
Adókerekasztalhoz hívta a tanácsadókat a NAV
A NAV újfajta digitális szolgáltatásai és az ellenőrzések változásai kerültek a középpontba az első Adókerekasztal ülésén, amelyet azért szervezett az adóhivatal, hogy a legnagyobb adótanácsadók visszajelzései segítségére legyenek szolgáltatásai fejlesztésében és azok ügyfélbarát elemeinek erősítésében.
Március 19-én ült össze az első Adókerekasztal, amelyen a NAV szakértői mellett a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal rendelkező adótanácsadó- és könyvelőcégek, illetve -szervezetek képviselői beszélték át a legaktuálisabb témákat.
Az Adókerekasztal résztvevői megvitatták, hogyan lehetne még népszerűbbé tenni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA), amely több mint száz intéznivalót egyszerűsít. Az állampolgárok adótudatosságát jól mutatja, hogy az szja-kedvezményeket januárban több mint 150 ezren itt érvényesítették. Érdekes azonban, hogy hiába sokkal egyszerűbb az ONYA-n keresztül kérni a túlfizetés átvezetését vagy kiutalását is, januárban mégis háromszor többen választották erre a bonyolultabb, de már megszokott, űrlapos megoldást.
A tanácsadók jelezték, hogy olyan gyorsan fejleszti a NAV a digitális szolgáltatásait, hogy azokat még szakértőként is komoly kihívás követni. Sokan nincsenek tisztában például azzal sem, hogy a NAV Ügyfélportálja (ÜPO) gyakorlatilag már most többet tud, mint az eBEV-portál. A meghívott szakemberek javasolták, hogy a NAV tegyen közzé több oktatóvideót az ONYA-ban vagy az ÜPO-ban elérhető funkciókról és azok használatáról.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy – bár már nagyon bejáratódott, mégis – rendkívül időszerű az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) újragondolása, és szükség van a szemléletváltásra a bevallások terén. Az újfajta szolgáltatást friendly userek bevonásával alakította ki a NAV, és tavaly október óta működik. A résztvevők közül többen jelezték, hogy csatlakoznának friendly userként is, hogy a lehető legzökkenőmentesebb legyen minden érintett számára az átállás az ÁNYK-ról.
Az elektronikus áfarendszer (eÁFA) előnyeit több szakember is kiemelte. Az eÁFA amellett, hogy közvetlen hozzáférést biztosít a NAV rendelkezésére álló, tranzakcióalapú adatokhoz, digitalizálja a bevallási folyamatot, ráadásul a számlabefogadókat is mentesíti az úgynevezett M-lapos adatszolgálatás alól. Ugyanakkor jelezték, hogy az eÁFA-t a vállalkozások saját nyilvántartásuk ellenőrzésére használják, és elmondták azt is, hogy több gyakorlati útmutatót várnának a NAV-tól.
A NAV áfabevallás-kiajánlási szolgáltatásához, vagyis az eÁFA helyes működéséhez elengedhetetlenek a tiszta adatok, ezért változnak az online számlaadatok validációi. A cél a számlaadat-szolgáltatások egységesítése és az adattisztaság javítása. A legfontosabb változás a tervek szerint a jelenlegi warn üzeneteket érinti, 21 warn üzenet ugyanis a továbbiakban errorként fog működni. A tervekkel kapcsolatos véleményeket a hivatal 2025. május 31-ig várja a GitHubon.
A változás jelentőségét jól reprezentálják a 2024-es statisztikai adatok. Tavaly 52 millió warn üzenetet adott ki a NAV, ebből a változás révén mintegy 12 millió lesz error.
A GitHubon az informatikai megoldások fejlesztői mellett a vállalkozások, a könyvelők és az adótanácsadók is megismerhetik és véleményezhetik a koncepciót, és megoszthatják javaslataikat a NAV-val a módosítások bevezetése előtt. A vélemények értékelése után a NAV először tesztkörnyezetben, majd a tervek szerint 2025. július 1-jétől éles környezetben is bevezeti a validációkat.
A változásra azért van szükség, mert bár a technikai hibákkal kapcsolatos figyelemfelhívásokat évek óta küldi a NAV, azokat a cégek mégsem javítják. Pedig a pontos online számlaadat-szolgáltatás közös érdek, a magasabb adatminőség és az egységes adatszolgáltatás az eÁFA-rendszer megfelelő működésének is az alapja.
Az adatoknak nemcsak a NAV szolgáltatásainál van jelentőségük, hanem a hatósági, ellenőrzési oldalon is. Többek között ezért is volt az első Adókerekasztal kiemelt témája az adategyeztetési eljárás. Ez az új jogintézmény teljesen megváltoztatja a NAV ellenőrzési gyakorlatát, hiszen az adózók kapnak elsőként lehetőséget az eltérésből eredő hibák kijavítására, nem a revizorok. A NAV lehetőséget ad arra, hogy az adózók saját hatáskörben, saját üzletpolitikájuk, számvitelük rendszerében igazítsák ki az adateltéréseket, ezért az új eljárásban nagyon fontos szerep hárul a könyvelőkre, adótanácsadókra. Az első adategyeztetési eljárások pilotjellegűek, ez az időszak a tanácsadói és a hivatali oldalon is a tapasztalatgyűjtés időszaka. De természetesen azok a cégek, amelyeknél az adateltérések miatt eljárást indított a NAV, kötelesek 15 napon belül teljesíteni a kötelezettségüket. Ha ugyanis nem reagálnak a NAV felhívására, 300 000 forint mulasztási bírsággal számolhatnak.
A kezdeményezés célja az volt, hogy a NAV az adószakmával közösen és együttműködve segítse a tisztességes adózókat, fejlesztéseivel a leghatékonyabban járuljon hozzá a vállalkozások versenyképességének növeléséhez, és mindent megtegyen az adóelkerülők legális útra tereléséért. Az első Adókerekasztal, egyfajta tesztüzemként, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért a jövőben negyedéves rendszerességgel ülésezik.

Az Adókerekasztal résztvevői voltak március 19-én:
Kucsik Erika alelnök (Minősített Könyvelők Egyesülete) |
Zádori Jácint elnökségi tag (Magyar Könyvelők Országos Egyesülete) |
S. Csizmazia György elnök (Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozata) |
Antalfi Csilla (Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete) |
Fábián Dorottya partner (Deloitte) |
Gábor Zoltán partner (Deloitte) |
Farkas Gábor üzletágvezető (PwC Magyarország) |
Módos András partner (EY) |
Srankó Zsolt partner (KPMG Magyarország) |
Kalocsai Zsolt elnök-vezérigazgató (RSM) |
dr. Mucsi-Szabó Brigitta ügyvezető (BDO Magyarország) |
dr. Menczel-Kiss Gellért partner (LeitnerLeitner Magyarország) |