2024. évi adóváltozások felülnézetből

A gyorsan változó nemzetközi környezetben a magyar adópolitika legfontosabb céljai továbbra is változatlanok, a középpontban az adóterhek – főként a munkajövedelmeket és a vállalkozásokat terhelő adók – mérséklése áll, továbbá az adórendszer egyszerűsítése és a gazdaság fehérítése. A folyamatosan változó nemzetközi kihívásokat a magyar adópolitika a stabilitásra törekedve kezelte, aminek eredményeképpen számos átmeneti és tartós intézkedés született.

A 2024. január 1-jén hatályba lépő adóváltozások egyik kiemelt célja az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosítások jogrendbe iktatása. Ezek közül is kiemelhető az OECD globális minimumadó-szabályozásának megvalósítására elfogadott EU-irányelv átültetése, amely jelentősen megváltoztatja a nagyvállalatok adózásának szabályozását is. Ugyanakkor a rendelkezések átültetésében is tetten érhető az adópolitikai szándék: a versenyképesség megőrzése, és az, hogy amennyire lehet, óvjuk meg a vállalkozásokat a túlzott adminisztráció terheitől.

Adópolitikai céljainkat tekintve, több mint tíz éve következetesen törekszünk arra, hogy nemzetközileg versenyképes adórendszert hozzunk létre és tartsunk fenn. A Nemzeti Adókonzultáció megnyitóján ezt a célt a pénzügyminiszter úr is kiemelte. Adópolitikai céljaink között azonban nemcsak az adóterhelés általános csökkentése szerepel, hanem az adózás szerkezetének a megváltoztatása is. A befektetéseket, a beruházásokat érintő, és ezáltal a gazdasági növekedésre negatívan ható jövedelemadóztatás helyett a forgalmi, fogyasztási típusú adókra és a hatékonyabb adóbeszedés bevételeire támaszkodunk.

A céljaink teljesítését ezért érdemes folyamatosan nyomon követni. Azt, hogy egy országban milyen az adóztatás szintje, a teljes GDP-arányos adóelvonási szint alapján lehet felmérni. Ezt vizsgálva megállapítható, hogy a teljes GDP-arányos elvonási szint 2010-hez képest jelentősen csökkent. Az eredményeket jól szemlélteti, hogy míg korábban a GDP-arányos adóelvonás szintje jelentős mértékben, 5–10 százalékponttal meghaladta a hozzánk hasonló fejlettségű országok esetében jellemző értékeket, addig 2022-re ez az érték 35 százalékra csökkent, amely megfelel a régióban jellemző mértékeknek.

De nem csak az adóelvonási szint csökkent, hanem jelentősen megváltozott az adóelvonás szerkezete is. Megállapítható ugyanis, hogy elsősorban a munka, illetve a vállalkozások adóterhei mérséklődtek, nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó mértékben. A kieső bevételek pótlására lehetőséget kínál a szürkegazdaság visszaszorítása, amelyet az adózással kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítése és lehetőségek szerinti automatizálása, a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek segítenek elő.

A munkát terhelő jövedelmek adóztatásának változását jól mérhetjük, ha megvizsgáljuk a munkajövedelmek adóékének alakulását. Magyarországon az átlagos munkajövedelmeket terhelő adó- és járulékterhek mértéke (azaz az ún. adóék) 2009-ben 50% feletti volt, amely akkor a második legmagasabb volt az EU-n belül, csak Belgiumban volt ennél magasabb, és jelentősen elmaradtunk a régió országaitól. Ezzel jelentős hátrányban voltunk a befektetők szemében. 2022-re viszont már a régiós és az uniós középmezőnybe tartozunk, hála a 2009 és 2022 között bekövetkezett 12 százalékpontos javulásnak. A javulás mértéke kimagasló az EU-tagországok körében.

Az adó csökkentését ráadásul sikerült összekapcsolni az egyszerűsítéssel is. A munkajövedelmek adózása egyszerűsödött, a munkajövedelmeket jelenleg már csak 3 teher terheli: a szociális hozzájárulási adó, a személyi jövedelemadó (szja) és a társadalombiztosítási járulék. Korábban ez a szám 11 volt. A kedvezményeket ugyancsak egyszerűsítettük, és a kiemelt társadalmi célokra összpontosulnak, azaz a foglalkoztatás ösztönzésére és a családalapítás segítésére.

Az adócsökkentések mértéke nemcsak a munkajövedelmet terhelő adókban, hanem a társaságok adózásában is megmutatkozik. A társasági adó szintje több lépésben, 9 százalékra csökkent, ami a legalacsonyabb az EU-tagországok körében. Az alacsony adómérték célja a beruházások szintjének növelése és ezáltal a gazdasági növekedés támogatása, amelyet az alacsony adókulcs mellett jelentős, széles körű beruházási ösztönzők (fejlesztési tartalék, fejlesztési adókedvezmény) és K+F-kedvezmények is segítenek. A kkv-k megerősödését, fejlődését pedig a különösen kedvező, a vállalkozások növekedését kiemelten támogató adózási konstrukció – a kisvállalati adó (kiva) – is segíti.

A gazdaságfehérítési célt jól mérhetjük az ún. áfarés változásán keresztül. Az áfarés a be nem fizetett áfa mértékét mutatja, e mutató előnye pedig az, hogy valamennyi EU-tagországban egységes módszertan szerint számítják, így koherens képet mutat egy adott országban e téren történt folyamatokról. Az áfarésmutató értéke a 22 százalékos mértékről 2021-re 4,4 százalékra csökkent, amely jóval kedvezőbb, mint a régiós átlag, de kedvezőbb a 2004 előtt csatlakozott országok átlagánál is.

Az adóbeszedés hatékonyságának javítását és az adózói szolgáltatások fejlesztésének alapját a digitális technológiák alkalmazása képezi. Ezek közül kiemelkedő eredményt ért el az eSZJA rendszer bevezetése, az online pénztárgépek, valamint az online számladat-szolgáltatási rendszer bevezetése, és ebbe a sorba illik az eÁFA elindítása is 2024 januárjától és az eNyugta rendszer bevezetése 2025-ben. Fontos azonban, hogy Magyarország a digitalizáció elősegítésében ne csak az adóhatósági igényeket lássa meg, hanem azokat jól felhasználva, az adózóknak visszamutatva, a gazdasági társaságok számára érthető és értékelhető szolgáltatásokat nyújtson. Ezzel a hatékony adóbeszedés mellett a versenyképesség növelésében is az adózók segítségére lehetünk.

A 2010 utáni eredmények összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy a magyar adórendszer határozottan felzárkózott a régiós versenytársak szintjére, sok esetben akár meg is előzve a korábban előnnyel indulókat. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy van tere a további fejlődésnek, ráadásul a turbulens nemzetközi környezet újabb és újabb kihívások elé állít bennünket. Jelenleg az orosz–ukrán háború gazdasági hatásainak kezelése, illetve a globális minimumadó bevezetése jelenti a legnagyobb feladatokat. Ezeknek a kihívásoknak igyekszik az adópolitika megfelelni a mostani szabálymódosításokkal.

Adózási szempontból a legkiemelkedőbb változás a már említett globális minimumadó-szabályoknak való megfelelés, amelyet az irányelv átültetésével valósítunk meg.

A globális minimumadó bevezetése és a megváltozott környezethez való alkalmazkodást célzó módosítások

2024-től életbe lép az OECD által kidolgozott globális minimumadó-szabályozás, amely a 750 millió euró feletti árbevételt elérő vállalatcsoportokra vonatkozóan ír elő minimálisan 15 százalékos nyereségadó-kötelezettséget. Fontos kiemelni, hogy az adómértéket a ténylegesen fizetett adó(k) és a tárgyévben realizált jövedelem arányában kell meghatározni, tehát nem a nominális adókulcsok terén kell a célokat elérni. A globális minimumadó-szabályozás előzetes becsléseink szerint 2–3 ezer vállalkozást érint Magyarországon, a társas vállalkozásoknak alacsony hányadát. Ezek a társaságok azonban azok, amelyek a GDP jelentős hányadát adják.

A globális minimumadó szabályrendszere nem esik egybe a magyar adópolitika előzőekben felvázolt irányával, ez már a tárgyalások kezdetén is nyilvánvaló volt számunkra. Mivel a teljes szabályrendszer elfogadása nem volt kérdés, így a részletszabályok kialakításában vettünk aktívan részt. A részletszabályok terén sikerült négy jelenős, Magyarország és a hozzánk hasonló helyzetű gazdaságok számára kedvező eredményt elérnünk. Ezek az eredmények, véleményünk szerint, lehetővé teszik, hogy a magyar adórendszer versenyképessége – különösen az EU-n belüli versenytársakhoz viszonyítva – ne változzon negatívan. Az első ilyen eredmény, hogy a végső szabályozás lehetőséget biztosít a társasági adó mellett más adók – így különösen a helyi iparűzési adó – beszámítására is, amikor a fizetett adókat, tehát a hányados számlálóját meghatározzuk. Másrészt kedvezményt lehet biztosítani a valós gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások számára, és hosszabb távon nem jelent kedvezőtlenebb feltételeket a más országokban működő leányvállalatok, mint az anyaországi vállalatok számára. A harmadik – véleményem szerint legfontosabb eredmény – pedig az, hogy a szabályrendszer lehetőséget biztosít a különbözet hazai kiegészítő adó formájában való beszedésére, azaz arra, hogy ha egy vállalkozás adója nem éri el az elvárt szintet, akkor ezt az adót elsősorban Magyarországnak van joga beszedni. A negyedik eredmény az, hogy a hazai kiegészítő adó meghatározására a hazai számviteli sztenderdek alapján is lehetőség nyílik.

Az átültetés során is szem előtt tartottuk a versenyképességi és általános adópolitikai céljainkat.

A szabályozás keretében így a minimumadó által érintett belföldi csoporttagok esetében hazánk egy belföldi kiegészítő adót vezet be, a társasági adó kulcsa nem emelkedik. Így, aki nem tartozik a globális minimumadó hatálya alá, az nem tapasztal majd változást. A kiegészítő adót az OECD sztenderdjeinek megfelelően határoztuk meg, azért, hogy más országok már ne élhessenek további kiegészítő adókötelezettségre vonatkozó igénnyel a hazai csoporttagok kapcsán. A minimumadó-szabályozás bevezetéséhez kapcsolódó változás, hogy a jövőben a hazai számviteli sztenderdek szerint is lehetőség nyílik halasztott adóeszközök és -kötelezettségek kimutatására. A globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalkozások versenyképessége szempontjából fontos az új K+F-adókedvezmény bevezetése is.

Az adózás további egyszerűsítését és az ösztönzők javítását célzó intézkedések

A háborús és az energiapiaci válság kezelését célzó intézkedésekkel párhuzamosan az adópolitika továbbra is nagy hangsúlyt fordít a gazdasági szereplők szélesebb körét érintő, az adóterhek csökkentését és az adózási folyamatok egyszerűsítését célzó intézkedések kidolgozására.

Kiemelném ezek közül azt, az adminisztrációs folyamatok digitális technológiák nyújtotta lehetőségekhez igazodó megújítása terén jelentős eredményt, hogy az adóhatság által gyűjtött adatokra épülő fokozatos szolgáltatásfejlesztéseknek köszönhetően a jövő év elejétől elindul az eÁFA rendszer is. Az új rendszer, amely a NAV többéves előkészítő munkáját és a hónapokig tartó tesztelést követően 2024 januárjától indul el, a jövőben jelentős segítséget nyújthat az adózóknak az áfaanalitika és az áfabevallások összeállításában. 2025-től várható az eNyugta rendszer indulása. E két projekttől a társaságoknak és a magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások mellett azt is várjuk, hogy a korábban említett áfarés még tovább csökkenjen.

A kormány az adóterhek mérséklését és az adózás egyszerűsítését célzó intézkedésekről is döntött. 2024–2025-ben két lépcsőben kivezetik a közművezetékek adóját, és meghosszabbítják a reklámadó felfüggesztését. A kisvállalati adózók esetében fontos változás, hogy azoknak az adózóknak, akik átalakulás miatt kerültek ki az adózói körből, a jövőben nem kell 2 évet várniuk arra, hogy ismét ezt az adónemet választhassák. A startup vállalkozásokat segítő rendelkezés, hogy kedvezőbb adózási szabályokat vezetnek be az általuk a munkavállalóik számára biztosított részesedések juttatása kapcsán. A borászati termékek reprezentációs célú és üzleti ajándékként való juttatása mentesül a közterhek alól. Csökken az áfakulcs egyes desszert jellegű tejtermékek (például a túrórudi) és a műkincsek esetében. Az adminisztráció csökkentését célzó könnyítésekre kerül sor a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos szabályok terén is.

Összességében tehát elmondható, hogy átfogó változások lépnek életbe 2024-től, az eÁFA projekt elindítása pedig egy újabb mérföldkő lesz a NAV történetében, de mindezek az intézkedések jól illeszkednek a 2010 óta változatlan fő adópolitikai célokba.