Nyári helyszíni ellenőrzések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) egyik kiemelt feladata, hogy a turisztikailag frekventált helyeken célzott és összehangolt ellenőrzéseket végezzen, így biztosítva az önkéntes jogkövetéshez szükséges megelőzést, de emellett azt is, hogy a forgalmasabb nyári időszakban az üdülővárosokban, nyári fesztiválokon tartózkodó hazai és külföldi turistákkal szembeni visszaélések száma csökkenjen.

Az igazgatóságok többsége már a szezon beindulása előtt megjelentette vármegyei adótraffipax-tájékoztatóját a NAV honlapján, melyben közzétették, hogy az adózók fokozott ellenőrzésekre számíthatnak a strandokon, a fürdőkben, a vendéglátóhelyeken, a fagylaltárusoknál, a szezonális zöldség- és gyümölcsárusoknál, továbbá a fesztiválokon és a rendezvényeken. Az adózók előzetes figyelmeztetése azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozások tartsák be a szabályokat, önként javítsák a hibákat, pótolják a hiányosságokat, elkerülve ezzel a hátrányos jogkövetkezményeket.

Az ellenőrzés alá vont adózói kör

Az ellenőrzésre kijelölt adózók kiválasztásának egyik szempontja a korábbi ellenőrzési tapasztalatok felhasználása volt, így azok az adózók, akiknél a korábbi években mulasztást tártak fel, illetve azok, akiket elévülési időn belül nem ellenőriztek, nagy eséllyel számíthattak a revizorokra az idei szezonban is. A korábban szabálytalanságot elkövető adózóknál évek óta nagy hangsúlyt fektet az adóhatóság annak ellenőrzésére, hogy sikerült-e beterelni őket az önkéntes jogkövetők sorába, aminek elsődleges célja azoknak az adózóknak a védelme, akik jogsértés nélkül, a szabályokat betartva kívánnak működni. Nem érdemes tehát egy megállapítással zárult ellenőrzés után az adózónak ott folytatni, ahol abbahagyta, sokkal célravezetőbb megfogadni az adóhatóság iránymutatásait, és mindent megtenni a szabályos működés érdekében. Annál is inkább, mert, ha a NAV újból mulasztást tár fel nála, a mulasztási bírság összege már jóval magasabb lehet a korábbihoz képest.

Egy balatoni településen üzemeltetett zöldség-gyümölcs kereskedésben a revizorok próbavásárlás céljából paprikát és paradicsomot vásároltak, aminek ellenértékéről a kiszolgálást végző egyéni vállalkozó nyugtát nem bocsátott ki. Az adózónál már két korábbi esetben is megállapították a nyugtaadási kötelezettség elmulasztását, aminek következtében az ellenőrzés során 600 000 forint mulasztási bírságot szabtak ki.

A kiszabható bírság ugrásszerű növekedésének ellenére is előfordul, hogy a többszöri mulasztást elkövető adózók inkább mindent megtesznek annak érdekében, hogy kibújjanak a felelősség alól, ahelyett, hogy üzletükben a jogkövető magatartás maradéktalan betartására törekednének.

Egy pékségben a revizorok perecet és üdítőitalt vásároltak, a kiszolgálást az adózó alkalmazottja végezte, aki a próbavásárlásról semmilyen bizonylatot nem állított ki. Az adózó alkalmazottja az ellenőrzést követően a NAV ügyfélszolgálatán beadványt nyújtott be, amelyben kérte az adóhatóságot, hogy őt bírságolják meg, ne a céget. Két nappal később az adózó törvényes képviselője is észrevételt adott be, melyben kérte, hogy fogadják el azt, hogy a mulasztást a dolgozó szeretné orvosolni. A mulasztást az alkalmazott és az adózó is elismerte. Az észrevételekben foglaltakat a határozat meghozatala során az adóhatóság nem vette figyelembe, tekintettel arra, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség objektív jellegű, függetlenül attól, hogy az elmulasztója gondatlanul vagy szándékosan járt el, valamint attól is, hogy az adózónak felróható-e a mulasztás. Továbbá az adóhatóság az adózóval áll jogviszonyban, emiatt az adózó nevében vagy megbízásából eljáró személyek (jelen esetben az alkalmazott) által elkövetett mulasztásért az adózó felel, annak következményeit az adózó viseli. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóság az adózó terhére vette figyelembe, hogy elévülési időn belül, ugyanezen tényállás alapján már két alkalommal volt szankcionálva. Az újbóli jogsértés következtében 1 050 000 forint összegű mulasztási bírságot szabtak ki, mivel az adózó kockázatos minősítésű volt.

Az előbbieken túl a helyszíni benyomás alapján olyanoknál is végeztek ellenőrzést a revizorok, akiknél az ellenőrzés időpontjában azt tapasztalták, hogy nem tanúsítanak jogkövető magatartást. Ennek egyik módja, hogy az ellenőrzésre történő kijelölés előtt a revizorok megfigyelik egy-egy adózónál a bizonylatadási hajlandóságot és a kiszolgálást végzők létszámát. A vizsgálatok során a NAV munkatársai minden alkalommal az eredményes, hatékony és ügyfélcentrikus hatósági fellépést helyezik előtérbe. Ennek lényeges eleme, hogy az ellenőrzéseket szakszerűen és gyorsan folytassák le, valamint az, hogy elkerüljék az adózók gazdasági tevékenységének indokolatlan megzavarását.

Az ellenőrzés tárgya

Az előző évek ellenőrzési tapasztalatai alapján a revizorok főként a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését, az online pénztárgépek megfelelő használatát, a foglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségek szabályszerű teljesítését és az értékesíteni kívánt áruk eredetét vizsgálták.

Az előbbiekben felsoroltakon túl idén kiemelt figyelmet fordítottak a kezelőszemélyzet nélküli automaták és a jövedéki kiskereskedők ellenőrzésére, valamint az ismét kötelezettségként megjelent turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettségének teljesítésére is.

Kiemelt ellenőrzési akciók

Idén nyáron a Balaton és a Velencei-tó környékén, Egerben és vonzáskörzetében, valamint a Tisza-tó területén szerveztek nagyobb volumenű, összehangolt ellenőrzési akciókat a NAV helyszíni ellenőrzési szakterületének munkatársai.

A balatoni akcióra a három szervező vármegye, Somogy, Veszprém és Zala vármegye egy közel másfél hónaposra tervezett ellenőrzési időszakban két kiemelt akcióhetet határozott meg, amikor a szervezők rendelkezésére álló teljes helyszíni adóellenőri állománya részt vett a vizsgálatok lefolytatásában. Az ellenőrzések a kiemelt időszakokon kívül sem álltak le, kisebb létszámmal, de folyamatosan jelen voltak kollégáink a Balaton környékén.

Az előzetesen meghirdetett akcióheteken a hét minden napján, a normál munkaidőn túlnyúlóan folytak a vizsgálatok. Az első kiemelt hét során közel 750, a második héten pedig több mint 550 ellenőrzést folytatott le a szakterület. A kiemelt ellenőrzési hetek során lefolytatott vizsgálatok a 6 hét alatt lefolytatott ellenőrzések közel 60%-át tették ki.

A helyszíni adóellenőrök ún. „eltolt munkaidő-beosztás” alapján végezték a munkájukat, ami nem újkeletű, és nem is kizárólag a kiemelt időszakokban alkalmazzák, hiszen a korábbi évek tapasztalatai alapján jóval magasabb a jogsértő magatartások aránya az esti órákban, illetve hétvégén, ezért a helyszíni ellenőrzési szakterület dolgozóinak munkabeosztása folyamatosan alkalmazkodik az adózók nyitvatartási idejéhez. A szervezők revizorai mellett az ország egész területéről érkeztek „vendég” ellenőrök a kiemelt időszakokban és azokon kívül is. A balatoni akcióban összesen 17 vármegye helyszíni ellenőrei vettek részt. A vizsgálatok fókuszában a turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók, a Balaton-parti és környéki strandokon üzemelő vállalkozások, a rendezvényekre, fesztiválokra, vásárokra kitelepült alkalmi árusok, az ajándék-, szuvenírüzletek és a szezonális szabadidős szolgáltatást nyújtók álltak.

Az ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordítottak a revizorok az olyan, turisztikailag frekventált vendéglátóhelyek, kiskereskedők ellenőrzésére, mint a strandi büfék, a strandcikkárusok, fagylaltárusok, pékségek, szezonális gyümölcsárusok, de igénybe vettek az adóellenőrök különleges szolgáltatásokat is: voltak thai masszázson, tetováltattak, szoláriumoztak, minigolfoztak, részt vettek élményvezetésen, kiállításokon, rendezvényeken sétahajóztak, vitorláztak. A cél a minél szélesebb, illetve a csak nyáron vagy nyáron jobban elérhető adózói kör lefedése volt. Sajnos atrocitásoktól sem volt mentes az idei nyári balatoni akció, egy alkalommal a revizorok üveges borokat vásároltak egy borászatban, ahol az éppen zajló borkostoló közben invitálták be őket, majd az adózó a vásárlás tényét is letagadta, agresszív fellépéssel vádolta a revizorokat, és a helyzet végül odáig fajult, hogy az ellenőröket már részegnek bélyegezte. Az időközben megérkező Bevetési Igazgatósággal egyetértésben az ellenőrök rendőröket hívtak, akik a helyszínen megszondáztatták őket, természetesen mindketten 0,0 értéket fújtak. A megállapítással zárult ellenőrzések esetében már több mint 11 millió forintnyi mulasztási bírság kiszabása meg is történt.

A Velencei-tavi ellenőrzések szervezését és lebonyolítását Fejér vármegye vállalta fel a szomszédos vármegyék közreműködésével. A revizorok vendéglátóhelyek (éttermek, bárok, italboltok), strandokon árusítók (kölcsönzők, fagyiárusok, büfék), fizetős parkolóhelyet üzemeltetők, piacokon árusítók, ajándék-, szuvenírüzletek, szálláshely-szolgáltatók ellenőrzését végezték. A más vármegyéből érkező kollégák bevonása az ellenőrzéssorozatba eredményesnek bizonyult, az ő arcukat ugyanis még nem ismerték az adózók, így azokat is sikerült tetten érniük a revizoroknak, akik kizárólag a NAV munkatársainak megjelenése miatt mutatnak jogkövető magatartást. Az akciósorozatban több mint 300 vizsgálatot folytattak le. A vizsgálatok során csaknem minden 4. ellenőrzés megállapítással zárult.

Az idei szezon kiemelt helyszínei mellett a NAV fővárosi és vármegyei igazgatóságai a saját illetékességi területükön is folyamatosan szerveztek ellenőrzési akciókat.

Fesztiválok, rendezvények, éjszakai vendéglátóhelyek ellenőrzése

Nagy népszerűségnek örvendenek a nyári és a kora őszi hónapokban a különböző fesztiválok, így a NAV munkatársai is évek óta jelen vannak mind a fővárosban, mind a vidéken megrendezésre kerülő fesztiválokon, falunapokon, nagy nyilvánosságú rendezvényeken. A korábbi évek tapasztalatai alapján a nagyobb fesztiválok területén csekély számú jogsértés történik a számla-, illetve nyugtaadás, valamint a foglalkoztatás tárgyában, ami annak köszönhető, hogy az adóhatóság munkatársai több körben is felhívták a rendezők és a résztvevők figyelmét a szabályok betartására. Tovább növeli a jogkövető magatartást az is, hogy a fesztiválok szervezői egyetértenek a NAV folyamatos ellenőrzéseivel, hiszen ez számukra is egy olyat szűrőt jelent, ami a fesztiválozókat és a szabályosan működő vállalkozókat védi. Manapság a rendezvényszervezők nagyon szigorú követelményeket támasztanak a résztvevőkkel szemben, akár a következő fesztiválról is kizárhatják a mulasztást elkövető adózót.

Az előző évek gyakorlatának megfelelően ismét célzott ellenőrzéseket folytatott a NAV a Formula 1 történetében 38. alkalommal megrendezett Magyar Nagydíj ideje alatt a versenypálya körül és a környező Pest vármegyei településeken. Az ellenőrzések elrendelésének elsődleges célja az volt, hogy a rendezvényre látogatók részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások a jogszabályi előírások maximális betartásával járuljanak hozzá a rendezvény sikeres lebonyolításához. A pálya belső részén lefolytatott 48 ellenőrzésből 7 esetben, a pálya külső területein végzett 7 ellenőrzésből 2 esetben került sor mulasztás megállapítására. Az ellenőrök az elmúlt évek tapasztalati alapján fokozottan vizsgálat alá vonták a versenyhétvége miatt a környező települések jogkövetési hajlandóságát, tekintettel arra, hogy a versenyhez közeli területeken is jelentősen nő a fogyasztóvendégek száma. A 29 ellenőrzött vállalkozásból 6 követett el jogsértést. A várható bírságok összege 1 230 000 forint.

A fesztiválok mellett az éjszakai zenés-táncos szórakozóhelyeket, fővárosi bulinegyedeket is felkeresték a NAV munkatársai. A diszkók, szórakozóhelyek ellenőrzése jellemzően több szakterület, valamint a rendőrség hatékony együttműködésével zajlik. A bevetési szakterület és a Szakértői Intézet mobil laboratóriuma munkatársainak bevonásával kiemelten vizsgálták az ellenőrök a jövedéki szabályok betartását, általános tapasztalat ugyanis az éjszakai vendéglátóhelyeken a zárjegy nélküli alkoholtermékek forgalmazása, valamint a gyengébb minőségű italok prémium kategóriás üvegbe való áttöltése. Az ellenőrzések során vizsgálták a jövedéki termékek származását, a bontott termékek tárolását, valamint a sérült és termékről levált zárjegyekkel kapcsolatos szabályok betartását is. Azokat a jövedéki termékeket, amelyek eredetét és a birtoklás jogszerűségét az adózó nem tudta hitelt érdemlően igazolni, a NAV lefoglalta.

Fokozottan ellenőrizte a NAV az idei szezonban a jövedéki kiskereskedőket is. A hatékonyság növelése érdekében a kockázatkezelési szakterület szűrései alapján akciószerű ellenőrzésekre is sor került az érintett adóalanyoknál. Az ellenőrzések nemcsak a jövedéki termékek vizsgálatára, hanem a nyugtaadás és a foglakoztatás jogszerűségére is kiterjedtek. Egy ilyen, akciószerű ellenőrzés során tapasztaltak olyat is a revizorok, hogy egy éjszakai szórakozóhelyen még a pénztárgépet sem kapcsolták be. A nyáron 2473 jövedéki ellenőrzést végeztek az adóellenőrök. Az eddig kiszabott mulasztási bírságok összege meghaladja a 4,5 millió forintot.

Strandokon végzett ellenőrzések

Természetesen nem maradhattak ki a nyári időszak ellenőrzései közül a strandokon árusítók (palacsintázók, fagylaltozók, büfék stb.), valamint a strandokon szolgáltatást nyújtók (kerékpár-, vízibicikli-, vitorlás-, napágybérlés stb.) sem. Nem riadtak vissza a revizorok a különlegesebb és magasabb árkategóriába tartozó szolgáltatást nyújtók ellenőrzésétől sem, egy alkalommal például jachtot béreltek két fő részére élményhajózás céljából. A kikötő előtt található értekesítőpultnál a szolgáltatást végző társaság alkalmazottja semmilyen bizonylatot nem állított ki, még belépőt sem adott, mindössze egy füzetbe írta be a szolgáltatás díját, csakúgy, mint az ellenőrök után következő ügyfelek esetében. Az alkalmazott a pénztárgépet csak a revizorok bemutatkozását követően vette elő az értékesítőpult fiókjából.

Zöldség- és gyümölcsárusok ellenőrzése

A nyár és a jó idő beköszöntével egyre több helyen lehetett találkozni az utak mentén zöldség- és gyümölcsárusokkal, és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a piacokon, közterületeken és a közutak mellett működő szezonális gyümölcsárusítók körében jóval nagyobb arányban fordul elő szabálytalanság. A revizorok számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítése, az online pénztárgépek megfelelő használata és az alkalmazottak bejelentése mellett rendszerint vizsgálat alá vonták az áru eredetét is, a korábbi tapasztalatok alapján ugyanis az utcai árusok jelentős része őstermelői tevékenységet színlelve, silány minőségű, továbbértékesítési céllal vásárolt árut kínál eladásra. Ilyen esetben az árusok a jóhiszemű vásárlók megtévesztésén túl az őstermelőkre vonatkozó kedvezményes adózási móddal is visszaélnek. Az ellenőrzés helyszínén jelen lévő személyek azonban nem mindig látják be, hogy a revizorok elsődleges célja a jogszabályokat kijátszó, be nem tartó kereskedők, szolgáltatásnyújtók kiszűrése, amivel a jogkövetően eljáró adózók mellett a fogyasztókat is védik.

Így volt ez Baranya vármegyében is, ahol az adóellenőrök egy eperkereskedő vidéki, közterületen létesített árusítóhelyén jelentek meg. Az ellenőrök a próbavásárlás során nem kaptak nyugtát, sőt azt is bizonyítani tudták, hogy a próbavásárlás előtt vásárló vevők sem kaptak semmilyen bizonylatot. Az árusítóhelyen tolongó emberek a (román eredetű) eper árusítását lassító ellenőrzést sérelmezve folyamatosan szidalmazták a kormányt és az adóellenőröket.

Ismerős ez az attitűd a Pest vármegyei helyszíni ellenőrök számára is. Az igazgatóság illetékességi területén ugyanis számos piac található, van közöttük nagy forgalmat bonyolító, épített piac, és kisebb, termelői piac is, de a közös bennük az, hogy az adóalanyok esetében a jogkövetési hajlandóság kifejezetten alacsony. Mindezeken túl az ellenőrök tevékenységét negatív megjegyzések, sértő megnyilvánulások kísérik munkájuk végzése során. A szakterület tapasztalatai azt mutatják, hogy önmagában a fokozott ellenőrzés fenntartása nem ösztönzi a piaci árusokat jogkövetésre, így szükségesnek tartották egyéb módszerek alkalmazását is. A NAV Központi Irányítása Kommunikációs Főosztályával együttműködve tájékoztató levelet készítettek a piaci árusok részére, amely felhívja a figyelmüket a főbb kötelezettségeikre, és az azok elmulasztását kísérő jogkövetkezményekre. A nyári időszakban több mint 1000 helyszíni ellenőrzést folytatott le a szakterület, amelyek során közel 48 millió forint mulasztási bírság kiszabására került sor.

Szálláshely-szolgáltatók ellenőrzése

Nem feledkeztek meg a helyszíni ellenőrzési szakterület revizorai a szálláshely-szolgáltatást nyújtó adózókról sem, több közkedvelt település nyaralóövezeteiben található szállásokon foglaltak szobát idén is az adóellenőrök, hiszen az e tevékenységet folytató vállalkozások is költségvetési kockázatot hordoznak. Az adózók kiválasztásában jellemzően aktívan közreműködik a kockázatkezelési szakterület is.

Egy balatoni településen üzemeltetett több apartman tekintetében például az előzetes kockázatelemzés révén felmerült a gyanú, hogy a szálláshelyek üzemeltetője valójában egy adózó, a többi vállalkozó csak a nevét adta hozzá, annak érdekében, hogy az adókötelezettséget csökkentsék. Az adózók egymás mellett, különböző épületekben, de közös udvarral és parkolóval üzemeltettek szálláshelyeket, és egymással rokoni kapcsolatban álltak. Hat revizor két szálláshelyet foglalt le előre, és mindkét apartman átvételére egy, a szállásoktól eltérő helyen található recepción került sor, itt történt a szállásdíj kifizetése is. A recepciót egy harmadik családtag üzemeltette, ahol ráadásul a be nem jelentett alkalmazottja működött közre. Az apartmanok az egyik családtag tulajdonában állnak, de minden családtag rendelkezik csekély tulajdonrésszel. A helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján a kockázatkezelési szakterület gyanúja beigazolódni látszott, ezért a tényállás tisztázása érdekében valamennyi érintett adózónál utólagos ellenőrzést rendeltek el.

A szálláshely-szolgáltató tevékenységet folytató adózóknál vizsgálták az ellenőrök a turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettség teljesítését is, amelyet az ellenérték fejében és nem közvetített szolgáltatásként nyújtott kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás mellett az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő veszélyhelyzeti moratórium lejáratát követően, 2023. április 1-jétől. A turizmusfejlesztési hozzájárulás szigorúbb ellenőrzését – amellett, hogy egy régebbi kötelezettség újbóli bevezetéséről van szó –, az is indokolta, hogy a korábbi tapasztalatok alapján egyes adózók a 27 százalékos magasabb adókulcs alá tartozó termékek értékesítésekor is az 5 százalékos kedvezőbb adókulcsot használták. Ezáltal keletkezett ugyan turizmusfejlesztési hozzájárulás-fizetési kötelezettségük, azonban az adókötelezettségük jelentősen kisebb mértékű maradt.

Automaták ellenőrzése

Nagy hangsúlyt fektettek a revizorok a kezelőszemélyzet nélküli automaták ellenőrzésére is. Főként azokat vizsgálták, amelyek megszüntetését vagy szüneteltetését bejelentette az üzemeltető. Kiemelten ellenőrizték továbbá azokat is, akik nem tettek eleget az üzembe helyezéssel kapcsolatos kötelezettségeiknek, tehát nem jelentették be az automatájukat, nem kértek hozzá regisztrációs számot, vagy azt nem helyezték ki. A korábbi helyszíni ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az automaták annak ellenére végeztek értékesítési tevékenységet, hogy az üzemeltetők bejelentették az automaták szüneteltetését, illetve az automata felügyeleti egységének (a továbbiakban: AFE) használatból történő kivonását, oly módon, hogy az AFE-t szabálytalanul kiszerelték, vagy leválasztották az automatáról, és így az értékesítési adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás nem jutott el a NAV-hoz. A nyári szezonban 575 automatát ellenőriztek a revizorok, 12 százalékuknál tártak fel valamilyen hiányosságot, a kiszabott mulasztási bírságok összege közel 1 500 000 forint volt.

Összegzés

E cikkben az adóhatóság helyszíni ellenőrzési szakterülete által 2023 nyarán lefolytatott ellenőrzéseket mutattam be. Az olvasó betekintést nyerhetett a szakterület változatos munkájába, az adózók ellenőrzésre való kiválasztásának módszereibe, valamint az idei nyári szezon ellenőrzési irányaiba. A revizorok próbálták az életszerűség fenntartásával lefolytatni az ellenőrzéseket, ezért is került sor több „cserevármegyés akcióra”, annak elkerülése érdekében, hogy az adózók az „ismerős arcok” miatt, kizárólag az ellenőrzés ideje alatt tartsák be a rájuk vonatkozó szabályokat. A revizorok minden esetben preventív jelleggel léptek fel a nyári akciók során, és ügyeltek arra is, hogy ellenőrzéseik a lehető legkisebb mértékben zavarják a vállalkozások gazdasági tevékenységét, ugyanakkor feladatuk volt a mulasztást elkövető adózók megfelelő mértékű szankcionálása. A jogkövető adózók piaci védelme mint elsődleges cél abban is megmutatkozik, hogy az adóhatóság minden lehetséges módon igyekezett felhívni az adózók figyelmét arra, hogy mikor, hol és kik számíthatnak ellenőrzésekre. Fontos szempont volt, hogy a revizorok az adózók jogkövető magatartásával arányosan járjanak el, és ez az elv a szankciók kiszabásakor is érvényesült, nem törekedtek a minél magasabb bírságok kiszabására, de a többszöri mulasztók esetében, a jogkövetésre sarkallás érdekében szigorúbb szankciókat alkalmaztak.