Már nem kell magyarázni, mire kellenek az adatok

2024 végén kijelenthető, hogy sem a piaci szereplők előtt, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) dolgozók előtt nem szorul már magyarázatra, hogy miért van szüksége a hivatalnak a több forrásból érkező, jó minőségű adatokra, és mi a haszna az adattömeg elemzésének és az adattudományi módszerek bevetésének.

Ha jól meggondolom, nagyjából a múlt évtized közepén kezdődött az a gyökeres változás, amit ma úgy emlegetünk, szemléletváltás az adóztatásban. Most elértük a 2020-as évek közepét, és immár egy új fogalom uralja az adózásról szóló diskurzusokat: az adathasznosítás. Ez nemcsak a szakmai találkozók tematikájából szűrhető le, hanem ügyfeleink visszajelzéseiből és a hivatal munkatársainak új irányú tudásigényéből is.

Honnan tud mindent a NAV?

Eljárásaink kapcsán egyre többször hangzik el a kérdés: honnan tud mindent a NAV? Az egyszerűnek tűnő válasz mögött hosszú, de sikeres folyamatok állnak, annak a bizonyos adathasznosításnak a tudatos, lépésről lépésre kidolgozott és eltervezett folyamatai. Az eredmények nyomán egyre markánsabban kirajzolódik egyfajta friss gondolkodásmód. Erre lehet abból is következtetni, hogy a hivatalban növelnünk kell azoknak a képzéseknek a befogadóképességét, amelyek a kockázatelemzés, adatelemzés ismereteit közvetítik. Szakembereink közül ugyanis egyre többen szeretnék érteni az adatok rejtélyes, de tanulható világát. Ráadásul hajlandók komoly erőfeszítésekre, hogy elsajátítsák ezt a tudást. Aki ebben a programban sikerrel vesz részt, annak egy „ma” piacképes tudás lesz a kezében, és persze bízunk abban, hogy „holnap” ezt a NAV-on belül hasznosítja és fejleszti tovább. Az adatokhoz való viszony tehát jócskán megváltozott a hivatalon belül. Az úgymond klasszikus szakterületeken is egyre gyakrabban igyekeznek kitörni a kollégák a hagyományos keretek közül. Erre egyre több lehetőség is van, hiszen nemcsak a NAV, a Pénzügyminisztérium is kellő teret ad ennek a gondolkodásmódnak.

ViDA, az új esély

Nemcsak hazai viszonylatban, hanem a nemzetközi térben is az adathasznosítás került a középpontba. Mi sem igazolja ezt kézzelfoghatóbban, mint a több éve napirenden lévő ViDA (VAT in the Digital Age) javaslatcsomag nem sokkal ezelőtti elfogadása, amely, megjegyzem, az EU Tanácsának soros magyar elnöksége idején történt. Nem sokan számítottak arra, hogy még 2024-ben létrejön a megegyezés, aminek magyar vonatkozását nemcsak az időzítés adja, hanem az a sok ötlet, ami magyar kútfőből került az elfogadott csomagba. Már csak az a kérdés, hogy mikor válik Európa-szerte gyakorlattá az elektronikus számlán alapuló digitális adatszolgáltatás. Én is azok közé tartozom, akik úgy vélik, a 2030-as határidő nem kedvez az európai gazdaságnak, sokkal inkább ad haladékot a csalóknak, akik lubickolnak a késleltetett adatcsere miatti lépéselőnyben. Akceptálva természetesen a digitális kommunikációban Magyarországnál némileg lassabb tempójú országokra háruló teendők súlyát, azt gondolom, mindent meg kell tenni egy korábbi határidő kitűzéséért. Ebben Európa számíthat a NAV igyekezetére.

Rámutatunk a kritikus pontokra

Mindenesetre a NAV nem lassít az adatok elemzését és a módszerek fejlesztését célzó kutatások tempóján. Bár már most is tekintélyes rálátásunk van a gazdasági folyamatokra, képességeinket tovább kell erősíteni, és ezzel párhuzamosan folytatni kell a szolgáltatások tárházának bővítését is.

Nemrégiben az egyik legjelentősebb tanácsadó társaság szakértője úgy fogalmazott, hogy a jogkövető adózók lehetőségként fogják fel az elektronikus adatszolgáltatásokat, mert azok növelik hatékonyságukat, magasabb szintre emelik a számukra releváns adatok minőségét. Ez a fajta belátás nem egyedi. Azáltal ugyanis, hogy megköveteljük, és visszajelzéseinkkel támogatjuk az adatszolgáltatásba becsúszó hibák javítását, újabb és újabb vállalkozások döbbennek rá, hogy a jó minőségű adat, amit ráadásul lekérdezhetővé is teszünk számukra, a fejlődést, a tisztán látást szolgálja.

Ez a szempont is szerepet játszik abban a célkitűzésben, hogy üzembe állítsuk a Komplex Ügyfélminősítési Rendszert (KÜR), ami az adathasznosítás ékes példája. Lényege, hogy több száz olyan mutatót határozunk meg, amelyek az adózók jellemző tulajdonságait, adózási szokásait és azok kockázatait mutatják. Ezek automatikusan frissülnek a rendszeresen érkező új adatokkal, és a rugalmas keretrendszerben ezek a mutatók bármikor gyarapíthatók és módosíthatók.

A legfőbb haszna az lesz a rendszernek, hogy még precízebben tudunk ráközelíteni arra, hogy a deviancia rendezéséhez milyen eszközhöz érdemes nyúlni: adategyeztetéshez, támogató eljáráshoz vagy utólagos ellenőrzéshez, netán bűnügyi eszközöket kell bevonni. A NAV-on belül minden szakterület elérheti az összes mutatót és fel is használhatja azokat az adózók értékelésére. A rendszerezett adatok emellett alkalmasak modellezésre, különböző irányú elemzésekre is, ami a NAV kutatásait támogatja. Ugyanakkor ezáltal egy rendkívül kifinomult szolgáltatásra is képes lesz a NAV. Az adózók a rájuk vonatkozó adatokat az Ügyfélportálon lekérdezhetik, és akaratuk szerint azokat megoszthatják leendő vagy szerződéses partnereikkel. Olyan adatokat, arányszámokat mutatunk vissza nekik, amelyekből egyrészt rövid időn belül képesek lesznek értékelni a tevékenységüket, sőt, feltárulhatnak előttük olyan problémák is, amelyekről addig nem volt tudomásuk, vagy nem azonosították azokat problémaként. Ezeken tehát segítünk változtatni azáltal, hogy szembesítjük a tényekkel az adott céget. Például azzal, ha rendszeresen késik vagy elmarad a bevallással a könyvelő. Továbbá olyan számításokkal, összehasonlításokkal szolgálhatunk, amelyek alapján könnyen átláthatók a gazdasági tevékenység kritikus pontjai, amelyeken érdemes javítani a hatékonyság céljából. Az adatok közül persze igény szerint összeválogathatók olyan csoportok, amelyeket rendszeresen szeretne lekérdezni az adózó, hogy lássa azok folyamatos frissítését.

Ezekkel az adatokkal hozzásegíthetjük a vállalkozásokat például egy leendő üzleti partnerrel, befektetővel remélt együttműködéshez, a banki hitelbírálat gyorsításához, vagy pályázati szituációban az átláthatóság biztosításához. De az is elképzelhető, hogy ha ez a szolgáltatás elindul, akkor a céggel kapcsolatba lépő gazdasági szereplők is kérhetik, hogy bizonyos adatait ossza meg velük, hogy megbizonyosodjanak a megbízhatóságáról. Hosszú távon az is elérhető, hogy a vállalkozások jobban odafigyeljenek a precíz ügymenetre, a hibák kiküszöbölésére, ami a transzparencia révén megerősíti jogkövetésüket.

Adategyeztetések januártól

Ugyancsak a jó minőségű adatokhoz kapcsolódó újdonság a januárban debütáló, úgynevezett adategyeztetési eljárás. A NAV adatvagyona egyre tekintélyesebb, és az elemzések egyre több adateltérést mutatnak. Egy tisztázatlan eltérés okán eddig kézenfekvő volt az adóellenőrzés, ami idő- és élőmunkaigényes, és nem is biztos, hogy indokolt, ha egyszerűbben is feloldható az ellentmondás. A cégek oldaláról tehát ez, az egyébként kötelező közreműködést előíró eljárás lehetőséget ad arra, hogy a megszólított vállalkozások megismerjék és tisztázzák azokat az adateltéréseket, amelyeket kimutatnak a NAV elemzései. A NAV szempontjából pedig a tartalmilag helyes és összefüggéseiben konzisztens adattömeg a cél, ami alapvető feltétele az adatvezérelt működésnek. Ha a NAV-nál az adatok jó minőségűek, akkor az adózóknak – például az eÁFA-ban – visszamutatott adatok is hibátlanok lesznek. Az adategyeztetés eredménye nyilván kétféle lehet. Ha az adateltérést sikerül tisztázni, és mindössze egy adatszolgáltatás korrekciójával orvosolható a hiba, akkor ezzel le is zárható a folyamat. Más esetben, amikor kiderül, hogy az eltérés hátterében minden jel szerint szabálytalanság áll, az ellenőrzés elkerülhetetlen, annak minden velejárójával együtt.

A felhasználói oldal ismeretszerzése

Ha már az eÁFA-nál tartunk, noha egyre több bevallás érkezik a rendszeren keresztül, nagyságrendileg jóval több az olyan kontaktus, amely nem végződik benyújtott bevallással. Ez nyilvánvalóan arra utal, hogy nagyon sokan ismerkednek a rendszerrel. Jól látszik, hogy az érdeklődők jelentős része az eÁFA-rendszert most még nem feltétlenül az áfabevallás beadására, hanem inkább az adatok ellenőrzésére használja. Mindaddig, amíg még nem ez az áfabevallás kötelező csatornája, van idő kipróbálni a lehetőségeket, felfedezni a praktikus szolgáltatásokat. Továbbra is működik az eÁFA tesztrendszere, amelyen keresztül bárki megismerheti a felület felépítését, használatát. Nem vitatható, hogy ez a fajta türelmes bevezetés támogatja a cégek megfontolt és technikailag is levezényelhető felkészülését. Tudjuk, hogy ahhoz, hogy az eÁFA, annak minden előnyével, használható legyen egy cégnél, nemcsak a NAV-nál, hanem a felhasználói oldalon is szükség van fejlesztésekre. Ezzel együtt az is igaz, hogy az igazi áttörés akkor várható, amikor minden társaság az eÁFA-ban, a NAV által ellenőrzött adatszolgáltatásként ad számot pénzügyeiről.

Addig persze nemcsak a jelentős erőforrású cégeknek, hanem a kis- és közepes vállalkozásoknak is el kell érniük a digitális képességek versenyképes szintjét. Ebben a NAV-nak is van teendője. Úgy tűnik, idén újabb eszközöket kell bevetnünk az ismeretterjesztésben. A szolgáltatásaink használatát közérthető és emészthető formában bemutató filmjeinket, leírásainkat rendszeressé kell tennünk, és ezek terjesztésében azoknak a segítőkész szervezeteknek is közreműködniük kell, amelyeknek érdeke és feladata a vállalkozások támogatása.

Szakterületi sikereken alapulnak a NAV eredményei

Amikor fejlődésről beszélek, nemcsak technológiai eredményekre gondolok, hiszen idetartoznak a szakterületek speciális témákra fókuszáló sikerei is. Ilyen például az ellenőrzési szakterület működésében az elmúlt évben is megőrzött trend, hogy a célzott kiválasztás révén ott ellenőriznek a kollégák, ahol ez indokolt. Ugyancsak büszke vagyok az ügyfél-elégedettségi mérések eredményeire, amelyek sokkal jobbak, mint a néhány évvel ezelőttiek.

A vám- és nemzetközi terület sikerrel teljesített az uniós közös vámpolitika kiterjesztésében.

A bűnügyi szakterület a digitális gazdaságban elkövetett bűncselekmények felderítésében élen jár az európai országok mezőnyében.

A rendészeti szakterület nap mint nap eredményes munkát végez az illegális kereskedők tetten érése és a csempészet visszaszorítása terén, legyen szó dohánytermékekről, kábítószerről vagy márkahamisított termékekről.

Az informatikai szakterület átállt a 21. századi technológiákra, az elmúlt évben például megvalósult az általános gép-gép kapcsolat, amely az automatizált gépi adatcsere feltétele a NAV és az adózók közötti kommunikációban.

Hosszan folytathatnám még a figyelemre méltó részeredmények sorát, de mindezek együtt erősítik a NAV iránti bizalmat, és nem utolsósorban az adómorál további erősödését vetítik előre.