Nemzeti Adó- és Vámhivatal: mi a digitális átalakulás célja?

Világviszonylatban is figyelemre méltó adatgyűjtési rendszer, szofisztikált elemzőképesség, a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek tudományos kutatása, mobilalkalmazásra fejlesztett és gépek közötti kommunikációval működő szolgáltatások… A Nemzeti Adó- és Vámhivatal digitális átalakulása egyszerre több célt is szolgál a hazai közigazgatás fejlődése és a nemzeti, valamint az európai uniós költségvetés bevételeinek stabilitása terén. 2026 a transzformáció termékeny évének ígérkezik.  

A XXI. századi globalizációs hatások, a változó társadalmi és gazdasági környezet szünet nélküli és intenzív fejlődési pályára kényszeríti az állampolgárokkal, illetve a vállalkozásokkal kapcsolatban álló közintézményeket és hatóságokat. Ez egyfajta versenyhelyzetet teremt számukra, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akár hazai, akár nemzetközi viszonylatban haladó szemléletű szervezetnek számít, gyakorlatát világszerte nemcsak tanulmányozzák, hanem hasznosítják is. 2026 elején kijelenthető, hogy a NAV állja a versenyt, sőt az élmezőnyben halad előre.

2025: közelítés a stratégiai célokhoz

A NAV átfogó digitális transzformációjának fókuszában az ügyfélközpontúság, az adatalapú működés és a nemzetközi platformokon való aktív részvétel áll. 2025 mind a három területen komoly előrelépést hozott, hogy csak néhány eredményt említsek: az adategyeztetési eljárások, az Online Számla validációjának átalakításával elért jobb adatminőség, a gépek közötti kommunikációt megvalósító szolgáltatás, az szja-bevallás kitöltését segítő új funkciók, az e-kereskedelmi forgalom megugrásának kezelése, a kriptoeszközök felderítése és lefoglalása a büntetőeljárásokban, és nem utolsósorban az adattudományi kutatások eredményei. Ezek mind alátámasztják, hogy a NAV következetesen és szisztematikusan dolgozik jövőbe mutató szervezeti céljai elérésén.

Ki tudja-e használni Európa a ViDA-csomagban rejlő lehetőségeket?

Ugyancsak tavaly kezdődött el a ViDA-csomag (VAT in the Digital Age) számlázási szabályainak átültetésére vonatkozó koncepció kidolgozása (ennek nyomán a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta „A ViDA implementációja Magyarországon”[1] című tájékoztatót). Azzal, hogy a jövőben minden európai uniós tagállamban létrejön az egységes, közel valós idejű, e-számlázásra épülő adatszolgáltatási rendszer (DRR – Digital Reporting Requirements), esély nyílik az Unió határait keresztező ügyletek és az e-kereskedelem átvilágítására, ennél fogva az áfacsalások visszaszorítására. Fontos kérdés azonban, hogy az Európa-szerte teljesítendő, tranzakcióalapú adatgyűjtés után hogyan működik majd az adatok elemzése. A határokon átnyúló csalások felderítésében mindaddig csak félsiker érhető el, amíg Európa nem tisztázza az üzleti folyamatok elemzését korlátozó kérdéseket. Ezek közé tartozik például a szenzitív adatok köre, amelynek Európában még közös definíciója sincs. Tekintélyes nemzetközi szakmai pozíciónk arra kötelez, hogy az üzleti folyamatokra vonatkozó adatvédelem észszerű definiálását szorgalmazzuk, és megosszuk javaslatainkat az európai fórumokon.

Mindenesetre, mivel a magyar online megoldások jelentős forrásként szolgáltak az elfogadott ViDA-csomaghoz, a bevezetésben nem a nulláról indulunk. Ezzel együtt is a tervezett rendszer elemeinek átültetése mind szabályozási, mind pedig gyakorlati oldalról egész Európában, így Magyarországon is új alapokra helyezi a számlázást és az adatszolgáltatást, és ez a változás minden bizonnyal az egyik legjelentősebb reform lesz az áfa területén.

Vámunió: online környezet

A nemzetközi szakmai térben a vámreform kapcsán is fontos teendői lesznek a NAV szakembereinek hiszen – részben még párhuzamosan az UVK IT munkaprogram megvalósításával –, ki kell vennünk a részünket az új uniós vámügyi adatközponthoz kapcsolódó informatikai fejlesztésekből. Mivel a cél az, hogy a modern technológia révén a hatóságok teljes képet kapjanak az ellátási láncokról és az áruk mozgásáról, nagy a tétje a következő időszak fejleményeinek. A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia alkalmazásával ugyanis olyan eszköz kerülhet a hatóságok kezébe, amivel megakadályozható a veszélyes és kockázatos áruféleségek bejutása az Unió területére, és egyúttal a vámok hatékonyabb beszedésére is esély nyílhat. Az Európai Unió Vámhatóságának (EUCA) létrejöttével a kockázatelemzés új, európai szintje is megvalósul. Ennek a reformnak a feladatai már most jelentkeznek, amelyekre a NAV-nak újabb szakmai és informatikai kapacitásokat kell mozgósítania.

Idén termőre fordulhatnak a MIMCS kutatásai

Több mint egy tucat olyan kutatás zajlik a NAV irányításával a Kormányzati Társintézmények Mesterséges Intelligencia Munkacsoportjában (MIMCS), amelyek messze túlmutatnak az adóztatáson. Olyan modellek jönnek létre, amelyek a közigazgatás több területén is bevethető módszerekhez vezetnek. A különböző kutatások ráadásul nem szigetelődnek el egymástól. Ezt jól példázza, hogy a gazdasági eseményekről kiállított számlák elemzése többféle felismerésre is lehetőséget teremt. A gépi tanulás révén megbecsülhetők a működő vállalkozásoknál azonosítható adminisztratív költségek, feltárható a gazdálkodók bejelentettől eltérő, tényleges főtevékenysége, valamint kiszűrhetők a szokatlan adatokat tartalmazó számlák. Mindezt az emberi képességeket időben és térben többszörösen meghaladó részletességgel végzi el a mesterséges intelligencia. Az ilyen típusú kutatások megtöbbszörözik a NAV és más közigazgatási szervezetek elemzési képességeit. Jó példa erre az a lehetőség, ami ugyancsak a számlák elemzése nyomán felismerhetővé teszi a magán- és a közegészségügy összefonódásának devianciáit, és a számlakapcsolatok révén fényt derít a számlatartalom mögötti valódi áru vagy szolgáltatás mibenlétére.

Kutatási eredményeink iránt már nem csak belföldön érdeklődnek. A szövegbányászaton és a legal technology megoldásokon alapuló kutatásunkba – amely az adóperekben született bírósági döntések hivatkozási hálózatát építi fel – újabban például kínai szakemberek kértek betekintést.

Arra számítok, hogy 2026-ban a MIMCS eredményei – az üzemesítési folyamat után – a hatósági munkába beépülve támogatják majd a NAV hatékonyságát.

Új platformok az ÁNYK után

A digitális transzformáció egyik legjelentősebb állomásaként az év végén „nyugdíjba vonul” a 2008 óta létező Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK). Tehát ebben az évben mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy jövőre már csak valós idejű szolgáltatások használatával lehet adatokat küldeni a NAV-nak. Az ÁNYK kiváltására is alkalmas, már működő digitális platformok – ONYA (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás), gépek közötti kommunikáció (NAV M2M), ÜPO (NAV Ügyfélportál), eÁFA, eSZJA – egyre több funkciót kínálnak az egyszerűbb és hibátlan adatszolgáltatásra, és lehetővé teszik azt is, hogy a NAV az adateltérésekről, a hibákról még a benyújtás előtt értesíthesse az adózókat, és megelőzhetők legyenek az utólagos javítások és az ellenőrzések. A DÁP-jogszabályból következően az ÁNYK az év utolsó napján leáll.

Szervezetfejlesztés a fenntartható eredményességért

A digitális transzformáció nemcsak a társadalmi és a gazdasági környezethez való alkalmazkodás külső tényezőire szorítkozhat. A NAV szervezetének működésében is alapvető változásoknak kell bekövetkezniük, hogy az innovatív fejlesztések és a minőségében magasabb szintű képességek fenntartható ökoszisztémát alkossanak. Egy hatékonyabb, átláthatóbb és a jövő kihívásaira gyorsan reagálni képes szervezeti működés megvalósításán dolgozunk. Túl vagyunk a munkafolyamatok átvilágításán, amelynek eredményeiből kiindulva egy komplex folyamatmenedzsment-rendszert kell létrehoznunk. A teljesítményünket minden területen mérhetővé és ezáltal javíthatóvá kell tennünk.

Terveink a NAV eszköztárát erősítik, hogy az ellenőrzési, végrehajtási, vámigazgatási, rendészeti és bűnügyi szakterületek eredményesen együttműködve, célzottan használják a megszerzett képességeket a közteherviselés rendszerének működtetésében és az igazságos verseny feltételeinek biztosításában.

[1] https://nav.gov.hu/vida