Az év vége közeledtével a munkáltatók, kifizetők gyakran adnak ajándékokat, szerveznek rendezvényeket munkavállalóiknak, üzleti partnereiknek a karácsony, az óév lezárása és az új év megnyitása alkalmából. Ezek a rendezvények lehetnek hivatalos vagy kötetlen, szabadidős rendezvények, melyek során a vendégek gyakran ajándékot is kapnak.

A következőkben megismerkedhetünk a kifizető által szervezett rendezvények és általa juttatott ajándékok személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti adókötelezettségével. Bár a téma az év végén válik igazán aktuálissá, az adókötelezettség egyaránt vonatkozik az év közbeni rendezvényekre és ajándékokra is.

Az ingyenes, kedvezményes munkáltatói, kifizetői juttatás lehet adómentes, illetve a juttatónál, vagy a magánszemélynél adóköteles. Minden esetben meg kell vizsgálni a juttatás körülményeit – függetlenül attól, hogy ajándékról vagy rendezvényről van-e szó –, és csak ezt követően lehet megállapítani annak adókötelezettségét.

Ajándékot kaphat a munkavállaló, az üzleti partner, esetleg egy vásárló vagy egy független személy. Az adókötelezettség függhet attól, hogy mi az ajándék, mennyi az értéke, és mire tekintettel kapja azt a magánszemély.

Figyelembe kell venni az Szja tv. 1. § (10) bekezdését, amely nagyban befolyásolhatja az adókötelezettséget. Ha a magánszemély a kedvezményes juttatásban a tevékenysége ellenértékeként részesül, akkor az nem lehet kedvező adózású, azaz nem lehet sem adómentes, sem egyes meghatározott juttatás, sem béren kívüli juttatás, hanem a juttatóval fennálló jogviszonya alapján adókötelessé válik.

1. Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások közül hármat érdemes kiemelni:

• a vásárláshoz köthető promóciós juttatásokat,
• a sport- és kulturális belépő juttatását és
• bizonyos borászati termékek juttatását.

1.1. Vásárláshoz köthető promóciós juttatás

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.14. pontja értelmében adómentes „a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által

a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott

aa) árengedmény,

ab) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;

b) üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas”.

Ez a juttatási forma a vásárlókat érinti. A fentiek értelmében egy ajándék akkor lehet adómentes, ha a juttatás feltételei megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, azaz, a promóciónak

• üzletpolitikai, reklámcélt kell megvalósítania,
• magánszemélyek széles körében nyilvános kampány keretében kell meghirdetni,
• vásárláshoz kötöttnek kell lennie,
• nem lehet verseny, vetélkedő, illetve nem tartozhat a szerencsejáték törvény hatálya alá,
• a magánszemélynek adott nyeremény árengedmény, visszatérítés vagy más áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték kedvezmény formájában adott juttatás.

A leírtak szerint adómentes például, ha a gyártó a tusfürdő mellé egy karácsonyi dekorációt, a pezsgő mellé pezsgős poharat csomagol, egy adott szódagép megvásárlói között nyilvános sorsolás keretében négyszemélyes szilveszteri vacsorát sorsolnak ki, de ide tartozik az is, ha egy étterem az ott étkező vendégeket egy meglepetés desszerttel lepi meg.

1.2. Sport- és kulturális belépő juttatása

A kifizetők karácsonyi, év végi ajándékként gyakran juttatnak adómentes, sportrendezvényre és kulturális rendezvényre, kiállításra szóló belépőjegyet, bérletet, az Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja szerint.

A szabály értelmében adómentesen adhat a munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen

• a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet,
• kulturális szolgáltatás igénybevételére [muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére] szóló belépőjegyet, bérletet, továbbá a könyvtári beiratkozás díját.

Az adómentességnek azonban további feltételei is vannak: mindkét juttatás külön-külön, a minimálbér mértékéig adható adómentesen az adóéven belül.

Amennyiben a munkáltató, kifizető a minimálbért meghaladóan ad belépőjegyet, bérletet a magánszemélynek, akkor a minimálbért meghaladó rész a felek között fennálló jogviszony alapján, az összevont adóalap részekén válik adókötelessé.

Példa

A munkáltató 2024-ben 300 000 forint összegben ad kulturális belépőt és 100 000 forint összegben sportbelépőt egy munkavállalójának. Mivel a 2024. évi minimálbér összege 266 800 forint, ezért a sportbelépő juttatása teljes összegben adómentes, azonban a kulturális belépők adómentes értéket meghaladó része (300 000 − 266 800 = 33 200 Ft) munkaviszonyból származó, nem önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

A belépőjegy, bérlet nem lehet visszaváltható – ide nem értve a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltását –, továbbá ebben a körben nem adható az említett juttatásokra szóló utalvány.

Nem befolyásolja az adómentességet, ha a belépőt, bérletet a magánszemély vásárolja meg, de a számlát a munkáltató, kifizető nevére állítják ki.

Abban az esetben, ha nincs lehetőség arra, hogy a számla a kifizető nevére szóljon, de a jegy, bérlet árát megtérítik, akkor költségtérítés valósul meg, mivel a juttató nem jegyet, bérletet ad, azaz a juttatás nem adómentes.

Az Szja tv. tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a belépőjegyet kitől, például közvetlenül a színháztól, vagy jegyirodától, személyesen, vagy interneten keresztül vásárolják meg.

A jegy értékesítője által a vásárláskor felszámított kezelési költség, kényelmi díj beletartozik az adómentes juttatás értékébe, hiszen az esemény, látnivaló megtekintéséért ezen díjakkal növelt árat kell megfizetni.

Már elérhetők olyan szolgáltatók, akik segítik a kifizetőket az ilyen jellegű adómentes juttatások lebonyolításában. A szolgáltató biztosítja például a munkáltatónak, hogy a munkavállaló az adómentesség feltételeinek megfelelő bérletet, jegyet válasszon és kapjon, amelyet a munkáltató finanszíroz.

Ilyen esetben a finanszírozás úgy történik, hogy a munkáltató előre megfizeti a szolgáltató részére a munkavállalóknak adómentesen adható, az adómentesség feltételeinek megfelelő belépők, bérletek ellenértékét.

A szolgáltató teljes körű adminisztrációt vezet arról, hogy melyik munkavállalónak milyen összegben, milyen juttatást biztosított, amit elküld a munkáltatónak. A munkavállalók által fel nem használt összeget a társaság visszautalja a munkáltatónak.

Ebben az esetben a szolgáltató nem tekinthető juttatónak, mivel nem juttatást ad a munkavállalónak, hanem szolgáltatást nyújt a munkáltatónak, amelynek keretében biztosítja, hogy a munkavállalók az adómentességi feltételeknek megfelelő juttatásban részesüljenek.

A juttatás nem minősül utalványnak sem, hiszen a munkavállaló kizárólag jegyet vagy bérletet kaphat, a részére biztosított, fel nem használt keretösszegéről másként nem rendelkezhet, azt másra nem válthatja be.

Ha a munkáltató az említett juttatást a cafeteriakeret terhére adja, akkor mindenképpen szabályozni kell a juttatás feltételeit.

Ha a törvényi feltételek fennállnak, akkor számos az interneten keresztül elérhető rendezvényre, eseményre szóló belépő is adható ajándékként adómentesen.

Példa

Egy munkáltató az év végén koncertbelépőket ad a munkavállalóinak, amelyek élő koncertekre szólnak, de az interneten is megtekinthetők. Ezek a belépőjegyek az Szja tv. 1. számú melléklet 8.28./b) pontja alapján kulturális belépőjegyként adhatók, éves szinten, magánszemélyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben.

Ha a koncertet az interneten nézik meg a dolgozók, akkor meg kell vizsgálni, hogy a megtekintés élőben, vagy felvételről történik. Amennyiben a műsort élő adásban lehet megnézni, akkor a jegy juttatása – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – adómentes.

Más a helyzet, ha a jegyet úgy lehet felhasználni, hogy az előadást egy megadott időszakban – például öt napos időintervallumban – a magánszemély akár többször is megnézheti az általa választott időpontban. Ekkor nem élő, hanem felvételről megtekinthető előadásról van szó, ami már nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért a jegy nem adható adómentesen.

Miután ez a juttatás nem lesz adómentes és nem tartozik az egyes meghatározott juttatások körébe, ezért a dolgozóknak munkaviszonyból származó jövedelme keletkezik (nem önálló tevékenységből származó jövedelme). A munkáltatónak kell a jövedelmet terhelő adóelőleget és járulékot megállapítania, – mivel nincs a levonásra lehetőség – a magánszemély helyett megfizetnie és bevallania, valamint a könyveiben a munkavállalókkal szembeni követelésként feltüntetnie.

A szabály nem csak a zenei előadásokra, hanem más színházi, művészeti, tánc és cirkuszi előadásokra is vonatkozik.

1.3. Borászati termék juttatása

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.45. pontjában fennálló feltételek megléte esetén adómentesen adható borászati termék.

A szabály értelmében, adómentes a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől, palackozott kiszerelésben vásárolt,

• oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy
• oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor, borászati termék juttatása,

abban az esetben, ha arra

• reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében,
• üzleti ajándékként,
• csekély értékű ajándékként

kerül sor.

A leírtak értelmében a kis- vagy nagykereskedőtől, étteremtől vásárolt bor, borászati termék esetén nem áll fenn az adómentesség, csak akkor, ha a vásárlás közvetlenül az üzemengedélyes borászattól történt.

Példa

Ha egy társaság egy étteremben évzáró vacsorát tart a munkatársaknak, ahol a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő bort, pezsgőt szolgálnak fel, akkor ezek juttatása akkor lesz adómentes, ha azt a társaság – és nem az étterem – vásárolja meg az üzemengedélyes borászattól.

Mivel a jogszabály a vásárolt bor esetén teszi lehetővé az adómentes juttatást, ezért arra nincs lehetőség, hogy az üzemengedélyes borászat a saját borát, borászati termékét az említett célokra, adómentesen használja fel.

A leírtak alapján, szintén nem áll fenn az adómentesség abban az esetben sem, ha egy cég a borászattól ingyenesen kapott bort adja tovább, például csekély értékű ajándékként, üzleti ajándékként, vagy rendezvény keretében, mivel ebben az esetben sem történt vásárlás.

A kedvező szabály alkalmazhatóságának feltétele az is, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett borászati termékekről olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

A feltételek megléte esetén a juttatás tekintetében nincs sem személyijövedelemadó-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a kifizetőnek, azonban ügyelni kell az egyéb törvényi feltételek betartására.

Példa

Ha a munkáltató csekély értékű ajándékként egy ajándékcsomagot ad a munkavállalóinak és a csomagban, egy üveg – az adómentességi feltételeknek megfelelő – palackozott bor van, akkor az ajándékcsomag értéke, a borral együtt nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát.

Ha az ajándékcsomag értéke 24 000 forint, és ebből a boré 4000 forint, akkor a juttatás megfelel a jogszabályi feltételeknek, de a közterheket csak a 20 000 forint értékű jövedelem után kell megfizetni.

Az adó alapja (20 000 × 1,18 =) 23 600, ami után 3540 forint szja-t és 3068 forint szochó-t kell fizetni.

Ha a borászati termék juttatása nem felel meg az adómentesség feltételeinek, akkor a juttatás adóköteles.

Példa

Ha egy étteremben rendezett reprezentációs rendezvényen olyan oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bort szolgálnak fel, amit nem a kifizető, hanem az étterem vásárolt, akkor a bor is a reprezentációs költség részeként egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Amennyiben a munkáltató év végén az adómentességi feltételeknek megfelelő, 5000 forint értékű bort szeretne adni a munkavállalóinak ajándékként, azonban az adóévben már három alkalommal adott csekély értékű ajándékot, akkor ez a juttatás a felek között fennálló jogviszony alapján, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

2. Kifizetőt terhelő adózás mellett adható juttatások

2.1. Üzleti ajándék

Az Szja tv. 3. § 27. pontja a következők szerint definiálja az üzleti ajándék fogalmát: „Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).”

Az üzleti ajándékot jellemzően a már meglévő vagy leendő üzleti partnernek adják, célja pedig az üzleti kapcsolat létrehozása, illetve további fenntartása, ápolása.

Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése értelmében az üzleti ajándék egyes meghatározott juttatás jogcímén válik adókötelessé.

Az Szja tv. nem korlátozza az üzleti ajándék értékét, lehet az egy toll, táska, sapka, virág, ajándékcsomag, vagy egy nagyobb értékű juttatás is, például egy tablet.

Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés s) pontja értelmében a külföldi szervezettől, cégtől kapott üzleti ajándék nem keletkeztet adókötelezettséget, a jövedelemszámítás során azt nem kell figyelembe venni.

Az üzletpolitikai juttatást és az üzleti ajándékot azonban célszerű megkülönböztetni.

Az üzletpolitikai juttatás az üzleti ajándékkal szemben egy promóciós juttatás. Célja egy termék, szolgáltatás, egy társaság, vállalkozás népszerűsítése, reklámozása. Ebben a juttatásban jellemzően bárki részesülhet. Ezzel szemben az üzleti ajándékot tipikusan a már meglévő, de sok esetben jövőbeni, leendő üzleti partnernek adják az üzleti kapcsolat létrehozása, illetve ápolása, fenntartása érdekében.

2.2. Üzletpolitikai célú juttatás

Év végén – főként a karácsonyi ünnepeknek köszönhetően – növekszik a magánszemélyek vásárlási kedve. Nagyon sok kereskedő, de számos gyártó cég is igyekszik ezt kihasználni, és saját termékeiket minél szélesebb körben reklámozni. Ebben az időszakban sokszor speciális csomagolásban jelennek meg az áruk, illetve „ünnepi” kínálatokkal igyekeznek a vásárlási kedvet növelni. Ezek a karácsonyi időszakra jellemző extra juttatások azonban lehetnek adómentesek vagy adókötelesek is. Az adókötelezettség pedig terhelheti a kifizetőt vagy a magánszemélyt is. (Az adómentes juttatásokra vonatkozó tudnivalókat az „1.1. Vásárláshoz köthető promóciós juttatás” című rész tartalmazza.)

Saját cégük vagy egy bizonyos termékük népszerűsítése érdekében sok olyan üzletpolitikai célú promóciót szerveznek a cégek, amelyeken a magánszemélyek úgy vehetnek részt, hogy nem kell vásárolniuk, elegendő az adott cég honlapján regisztrálniuk, felkészültséget nem igénylő kérdésekre válaszolniuk.

Az ilyen promóciók adókötelezettségére az Szja tv. 70. § (6) bekezdés d) pontja vonatkozik, amely alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan, „adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá”.

A juttatás lehet termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz is.

Összefoglalva megállapítható, hogy értékhatárhoz nem kötötten, üzletpolitikai, illetve reklámcélból adhat saját adófizetési kötelezettsége mellett a kifizető juttatást, amennyiben az nem minősül adómentesnek, illetve nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya alá. Az adókötelezettséget az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabályok alapján kell a kifizetőnek teljesítenie.

Példa

Egy spottermékeket forgalmazó áruházlánc biztosítja a vevőknek, hogy kipróbálhassák a termékeket az üzletben. Amennyiben a téli túrázással, síeléssel, korcsolyázással kapcsolatos ruházatok, sportszerek és egyéb felszerelések kipróbálói értékelik a termékek használhatóságát, apró ajándékot (sálat, kesztyűt, sapkát stb.) kapnak.

Az akció üzletpolitikai célt szolgál, mivel az áruházláncot népszerűsíti, ezért a juttatás egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

2.3. Egyidejűleg több magánszemélynek nyújtott juttatás

Szintén egyes meghatározott juttatásként adóköteles a juttatás az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont első fordulata szerint, ha olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.

Példa

Egy vállalkozás a dolgozók számára az iroda közös használatú helyiségeiben nagy tálakba szaloncukrot helyez ki, amiből bárki vehet, amennyit szeretne. Lehetetlen nyomon követni, hogy ki mennyi szaloncukrot fogyaszt. Ez csak akkor lenne mérhető, ha valaki folyamatosan figyelné és adminisztrálná, ami viszont nem életszerű és nem is várható el, így az említett szabály értelmében a szaloncukor juttatása egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

2.4. Reprezentáció

Az Szja tv. 3. § 26. pontja értelmében reprezentációnak tekinthető egy esemény, ha azt

• üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, vagy
• az állami, egyházi ünnepek alkalmával

szervezik.

Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése alapján reprezentáció keretében adott juttatás egyes meghatározott juttatás jogcímén válik adókötelessé.

Ha a reprezentációs esemény juttatója nem kifizető, hanem például egy külföldi társaság, akkor a juttatás nem keletkeztet adóköteles jövedelmet az Szja tv. 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján.

Reprezentációnak az eseményeken biztosított vendéglátás (ételek, italok) és a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatás (szabadidős program) tekinthető, de csak akkor minősülhet reprezentációnak a vendéglátás, ha az a törvényben meghatározott esemény, rendezvény alkalmával történik.

A törvényi feltételeknek megfelelő esemény, rendezvény lehet például egy hivatalos tárgyalás, szakmai rendezvény, igazgatósági ülés, vagy az állami ünnepről való megemlékezés. Fontos tudni, hogy Magyarországon jelenleg csak augusztus 20-a minősül állami ünnepnek.

Reprezentációs alkalomnak tekinthető az adott egyház hitélete szerinti egyházi ünnep (karácsony, húsvét, hanuka stb.) alkalmával nyújtott vendéglátás is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházi ünnep alkalmával nem kell hivatalos rendezvénynek, eseménynek megvalósulnia, maga az ünnep léte ad okot a vendéglátásra. Így például a karácsonyi partik alkalmával a vendéglátás önmagában reprezentációs eseménynek minősül. Az ilyen ünnepeken tartott rendezvények alkalmával a reprezentációnak nem kell a juttató tevékenységéhez kötődnie. Reprezentációnak minősül például, ha egy társaság karácsony alkalmából – az egyházi ünnepre tekintettel – vendégül látja a dolgozóit.

Meg kell jegyezni, hogy a hitéleti rendezvény nem azonos az egyházi ünneppel. Míg a húsvét egyházi ünnepnek minősül, addig például az ifjúsági zsinatot hitéleti rendezvénynek kell tekinteni.

Nem minősül reprezentációnak a rendezvény, ha a feltételeknek nem felel meg, például a március 15-i ünnepség, a nőnapi köszöntő, a Mikulás-ünnepség, vagy a dolgozóknak szervezett szilveszteri buli.

Nem minősülnek reprezentációnak a juttatások, ha a dokumentumok és körülmények – szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, program, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidős program aránya – valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Amennyiben a rendezvényt üzleti, hivatali célból rendezik, akkor a kifizető üzleti tevékenységéhez kapcsolódó program, valamint az utazás és a szállás költsége nem keletkeztet adóköteles bevételt az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján. Azonban a rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő egyéb kiadások reprezentációs adóköteles juttatásnak minősülnek.

Példa

A munkáltató év végén szervez egy karácsonyi ünnepséget, amelyre meghívja a munkavállalóit. Az ünnepségen fellép egy stand upos humorista, majd ezt követően mindenkit megvendégelnek vacsorával (étel-, italfogyasztás), végül a rendezvény egy kis kötetlen beszélgetéssel zárul. Mivel ez az esemény egyházi ünnephez kapcsolódik, megfelel a reprezentáció törvényi feltételének, így az étel- és italfogyasztás költsége, valamint a fellépő művész részére kifizetett díjazás reprezentációs kiadásnak minősül.

Tehát nem csak az étel, ital lehet reprezentációs költség, hanem a szabadidős szolgáltatás is.

Annak eldöntése érdekében, hogy az adott rendezvény megfelel-e a reprezentáció Szja tv. szerinti fogalmi meghatározásának vagy sem, az összes körülményt mérlegelni kell. Ha a rendezvény nem felel meg a 3. § 26. pontjában foglaltaknak – mert például a célját, helyszínét, időtartamát stb. tekintve nagyobb mértékben a vendéglátásról, a szabadidő kellemes eltöltéséről, nem pedig a hivatali, szakmai, üzleti eseményről szól –, akkor a vendéglátás és a szabadidős program költsége az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata szerinti juttatásnak minősül (részletek a „2.6. Szabadidős rendezvények” című rész alatt olvashatók).

2.5. Speciális szervezetek

Az egyesületek, a köztestületek, az egyházi jogi személyek, az alapítványok és a közalapítványok által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándékok esetén az Szja tv. 70. § (5) bekezdése alapján – az eddig leírtaktól eltérően – kell eljárni. A jogszabályi feltételek fennállása esetén, ezek a szervezetek a reprezentációs és a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű üzleti ajándék juttatásakor mentesülnek az adó alól.

Ha az üzleti ajándék egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, akkor a juttatás egésze adóköteles lesz, és utána az általános szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget.

Az adómentesség további feltétele, hogy a juttatás:

• a szervezet közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében merült fel,
• nem haladja meg az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát.

Ha a juttatás meghaladja a mentesített értékhatárt, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásként adókötelessé válik.

Az adóköteles rész után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni a bevallási és adófizetési kötelezettséget.

2.6. Szabadidős rendezvény

Egy rendezvény nemcsak hivatalos vagy reprezentációs célból szervezhető, hanem más, szabadidős, szórakoztató alkalomból is (például nőnap, anyák napja, stb.). Az esemény résztvevői lehetnek üzleti partnerek, dolgozók, azok hozzátartozói és más magánszemélyek.

Az ilyen rendezvények az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontjának második fordulata alapján szintén egyes meghatározott juttatás jogcímén válnak adókötelessé.

A szabály értelmében egyes meghatározott juttatás az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben – ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul – a kifizető által viselt költség. Szintén egyes meghatározott juttatásként adóköteles az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadás is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

Példa

A munkáltató a dolgozók gyermekei számára Mikulás-ünnepséget tart. Nemcsak a Mikulás jön el, hanem játékokkal, kreatív foglalkozásokkal és műsorokkal szórakoztatják a résztvevőket. A rendezvény megfelel az Szja tv. feltételeinek, így egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulatának megfelelő rendezvények esetén lehetőség van a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgy juttatására is.

Példa

Ha az említett Mikulás-ünnepségen minden gyermek 5000 forint értékű ajándékcsomagot kap, akkor nemcsak az ünnepség, hanem az ajándékcsomag juttatása is megfelel a törvényi feltételeknek, ezért a juttatások egyes meghatározott juttatásként válnak adókötelessé.

A rendezvény keretében adható ajándék akkor felel meg a törvényi feltételeknek, ha annak értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát (2024-ben a 266 800 × 25% = 66 700 forintot), és a juttatás ajándéktárgy. Azaz utalvány, kupon vagy árengedmény, illetve pénz juttatására nincs lehetőség még akkor sem, ha az egyébként megfelel az egyéb törvényi feltételeknek.

Ha a törvényi feltételek fennállnak, akkor számos más esemény is szervezhető az interneten keresztül.

Példa

Egy áruházlánc a dolgozók részére egy színházban évzáró rendezvényt szervez, amelynek része egy népszerű darab megtekintése is. A programra egy budapesti színházban kerül sor. Mivel az érdeklődés nagy, de a színház befogadó képessége kicsi, ezért leegyeztetik a színházzal, hogy a programot és a műsort az interneten keresztül is megtekinthessék az érdeklődők. Ráadásul minden személyesen és online jelenlévő résztvevő 4000 forint értékű ajándékcsomagot kap.

Ha a műsor csak élőben nézhető meg, akkor a nézők az élő rendezvényen vesznek részt, és az interneten keresztül bekapcsolódó résztvevők is a szabadidős rendezvény résztvevői, azaz nekik is adható ajándék a minimálbér 25 százalékáig.

Tekintettel arra, hogy a kifizető valóban megtartja a rendezvényt, és ennek keretében ad ajándékokat, a jogszabályi feltételek teljesülnek, és az ünnepség meg az ajándékok egyes meghatározott juttatásként válnak adókötelessé, függetlenül attól, hogy az ajándékokat egyes résztvevők később kapják meg.

Ebben az esetben nyilvántartást kell vezetni arról, hogy a munkatársak az interneten keresztül bekapcsolódtak a műsorba, illetve célszerű az élő műsort, vagy annak egy részét felvenni és az esemény igazolásaként megőrizni.

Nem felel meg azonban a feltételeknek, ha a rendezvény nem elérhető élőben, hanem például az interneten később nézhetik meg az egész műsort az érdeklődők. Ekkor ugyanis az online résztvevők nem egy rendezvényen vesznek részt, ezért az eseményhez kapcsolódó ajándék juttatására nincs lehetőség egyes meghatározott juttatás jogcímén.

2.7. Csekély értékű ajándék

Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés a) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül „az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem.”

Csekély értékű ajándék kizárólag a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás lehet. Ez az összeg 2024-ben legfeljebb 26 680 forint lehet.

Tehát csekély értékű ajándékot a magánszemély ugyanattól a juttatótól évente kizárólag háromszor kaphat, még akkor is, ha a juttatások értéke nem éri el a minimálbér 10 százalékát.

Így például adhat a munkáltató a dolgozók gyermekeinek 10-10 000 forint értékben gyermeknapi ajándékot, iskolakezdésre ruházati utalványt és mikuláscsomagot csekély értékű ajándék jogcímén. Azonban ezt követően a gyerekeknek karácsonyi ajándékot már nem adhat ugyanezen a jogcímen. Ha azonban a mikuláscsomag átadására a 2.6. részben bemutatott rendezvény alkalmából került sor – és nem könyvelték le csekély értékű ajándékként –, akkor adható karácsonyi ajándékcsomag is, de csak a minimálbér mértékéig.

A jogszabályi feltételek meglétének igazolásához a munkáltatónak, kifizetőnek nyilvántartást kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell, hogy az adóévben mikor, melyik magánszemélynek, milyen összegű juttatást adott ezen a jogcímen.

2.8. A kifizető adókötelezettsége

Az egyes meghatározott juttatás jogcímén adott juttatás után az adókötelezettség a juttatót, azaz a munkáltatót, kifizetőt terheli.

A jövedelem a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie.

Egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja a juttatás szokásos piaci értékének 1,18-szorosa, ami után a juttatónak 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Ettől kicsit eltér az adókötelezettség a béren kívüli juttatás esetében. Ha a munkáltató év végén minden dolgozónak – az adóévben korábban adott 250 000 forint után további – 150 000 forint SZÉP-kártya támogatást ad – feltételezve, hogy a munkavállaló rekreációs keretét ez nem haladja meg – akkor az béren kívüli juttatásként válik adókötelessé. Az adó alapja a juttatás értéke, ami után a munkáltatónak kell megfizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadót és a 13 százalék szociális hozzájárulási adót.

2024-től – fő szabály szerint – az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások esetén a kifizetőnek a juttatás negyedévét követő hónap 12-éig kell teljesítenie a közteherfizetési és a bevallási kötelezettségét.

Ha 2024 november végén egy vállalkozás meghívja a dolgozókat egy bowlingestre és vacsorára, akkor ez a juttatás az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontjának második fordulata alapján egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé, azonban a vállalkozásnak 2025. január 12-éig kell az adóbevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítenie.

Példa

Egy társaság karácsonykor minden munkatársának ajándékot ad. 100 hölgy egy-egy szál rózsát (1000 Ft/szál) és egy kis csomag édességet (3000 Ft/csomag), 150 úr pedig egy-egy üveg pálinkát (4000 Ft/üveg) kap. Az ajándékokat csekély értékű ajándék jogcímén adják és könyvelik le.

Az ajándék értékének meghatározása:

	Db	Forint/db	Összesen
Rózsa	100	1 000	100 000
Édesség	100	3 000	300 000
Bor	150	4 000	600 000
Összes költség:			1 000 000

Fizetendő közterhek:

1.	A juttatás szokásos piaci értéke:	1 000 000
2.	Az adó alapja (1.× 1,19):	1 180 000
3.	Fizetendő adó (2.× 0,15):	177 000
4.	Fizetendő szocho (2.× 0,13):	153 400

A leírtaktól eltér a kifizető adókötelezettsége, ha a „6. Speciális szervezetek” cím alatt található szervezetnek minősül. Ekkor ugyanis a reprezentációs juttatás, valamint az üzleti ajándék adóköteles értéke után a bevallási és adófizetési kötelezettséget az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően, az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni.

Ha a munkáltató olyan SZÉP-kártya-támogatást ad a munkavállalóknak, ami egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé – azaz a rekreációs keretet meghaladóan adott juttatásról van szó –, akkor ez után az adókötelezettséget a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell teljesíteni.

Példa

A munkáltató a munkavállalójának novemberben 500 000 forint összegű SZÉP-kártya-támogatást ad. Mivel a munkavállaló rekreációs kerete 450 000 forint, és az adóévben még nem kapott ilyen juttatást, ezért

• a 450 000 forint béren kívüli juttatás után január 12-éig,
• a rekreációs keretet meghaladó, 50 000 forint egyes meghatározott juttatás után december 12-éig kell a közterhekkel elszámolni.

Ezen juttatások kapcsán a magánszemélynek nem keletkezik sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége.

Ha a magánszemély értékesíti a kapott ajándékát – amely után a kifizető megfizette az adót –, akkor annak szerzési értéke az Szja tv. 69. § (6) bekezdése értelmében az az összeg, amely után a kifizető az adókötelezettséget teljesítette.

Abban az esetben, ha a magánszemélynek adott juttatás nem felel meg az eddig leírt feltételeknek, és az adókötelezettség nem a juttatót terheli, akkor a magánszemély által megszerzett jövedelem a felek között fennálló jogviszony alapján, illetve jogviszony hiányában egyéb jövedelemként az összevont adóalap részeként válik adókötelessé.

Példa

Egy pezsgőt palackozó társaság a honlapjukat lájkoló és regisztráló magánszemélyek részére nyereményjátékot hirdet. Szilveszter után sorsolják ki a főnyereményt, amely 1 000 000 forint. Ez a juttatás nem lesz adómentes, mivel a nyeremény megszerzése nem köthető vásárláshoz és nem tartozik a 70. § (6) bekezdés d) pontja szerinti adóköteles üzletpolitikai juttatás körébe, mert a nyeremény pénz.

A magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelme keletkezik, a kifizetőnek pedig a nyeremény összegéből kell az adóelőleget megállapítani, levonni, bevallani, befizetni és a juttatásról a magánszemélynek igazolást kiállítani.

2.8.1. A termékjuttatás feltételei

Egyes meghatározott juttatásként adható termék, szolgáltatás, illetve ezekre beváltható utalvány, kupon, készpénz helyettesítő fizetőeszköz.

Azonban az utóbbi juttatási formáknak két fontos feltételük van.

• A juttatási feltételek alapján megállapíthatónak kell lennie, hogy az utalvány mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel (például étkezési, ruházati, műszaki termékekre vagy könyvre beváltható utalvány). Nem felel meg a feltételeknek, ha az utalvány egy bevásárlóközpont bármelyik üzletében, vagy egy hipermarketben bármire beváltható.
• További feltétel, hogy az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével – nem lehet visszaváltható. Vagyis egy utalvány akkor adható üzleti ajándékként, ha a magánszemélynek nincs lehetősége azt visszaváltani. (Nem tekintjük visszaváltásnak, ha az utalvány érvényességi idejét meghosszabbítják, vagy ha a kibocsátó a lejárt vagy hamarosan lejáró utalványt ugyanolyan, de későbbi lejáratúra cseréli.

Nem adható egyes meghatározott juttatásként

• értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
• természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém, illetve ezekből készült áru, ékszerutánzat, érme

akkor, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek.

Abban az esetben, ha a juttatás nem felel meg az előzőekben leírt feltételeknek, illetve a kifizető pénzt juttat a magánszemélynek, akkor ez a jövedelem a felek között fennálló jogviszony alapján válik adókötelessé.

2.8.2. A jövedelemszerzés időpontja

A jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor a juttatást a magánszemély, vagy javára más személy birtokba vette.

Példa

A munkáltató újévi meglepetésként ajándékot küld a dolgozók gyermekeinek csekély értékű ajándék jogcímén. Az ajándékot december 23-án osztják szét a szülők közt azzal, hogy a gyermekeknek január 1-jén adják át. Ekkor a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor a szülő átveszi a csomagot (december 23.), nem pedig az, amikor azt a gyermek megkapja.

Igénybe vett szolgáltatás esetében a jövedelemszerzés napja az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Amennyiben a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a jövedelem juttatásának és megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja. Ha például a magánszemély adóköteles üzletpolitikai juttatásként két fő részére szóló wellnesshétvégét nyer egy négycsillagos szállodába, akkor a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor a szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt átveszi, nem az, amikor a szolgáltatást igénybe veszi.

3. Összefoglalás

Mint látható az év végi rendezvények, ajándékok adózása sokféleképpen alakulhat. Minden esetben szükséges azonban a juttatás körülményeinek és magának a juttatásnak a vizsgálata, hogy pontosan meghatározható legyen az adókötelezettség.