Az adópolitika szerepe a gazdaságban és az idei adóváltozások az adópolitika tükrében

Az adópolitika a gazdaságpolitika egyik sarokköve, hiszen nem csupán az állam bevételeit biztosítja, hanem közvetlenül hat a munkaerőpiacra, a foglalkoztatottságra és a vállalkozások mindennapi működésére is. Az adók szintje és struktúrája határozza meg, hogy a cégek milyen beruházási döntéseket hoznak, milyen bérpolitikát folytatnak, hogyan alakítják árképzésüket és költségstruktúrájukat, valamint milyen finanszírozási megoldásokat választanak. Az adókulcsok és a különböző adónemek struktúrája kulcsfontosságú abban, hogy a gazdaság mennyire ösztönzi a vállalkozói aktivitást, a fogyasztást, valamint a gazdasági növekedést. Egy optimális adórendszer képes biztosítani az állam számára szükséges bevételeket, miközben minimalizálja a gazdasági szereplőkre nehezedő terheket, átlátható és kiszámítható keretek között működik, és megfelel a társadalom igazságossági elvárásainak. Egyszerűbben fogalmazva: a jól kialakított, versenyképes adórendszer a gazdaságpolitika sikerének egyik legfontosabb záloga, hiszen a társadalom és a vállalkozások érdekeit egyaránt szolgálja.

Az adórendszer versenyképessége azonban nem merül ki csupán az alacsony adóelvonásban. Legalább ennyire fontos, hogy a szabályozás ne akadályozza a gazdasági sikereket, valamint a humán- és fizikai tőke felhalmozását, amelyek a növekedés alapját képezik. A cél az, hogy egy jól irányzott, igazságos adórendszert működtessünk, amelyben az adózási folyamatok – a lehetőségekhez mérten – egyszerűek, az adminisztrációs terhek pedig alacsonyak. Ez utóbbiak kiemelt fontosságúak a tervezhetőség javítása és a költségek mérséklése szempontjából is. Az egyszerűsítés alapvetően a párhuzamosságok megszüntetésére és az adatszolgáltatások közötti szinergiák kihasználására fókuszál, amelyek kapcsán a technológiai fejlődés további lehetőségeket teremt: a digitalizáció és az automatizáció révén a vállalkozások és az állam számára egyaránt költséghatékonyabbá válhat az adózás folyamata.

Az adóelkerülés visszaszorítása szintén alapvető cél. Nem csupán az állami bevételek növelése miatt fontos, hanem a kiegyensúlyozott gazdasági verseny elengedhetetlen feltétele is. Az adóelkerülés ugyanis torzíthatja a piacot, hiszen az adóelkerülés előnyhöz juttathat bizonyos vállalkozásokat a piaci versenyben, miközben a hatékonyabb versenytársaikat kiszoríthatja.

Ennek megfelelően a magyar adópolitika középpontjában a családok támogatása mellett a munkát terhelő adók mérséklése, valamint a vállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése áll. Kiemelt cél továbbá az adóbeszedés hatékonyságának növelése, az adórendszer egyszerűsítése, a szabályozás átláthatóságának javítása és a gazdasági folyamatok digitalizációjának elősegítése. Emellett kiemelt figyelmet kap a nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítása, a szabályozás modernizálása és a gazdaság versenyképességének hosszú távú biztosítása.

A következőkben ismertetett 2026-os adóváltozások is a fenti célokat szolgálják, különös tekintettel a családokra és a vállalkozásokra.

1. Kiemelt figyelem a családok számára és az anyák további segítése

A családok számára már 2025-ben is jelentős szja-kedvezményeket vezettek be: júliustól a gyed, a csed és az örökbefogadói díj, októbertől pedig a háromgyermekes anyák munkajövedelme is mentesült a személyi jövedelemadó alól. Ez utóbbit 2026-tól fokozatosan a kétgyermekes anyákra is kiterjesztik, első körben a 40 év alattiakra. A 30 év alatti anyák kedvezményét pedig a jövőben azok is igénybe vehetik, akik a kedvezmény bevezetését megelőzően teljesítették a jogosultsági feltételeket, és immár a teljes munkajövedelmükre, nem csupán az átlagbérig. További kedvező változás a családok számára 2026-tól a családi kedvezmény duplázásának második lépése, így adóban kifejezve már egy eltartott esetén 20 000 forint, két eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 40 000 forint, és három vagy több eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 66 000 forint kedvezmény vehető igénybe, ami átvihető a járulékba is. Az őszi módosítások a kedvezmények igénybevételével összefüggő adminisztráció terén is több könnyítést vezetnek be.

2. Az agrárágazatot érintő adóváltozások

Az agrárágazat kiemelten fontos része a gazdaságnak, hiszen biztosítja az élelmiszer-ellátást és jelentős foglalkoztatási forrást teremt a vidéki térségekben. Az ágazat adózása befolyásolja a termelők jövedelmezőségét, különösen azáltal, hogy milyen adókedvezmények vagy támogatások segítik a gazdálkodást, így a mezőgazdasági adópolitikán keresztül az állam ösztönözheti a fenntartható termelést, a beruházásokat és a vidéki gazdaság fejlődését. Mindezek tükrében több kisebb, az ágazatot érintő módosítás lép hatályba 2026. január 1-jétől.

Hasznosítási szempontból az erdő egy kategóriát képez a termőfölddel. Ennek következtében, a módosítások értelmében az erdőnek minősülő ingatlan adózási szempontból azonos megítélés alá esik a termőfölddel, így a továbbiakban nem lehet települési adót kivetni az erdő művelési ágú ingatlanokra. A jogalkotó ezzel is ösztönzi az erdők megőrzését és fenntartható kezelését.

A borászatok, a kisüzemi bortermelők és az egyszerűsített adóraktárak a palackos habzóborerjesztés mellett tartályban is előállíthatnak habzóbort, változatlan mennyiségi korláttal (500 hektoliter évente), valamint a kisüzemi bortermelők által előállított habzóborra –a kisüzemi sörfőzdékhez hasonlóan – 50 százalékos jövedékiadó-kedvezmény lép életbe a jövő évtől.

Továbbá a baromfi és a sertéshús mellett a szarvasmarha esetén is bevezetik az 5 százalékos áfakulcsot, amelyet a tőkehús mellett a belsőségekre is kiterjesztenek.

Módosulnak a mezőgazdasági vontató pótkocsijára vonatkozó gépjárműadó-szabályok is. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági vontató nem a közúti áruszállítás eszköze – tehát nem a közúti infrastruktúra használója és haszonélvezője –, hanem a termelési folyamat része, és a gépjárműadóról szóló törvény jelenleg is adómentességet biztosít a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járművekre és a lassú járművek pótkocsijára, a szektor további megsegítése érdekében a mezőgazdasági vontató pótkocsija is mentesül a jövőben a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól.

3. A vállalkozásokat segítő intézkedések

Az egyéni vállalkozások, valamint a hazai gazdaság motorját jelentő kis- és középvállalkozások terheinek enyhítése és növekedési potenciáljuk kiaknázása érdekében az elmúlt években is számos olyan szabályozási eszközt vezettek be, amelyek egyszerre szolgálják a vállalkozások adminisztratív teendőinek csökkentését, a foglalkoztatás ösztönzését és a beruházási kedv erősítését. A megkezdett irányt folytatva a jövő évtől további kedvezményeket, egyszerűsítéseket vezetnek be.

3.1. Egyéni vállalkozások

Az egyéni vállalkozásokat érintő talán legfontosabb változás, hogy a 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra, míg 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra nő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bevételének már nem 60, hanem csupán 55, illetve 50 százaléka lesz a jövedelem, így alacsonyabb összeg után kell adót és járulékot fizetnie, és magasabb árbevétel esetén is biztosított az adómentes jövedelmi sáv.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók mellett a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára is tartalmaz kedvező változásokat az adócsomag. Eddig havonta kellett bevallást beadniuk és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót megfizetniük. A módosítás megszünteti a különbséget az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között, és az egységesen negyedévesre módosított bevallási és fizetési gyakoriság csökkenti a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók adminisztrációs terheit.

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében a havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval el van térítve a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszűnik a 112,5 százalékos szorzó, vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja – összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával – legalább a minimálbér (illetve a garantált bérminimum).

3.2. Kisebb vállalkozások

A kisebb vállalkozások megsegítése érdekében is több intézkedést vezetnek be. 2026-ban 20 millió forintra, 2027-ben 22 millió forintra, 2028-ban 24 millió forintra emelkedik az áfamentes értékhatár. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, számviteli törvényben meghatározott értékhatárok 20 százalékkal emelkednek, így a mérlegfőösszegre vonatkozó korlát 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételre vonatkozó korlát 300 millió forintról 360 millió forintra módosul. Továbbá kiszélesedik a kiva jogosulti köre, a belépési és a megszűnési értékhatárok pedig a kétszeresükre nőnek. 2026-tól az állományi létszám belépési maximuma 50 főről 100 főre emelkedik, a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg belépési értékhatára pedig egységesen 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandók, így, ha valamely adózó még decemberben jelzi az adóhatóságnak az áttérési szándékát, akkor már a teljes, 2026. január 1-jétől kezdődő adóévben kivaalanyként állapíthatja meg az adókötelezettségét. A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinek tételes mértékei is a fentiekben foglaltakkal összhangban megduplázódnak. Az adóalanyiság 6 milliárd forint helyett 12 milliárd forint éves bevétel vagy 100 fős helyett 200 fős állományi létszám elérése esetén szűnik meg.

Emelkedik a társaságiadóelőleg-gyakorisághoz tartozó általános értékhatár is. 2026-tól 20 millió forintra nő a negyedéves adóelőleg-fizetés értékhatára, és ezzel egyidőben az előlegfizetés határideje is módosul: az adóév utolsó negyedévére jutó társaságiadó-előleget az utolsó negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig (naptári éves adózóknak december 20-ig) kell teljesíteni.

3.3. Beruházások

Ahogy a bevezetőben is olvasható, a beruházások ösztönzése fontos része az adópolitikának. Ennek fényében 2026-tól a kármentesítéshez kapcsolódó beruházások esetén társaságiadó-kedvezményt vezetnek be , ezzel is támogatva – egyebek mellett – a barnamezős beruházásokat. Továbbá 2026-tól az energetikai infrastruktúra létesítését vagy korszerűsítését szolgáló beruházásokra az energiaellátók jövedelemadójának (közismertebb nevén a Robin Hood-adó) alanyai számára is adókedvezmény érhető el.

3.4. Egyéb, szektorspecifikus kérdések

Az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedékiadó-mértékei 2026. január 1-jei valorizációjának fél évvel történő elhalasztása az ipar- és munkavédelmi akcióterv részeként támogatja, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országok átlagai alatt maradjanak, és egyúttal szerepet játszik az infláció féken tartásában is.

A kiskereskedelem helyzetének javítása érdekében szükség volt a kiskereskedelmi adó sávhatárainak valorizálására is változatlan kulcsok alkalmazása mellett. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozások 100 milliárd forint helyett 150 milliárd forint felett adóznak a 4,5 százalékos adókulccsal.

Összességében tehát elmondható, hogy a 2026-os változásokkal a Kormány követi az eddigi adópolitikai irányokat: csökkennek az adók és az adózók adminisztrációs terhei, támogatja a családokat, és nemzetközi színtéren is versenyképes adórendszert kíván létrehozni.