Az e-nyugta-rendszer bemutatása

2025. július 1-jével elindult az e-nyugta-rendszer. Cikkemben a rendszer működését és annak fontosabb elemeit – az e-pénztárgépeket, a vevői alkalmazásokat, az e-nyugtát és a nyugtárat – mutatom be, kitérve a kereskedők és a vásárlók szempontjából fontos tudnivalókra.

Az e-pénztárgépek két típusa

Az e-nyugta-rendszerben a jelenleg használt online pénztárgépeket fokozatosan új típusú, modernebb eszközök váltják le: ezek az e-pénztárgépek. Az e-pénztárgépeknek két típusa van, a hardveralapú e-pénztárgép és a felhőalapú e-pénztárgép.[1]

A hardveralapú e-pénztárgép[2] egy olyan e-pénztárgép-megoldás, amelyben

• az adóügyi egység, valamint
• a hozzá csatlakoztatott perifériák (például nyomtató, kijelző, billentyűzet, vonalkódolvasó, mérleg stb.)

együtt biztosítják az e-pénztárgép elvárt funkcióit. Kialakítása és működése is sok hasonlóságot mutat a mostani online pénztárgépekével, az adóügyi egység hozza létre, tárolja és továbbítja a bizonylatokat, az adatszolgáltatáshoz mobil adatkapcsolatot használ, de képes internetkapcsolat nélkül, tehát offline módban is működni és bizonylatot kiállítani.

A felhőalapú e-pénztárgép[3] ezzel szemben egy olyan e-pénztárgép-megoldás, amelynél

• az üzemeltető által letöltött és használt mobilalkalmazás,
• opcionálisan a forgalmazó által üzemeltetett háttérrendszerek szolgáltatásai,
• az üzemeltető eszközéhez csatlakozó perifériák (például nyomtató), valamint
• a NAV felhőalapú adóügyi modul szolgáltatása

együtt látják el az e-pénztárgép-funkciókat. A felhőalapú adóügyi modul tulajdonképpen egy központi, virtuális adóügyi egységet jelent, amely azokat a funkciókat biztosítja, amelyeket a hardveralapú e-pénztérgépek adóügyi egysége. A felhőalapú e-pénztárgép a gyakorlatban jellemzően egy mobiltelefonra telepített applikációt és egy, a telefonhoz csatlakoztatott blokknyomtatót jelent, amelyek együtt már e-pénztárgépként működhetnek. A felhőalapú e-pénztárgépen a bizonylatkiállításhoz folyamatos internetkapcsolat szükséges, de ehhez bármilyen hálózati hozzáférés (például wifi, mobil adatkapcsolat stb.) és szolgáltatás használható.

A kereskedőknek felhasználói oldalról nézve jelentős újdonságot tehát a felhőalapú e-pénztárgépek megjelenése jelent. Az alábbi táblázat a jelenleg használt online pénztárgépek és az e-pénztárgépek két típusának főbb jellemzőit hasonlítja össze.

	Online pénztárgép	E-pénztárgép
		Hardveralapú	Felhőalapú
Engedélyezett konfiguráció	hardver és szoftver	hardver és szoftver	szoftver
Nyugta formája	papír	elektronikus	elektronikus
Nyugta nyomtatása	mindig kötelező	a vevő kérésre kötelező (másolat)	a vevő kérésre kötelező (másolat)
Fizikai adóügyi egység	van	van	nincs
Adatszolgáltatás a NAV felé	van	van	van
Offline működés	van	van	nincs
Adatkapcsolat módja	mobil adatkapcsolat	mobil adatkapcsolat	bármilyen (mobil adatkapcsolat, wifi, egyéb)
Adatszolgáltatás megküldése	közel valós időben, naplóállományonként	azonnali, tranzakciónként	azonnali, tranzakciónként
Adatszolgáltatás tartalma nyugta esetén	nyugtaadatok	nyugta	nyugta

Az e-pénztárgép használatának esetei

Az e-pénztárgép használata jelenleg önkéntes, a kereskedő döntése, hogy szeretné-e az új eszközt kipróbálni, használni. Ha igen, akkor az alábbiakra kell figyelni.

Az online pénztárgép használatára köteles tevékenységet végző adózó ehhez a tevékenységéhez kizárólag hardveralapú e-pénztárgépet helyezhet üzembe és használhat.[4]

Példa 1.

Egy vállalkozó egy könyvesboltot üzemeltet egy üzlethelyiségben (TEÁOR’25 szerinti 47.61 Könyv-kiskereskedelem tevékenységet folytat), akkor ehhez a tevékenységhez a jogszabály szerint online pénztárgép használatára köteles.[5] Ilyen esetben a vállalkozónak az értékesítésekről online pénztárgéppel kell nyugtát kiállítania, vagy 2025. július 1-jétől választása szerint hardveralapú e-pénztárgéppel is megteheti ezt.[6] Arra is van lehetősége, hogy egymás mellett használjon online pénztárgépet és hardveralapú e-pénztárgépet. Felhőalapú e-pénztárgépet azonban ehhez a tevékenységéhez nem használhat.

Az online pénztárgép használatára nem köteles tevékenységet végző adózó ehhez a tevékenységéhez felhőalapú e-pénztárgépet is használhat.[7]

Példa 2.

Egy vállalkozó egy fodrászatot üzemeltet (TEÁOR’25 szerinti 96.21 Fodrászat tevékenységet folytat), akkor az itt végzett hajvágásról történő bizonylatkiállításhoz használhat felhőalapú e-pénztárgépet.

Példa 3.

Az 1. példához visszatérve, ha a könyvesboltot üzemeltető vállalkozó kitelepül egy hétvégi piacra könyvet értékesíteni, akkor ott már választása szerint használhat felhőalapú e-pénztárgépet is, mert bár a tevékenysége továbbra is TEÁOR’25 szerinti 47.61 Könyv-kiskereskedelem lesz, azonban a piaci értékesítés esetén nem kötelező az online pénztárgép használata.[8]

Érdemes még kiemelni, hogy mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen működő e-pénztárgépként csak helymeghatározásra alkalmas e-pénztárgép helyezhető üzembe.[9] Helymeghatározásra az a speciális hardveralapú e-pénztárgép alkalmas, amelynek forgalmazását ilyenként engedélyezte az engedélyező hatóság, és ez az információ (speciális jelleg) az engedélyező hatóság forgalmazási engedélyekről vezetett nyilvántartásában is megtalálható. Felhőalapú e-pénztárgép így mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen nem használható.

A cél tehát a fokozatos, de ütemezett átállás az online pénztárgépekről az e-pénztárgépekre. A jogszabály által már meghatározott két fontos mérföldkő, amelyet ennek során figyelembe kell venni, a következő. Online pénztárgépet még 2026. december 31-ig lehet üzembe helyezni.[10] 2028. július 1-jétől pedig a jelenleg online pénztárgép használatára köteles tevékenységet folytató adózók ezen tevékenységük során nyugtakibocsátási kötelezettségüket kötelesek hardveralapú e-pénztárgéppel teljesíteni, tehát legkésőbb eddig az időpontig át kell állniuk az e-pénztárgép használatára.[11]

Forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgépek

Csak olyan e-pénztárgép helyezhető üzembe és használható, amely érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezik. Az e-pénztárgépek forgalmazását a NAV engedélyezi.[12] A NAV mint engedélyező hatóság a honlapján (Forgalmazási engedélyek – Nemzeti Adó- és Vámhivatal) folyamatosan közzéteszi az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgépek adatait.[13] Minden érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgép-típushoz tartozik egy engedélyszám. A hardveralapú e-pénztárgépek forgalmazási engedélyének száma „B” betűvel kezdődik, amit egy háromjegyű sorszám követ (például B123), a felhőalapú e-pénztárgépek forgalmazási engedélyének száma „C” betűvel kezdődik, amit egy háromjegyű sorszám követ (például C014).

Érvényes forgalmazási engedéllyel e cikk írásakor a NAV ePénztárgép alkalmazása rendelkezik, amely egy ingyenes, iOS és Android mobiloperációs rendszerre is elérhető, felhőalapú e-pénztárgép. Forgalmazási engedéllyel rendelkező hardveralapú e-pénztárgép jelenleg még nem érhető el a kereskedők számára.

E-pénztárgép engedélyszáma	E-pénztárgép megnevezése	E-pénztárgép típusa (felhőalapú vagy hardveralapú)	Speciális jelleg	Forgalmazó neve és címe	Engedély véglegessé válásának napja
C001	NAV ePénztárgép (Android)	felhőalapú	nincs	Pillér Informatikai Nonprofit Kft. 1138 Budapest, Váci út 144–150.	2025. 07. 01.
C002	NAV ePénztárgép (iOS)	felhőalapú	nincs	Pillér Informatikai Nonprofit Kft. 1138 Budapest, Váci út 144–150.	2025. 07. 01.

Az e-pénztárgép üzembe helyezése

Az e-pénztárgép üzemeltetésének megkezdéséhez egy engedéllyel rendelkező e-pénztárgép beszerzése – ez felhőalapú e-pénztárgép esetén az alkalmazás letöltését és egy blokknyomtató beszerzését jelenti –, valamint az e-pénztárgép üzembe helyezése szükséges. Az üzembe helyezéshez – hasonlóan, mint az online pénztárgépeknél – üzembehelyezési kódot kell igényelni a NAV-tól. A kód igénylésére, valamint az e-pénztárgéppel kapcsolatos egyéb ügyintézésre a NAV egy új webes felületet hozott létre: ez a KOBAK portál.

A KOBAK portál a NAV által üzemeltetett ügyintézési felület, amely az e-pénztárgépek üzemeltetésével és forgalmazásával kapcsolatos adminisztrációt támogatja. Fontos tudni, hogy az e-pénztárgéppel kapcsolatos ügyek kizárólag a KOBAK portálon intézhetők, ÁNYK-nyomtatványokon nem. A KOBAK portálra a NAV más rendszereiből már ismert elsődleges és másodlagos felhasználóval lehet bejelentkezni. Az elsődleges felhasználó az adózó saját maga, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja lehet, és KAÜ-azonosítással tud belépni a portálra. A másodlagos felhasználót az elsődleges felhasználó hozza létre a KOBAK portálon, és a felhasználó felhasználónévvel és jelszóval, majd az ezt követő kétfaktoros azonosítással tud belépni a portálra.

A portálon egy dinamikus űrlapon, a szükséges adatok megadásával igényelhető az üzembehelyezési kód. Az üzembehelyezési kódot a NAV azonnal legenerálja, és a KOBAK portálon azonnal az adózó rendelkezésére is bocsátja, emellett az adózó bejelentésétől számított huszonnégy órán belül az adózó elektronikus tárhelyére is megküldi. Az üzembehelyezési kód a kiadásától számított egy évig érvényes.[14]

A NAV ePénztárgép üzembehelyezésének folyamatáról a NAV honlapján részletes, képekkel illusztrált tájékoztató anyag érhető el: A NAV ePénztárgép használatának megkezdése, a letöltéstől az üzembe helyezésig –Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az e-nyugta

Az e-nyugta az e-pénztárgéppel kiállított elektronikus formátumú nyugtát jelenti. E-pénztárgéppel kizárólag e-nyugta állítható ki, tehát papíralapú nyugta nem. Az e-nyugta kötelező adattartalma bővebb, mint a más módon kiállított nyugták adattartalma, kötelező tartalmaznia a következő adatokat: ​

1. a nyugta kibocsátásának kelte;
2. a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
3. a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
4. a termék értékesítésének, a szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke;
5. az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
6. az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalék;
7. adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
8. a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek”, a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.[15]

A felsorolt adatok közül az e)–h) pontokban szereplő adatok csak az e-nyugta esetén kötelezőek. Az értékesített termék globális kereskedelmi áruazonosító számát az e-nyugtán is csak 2028. július 1-től lesz kötelező szerepeltetni.[16]

Az e-nyugta tehát egy digitális bizonylat, amely a kötelező – és azon felüli opcionális (például garancia érvényesítéséhez szükséges) – adatokat strukturáltan, gépileg feldolgozható formában tartalmazza. Mivel az adatszerkezete előre definiált, ezért tartalma egységesen feldolgozható. Használatával – a papíralapú nyugták kiváltásával – csökken a bizonylatadáshoz kapcsolódó környezetterhelés, és a vásárló digitálisan hozzáfér, így egyszerűsödik számára a garanciális ügyintézés vagy a panaszkezelés.

Bár az e-nyugta mindig elektronikus formátumú, és papíralapon nem állítható ki, a vevő kérésére papíralapú másolatot kell róla készíteni, kinyomtatni és a rendelkezésére bocsátani.[17] Az e-nyugta papíralapú másolatán az alábbi adatoknak kell szerepelni:

1. a bizonylatot kiállító adózó neve, székhelye, adószáma;
2. a bizonylat megnevezése és a „Másolat” felirat;
3. a bizonylaton szereplő tételek adatai;
4. a bizonylaton szereplő összesítő adatok;
5. a bizonylaton szereplő egyéb adatok;
6. bizonylat kelte;
7. bizonylat sorszáma;
8. a „NAV ellenőrző kód” felirat és annak értéke;
9. az AP-karaktersorozat és az e-pénztárgép AP-száma;
10. a nyugtatárból való lekérdezést lehetővé tevő QR-kód.[18]

A nyugtatár

A nyugtatár az e-pénztárgéppel kiállított elektronikus bizonylatok vevő részére történő rendelkezésre bocsátására és megőrzésére szolgáló központi rendszer. Az e-pénztárgépek a kiállított elektronikus bizonylatokat, mint például az e-nyugtát, a nyugtatárba küldik be és a vevő a nyugtatárból tudja azokat letölteni. A nyugtatár tehát az e-nyugta rendszer egyik központi eleme, egy digitális adattár, amely az e-nyugtát a beérkezésétől számított tíz évig tárolja és hozzáférhetővé teszi a vevő részére.[19] A nyugtatárat a NAV üzemelteti.[20]

A kereskedők oldaláról fontos újdonság, hogy ha az adózó e-pénztárgéppel szolgáltatja az adatokat, az adatok nyugtatárba érkezésével ezen adatok tekintetében teljesül az adózót terhelő bizonylatmegőrzési kötelezettség.[21]

A vevői alkalmazás

A vevői alkalmazás egy olyan mobilapplikáció, amely a vevő számára – mobiltelefonján vagy tabletjén – elérhetővé teszi az e-pénztárgéppel kibocsátott e-nyugtát, biztosítja számára a bizonylat megismerésének és feldolgozásának a lehetőségét.

A vevői alkalmazás már a vásárlás megkezdésekor is használható, ugyanis a vevő, ha szeretne a vásárlás során információkat megosztani az eladóval (például fog-e kérni papíralapú e-nyugta-másolatot a vásárlás végén, mi a törzsvásárlói száma, milyen kupont szeretne felhasználni stb.), akkor ezeket a vevői alkalmazás QR-kóddal vagy NFC-technológiával átadhatja az e-pénztárgépnek. Ez opcionális, természetesen vevői alkalmazás használata nélkül is van lehetőség vásárolni. A vásárlást követően pedig a vevői alkalmazással tölthető le és jeleníthető meg az e-nyugta, és innen exportálható (menthető le és osztható meg) a vevő utasítására.

Fontos tudni, hogy a vásárló a vevői alkalmazás használata mellett is megőrzi a névtelenségét mind ez eladó, mind a NAV előtt. A vevői alkalmazás ugyanis olyan kriptográfiai megoldásokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a részére kiállított e-nyugtát csak a vevő tudja megismerni, méghozzá úgy, hogy ehhez nem kell semmilyen személyes adatát megadnia a nyugtakiállítás során.

A vevői alkalmazás használata tehát a vásárlók oldaláról jelent újdonságot. Fontos kiemelni, hogy az e-pénztárgéphez hasonlóan a vevői alkalmazásból is csak olyan használható, amely érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezik. A vevői alkalmazások forgalmazását a NAV engedélyezi,[22] és mint engedélyező hatóság, a honlapján (Forgalmazási engedélyek – Nemzeti Adó- és Vámhivatal) folyamatosan közzéteszi az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező vevői alkalmazások adatait.[23]

Érvényes forgalmazási engedéllyel e cikk írásakor csak a NAV eNyugta alkalmazása rendelkezik, amely egy ingyenes, iOS és Android mobiloperációs rendszerre is elérhető vevői alkalmazás.

Vevői alkalmazás engedélyszáma	Vevői alkalmazás megnevezése	Forgalmazó neve és címe	Engedély véglegessé válásának napja
P001	NAV eNyugta (Android)	Pillér Informatikai Nonprofit Kft. 1138 Budapest, Váci út 144–150.	2025. 07. 01.
P002	NAV eNyugta (iOS)	Pillér Informatikai Nonprofit Kft. 1138 Budapest, Váci út 144–150.	2025. 07. 01.

Az e-nyugta letöltése, megjelenítése

Ahogyan arról már volt szó, az e-nyugta mindig elektronikus formátumú, és ennek megfelelően elektronikus formában hiteles. A vevő kérhet róla papíralapú másolatot, de hitelesség szempontjából a másolat nem helyettesíti, illetve nem egyenértékű az eredeti e-nyugtával. Az e-nyugtát a vevő kizárólag vevői alkalmazással tudja letölteni a nyugtatárból az alábbi módokon:

1. Már a vásárlás megkezdésekor használ vevői alkalmazást, és a vevői alkalmazásban létrehozza és átadja az e-pénztárgépnek az e-nyugta letöltéséhez szükséges információkat. Ebben az esetben az e-nyugta kiállítását követően a vevői alkalmazás automatikusan le fogja tölteni és meg fogja jeleníteni az e-nyugtát.
2. A vásárlás végén az e-pénztárgép vevőkijelzőjén kötelező megjeleníteni egy QR-kódot, amely tartalmazza az e-nyugta letöltéséhez szükséges információkat. Ha a vevő a vásárlás végén ezt a QR-kódot beolvassa a vevői alkalmazással, akkor a vevői alkalmazás automatikusan le fogja tölteni és meg fogja jeleníteni az e-nyugtát.
3. Ha a vevő a vásárláskor nem használ vevői alkalmazást, de kér papíralapú másolatot az e-nyugtáról, akkor a másolaton szereplő QR-kód tartalmazza a nyugtatárból történő letöltéshez szükséges információkat. A vásárlást követően a vevői alkalmazással bármikor beolvasható a QR-kód és letölthető az eredeti e-nyugta.

Az e-nyugta-rendszer előnyei

Az e-nyugta-rendszer előnyeinek részletes bemutatása túlmutat a cikk terjedelmi korlátain, de az elmondható, hogy jelentősen csökkenti a papíralapú adminisztráció és a nyomtatás, valamint a pénztárgép üzemeltetésének költségeit. Egyszerűbbé és gazdaságosabbá teszi a nyugtakiállítást az eladók számára, miközben biztonságos, digitális formában teszi elérhetővé a vásárlók számára a nyugtákat, amelyek könnyen visszakereshetők, megoszthatók és garanciális ügyintézésre is alkalmasak, így kényelmes és környezetbarát alternatívát kínál a hagyományos nyugtázáshoz képest.

---

[1] Az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.)​ NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. §-a

[2] NGM rendelet 2. § 14. pontja

[3] NGM rendelet 2. § 13. pontja

[4] NGM rendelet 3. § (2) bekezdése

[5] A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: OPG rendelet) 1. melléklet b) pont 18. alpontja

[6] OPG rendelet 1. § (1a) bekezdése

[7] NGM rendelet 3. § (1) bekezdése

[8] OPG rendelet 1. melléklet b) pont 18. alpontja

[9] NGM rendelet 33. § (6) bekezdése

[10] OPG rendelet 78/I. § (2) bekezdése

[11] NGM rendelet 2028. július 1-től hatályos 3. § (2) bekezdése

[12] Art. 106/A. § (3) bekezdése

[13] Art. 106/A. § (7) bekezdése

[14] NGM rendelet 33. § (2) bekezdése

[15] Áfa tv. 173. § (1) bekezdése

[16] Áfa tv. 366. §-a

[17] Áfa tv. 174. § (3) bekezdése

[18] NGM rendelet 2. melléklet B) rész II./9. pontja

[19] NGM rendelet 46. § (1) bekezdése

[20] Art. 256. § (2) bekezdése

[21] NGM rendelet 46. § (2) bekezdése

[22] Art. 106/B. § (1) bekezdése

[23] Art. 106/B. § (3) bekezdése