🔒Prediktív elemzés a NAV-nál

Az nyer, aki a leggyorsabban alkalmazkodik

Ahogy a magánszektorban a versenyképesség megőrzése céljából elengedhetetlen a piaci változásokra történő gyors és hatékony reagálási képesség, úgy a közigazgatásban is egyre hangsúlyosabb az állampolgári igények, az állampolgári viselkedés változásainak figyelembevétele és az ezekhez történő rugalmas alkalmazkodási képesség kiépítése. Az adó-, illetve vámhivatalok esetében sincs ez másként. Egyrészt a nemzetközi tapasztalatok alapján szinte mindenhol megfigyelhető az adóhivatalok szolgáltatói attitűdjének erősödése, amelynek alapfeltétele, hogy a változó adózói igényekhez folyamatosan igazodó szolgáltatásokat nyújtsanak. Másrészt a hatósági intézkedések tervezésénél is egyre inkább előtérbe kerül az adózók viselkedésének változáselemzése, majd ez alapján az egyes hatósági intézkedések „testreszabása”.

A változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás kulcsa az adatalapú vagy adatközpontú döntéshozatal, amelynek lényege, hogy a legoptimálisabb döntések megalapozásához nagy mennyiségű adatot és információt használnak fel. Ezen információk segítségével többek között múltbeli trendek, jelenségek is azonosíthatók, amelyek alapján aztán különböző előrejelzéseket, úgynevezett predikciókat alkotnak a jövőbeni eseményekre, vagy akár az adózói viselkedésre vonatkozóan. Ezt a döntéstámogatási módszert hívjuk prediktív elemzésnek.

Írásom célja egyrészt az, hogy általános képet rajzoljak a prediktív elemzések alkalmazásáról a piaci, illetve az adóhatósági gyakorlatban, másrészt annak bemutatása, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) mely területeken alkalmazta, illetve alkalmazza jelenleg is sikeresen ezt az eszközt a döntések megalapozásában. Végül egyfajta saját predikciót is felvázolok arról, hogy a NAV-nál mely területeken várható a jövőben a módszer bevezetése vagy szélesebb körű alkalmazása.