A családi kedvezmény ellenőrzési tapasztalatai

A magánszemélyek, egyéni vállalkozók és őstermelők által benyújtandó személyijövedelemadó-bevallás (23SZJA) bevallási és befizetési határidejéhez közeledve (2024. május 21.) sokaknak szolgálhat segítségül a magánszemélyek körében leginkább érvényesített családi kedvezmény témakörében végzett ellenőrzések folyamatának és tapasztalatainak áttekintése.

A 2022. adóévre vonatkozóan benyújtott és feldolgozott, összesen 5117,5 ezer magánszeméllyel kapcsolatos személyijövedelemadó-bevallásból a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét 64,4 ezer fő, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét 563,7 ezer fő, a személyi kedvezményt 316,2 ezer fő, az első házasok kedvezményét 106,2 ezer fő vette igénybe, a családi kedvezményt pedig összesen 993 ezer fő érvényesítette bevallásában.

A cikkben a kedvezmény ellenőrzési folyamatának rövid összefoglalása mellett az általános adózói tévedések, rossz gyakorlatok bemutatására is törekszem annak reményében, hogy ezek a hibák a 2023. évről szóló adóbevallás elkészítésekor már kiküszöbölhetők lesznek és feleslegessé válik a benyújtott bevallás „azonnali jellegű”, kiutalás előtti vagy azt követő ellenőrzése. Mindkét ellenőrzés célja és feladata annak megállapítása, hogy a bevallásban (vagy az önellenőrzéssel helyesbített bevallásban) közölt adó helyes-e, vagy pedig a közölt és a valóságos kötelezettség között különbözet mutatkozik, azonban a kiutalás előtti ellenőrzés értelemszerűen még a kiutalás előtt végzi el a bevallásban visszaigényelt (visszatéríteni kért) adó adóhatósági minősítését, megakadályozva ezzel a jogosulatlanul kért összegek költségvetésből való kikerülését.

A személyijövedelemadó-kötelezettségek vizsgálata keretében 2023-ban összesen 13 585 jogkövetési vizsgálatot és 1298 adóellenőrzést folytattak le az igazgatóságok. Az adóellenőrzések közül 1212 megállapítással zárult, a feltárt nettó adókülönbözet 2 793 785 ezer forint volt.

A fenti, összesített adatokból a személyi jövedelemadót érintő, visszaigénylést tartalmazó bevallások kiutalás előtti ellenőrzése keretében 4164 jogkövetési és 796 adóellenőrzés történt. Az adóellenőrzések közül 735 vizsgálat megállapítással zárult, összesen 392 815 ezer forint nettó adókülönbözet megállapításával.

A gyermekes családok jövedelmi esélyegyenlőségének javítása céljából bevezetett kedvezménnyel az arra jogosultak éves személyijövedelemadó-kötelezettségük terhére 1999. január 1-je óta élhetnek.

A kedvezmény szabályrendszere számos alkalommal módosult, azonban érvényesítésének feltétele főszabály szerint mindvégig a családi pótlékra való jogosultság volt. A családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény tartalmazza.

1. Az adóhatósági kontroll folyamata

A családi kedvezmény adóhatósági kontrollja az általános ellenőrzési szabályok szerint történik. Ennek keretét az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, illetve az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) kormányrendelet adja.

A hivatalhoz beérkező és feldolgozásra alkalmas bevallások ellenőrzésre történő kiválasztását kockázatelemzési eljárás előzi meg. Ezen automatizált folyamat során a bevallásban közölt valamennyi adatot összevetik a hivatal rendelkezésére álló kapcsolódó információkkal, majd a kapott eredmények kiértékelését követően a kockázatot mutató bevallások tekintetében ellenőrzési javaslat fogalmazódik meg. Attól függően, hogy a kockázatelemzés milyen jellegű hibára mutat rá, a hivatal ellenőrzéssel lezárt időszakot teremtő adóellenőrzést vagy az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálatot végez az előzetesen összeállított vizsgálati program és a kiállított megbízólevél alapján.

Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával kezdődik. Annak érdekében, hogy az ellenőrzés elrendelését indokolttá tevő eltérés tisztázható legyen, a vizsgálat során valamennyi, a kedvezmény érvényesítésének jogosságát alátámasztó adózói dokumentumot át kell tekinteni, minősíteni kell, továbbá összevetni a rendelkezésre álló kontrolladatokkal.

Az összevont adóalap terhére érvényesített kedvezmények esetében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy

• a magánszemély jogosult volt-e a kedvezmény érvényesítésére,
• rendelkezik-e az érvényesítés feltételeként előírt dokumentumokkal,
• a kedvezményként érvényesített összeg nem lépi-e át a jogszabályban meghatározott keret összegét,
• az érvényesítés a jogszabály rendelkezése szerint kedvezményalapot képező jövedelem terhére történt-e,
• több kedvezmény érvényesítése esetén az érvényesítés jogszabályban előírt sorrendisége megfelelő-e,
• az érvényesítéssel összefüggésben előírt nyilatkozattételi kötelezettséget a magánszemély teljesítette-e,
• az egyes kedvezmények tekintetében biztosított megosztás, közös érvényesítés szabályosan történt-e.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a már említett eljárási szabályok alapján egy ellenőrzés alkalmával főszabályként a tényállást elsősorban az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, azonban néhány esetben a jogalkotó a bizonyítási terhet megfordította. Ez a szabály kiemelt jelentőséggel bír a családi kedvezmény ellenőrzése során, hiszen például, ha az adózót adókedvezmény illeti meg, akkor a fenti szabály értelmében az érvényesítés jogszerűségét már nem az adóhatóság, hanem az adózó köteles okirattal vagy más megfelelő módon bizonyítani. 

A revízió a megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásának vagy postára adásának napjával zárul. A jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül, adóellenőrzés esetén pedig 30 napon belül az adózónak joga van észrevételt tenni a vizsgálat megállapításait illetően, mely alapján indokolt esetben adóellenőrzés esetén az észrevételtől számított 30, jogkövetési vizsgálat esetén 15 napig lehetőség van kiegészítő ellenőrzés lefolytatására. A kiegészítő ellenőrzés szintén jegyzőkönyvvel zárul. Az adóhatóság az adóellenőrzés eredményére tekintet nélkül köteles a megállapításokról határozatot hozni.

2. Adatszolgáltatás családi pótlékról, házasságról, élettársi kapcsolatról, várandósságról

A családi kedvezmény adóhatósági ellenőrzésében jelentős változást hozott a gyermeket nevelő családok számára 2022-ben járó adó-visszatérítés végrehajtása érdekében előírt új, többféle adatszolgáltatási kötelezettség. A családi pótlék folyósításáról az azt folyósító Magyar Államkincstár, illetve a családtámogatási kifizetőhelyként működő, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium folyamatosan, havi rendszerességgel köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság részére. Megkeresés alapján kérhető információ továbbá a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától az élettársként bejegyzett magánszemélyek természetes személyazonosító adatairól, az élettársi kapcsolat fennállásáról, annak kezdő időpontjáról, illetve megszűnése időpontjáról, az Országos Kórházi Főigazgatóságtól a várandósság tényéről, valamint, ha rendelkezésre áll, a várandósság 91. napjának betöltéséről, továbbá az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szervtől a házastársak, bejegyzett élettársak természetes személyazonosító adatairól, a házasságkötés, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének időpontjáról, a házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényéről, időpontjáról.

Az adatszolgáltatási kötelezettség előírását a veszélyhelyzetre tekintettel, a nemzetgazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a személyijövedelemadó-bevallási tervezet összeállításához és a hatékony ellenőrzéshez szükséges adatokról szóló 470/2021. (VIII. 6.) kormányrendelet tartalmazta, majd törvényi szintre az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 112/A. §-a által emelkedett. Az első adatszolgáltatás 2021. november 5-ével teljesült, azonban az adatszolgáltatások útján érkező adatok ezt követően is hatékonyan szolgálják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladatellátását, megfelelő kontrollként szolgálnak a személyijövedelemadó-kedvezmény (családi kedvezmény) érvényesítésének és az arra vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzéséhez, így hathatós segítséget nyújtanak a jogosulatlan igénybevétel visszaszorításában.

Az adatbázisból többek között kiszűrhető, hogy mely magánszemélynek folyósítják az egyedülálló szülők családi pótlékát. Támpontot ad a kedvezmény jogszerű érvényesítésének elbírálásakor arra az esetre is, amikor egy már 18 életévét betöltött gyermekre tekintettel kíván a szülő családi kedvezményt érvényesíteni, hiszen ma már sok gyermek nem 18, hanem inkább 19-20 éves korában tesz érettségi vizsgát, és utána a szülőnek még folyósítják a családi pótlékot, így kedvezményre jogosultnak számít.

Az adatszolgáltatás abban a mindennapinak semmiképp nem nevezhető esetben is segítette az adóhatósági kontrollt, amikor az egyik adózó három gyermekre tekintettel családi kedvezményt kívánt érvényesíteni, azonban a családi pótlék ellátásban a gyermekek után kizárólag azok édesanyjai részesültek, ő maga pedig két gyermeknek a nagyapja, egy gyermeknek a dédnagyapja volt. Mindezen túl egy gyermek tekintetében a kedvezményt olyan időszakra is érvényesíteni kívánta, amikor a gyermek még meg sem született. Extrém példaként említhető az a vizsgálat is, amely során az adózó a kedvezményt olyan gyermekek után próbálta meg érvényesíteni, akiknek a tartózkodási helye gyermekotthonok címével egyezett meg. (Ebben az ügyben az illetékes Kormányhivatal külön megkeresése is indokolt volt.)

3. Vizsgálati tapasztalatok

Az ellenőrzések tapasztalatai azt tükrözik, hogy a revízió által feltárt hibák, hiányosságok, tévedések viszonylag kis számban egyediek, nagyrészt viszont kategorizálhatók és általánosnak nevezhetők, függetlenül attól, hogy számszaki vagy értelmezési anomáliáról van szó, bár több esetben az előforduló adózói tévedés mindkét kategóriát érinti.

A revízió nagyon sok esetben találkozik azzal, hogy a vizsgálattal érintett adózó az eltartottak után járó családi kedvezmény törvény szerinti összegét – a keretösszeget – helytelenül állapítja meg. Ennek oka lehet például a családban élő egyetemista gyermek státuszának hibás megítélése. Ez a gyermek nem a kedvezményre jogosító gyermekek (kedvezményezett eltartottak) létszámának megállapítása során, hanem az érvényesíthető kedvezmény eltartotti létszámtól függő összegének meghatározásakor vehető figyelembe, azaz a családi kedvezmény rá vonatkozóan nem érvényesíthető, de például, ha a családban rajta kívül van még egy kisebb testvér, akkor a kisebb testvérre a kettő eltartott tekintetében megállapított kedvezmény vehető igénybe.

Szintén a keretösszeg hibás meghatározásához vezet, ha az adózó a rá vonatkozó családi kedvezmény levezetésekor figyelmen kívül hagyja az általa, illetve más jogosult személyek által az adóelőleg megállapításánál jogszerűen érvényesített családi adó- és járulékkedvezmény együttes összegét.

A közös érvényesítés és megosztás nem szabályszerű alkalmazása is sok vizsgálat során eredményez adóhatósági megállapítást. Már-már klasszikus hibaként említhető az az eset, amikor az egyik szülő részére egyedülálló minőségre tekintettel történik a családi pótlék folyósítása, azonban ennek ellenére a másik szülő vagy élettárs a bevallásban családi kedvezményt kíván érvényesíteni, pedig ilyen esetben a családi kedvezmény összege nem érvényesíthető közösen, illetve nem osztható meg.

Nehezen fogadják el az adózók azt a helyzetet, amikor a válás során a bírósági ítéletben foglaltak alapján a felek a gyermekeiket felváltva gondozzák – akár úgy, hogy a gyermekek közel azonos időt töltenek a szülőknél és ők a költségeket is egyenlően viselik –, de nem kérelmezik a családi pótlék 50-50%-os arányban történő folyósítását. Akkor ugyanis nem jogosult mindkét szülő a családi kedvezményre. Ez alól kivétel, ha a kormányhivatalnál 50-50%-ban igényelték a családi pótlékot.

Ezekben az ügyekben az adózók, felismerve azt, hogy az adóalap-kedvezmény összegének elosztásával elérhető anyagi előny lényegesen magasabb összegű, a fővárosi (megyei) kormányhivatal illetékes szervénél – visszafizetési kötelezettség vállalása mellett – kérelmezik az egyedülállói minőség alapján megállapított családi pótlék folyósításának megszüntetését, megteremtve ezzel a családi kedvezmény jogszerű igénybevételének lehetőségét.

A családi kedvezmény témakörében végzett revíziók eredményeit összegezve elmondható az is, hogy az érintettek sok esetben tévesen értelmezik az egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő nagykorú hozzátartozójuk után igénybe vehető családi kedvezményre vonatkozó szabályokat, feltételeket. A rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás között az adózók nem mindig tudnak különbséget tenni, és a rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély után is érvényesíteni kívánnak – jogosulatlanul – családi kedvezményt. Többször előfordult olyan eset, amikor a családi kedvezményt egy jogosult után több hozzátartozó is igénybe kívánta venni, illetve akadt példa arra is, hogy az adózó és a kedvezményezett eltartottnak minősülő személy nem is éltek közös háztartásban, így nem is feleltek meg a jogszabály által előírt feltételnek.

Az adózók számára gyakran nehézséget okoz az élettársakra vonatkozó szabályok alkalmazása (az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való szereplés, illetve az élettársi együttélést igazoló közokirat hiánya). Az élettárs csak akkor jogosult családi kedvezményre az élettársa vele egy háztartásban élő gyermekére tekintettel, ha megfelel a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek, azaz, ha a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Az élettárs, aki ezen feltételeknek megfelel, jogosult lesz élettársa gyermeke után a családi kedvezmény érvényesítésére, azonban az élettárs várandósságára tekintettel a családi kedvezményt nem érvényesítheti.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján az is elmondható, hogy az ellenőrzések lebonyolítását a családi kapcsolatok szerteágazósága, bonyolult volta számos alkalommal megnehezítette. Volt olyan adózó, aki a feltett revizori kérdéseket nehezményezte, pedig mindenképp indokolt a revizori tájékozódás például olyan esetben, ha a közös háztartás ténye további vizsgálatot igényel, mert a családi kedvezményt érvényesítő adózók a lakcímnyilvántartás adatai szerint a gyermekektől eltérő címre vannak bejelentve.

A külföldi magánszemélyek által érvényesíteni kívánt kedvezmény esetében a vizsgálatok során a revízió leginkább azzal a problémával szembesül, hogy számos külföldi államban nincs a magyar szabályozásnak megfelelő családtámogatási ellátás, ezért a kedvezményt figyelembe venni kívánó adózónak a kedvezmény jogszerű érvényesítéséhez előírt dokumentumok megszerzése nehézségekbe ütközik. Született azonban adóhatósági megállapítás arra tekintettel is, amikor a magyarországi tartózkodás, illetve a megfelelő arányban keletkezett, Magyarországon adóztatható összevont adóalapba tartozó jövedelem (pl. bérjövedelem) feltételének teljesítése hiányzott a jogszerű érvényesítéshez.

A családi kedvezmény érvényesítése kapcsán előfordult olyan eset is, amikor a megengedettnél alacsonyabb összegben érvényesítették a kedvezményt. Ennek oka abban keresendő, hogy az adózók módosítás nélküli bevallási tervezete vált végleges bevallássá, azaz adózói oldalról a szükséges kiegészítés nem történt meg, és így a kifizetői adatszolgáltatások alapján bizonyos hónapok (jellemzően a január és a december) nem kerültek jogosultsági hónapként figyelembevételre, miközben a jogosultság fennállt. Ez például akkor fordulhat elő, ha a magánszemély csak februárban adja le a családi kedvezmény érvényesítésére szolgáló adóelőleg-nyilatkozatát a munkáltatójának.

A családi adókedvezményt érintő vizsgálatok által feltártakat összesítve, az a tapasztalat, hogy az adózói oldalon leginkább az összetett jogszabályi környezet kapcsán a téves jogszabályi értelmezésből eredő hibák előfordulása figyelhető meg, az éves adókötelezettség megállapítása, a bevallás kitöltésekor ejtett hibák, tévedések a kapcsolódó törvényekben való jártasság hiányára és nem a szándékosságra vezethetők vissza. Meg kell említeni azonban azokat az eseteket is, amikor a revízió arra az eredményre jutott, hogy a kedvezmény érvényesíthetősége érdekében megkérdőjelezhető valóságtartalmú jövedelemigazolásokat nyújtottak be az adózók. Az ilyen esetek kiszűrése és a jogtalan érvényesítés megakadályozása érdekében az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a magánszemélyek foglalkoztatása, illetve a kedvezményalapot képező jövedelmek kifizetése ténylegesen megtörtént-e, és a vonatkozó jogszabályokban előírtakat betartották-e.

4. Mire érdemes figyelmet fordítani a kedvezmény érvényesítésekor?

Az éves adókötelezettség hibátlan teljesítése érdekében az első lépés már az adóév elején, az adóelőleg-nyilatkozatok megtételekor megtehető, hiszen maga a kedvezmény – hasonlóan szinte valamennyi összevont adóalap terhére érvényesíthető kedvezményhez – már az adóelőleg megállapításakor is érvényesíthető. Érdemes azonban kellő körültekintéssel eljárni, mivel, ha az adóelőleg levonásához adott nyilatkozatban a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény (és ezáltal a családi járulékkedvezmény) érvényesítését jogalap nélkül kéri valaki, vagy az időközben bekövetkezett változások alapján a leadott nyilatkozatát nem módosítja, nem vonja vissza, és ennek következtében az adóév végén 10 000 forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, akkor a különbözet 12%-át büntetésként a bevallásban be kell vallania és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig be is kell fizetnie.

Annak érdekében, hogy az éves adókötelezettség megállapításakor, bevallásakor az adózó ne ejtsen hibát, ajánlott az adóévhez tartozó valamennyi dokumentum [Összesítő igazolás (M30), kilépő adatlap, nyilatkozatok stb.] beszerzése, tüzetes áttekintése és az egyes bevételek, jövedelmek minősítése is, mivel a kedvezmény kizárólag az összevont adóalapba tartozó jövedelmek terhére érvényesíthető. A bevallás kitöltésekor tekintettel kell lenni akár az adózó, akár más jogosult személy által év közben már érvényesített/figyelembe vett családi kedvezmény összegére is. Különösen fontos ez akkor, ha az adózó több foglalkoztatóval/kifizetővel állt kapcsolatban, illetve, ha a családi kapcsolatok összetettsége megkívánja.

Ez a módszer az éves adóbevallási kötelezettséget a bevallási tervezet felhasználásával teljesítő adózók számára is hasznos lehet. Általános szabály esetükben, hogy a tervezetben közölt adatokat, információkat minden esetben célszerű összevetni a munkáltatóktól/kifizetőktől kapott dokumentumokkal, áttekintés nélkül sem elfogadni, sem véglegesíteni nem érdemes a bevallási tervezetet. Az szja-bevallási tervezet ugyanis egy olyan, NAV által készített kimutatás, amelyet a NAV a beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján a nyilvántartásaiban szereplő adatokból állít össze a személyi jövedelemadó éves kötelezettségének bevallása és megállapítása érdekében. Léteznek azonban olyan jövedelmek, amelyekről nem érkezik adatszolgáltatás útján adat a NAV-hoz, ezért a bevallástervezetben sem szerepelnek, ám ezek a jövedelmek is befolyásolhatják az érvényesíthető kedvezmény összegét. 

A családi kedvezmény kapcsán fontos tudnivaló, hogy a családi pótlékra való jogosultság megítélése, illetve a megállapított ellátás folyósítása nem a NAV hatáskörébe tartozik, ezért az ezzel kapcsolatos tisztázandó kérdések miatt a családi pótlékot folyósító Magyar Államkincstárt, illetve a családtámogatási kifizetőhelyként működő szervet kell megkeresni.

Sok más adózási kérdéshez hasonlóan a családi kedvezmény témájában is számos jól hasznosítható információ érhető el a NAV honlapján. Akár év közben, akár az éves adóbevallási kötelezettség teljesítésekor célszerű tájékozódni, utánanézni a még el nem döntött, vitatott kérdéseknek. Információs füzet, családikedvezmény-kalkulátor, adóelőleg-nyilatkozatokról készített tájékoztatók, de természetesen maga az adóbevallás kitöltését segítő útmutató is segíti az eligazodást.