kerekasztal

Adókerekasztalhoz hívta a tanácsadókat a NAV

A NAV újfajta digitális szolgáltatásai és az ellenőrzések változásai kerültek a középpontba az első Adókerekasztal ülésén, amelyet azért szervezett az adóhivatal, hogy a legnagyobb adótanácsadók visszajelzései segítségére legyenek szolgáltatásai fejlesztésében és azok ügyfélbarát elemeinek erősítésében.

Március 19-én ült össze az első Adókerekasztal, amelyen a NAV szakértői mellett a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal rendelkező adótanácsadó- és könyvelőcégek, illetve -szervezetek képviselői beszélték át a legaktuálisabb témákat.

Az Adókerekasztal résztvevői megvitatták, hogyan lehetne még népszerűbbé tenni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA), amely több mint száz intéznivalót egyszerűsít. Az állampolgárok adótudatosságát jól mutatja, hogy az szja-kedvezményeket januárban több mint 150 ezren itt érvényesítették. Érdekes azonban, hogy hiába sokkal egyszerűbb az ONYA-n keresztül kérni a túlfizetés átvezetését vagy kiutalását is, januárban mégis háromszor többen választották erre a bonyolultabb, de már megszokott, űrlapos megoldást.

A tanácsadók jelezték, hogy olyan gyorsan fejleszti a NAV a digitális szolgáltatásait, hogy azokat még szakértőként is komoly kihívás követni. Sokan nincsenek tisztában például azzal sem, hogy a NAV Ügyfélportálja (ÜPO) gyakorlatilag már most többet tud, mint az eBEV-portál. A meghívott szakemberek javasolták, hogy a NAV tegyen közzé több oktatóvideót az ONYA-ban vagy az ÜPO-ban elérhető funkciókról és azok használatáról.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy – bár már nagyon bejáratódott, mégis – rendkívül időszerű az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) újragondolása, és szükség van a szemléletváltásra a bevallások terén. Az újfajta szolgáltatást friendly userek bevonásával alakította ki a NAV, és tavaly október óta működik. A résztvevők közül többen jelezték, hogy csatlakoznának friendly userként is, hogy a lehető legzökkenőmentesebb legyen minden érintett számára az átállás az ÁNYK-ról.

Az elektronikus áfarendszer (eÁFA) előnyeit több szakember is kiemelte. Az eÁFA amellett, hogy közvetlen hozzáférést biztosít a NAV rendelkezésére álló, tranzakcióalapú adatokhoz, digitalizálja a bevallási folyamatot, ráadásul a számlabefogadókat is mentesíti az úgynevezett M-lapos adatszolgálatás alól. Ugyanakkor jelezték, hogy az eÁFA-t a vállalkozások saját nyilvántartásuk ellenőrzésére használják, és elmondták azt is, hogy több gyakorlati útmutatót várnának a NAV-tól.

A NAV áfabevallás-kiajánlási szolgáltatásához, vagyis az eÁFA helyes működéséhez elengedhetetlenek a tiszta adatok, ezért változnak az online számlaadatok validációi. A cél a számlaadat-szolgáltatások egységesítése és az adattisztaság javítása. A legfontosabb változás a tervek szerint a jelenlegi warn üzeneteket érinti, 21 warn üzenet ugyanis a továbbiakban errorként fog működni. A tervekkel kapcsolatos véleményeket a hivatal 2025. május 31-ig várja a GitHubon.

A változás jelentőségét jól reprezentálják a 2024-es statisztikai adatok. Tavaly 52 millió warn üzenetet adott ki a NAV, ebből a változás révén mintegy 12 millió lesz error.

A GitHubon az informatikai megoldások fejlesztői mellett a vállalkozások, a könyvelők és az adótanácsadók is megismerhetik és véleményezhetik a koncepciót, és megoszthatják javaslataikat a NAV-val a módosítások bevezetése előtt. A vélemények értékelése után a NAV először tesztkörnyezetben, majd a tervek szerint 2025. július 1-jétől éles környezetben is bevezeti a validációkat.

A változásra azért van szükség, mert bár a technikai hibákkal kapcsolatos figyelemfelhívásokat évek óta küldi a NAV, azokat a cégek mégsem javítják. Pedig a pontos online számlaadat-szolgáltatás közös érdek, a magasabb adatminőség és az egységes adatszolgáltatás az eÁFA-rendszer megfelelő működésének is az alapja.

Az adatoknak nemcsak a NAV szolgáltatásainál van jelentőségük, hanem a hatósági, ellenőrzési oldalon is. Többek között ezért is volt az első Adókerekasztal kiemelt témája az adategyeztetési eljárás. Ez az új jogintézmény teljesen megváltoztatja a NAV ellenőrzési gyakorlatát, hiszen az adózók kapnak elsőként lehetőséget az eltérésből eredő hibák kijavítására, nem a revizorok. A NAV lehetőséget ad arra, hogy az adózók saját hatáskörben, saját üzletpolitikájuk, számvitelük rendszerében igazítsák ki az adateltéréseket, ezért az új eljárásban nagyon fontos szerep hárul a könyvelőkre, adótanácsadókra. Az első adategyeztetési eljárások pilotjellegűek, ez az időszak a tanácsadói és a hivatali oldalon is a tapasztalatgyűjtés időszaka. De természetesen azok a cégek, amelyeknél az adateltérések miatt eljárást indított a NAV, kötelesek 15 napon belül teljesíteni a kötelezettségüket. Ha ugyanis nem reagálnak a NAV felhívására, 300 000 forint mulasztási bírsággal számolhatnak.

A kezdeményezés célja az volt, hogy a NAV az adószakmával közösen és együttműködve segítse a tisztességes adózókat, fejlesztéseivel a leghatékonyabban járuljon hozzá a vállalkozások versenyképességének növeléséhez, és mindent megtegyen az adóelkerülők legális útra tereléséért. Az első Adókerekasztal, egyfajta tesztüzemként, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért a jövőben negyedéves rendszerességgel ülésezik.

Az Adókerekasztal résztvevői voltak március 19-én:

Kucsik Erika alelnök (Minősített Könyvelők Egyesülete)
Zádori Jácint elnökségi tag (Magyar Könyvelők Országos Egyesülete)
S. Csizmazia György elnök (Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozata)
Antalfi Csilla (Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete)
Fábián Dorottya partner (Deloitte)
Gábor Zoltán partner (Deloitte)
Farkas Gábor üzletágvezető (PwC Magyarország)
Módos András partner (EY)
Srankó Zsolt partner (KPMG Magyarország)
Kalocsai Zsolt elnök-vezérigazgató (RSM)
dr. Mucsi-Szabó Brigitta ügyvezető (BDO Magyarország)
dr. Menczel-Kiss Gellért partner (LeitnerLeitner Magyarország)

Kapcsolódó cikkek

Comments are closed.