🔒A digitális nomádok munkavégzésének adózási kérdései

1. A digitális nomádok tevékenysége mint jelenség megjelenése Magyarországon

A digitális nomádok számának folyamatos emelkedése egyértelműen a koronavírus-járványhoz köthető, melynek során számos olyan, egyébként külföldi államban tevékenykedő – Magyarországon kívüli országban fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal rendelkező –, home office-ba küldött külföldi munkavállaló döntött úgy, hogy néhány hónapig Magyarországon tartózkodik, és ezen időtartam alatt itt végez munkát, szerez jövedelmet.

Vajon hogyan értékelhető mindez társadalombiztosítási szempontból? Cikkemben a digitális munkavégzés társadalombiztosítási aspektusait vizsgálom, és ennek fókuszában a külföldiek Magyarországon történő munkavégzése áll. Fontos azonban kiemelni, hogy míg az adószakma a digitális nomád kifejezés alatt a harmadik országbeli, ún. fehér kártyásokat érti, addig a jelenség hétköznapi értelemben ennél tágabban értelmezhető, ezért teszek említést a társadalombiztosítást érintő európai uniós, egyezményes esetekről is.  

A digitális nomádok tevékenységét – mint jelenséget – ugyanakkor nem vizsgálhatjuk anélkül, hogy ne tennénk egy kis kitérőt ezen személyi kör idegenrendészeti szempontból történő megítélésének, valamint személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségének területére is.

A téma elemzése során egy fontos dolgot már a legelején leszögezhetünk. Mielőtt a magánszemély úgy dönt, hogy a digitális nomád életformát választja, mindenképpen indokolt tájékozódnia a munkavégzés országa szerinti, hatályos munkavállalási és tartózkodási szabályokról a konzuli szolgálat vagy az idegenrendészeti hatóság weboldalán, és figyelembe kell vennie az esetlegesen felmerülő adó- és járulékfizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos jogszabályi előírásokat is.