vállalkozónak legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, de csak akkor, ha áfa fizetésére kötelezett. Az első pénzforgalmi számlát az adószám közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. A vállalkozónak bevallásában, valamint kiutalási kérelmében fel kell tüntetnie annak a pénzforgalmi számlának a számát, amelyre költségvetési támogatás kiutalását kéri. A pénzforgalmi számlák számát a vállalkozónak nem kell külön bejelentenie a NAV-hoz, arról az adóhatóság a hitelintézet adatszolgáltatása alapján értesül. A NAV-nál nyilvántartott kötelezettségeket adónként a NAV honlapján is közzétett számlaszámokra, külföldi utalás esetén IBAN-számlaszámokra kell befizetni.

A NAV törekszik a bevallási kötelezettségek teljesítésének egyszerűbbé tételére. A vállalkozói jövedelemadózást vagy az átalányadózást választó egyéni vállalkozók havi adó- és járulékbevallása immár benyújtható egyszerűsített, nem űrlapalapú, hanem webalapú alkalmazással is. Az adózó a bevallást gyorsan és egyszerűen készítheti el és nyújthatja be néhány, a tevékenységére vonatkozó kérdés megválaszolásával, a NAV számára már rendelkezésre álló adatokkal, azok kiegészítésével. Az új szolgáltatás az szja-előleg negyedéves megállapítását is segíti, és a befizetés is könnyedén teljesíthető. Az egyszerűsített bevallási módot az az egyéni vállalkozó választhatja, aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, a vállalkozói tevékenységét nem szüntette meg, a hónap egy napján sem szüneteltette, munkavégzésének jellege a hónap közben nem változott, és a bevallási időszakra még nem nyújtott be havi adó- és járulékbevallást. A 2358-as jelű bevallás egyszerűsített, webalapú alkalmazása és a teljes bevallás is elérhető az ONYA-ban.

Az egyéni vállalkozó elektronikus kapcsolattartásra kötelezett minden adóügyben, nemcsak a vállalkozásával kapcsolatos ügyekben. Iratait, bejelentéseit KÜNY-tárhelyén keresztül vagy a NAV által biztosított, esetenként egyéb elektronikus felülettel, keretprogrammal, szolgáltatással (ÁNYK, ONYA, eSZJA, ePapír stb.) kell eljuttatnia a NAV-hoz. Ha papíron postázza, nem minősülnek benyújtottnak. A NAV is elektronikus úton küldi el neki az iratokat, hagyományos levélben csak akkor, ha a vállalkozó az előírás ellenére nem rendelkezik KÜNY-tárhellyel. Ha a vállalkozó meghatalmaz valakit ügyei intézésére, olyat kell választania, aki képes az elektronikus kapcsolattartásra, mert ez a kötelezettség ilyenkor rá is kiterjed. Ebben a témában hasznos információkkal szolgál Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben című, 32. számú információs füzet.

A NAV törekszik arra, hogy legújabb informatikai vívmányai közül azokat, amelyek már bizonyítottak, mielőbb hasznosítsa. Az adatvagyont és az új informatikai lehetőségeket csatasorba állítja ott is, ahol ügyfeleinek személyre szabott tanácsra van szüksége, és alkalmazza annak érdekében is, hogy kötelezettségeiket minél egyszerűbben és gyorsabban teljesíthessék, és ennek során csak olyan adatot kelljen közölniük, amit feltétlenül szükséges. Az egyéni vállalkozók is tapasztalhatják, hogy egyre több adókötelezettség teljesíthető online, valós időben, azonnali gépi segítséggel, visszajelzéssel, bármilyen, akár okostelefonos felületen is. A NAV célja, hogy az ügyfél minden, az őt célzottan érintő lényeges teendőről, határidőről, választási lehetőségről, információról időben értesüljön, és egyszerűen megnézhesse aktuális ügyeinek állapotát, korábbi bejelentéseit és a róla nyilvántartott adatokat. De ez ne jelentsen kéretlen és tömeges üzenethalmazt, jelezhesse, hogy mi érdekli, miben vár segítséget. Az új szolgáltatások nem csak azok számára nyújtanak segítséget, akik könyvelői, adótanácsadói támasz nélkül igyekeznek kötelezettségeiket teljesíteni, de számukra különösen fontos lehet. Leginkább a kezdő egyéni vállalkozók és kisvállalkozások számára lényeges, hogy akkor is boldoguljanak a kötelezettségek és határidők sűrűjében, ha még nincs kellő tudásuk, tapasztalatuk, a vállalkozás mellett nincs idejük az adótörvényekben elmélyedni, és nincs lehetőségük arra, hogy folyamatosan adótanácsadó segítségét vegyék igénybe. A NAV a kötelezettségek teljesítéshez, illetve a kérelmek benyújtásához külön, erre a célra szolgáló nyomtatványokat, elektronikus űrlapokat tehet közzé, ami előnnyel jár az ügyfelek számára is.  Az űrlapok és szolgáltatások egyre okosabbak, segítenek a hibátlan kitöltésben, és némelyik már nem is űrlaphoz hasonlít, hanem kérdésekre és válaszokra épül, varázslóalapú. A lényegesebb elektronikus szolgáltatások mobiltelefonra is optimalizáltak. Ahol megvalósítható, a NAV egyre szélesebb körben törekszik arra, hogy a felhasználónak ne kelljen hosszú, bonyolult útmutatókat, figyelmeztetéseket értelmeznie, és az adott szolgáltatás, felület logikus felépítése már önmagában is segítséget adhat. A NAV nem választhat, nem hozhat döntést a vállalkozó helyett, de a rendelkezésére álló eszközökkel és adatokkal érdemi támogatást nyújthat számára.

Ezen a téren most elsősorban a már említett Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást, az ONYÁ-t emelem ki, amelyet az adózó természetes személyként, adószámos magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is használhat. Az ONYA nem igényel telepítést, frissítést, valamint mélyebb informatikai ismereteket sem, mobileszközökön is elérhető, gyors és egyszerű webes megoldás az ügyintézésre, mivel a folyamat teljes egészében online módon zajlik. Az ONYA azonnali vagy nagyon gyors visszajelzést ad a bejelentés, bevallás benyújtásáról, nyilvántartásba vételéről, feldolgozásáról, illetve esetleges hibáiról, hiányosságairól, így számottevően csökkenti az adminisztrációs terheket. Egyre több különféle bevallási űrlap, bejelentési és nyilatkozati lehetőség érhető el az ONYA szolgáltatásai között, és sokasodnak az ONYA kényelmi funkciói is.

Az ONYÁ-n aNAV által ismert ügyféladatok kitöltve jelennek meg az adatmezőkben. A felhasználó a bejelentések kitöltése során előtöltve találkozik a NAV által már ismert egyéb adatokkal is, ezeket szerkesztheti, módosíthatja, törölheti.  Az ONYA számos esetben biztosítja a bejelentett adatoknak a NAV nyilvántartásában szereplő adatokkal történő azonnali összevetését, így az adózó az esetleges hibákról haladéktalanul értesül, megspórolható az utólagos hibajavítás. A bevallás, bejelentés kiöltése során a hiba súlyossága szerinti sorrendben láthatók a kitöltött űrlap esetleges hiányosságai, a program szövegesen is tájékoztat a hibáról, majd a hibás, hiányos adatmezőre navigálja az ügyfelet. Nyomon követhető a bevallás, bejelentés, nyilatkozat sorsa és feldolgozásának állapota. A vállalkozó az ONYÁ-n is megtekintheti nyilvántartási adatait, és ha szükséges, kezdeményezheti azok módosítását, ezt követően pedig már a módosított adatokat láthatja, ellenőrizheti. Az ONYA biztosítja a bejelentéssel, bevallással kapcsolatban esetlegesen felmerülő fizetési kötelezettség teljesíthetőségét is.

4. A NAV további szolgáltatásai az egyéni vállalkozók számára

A NAV támogatást nyújt az egyéni vállalkozás elindítása előtt, működése alatt és befejezése után is ahhoz, hogy a vállalkozó birtokában legyen minden lényeges információnak, ami az adózással kapcsolatos. Segítséget ad a vállalkozó döntéseihez, választási lehetőségeinek kiaknázásához, hogy idejét és anyagi erőforrásait elsősorban a vállalkozására szánhassa. A NAV honlapján minden, az egyéni vállalkozó számára érdemi információ elérhető érthető formában, és a vállalkozó személyesen, e-mailben és telefonon is felteheti kérdéseit. Az információs füzetek témánként foglalják össze az adózási szabályokat. Naponta frissülnek a tájékoztatók a NAV honlapján, és ezen belül az adókötelezettségek online teljesítésére szolgáló, már említett felületeken – például ONYA, eSZJA – is az esetleges üzemszünetekről, a törvényi változásokról és az új ingyenes szolgáltatásokról. Az egyéni vállalkozóknak is érdemes időről-időre visszatérni a honlapra, hogy értesüljenek mindezekről. Az alábbiakban a mai állapot szerint említek néhány olyan szolgáltatást, felületet, amely a fentieken túl számot tarthat a leendő vagy működő egyéni vállalkozók figyelmére.

Kiemelem a NAV honlapján elérhető Ügyféliránytű Vállalkozóknak kialakított oldalát, amelyen az induló és a működő egyéni vállalkozók is hasznos információkat találnak kötelezettségeikről, tájékozódási lehetőségeikről. Új szolgáltatás az Adózás mindenkinek elnevezésű útmutató felület, folyamatosan bővülő tudástár, amely lépésről lépésre vezeti az egyéni vállalkozókat is leggyakoribb adóügyeik megoldásához, érthető, tömör, mindig aktuális információkat ad, és ezekhez elektronikus ügyintézési felületeket is javasol.

A NAV-Mobil applikáción elérhető számos tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatás. Ezek közül az egyéni vállalkozók számára legfontosabbakat emelem ki: Ügyfélportál, üzemszünetek, adózók lekérdezése egyszerre több NAV-adatbázisban, az egyéni vállalkozók tevékenységeinek lekérdezése, Adónaptár, Információs füzetek, hírek, Adótraffipax, myNAV-szolgáltatás, adószámla-lekérdezés, foglalkoztatási adatok megtekintése.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok (például név, adószám, székhely, tevékenységek) a nyilvános lekérdezőfelületen nyilvántartási számmal vagy adószámmal ismerhetők meg. A vállalkozó a Webes Ügysegéddel hatósági bizonyítványt is kérhet az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában kezelt adatairól. Ilyen dokumentumot igényelhet az egyéni vállalkozó, illetve, ha korábban az volt, továbbá bárki, aki annak igazolását kéri, hogy nem szerepel az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.

A vállalkozók a NAV Ügyfélportálon megtekinthetik például aktuális adataikat, adószámla-egyenlegüket, benyújtott és hiányzó bevallásaikat, egyéb dokumentumaikat, rendezhető az esetleges hátralék és túlfizetés, elérhető az Adónaptár, az időpontfoglalás a NAV ügyfélszolgálataira, láthatók a képviselői jogosultságok, a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentések és a járulékadatok.

A NAV telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, az egyéni vállalkozó vagy képviselője számos ügyet intézhet el telefonon is. A NAV Infóvonala a 1819-es telefonszámon akkor is hívható, ha a vállalkozó általánosságban érdeklődik az adózással kapcsolatban, de ezzel a népszerű szolgáltatással konkrét ügy is intézhető. Az Infóvonal az általános tájékoztatás keretében információt ad – többek között – a fentiekben érintett témákban, az adójogszabályok értelmezésével, a bevallások kitöltésével kapcsolatban, az egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásba vétele, szüneteltetése, a szüneteltetés utáni folytatása, megszüntetése és az adatmódosítás kérdéseiben. Telefonos segítségnyújtás kérhető az online számlaadat-szolgáltatással és a NAV Online Számlázó programjának használatával kapcsolatban is. Az Infóvonal a konkrét ügyintézés és a konkrét ügyekre vonatkozó tájékoztatás lehetőségét is biztosítja. Lehet kérni bevallásokkal, folyószámlával kapcsolatos ügyintézést, tájékoztatást, lehetőség van adózói adatok és azok változásának bejelentésére. Kiemelném a kezdő vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézés, tájékoztatás lehetőségét, és a fentiekben tárgyalt témák miatt azt is, hogy az ügyfél tájékoztatást kérhet az egyes közösségi adószámok érvényességéről. További információkkal szolgál A NAV telefonos ügyintéző rendszeréről szóló, 33. számú információs füzet.

A NAV a kezdő egyéni vállalkozókat különösen támogatja adókötelezettségeik teljesítésében: a Mentor Program célja, hogy a NAV jogkövetésüket és adókötelezettségeik teljesítését segítse. A NAV ennek érdekében megkeresi az induló vállalkozásokat, és felajánlja segítségét, személyes kapcsolatfelvételt kezdeményez. Személyre szabott tájékoztatást nyújt az adókötelezettségekről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről. A mentorálási időszak egy év, a részvétel önkéntes, de igen gyümölcsöző lehet a vállalkozó számára. A mentorálás részei a kezdő vállalkozások részére szervezett, adózással kapcsolatos fórumok, amelyeken a NAV munkatársai a kezdő vállalkozásokat érintő adózási szabályokat szóban is ismertetik, felhívva a figyelmet a fontos tudnivalókra és határidőkre.

A NAV honlapján a Vállalkozói kalkulátor segít a vállalkozónak annak feltérképezésében, hogy mivel jár az egyéni vállalkozói jövedelem megállapítása az általános szabályok és az átalányadózás szerint. Az Információs füzetekre a fentiekben már számos példát hoztam, ezek közérthetően és minden lényeges információra kiterjedően foglalják össze az adózók, ezen belül az egyéni vállalkozók számára is fontos tudnivalókat az adózást érintő egyes témákban. A NAV honlapjának Tudjon róla! Segíthet! rovata olyan eseteket mutat be, amelyek gyakorlati példákon keresztül szolgálnak hasznos információkkal a szabályok betartásához. A Válaszol a NAV oldal témánként elemez további aktuális kérdéseket, jól érthető példákkal, a lényegre szorítkozva. Az Általános adónaptár és a Személyes adónaptár segítséget nyújtanak az adatszolgáltatások, bevallások, befizetések határidejének betartásában és a kapcsolódó bevalláskitöltő programok elérésében. A myNAV szolgáltatással a NAV honlapja testre szabható, az egyéni vállalkozó összeállíthatja a számára érdekes információkat, szolgáltatásokat, űrlapokat megjelenítő saját felületet.

Az adózói kötelezettségek teljesítése és a jogosultságok, érdekek érvényesítése, továbbá az üzleti élet, a megrendelők biztonsága céljából a NAV a jogszabályi előírást követve meghatározott adózói adatokat is közzétesz különböző adatbázisokban, amelyek közül most a témánk szerint legfontosabbakat emelem ki. Az egyéni vállalkozó is kérheti felvételét a köztartozásmentes adózók közé. A NAV közzéteszi a megbízható adózók, a minősítési eljárásban megbízhatónak minősített adózók adatait is. Az Áfalalanyok adatbázisában az áfaalanyok alapadatai és foglalkoztatotti létszáma, az Egyéni vállalkozók bevallási adatai között bevételi, jövedelmi adataik tekinthetők meg. A NAV tájékoztatásul nyilvánosságra hozza az egyéni vállalkozók bejelentett tevékenységi köreit, a bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztók adatait, valamint azok adatait is, akik áfabevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget.