Személygépkocsik elektromos töltésének elszámolása
Az elektromobilitás elterjedése következtében Magyarországon is egyre több tisztán elektromos meghajtású, illetve tölthető hibrid személygépkocsit használnak a magánszemélyek és a vállalkozások, így gyakran merül fel az új típusú járművek üzemanyag-elszámolásának kérdése az adózók részéről.
Mivel ezeknek a járműveknek az üzemanyag-ellátása eltér a hagyományos járművekétől, a gépjárművek költségelszámolására vonatkozó szabályozást ki kellett egészíteni az új típusú közlekedési eszközökre tekintettel, amelyre 2022. október 1-jétől került sor.
Írásunkban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) vonatkozó szabályait tekintjük át.
Első lépésként kicsit ismerkedjünk meg az elektromos árammal üzemelő autók típusaival:
- Öntöltő hibrid autók (mild vagy lágy hibrid): ezek az autók benzinnel vagy gázolajjal működő robbanómotorral vannak ellátva. A járműbe szerelt villanymotor kiegészítő funkciót lát el. Az autó fékezéskor egy generátor a forgó kerekek mozgási energiájából elektromos áramot termel, ami egy kis méretű akkumulátorban tárolódik. Ez az áram segíti a motor teljesítményét induláskor, gyorsuláskor, ezzel is csökkentve a jármű fogyasztását. Külső áramforrásból nem lehet tölteni.
- Tölthető hibrid autók (plug-in hibrid): ezek az autók árammal (városi közlekedés) és robbanómotorral (országúti közlekedés) is működnek. Benzinnel vagy gázolajjal, valamint árammal is tölthetők. Az elektromos motor a jármű meghajtására is képes. A tölthető hibrid járművek egy másik típusában az elektromos motor hajtja meg az autót. Ha az elektromos áram elfogy, akkor a benzinmotor fejleszt áramot a további működéshez. Ezeknek a járműveknek a közös tulajdonsága, hogy elektromos árammal, illetve hagyományos üzemanyaggal is tölthetők.
- Tisztán elektromos autók: ezekben az autókban csak villanymotor van, így tölteni is csak elektromos árammal lehet.
A gépjárművek elektromos töltése annyiban tér el a hagyományos járművek üzemanyaggal való ellátásától, hogy arra nem csak a kijelölt töltőállomásokon kerülhet sor, hanem parkolókban, a munkahelyen, vagy akár a magánszemély lakóhelyén is.
Az üzemanyag igazolás nélkül történő elszámolásának egyik fontos feltétele, hogy az adott üzemanyagnak legyen az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagára (a továbbiakban: NAV-ár). Tekintettel azonban arra, hogy az elektromos áramnak mint üzemanyagnak a költsége eltérően alakul attól függően, hogy töltőállomáson, parkolóban, otthon, vagy máshol tölti fel a járművet a magánszemély, ezért az elektromos áram NAV-árának meghatározása nem megoldható.
További problémát jelent, hogy a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) a tisztán elektromos és az elektromos-hibrid járművek esetében nem határoz meg alapnorma-átalányt.
Ezek a körülmények nagymértékben megnehezítették az elektromos töltés költségének igazolás nélkül történő elszámolását, ezért volt szükség az Szja tv. szabályainak kiegészítésére.
A következőkben a munkáltató, kifizető által a saját jármű hivatali célú használatára adott költségtérítésének a szabályait tekintjük át, különös tekintettel az üzemanyag-elszámolásra. Minden esetben vizsgáljuk az igazolás nélkül elszámolható költségtérítés menetét, valamint a tételes költségelszámolásra vonatkozó szabályokat.
1. Hagyományos gépjárművek üzemanyagköltségének elszámolása
A kiküldetési rendelvény alapján, igazolás nélkül elszámolható a kifizető által a magánszemély részére a saját személygépkocsi használatára tekintettel fizetett költségtérítés összegéből
- a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság,
- az üzemanyag-fogyasztási norma és
- a NAV-ár
alapján meghatározott üzemanyagár, valamint a 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg [Szja tv. 1. számú melléklet II. fejezet 6./a) pontja].
Saját személygépkocsinak minősül az Szja tv. alapján:
- a magánszemély tulajdonában lévő vagy általa zárt végű lízingbe vett jármű, illetve
- a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett jármű.
Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. fejezete tartalmazza a járművek költségelszámolására vonatkozó szabályokat. A hagyományos üzemanyaggal működő járművek esetén legfeljebb az hivatali üzleti út kilométer-távolsága, a jármű fogyasztási normája és az üzemanyagár szorzataként meghatározott összeg számolható el üzemanyagköltségként.
Az alkalmazandó üzemanyagár a magánszemély választása szerint lehet a számla szerinti egységár vagy a NAV-ár. A választott módszert minden üzemanyag-elszámolásnál alkalmazni kell, új elszámolási módszer választására negyedévente van lehetőség.
2. Tisztán elektromos meghajtású és tölthető hibrid gépjárművek üzemanyagköltségének elszámolása
A tölthető hibrid és a tisztán elektromos személygépkocsik üzemanyag-elszámolásának sajátos szabályai a következők.
a) Tölthető hibrid személygépkocsi
A tölthető hibrid járműveket az különbözteti meg a kizárólag elektromos meghajtású, illetve az öntöltő hibrid járművektől, hogy kétfajta üzemanyaggal – elektromos árammal, valamint benzinnel vagy gázolajjal – tölthetők fel.
A tölthető hibrid járművek esetén a fogyasztási norma meghatározásához szükséges a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalmának ismerete. A fogyasztási norma a Rendelet szerinti fogyasztási norma 70 százaléka [Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 4./b) pontja].
Ha például a hibrid jármű benzinmotorja 1200 cm3-es, akkor a Rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján 8,6 liter/100 km fogyasztást kell figyelembe venni, azaz a jármű alapnorma-átalányának mértéke (8,6 l/100 km × 70% =) 6,2 liter/100 kilométer.
Ha a kifizető a magánszemélynek a saját tölthető hibrid személygépkocsija használatára tekintettel költségtérítést fizet, akkor a kiküldetési rendelvény alapján üzemanyagköltségként igazolás nélkül elszámolható
- a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság,
- a fentiek szerint megállapított üzemanyag-fogyasztási norma és
- legfeljebb a NAV-ár
szorzataként megállapított összeg.
Szintén elszámolható igazolás nélkül a 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg [Szja tv. 1. számú melléklet II. fejezet 6./a) pontja].
A leírtakat nézzük meg a gyakorlatban is!
Példa
A magánszemély hivatali, üzleti útra megy az édesapja tulajdonában lévő tölthető hibrid személygépkocsival. A belsőégésű motorja 1600 cm3-es és benzinüzemű. A munkáltatója kiküldetési rendelvényt állít ki.
A megtett út: | 300 km |
A jármű hengerűrtartalma: | 1600 cm3 |
A 95-ös benzinre vonatkozó NAV-ár: | 640 Ft/liter |
A figyelembe vehető alapnorma:
Az 1501–2000 cm3 közötti hengerűrtartalmú, benzinüzemű személygépkocsik Rendelet szerinti alapnorma-átalányának mértéke: | 9,5 liter/100 km |
Az alapnorma-átalány mértéke (9,5 × 70% =) | 6,65 liter/100 km |
Az igazolás nélkül elszámolható összeg:
- 300 km × 6,65 liter/100 km × 640 Ft/liter = 12 768 Ft üzemanyagköltség és
- 15 Ft/km × 300 km = 4500 Ft általános személygépkocsi-normaköltségként,
ami összesen 17 268 forint.
Tekintettel arra, hogy a személygépkocsi a közeli hozzátartozó tulajdona, így saját tulajdonú személygépkocsinak minősül, ezért a kiküldetési rendelvény alapján ez az összeg igazolás nélkül elszámolható, azaz nem kell bevételként figyelembe venni.
b) Tisztán elektromos meghajtású személygépkocsi
A tisztán elektromos meghajtású járművek esetén, a főszabályhoz képest szintén eltérő rendelkezést kell alkalmazni.
Az Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 4/a) pontja értelmében a tisztán elektromos meghajtású járművek használatakor 3 liter/100 km ESZ 95-ös ólmozatlan motorbenzinnek a NAV-ár alapulvételével meghatározott összege számolható el igazolás nélkül.
Az Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 6. pontja alapján tisztán elektromos meghajtású, saját személygépkocsi használatakor igazolás nélkül elszámolható a kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint a 4/a) pont alapján meghatározott összeg. Természetesen itt is figyelembe vehető a 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapján meghatározott összeg.
Nézzük meg a leírtakat a gyakorlatban!
Példa
A magánszemély hivatali, üzleti útra megy a saját tulajdonában lévő, tisztán elektromos meghajtású személygépkocsijával. A munkáltatója kiküldetési rendelvényt állít ki.
A megtett út: | 300 km |
A 95-ös benzinre vonatkozó NAV-ár: | 640 Ft/liter |
Az adatok alapján az igazolás nélkül elszámolható összeg:
- 300 km × 3 liter/100 km × 640 Ft/liter = 5760 forint üzemanyag-költség és
- 15 Ft/km × 300 km = 4500 Ft általános személygépkocsi-normaköltségként,
ami összesen 10 260 forint. Ez elszámolható igazolás nélkül, azaz nem kell bevételként figyelembe venni.
Amennyiben nem kiküldetési rendelvény alapján történik a költségtérítés, a következők szerint kell eljárni.
Az üzemanyag-felhasználás címén elszámolható költség
- tölthető hibrid jármű használata esetén a számlával igazolt üzemanyag-vásárlás és az elektromos töltés számlával igazolt költsége,
- tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén az elektromos töltés számlával igazolt költsége,
azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség – ide nem értve az elektromos töltést – nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség.
Azaz az elektromos töltés számlával igazolt elszámolható összegénél nem szükséges a futásteljesítmény figyelembevétele (Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezet 1. pontja).
Ezt a szabályt természetesen a vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó is alkalmazhatja (Szja tv. 11. számú melléklet III. fejezet 1. pontja).
Amennyiben a magánszemély töltőállomáson tölti fel a járművet, akkor a töltőállomás szolgáltatója által kiállított számla alapján van lehetőség a költség elszámolására.
c) Öntöltő hibrid személygépkocsi üzemanyagköltségének elszámolása
Kérdésként merül fel, hogyan kell eljárni a nem tölthető – vagyis öntöltő – hibrid személygépkocsik esetén, azaz ezeknek a járműveknek az üzemanyagköltség-elszámolása során milyen normát kell alkalmazni.
Az öntöltő hibrid járművek benzinnel, gázolajjal tölthetők – elektromos árammal viszont nem –, ezért ezek a járművek benzin- és gázolajüzemű személygépkocsiknak tekinthetők, függetlenül attól, hogy a jármű kialakítása, felszereltsége alapján feltételezhető, hogy a fogyasztási normája alacsonyabb, mint a Rendeletben meghatározott norma.
A Rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a Rendelet 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alapnormaképzési módszer helyett alapnorma-átalány is alkalmazható, így az öntöltő hibrid személygépkocsik esetén is alkalmazható az alapnorma-átalány.
A Rendelet 4. § (2) bekezdése sorolja fel a benzinüzemű, a (3) bekezdés pedig a gázolajüzemű személygépkocsik alapnorma-átalányának mértékét a beépített motor hengerűrtartalma szerint.
A leírtakból következik, hogy az öntöltő hibrid személygépkocsik esetén is lehetőség van – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – a kiküldetési rendelvény alapján az igazolás nélküli költségelszámolás alkalmazására.
Példa
Egy vállalkozás ellenérték fejében megbíz egy magánszemélyt, hogy a dolgozóinak szakmai előadást tartson. Miután a magánszemély nem ott lakik, ahol az előadást tartania kell, úgy dönt, hogy saját személygépkocsival utazik a helyszínre. Az autója egy öntöltő hibrid jármű. A vállalkozás kiküldetési rendelvény alapján kíván költségtérítést fizetni.
A kiküldetési rendelvény szerint a következő adatok alapján állapítható meg az üzemanyagköltség:
Az üzleti út hossza: | 300 km |
A jármű alapnorma-átalánya: | 8,6 liter/100 km |
Az adott hónapban megállapított NAV-ár: | 640 Ft |
Függetlenül attól, hogy a jármű fogyasztása kedvezőbb lehet, mint 8,6 liter/100 kilométer, ez a norma alkalmazható.
Az adatok alapján az igazolás nélkül elszámolható összeg:
- 300 km × 8,6 liter/100 km × 640 Ft/liter = 16 512 forint üzemanyagköltség és
- 15 Ft/km × 300 km = 4500 Ft általános személygépkocsi-normaköltségként.
Így összesen 21 012 forint téríthető meg igazolás nélkül a magánszemélynek.
Természetesen magasabb összeg is kifizethető, de az adókötelezettség attól függ, hogy a magánszemély szeretne-e azzal szemben költséget elszámolni. Amennyiben nem, akkor a felettes rész jogviszony szerint – a példabeli esetben önálló tevékenységből származó jövedelemként – válik adókötelessé.
Ha azonban a magánszemély a térítéssel szemben költséget szeretne elszámolni (mert például egy baleset miatt az üzemeltetési költsége megemelkedett), akkor ennek sincs akadálya, viszont ebben az esetben felmerül a cégautóadó-fizetési kötelezettség is.
3. Az elektromos töltés elszámolása, térítése
a) A jármű töltése töltőállomáson
Mint ahogyan a cikk elején említettem, az elektromos járművek nemcsak töltőállomáson, hanem a kifizető telephelyén vagy a magánszemély otthonában is tölthetők. Így érdemes megvizsgálni, hogy miképpen alakul a költségelszámolás, a költségtérítés ezekben az esetekben.
Amennyiben az autót töltőállomáson töltik, akkor a költségelszámolás, a költségtérítés a szokásos módon, a magánszemély, a kifizető nevére kiállított számla alapján történik.
b) A jármű töltése a magánszemély otthonában
Az otthoni töltésnél két esetet kell megkülönböztetni: a magánszemély a saját járművét tölti hivatali utazás céljából vagy a kifizető tulajdonát képező céges autót.
A munkáltató, kifizető tulajdonában lévő elektromos járművet a magánszemély a saját otthonában is töltheti, ekkor ennek költségét a munkáltató, kifizető megtéríti. Kérdésként merül fel, hogy ekkor a költségeket hogyan lehet meghatározni.
Amennyiben a munkáltató, kifizető egy almérő órát szereltet fel, amelynek fogyasztását a szolgáltató a munkáltató részére számlázza, valamint igazolható, hogy ezt az áramot kizárólag a céges autó töltésére használják, akkor a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme, így nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem.
A céges járművek otthoni elektromos töltésének térítésére a munkavállalónak adott juttatás a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésnek minősül.
Az Szja tv. 25. § (1) bekezdése értelmében „a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség”.
A szabály értelmében a kapott költségtérítéssel kapcsolatban a munkavállaló elszámolhatja az őt terhelő igazolt kiadásait. Amennyiben a munkavállaló igazolni tudja a cég járművének töltési mennyiségét – például hitelesített mérővel –, akkor ez, illetve az áramszolgáltatónak a munkavállaló vagy házastársa nevére szóló számlája szerinti egységár, illetve a többlethasználat miatti magasabb ár figyelembevételével lehetőség van a költségelszámolásra.
Ha a munkáltató ezt az összeget téríti, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a juttatás adómentes, azaz adókötelezettség ebben az esetben is fennáll, bár adófizetési kötelezettség nincs, de a munkáltatónak a kifizetést a’08-as havi adó- és járulékbevallásában, a magánszemélynek pedig az szja-bevallásában szerepeltetnie kell.
Ha a magánszemély és a kifizető közötti jogviszony alapján önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezik, akkor a tételes költségelszámolás a fent leírtak szerint történik.
Abban az esetben, ha a magánszemély a saját járművét tölti az otthonában a kifizető érdekében felmerült hivatali üzleti utazás céljából, és tételes költségelszámolás alapján kívánja a töltés költségét elszámolni, csak az igazolt kiadást számolhatja el, azaz hitelesített mérő alapján a hivatali, üzleti útra szolgáló töltést.
c) A jármű töltése a kifizető telephelyén
A céges autóknak a cég telephelyén történő töltése az Szja tv. szempontjából nem vizsgálandó, még abban az esetben sem, ha ezeket a járműveket magáncélra is használhatják a magánszemélyek.
Más a helyzet, ha a magánszemély a cég telephelyén a saját járművét tölti, mivel ebben az esetben sok szempontot kell figyelembe venni.
Ha külön mérőórával rendelkező elektromos töltőállomást alakítanak ki a magánszemélyek autóinak töltésére, akkor meg kell vizsgálni, hogy a töltő használata magánszemélyenként mérhető-e.
Ha
- nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által töltött elektromos áram mennyiségét, akkor a töltőállomásra jutó költség az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont első mondata alapján egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé, azaz a juttatás közterhei a kifizetőt terhelik;
- megállapítható az egyes magánszemélyek által vételezett elektromos áram mennyisége és
- a magánszemély megtéríti a költséget, akkor nem keletkezik jövedelem,
- a magánszemély nem téríti meg, vagy csak részben téríti meg a költséget, akkor az ingyenes juttatás a kifizető és a magánszemély közt fennálló jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint adóköteles.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a munkáltató a magáncélú töltést nem tudja elkülönítetten, magánszemélyre lebontva mérni, ugyanakkor azoknak a munkavállalóknak, akik az adott hónapban használni kívánják a töltőállomást, ezt egy meghatározott összeg fejében engedélyezik.
Ebben az esetben úgy módosul az adókötelezettség, hogy csökken az egyes meghatározott juttatásként adóköteles jövedelem a töltőállomást használó munkavállalók által fizetett összeg miatt.
Példa
A töltőállomás fogyasztása összesen 80 000 forint. A magánszemélyek által teljesített hozzájárulás összege 30 000 forint.
Ebben az esetben a jövedelem 50 000 forint, az adó alapja (50 000 × 1,18 =) 59 000 forint. Ez után kell a 15 százalék szja-t (8850 Ft) és a 13 százalék szochót (7670 Ft) megfizetnie a munkáltatónak a juttatás negyedévét követő hónap 12-éig.