Az adategyeztetési eljárás

Az idei évben új eljárással bővült az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) nevesített, a kockázatelemzési eljárást követő intézkedések köre. A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az állami adó- és vámhatóság 2025. január 1-jétől az Art. 138. § a) pontja szerinti adategyeztetési eljárás keretében is felveheti az adózókkal a kapcsolatot.^[1]

Az adategyeztetési eljárás célja

Az adóhatóság valamennyi, jogszabály által előírt feladatának teljesítéséhez mindenekelőtt az szükséges, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű adat álljon rendelkezésre. Ezen adatok forrása rendkívül szerteágazó: bevallások, adatszolgáltatások, társhatóságoktól és más tagállami adóhatóságoktól származó adatok, legújabban pedig a valós idejű, gép-gép kapcsolaton keresztül érkező adatszolgáltatások (online pénztárgép vagy az online számla adatok).

Az adóhatóság az adatokat folyamatosan elemzi, és ennek során számos eltérés és anomália kerül felszínre, amelyek egyaránt utalhatnak nem szándékosan elkövetett hibákra, elmaradt bejelentésekre, vagy akár adóelkerülésre, adócsalásra is.

Az új eljárástípus célja, hogy az adózók az adategyeztetés révén könnyebben azonosíthassák és javíthassák a szolgáltatott adatokkal kapcsolatos hibáikat, valamint kiszűrhető legyen a szándékos mulasztás és a csalárd magatartás.

Az eljárás keretei

Az eljárás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhívására az adózó köteles a megjelölt adatok közötti eltérést tisztázni és erről adatszolgáltatást adni a NAV Ügyfélportál erre a célra kialakított felületén, amire az elektronikus tárhelyére küldött felhívás átvételétől számított 15 nap áll rendelkezésére. Az érintett adózók a felületre belépve érik el az adategyeztetésre vonatkozó adatokat, ideértve a más adózó által nyújtott adatokat is.

Fontos információ, hogy mivel az adategyeztetési eljárásban az adózói közreműködés kötelező, az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése esetén az adóhatóság az adózót az Art. 229/B. §-ában foglalt 300 000 forint mulasztási bírsággal sújtja. A mulasztási bírság kiszabásában és annak összegében az adóhatóságnak nincs mérlegelési jogköre. A bírság tényleges összegére kizárólag az adózó Art. szerinti minősítése van hatással, így a bírság összege megbízható minősítéssel rendelkező adózónál 150 000, míg kockázatos minősítéssel rendelkező adózónál 390 000 forint lesz.

Az adategyeztetési eljárás során nem alkalmazandó továbbá az Art. 221. §-a szerinti hiánypótlásra való felhívás, azaz az adózóknak nincs további 15 napjuk az adatszolgáltatás teljesítésére.

A tételes mulasztási bírság és az Art. 221. §-a alóli kivételszabály célja az eljárások ügyfél általi lefolytatásának legkisebb adminisztrációval járó biztosítása a leghatékonyabb módon. A mulasztási bírságot tartalmazó határozattal szemben az adózók az általános szabályok szerint élhetnek jogorvoslati jogukkal.

A mulasztási bírság kérdéskörében tisztázandó továbbá, hogy az kizárólag az eljárásban való közreműködésre vonatkozik, azaz a 15 napos határidőn belül az adózó feladata nem csupán az adategyeztetés elvégzése, hanem ennek megtörténtének igazolása is a NAV Ügyfélportálon. Amennyiben az adategyeztetési eljárás során feltártak alapján az adózónak módosítania vagy pótolnia kell az adókötelezettségét, célszerű azt is elvégeznie a 15 napos határidőn belül, vagy a körülményekhez képest a lehető leghamarabb, mivel ezzel elkerülheti az Art. 138. §-ában nevesített további adóhatósági eljárások megindulását.

De mi is történik az adóhatóságnál az adategyeztetési eljárást megelőzően, annak során és azt követően? Milyen teendői vannak az adózóknak és hogyan kerülhetik el a mulasztási bírságot vagy akár az adóellenőrzést? Lássuk a részleteket!

Adategyeztetésre történő kijelölés

Az adategyeztetési eljárás újszerűsége abban rejlik, hogy a kijelölt adózók részvétele kötelező benne, így a válaszadást nem kerülhetik el, a jogszabályi keretek pedig lehetővé teszik, hogy az adózókat tömegesen, egyszerre szólítsa meg az adóhatóság akár úgy is, hogy a partnereik által szolgáltatott adatokat is rendelkezésükre bocsátja a tisztánlátás érdekében. Adateltéréssel rendelkező adózói célcsoportokat eddig is tudott azonosítani az adóhatóság, azonban az eltérések nagyságrendje miatt ezek kezelése csak a rendelkezésre álló kapacitások erejéig történhetett meg. Az eltérések jelentős hányadát komplex algoritmusok és egyéb adatokkal történő összevetés segítségével képes volt tisztázni az adóhatóság, de számos olyan területet lehetett azonosítani, ahol a fennmaradó hibamennyiség még ezután is meghaladta az emberi erővel feldolgozható esetszámot.

Az eljárást támogató automatizmusok révén azonban új lehetőségek nyílnak meg azon adózók megszólítására, akik például eleget tesznek online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségüknek, de áfabevallásukban kevesebb fizetendő adót tüntetnek fel, mint amennyiről korábban adatot szolgáltattak (vagy akár NY jelű adatszolgáltatást küldenek be a bevallás helyett). Az eltérés nyilvánvaló: vagy az adatszolgáltatás volt a hibás, vagy a bevallásban szerepel hibás adat, azt viszont, hogy a kettő közül melyik eset áll fenn, gyakran csak maga az adózó tudja. Számos más esetben is azonosíthatók ilyen nagy tömegben előforduló, egységesen kezelhető anomáliák, ezek kigyűjtésével pedig előállnak azok az állományok, amelyeket adategyeztetési eljárásban kezel az adóhatóság.

Az eljárás folyamata

A fentiek szerint adategyeztetésre kiválasztott adózókat az adóhatóság felhívólevélben tájékoztatja az eljárás kezdeményezéséről. A NAV az értesítést az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózó vagy meghatalmazott képviselője tárhelyére küldi ki. A felhívás a NAV Ügyfélportálon megjelenített adatok közötti eltérés adatszolgáltatás útján történő tisztázására szólítja fel az adózót, jelezve az adategyeztetésre rendelkezésre álló időtartamot.

Az adategyeztetési eljárás az erről szóló felhívólevél átvételével kezdődik, és az Art. 138/A. §-ában foglaltak szerint az adózó számára a részvétel kötelező.

Az adózónak vagy meghatalmazottjának a felhívólevél átvételét követő 15 napon belül a NAV Ügyfélportál „Adategyeztetés” csempéjére navigálva tájékoztatást kell adnia az eltérések okairól és azok rendezéséről, azaz meg kell válaszolnia az adott adategyeztetési eljárásban feltett valamennyi kérdést. A csempe azon állandó meghatalmazottak számára is aktív, akik rendelkeznek UJEGYKE nyomtatványon bejelentett állandó képviseleti joggal a téma szerinti ügycsoportra.

Az adategyeztetési eljárás során az adóhatóság adatszintű részletezettséggel jeleníti meg a NAV Ügyfélportálon az eltéréssel érintett tételeket. Amennyiben az adateltérés az adózó és egy másik adózó által közölt adatok között van, a másik adózó által nyújtott adatokat is megjeleníti a portál. A korábbi példánál maradva, az áfabevallások kapcsán ez azt jelenti, hogy ha az adózó mint eladó a célzott személy az eljárásban, akkor nemcsak az adóhatóság által hibásnak tartott online számlaadat-szolgáltatását láthatja a felületen, hanem azokat az adatokat is, amelyeket a vevője tüntetett fel az adott számla kapcsán a saját áfabevallása részletező lapján. Így konkrét információk birtokában tud az adózó választ adni arra kérdésre, hogy valóban az általa szolgáltatott adatok voltak a hibásak, vagy úgy látja, hogy a vevő nem rögzítette pontosan a számla adatait.

A felület lehetőséget biztosít a megkezdett adategyeztetés mentésére és egy későbbi időpontban történő folytatására is, azonban teljesítettnek kizárólag akkor minősül az adategyeztetés, ha az adózó véglegesítette az adatszolgáltatását, azaz válaszait továbbította az adóhatóság felé. A sikeres válaszadásról a NAV elektronikus tárhelyén is értesíti az adózót vagy meghatalmazottját.

Az adategyeztetéssel érintett adózók kötelezettség-teljesítésének támogatása érdekében az adóhatóság emlékeztető üzenetet küld, ha a kérdőív NAV Ügyfélportálon történő véglegesítésére az eljárás megindítását követő 10. napon még nem került sor.

A kérdések NAV Ügyfélportálon történő megválaszolásának lehetősége a felhívólevél átvételt követő 15. napon ér véget. Ekkor a NAV Ügyfélportál zárolja a kérdőív válaszadási felületét és azt követően már kizárólag a lezárt eljárások között van lehetőség megtekinteni a korábbi adategyeztetési eljárásokat, eredményüktől függetlenül.

Az adategyeztetési eljárás során az adózó által rögzített válaszokból összeállított adatszolgáltatás iratképe a későbbiekben az Ügyfélportál Dokumentumtárában is elérhető lesz.

Ahogy említettük, a válaszok helyességének ellenőrzése, tartalmi vizsgálata nem része a 15 napos eljárásnak, azok kiértékelése, az esetlegesen szükségessé váló adózói intézkedések (pl. önellenőrzés benyújtása) megtételének ellenőrzése az eljárást követően történik az adóhatóság részéről.

Az adategyeztetési eljárást követő intézkedések

Az adategyeztetési eljárás lényegi célja az, hogy az adózók az eljárás hatására javítsák a hibás adatszolgáltatásaikat, az adóhatóság pedig tisztább képet alkothasson arról, hogy mi volt az eltérés forrása, segítve ezzel a jogkövetőket és kiszűrve a csalárd szereplőket. Az eljárás befejeződését követően az adóhatóság újabb elemzést végez az adatokon, és feltárja azt, hogy mely adózók végezték el a javítást, kik azok, akik a válaszaikban jelezték, hogy el fogják végezni a javítást, ennek ellenére mégsem tették meg, és kik azok, akiknek nem állt szándékukban a hibát javítani – vagy adott esetben nem is válaszoltak. Az elemzést és kiértékelést követően dönthető el, hogy milyen további eljárásokkal kell az egyes adózói részcsoportokat megérinteni: elegendő egy figyelemfelhívó levélkampány, vagy egy újabb adategyeztetési eljárás, de súlyosabb esetben akár jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés is követheti az adategyeztetést.

Összegzés

A NAV bővülő adatvagyonának kiaknázása a költségvetési bevételek biztosítása érdekében, valamint az adózók részére nyújtható szolgáltatások körének, számának növelése és színvonalának emelése nemcsak stratégiai cél, hanem működési logika is. Ha a NAV által kezelt adattömeg tartalmilag helyes és összefüggéseiben konzisztens, akkor egyrészt nagyobb eséllyel azonosítja a NAV a költségvetési bevételekre legnagyobb veszélyt jelentőket, másrészt a jogkövető adózóknak visszamutatott, illetve kiajánlott adatok is hibátlanok lesznek – gondoljunk például a tavaly indult eÁFA rendszerre! Amennyiben az adateltéréseket adóellenőrzés helyett egy egyszerű, automatizált, az adózói oldalról ugyanakkor kötelező jellegű eljárás során rendezni lehet, az az adóztatás idő- és élőmunkaigényét, valamint költségét is csökkenti mind az adózók, mind pedig az adóhatóság oldalán, és egyben hatékonyságjavulást is eredményez.

Ezen cél elérése érdekében született meg az adategyeztetési eljárás, amely lehetőséget teremt arra, hogy a megszólított vállalkozások megismerjék és tisztázzák azokat az adateltéréseket, amelyeket a NAV elemzései feltárnak.

^[1] Az Art. 138/A. § kifejezetten állami adó- és vámhatóságot említ, így az önkormányzati adóhatóságok számára ez az eljárástípus nem elérhető.