A személyi jövedelemadó 2012. évi változásai

Ezen írásban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 2012. évre történő legfontosabb változásai kerülnek bemutatásra, melyet a 2011. évi CLVI. törvény vezetett be.

1.) Bruttósítás és az adójóváírás

A 2012. évtől az összevont adóalapba tartozó jövedel­mek bruttósítására vonatkozó rendelkezés annyiban változott, hogy e jövedelmek esetében nem kell nö­velni az adóalap-kiegészítéssel az összevonandó jövedelmet 2 424 000 forintig. A 2 424 000 forintot meg­ha­ladó összevonandó jö­ve­delemrész után továbbra is 27 százalék az adóalap-kiegé­szítés összege. A hatályos rendelkezés szerint az adóalap-kiegészítés a 2013. évtől megszűnik [29.§ (3) bekezdés].

Abban az esetben, ha a jövedelem után a magán­személy kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára meg­térítették), akkor a megál­lapított jövedelem 78 szá­zalékát kell jövedelemként figyelembe venni az össze­vont adóalap megállapításakor. Ez utóbbi esetben a változás tehát annyi, hogy az önálló tevé­keny­ségből származó jövedelemre az un. „78 százalékos” szabály nem vonatkozik a költség-elszámolási le­hetőség miatt, melyről egyébként az Szja tv. 3. számú mellékletének I. fejezetének 10. pontja rendelkezik. A bruttósításra vonat­kozó rendelkezéseket már évközben is alkalmazni kell az adóelőleg fizetési kötelezettség megállapításakor.

A 2012. évtől az adójóváírás intézménye megszű­nik. Az adó­jóváírás megszűnése miatt külön törvény rendelkezik az egyes magánszemélyeket megillető kompenzáció feltételeiről.

2.) Családi kedvezmény

A családi kedvezmény összege továbbra is az össze­vont (adóalap-kiegészítéssel növelt) adóalapot csökkenti. A csökkentésként figyelembe vehető értékhatárok nem vál­toz­tak és továbbra is a kedvezményezett eltartottakra tekin­tettel lehet csak érvényesíteni.
A 2012. évtől családi kedvezmény érvényesítésére a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély mellett csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozók közül egy – döntésük szerint – tekinthető jogosultnak.
A gyakorlatban felmerülő problémákra figyelemmel a következő pontosítások kerültek bevezetésre:
• Kedvezményezett eltartottnak az minősül, akire te­kin­tet­tel a magánszemély a családok támogatásáról szó­ló tör­vény szerint családi pótlékra jogosult. (2011-ben még a folyósítás volt a feltétel és ez amiatt okozott problémát, mi­vel nem mindenki kérte a családi pót­lék folyósítását.)
• Eltartottnak a kedvezményezett eltartottak mel­lett az minősül, aki a családok támogatásáról szóló tör­vény szerint a családi pótlék összegének megál­la­pítása szem­pontjából figyelembe vehető. (2011-ben az minősült eltartottnak, akit figyelembe is vettek a családi pótlék össze­gének magállapításakor.)
• Jogosultsági hónapnak az a hónap minősül, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll. (2011-ben jogosultsági hónapnak az a hónapnak mi­nő­sült, amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatták.)

3.) Béren kívüli juttatások 2012-ben

A 2012. évtől a béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendel­ke­zé­sek szerint 500 000 forintig lehet adózni, a felettes rész egyes meg­határozott juttatásnak minősül [Szja tv. 70.§ (4) bekezdése].
Az éves keretet időarányosan kell figyelembe venni ab­ban az esetben, amennyiben a kedvezményezett nem áll a juttatóval egész évben juttatásra jogosító jogviszonyban.

Béren kívüli juttatások köre 2012-ben

Munkáltató által a munkavállalónak és a társas vállalko­zások által a személyesen közreműködő tagnak adható juttatások:
• Üdülési szolgáltatás saját üdülőben
• Étkezési utalvány és természetbeni étkezés
• SZÉP kártya
• Iskolakezdési támogatás
• Iskolarendszerű képzés
• Helyi bérlet juttatása
• Szövetkezeti tagnak adott juttatás
Kizárólag a munkáltató által adható hozzájárulások:
• Az önkéntes nyugdíj- és egészség/önsegélyező pénztári befizetések
• A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe tör­ténő befizetés.
A 2011. évi juttatásokhoz viszonyítva megszűnt az In­ter­net szolgáltatás költségének a megtérítése, vagy az erre jogosító utalvány juttatása a béren kívüli juttatásként.

A béren kívüli juttatások közterhe

E juttatások közterhe annyiban változik, hogy a sze­mélyi jöve­delemadó mellett 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, melynek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese. Amennyiben a juttatás nem felel meg a ked­vezményezettre vonatkozó (éves szinten legfeljebb 500 000 forint) felső keretnek, ak­kor a felettes rész után már nem 10, hanem 27 száza­lék az egészségügyi hozzájárulás összege. Ilyen esetben azonban további személyi jövedelemadó kötele­zettsége nem keletkezik a juttatónak.

Egyes juttatások részletezése:

Étkezés

A juttatásra jogosultak köre nem változott, tehát a 2012. évben is ilyen juttatásban részesülhet:
• a munkavállaló,
• a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja,
• szakképző iskolai tanuló
• kötelező szakmai ideje alatt a hallgató
• nyugdíjassá vált volt munkavállaló (ideértve azt az esetet is, ha a jogutód munkavállaló a juttató a volt munkavállaló részére)
A munkavállaló választása szerint béren kívüli juttatásnak minősül
• munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szol­gál­­tatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizá­rólag az adott mun­káltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telep­he­lyén működő munkahelyi (üzemi)étkezőhelyen az em­lített értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhe­lyet üzemeltető személy által ki­bocsátott — utalványt elektronikus adathordozót is), és/vagy
• fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 000 forintot meg nem haladó rész.
Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a munkavállaló akár mindkét juttatási formát is választhatja, vagyis a mun­ka­helyi étkezés mellett kérheti az Erzsébet-utalványt is.
Az értelmező rendelkezések szerint Erzsébet-utalvány:a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány [Szja tv. 3.§ (87) pont]. Az átmeneti rendelkezések szerint az Erzsébet-utalvány 2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható

Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya)

A SZÉP kártyának három alszámlája lesz, és az egyes al­szám­lákra utalható összegeknek is felső kerete van a ked­vezményes adózás szempontjából.
Ezek a számlák:
• szálláshely alszámla, amely a kormányrendeletben meg­határozott szálláshely szolgáltatásra használható fel azzal, hogy erre a számlára – több juttatótól szár­ma­zóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint utalható;
• vendéglátás alszámla azzal, hogy az erre utalható összeg – több juttatótól származóan együttvéve – 150 ezer forint támogatás lehet; E juttatás melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkezést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szol­gál­tatásra használható fel.
• szabadidő alszámla, melyre – több juttatótól szár­ma­zóan együttvéve – 75 ezer forint támogatás utal­ható; A kártyán lévő összeg a szabadidő eltöltésére, rekreációra, az egészségmegőrzést szolgáló, kor­mányrendeletben meghatározott szolgáltatásra használható fel.

További juttatások

Iskolarendszerű képzés, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet juttatása, üdülési szolgáltatás, a szövet­ke­zet közösségi alapjából a tagnak nem pénzben juttatott jövedelem, az önkéntes nyugdíj, egészség és ön­segélyező pénztári, valamint foglalkoztatói nyugdíj­szol­gáltató intézménybe történő befizetések tekin­tetében nincs változás. A mini­málbér összegének várható emelkedése miatt a juttatás összege is emelkedik.

Kifizetőt terhelő adó mellett adható további juttatások

Mindenki által elérhető juttatás

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezmé­nyesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben megha­tározott keret terhére valamennyi, a kö­vet­kezőkben említett, juttatásban részesülő magánszemély szá­mára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszer­zése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (válasz­tása) bármelyikük számára ténylege­sen is elérhető.
A juttatásban részesíthetők köre
• valamennyi munkavállaló (ideértve a kirendelt mun­ka­vállalót is);
• munkavállaló közeli hozzátartozója (ideértve az el­hunyt munkavállaló közeli hozzátartozóját is);
• szakképző iskolai tanuló
• kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató;
• nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, ha a juttató a nyugdíjazását meg­e­lő­zően a munkáltatója volt, vagy annak jog­elődje.

Belső szabályzat (csoport ismérv) alapján adható juttatás

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a mun­kál­tató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés al­kalmazásában ide­értve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló tör­vény előírásai szerint ki­rendelt munkavállalót is) által meg­ismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és mű­kö­dési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvez­ményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott ke­ret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos telje­sítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg. A juttatásban részesíthetők köre azonos az előző pontban felsoroltakkal.
Rendezvényen adott ajándék
Az Szja tv. egyes meghatározott juttatásként nevesíti a 2012. évtől azt a juttatást is, amelyet a kifizető az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy ked­vezményes rendezvényen, eseményen jellemzően vendéglátás keretében ad a résztvevőknek, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

Üzletpolitikai (reklám) célú juttatás

Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a kifizetőt ter­heli az adó az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás esetében is, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Megszűnt az a 2011. évre bevezetett rendelkezés, mely szerint a minimálbér 1 százalékáig volt adható adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Az un. non-profit szervezetek kivételével a reprezentáció és az üzleti ajándék az első forinttól egyes meghatározott juttatásként adókötelessé válik. Megszűnt tehát az a rendelkezés, mely szerint társasági adó hatálya alá tartozó adóalany esetében a reprezentáció, üzleti ajándék adómentes a személyi jövedelemadóban és adóalapot növel a társasági adóban. A költségvetési szerveknél is megszűnik a részleges adómentesség. A reprezentáció fogalma nem változik, az üzleti ajándéknál pedig az egyedi értékhatár megszűnik. A reprezentáció és üzleti ajándék után az un. non-profit szervezetek kivételével a bevallási- és adófizetési köte­lezettséget havonta kell teljesíteni. Eltérő üzleti év esetén a 2012. évben induló üzleti év első napjától kell alkalmazni a reprezentáció, üzleti ajándékozás címén felmerült kiadá­sokkal kapcsolatos új rendelkezéseket.

Meghatározott határig továbbra is mentesülnek a közterhek alól a társadalmi szervezetek, a köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok, ideértve a közalapít­ványokat is azzal, hogy esetükben adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel meg­állapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezett­sége­ként kell bevallani, illetve megfizetni az adó összegét. Vál­tozás az előző évhez képest, hogy a közteher alól mente­sített részbe csak a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó üzleti ajándék vehető figyelembe.

4.) Önálló tevékenységet folytatókat érintő változások

Bérbeadók

Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más tele­pülésen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meg­ha­­ladja és a bérbevett lakással összefüggésben a ma­gán­személy más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. Évközben az adóelőleg számítás során az a magánszemély tudja ezt a rendelkezést alkalmazni, aki annak megfizetésére saját ma­ga kötelezett, mi­vel a kifizető felé – aki egyébként adóelőleg levonására kötelezett – csak a költségeiről nyilat­kozhat, a bérleti díj pedig a bevételt csökkenti. Megszűnik az un. „78 szá­za­lékos” szabály alkalmazhatósága is, mivel önálló tevé­kenység esetén az egészségügyi hozzájárulás összege tételes költségelszámolás esetén a költségek között – mint kötelezően fizetendő adó – az Szja tv. 3. számú mellékletének I/10. pontja alapján elszámolható.

Mezőgazdasági őstermelők

Nem változott az a rendelkezés, hogy a veszteség összege legkésőbb a tevékenység megszűntetésének időpontjáig elszámolható, de a továbbiakban az őstermelésből szár­mazó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető az előző évről áthozott veszteség össze­ge. A tárgyévi veszteség visszamenőleges (leg­feljebb 2 évre történő) elszámolása esetén a veszte­ség 30 százalékát lehet „visszavinni”.
Az értelmező rendelkezések között változott a mező­gazdasági őstermelő fogalma, a továbbiakban ugyanis nem tekinthető őstermelőnek az a magánszemély, aki kizárólag a Mezőgazdasági Szak­igazgatási Hivatal által kiadott re­gisztrációs számmal rendelkezik.
A magánszemély a kifizető felé az őstermelői jogállását az adóévre érvényesített értékesítési betétlappal, a családi gazdálkodó és a családi gazdaság tagja pedig az e jogállását igazoló okirattal igazolja.

Egyéni vállalkozók

• Átalányadózók esetben az egyes tevékenységek esetében már a TESZOR és a TEÁOR hatályos besorolására hivatkozik a törvény.
• Változik a veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelke­zés, a továbbiakban az adóévben elszámolt, az elhatárolt vesz­teség nélkül megállapított vállalkozói adóalap (módosított vállalkozói adóalap) 50 százalékáig érvé­nyesíthető az előző évről áthozott veszteség összege.
• Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalko­zók esetében a tárgyévi veszteség visszamenőleges el­számolása esetén a veszteség 30 százalékát lehet „visszavinni”.
• Elhunyt egyéni vállalkozó esetében a bevételéből áta­lány­ban megállapított jövedelmet az elhunytnál kell meg­állapítani a végleges adója megállapításakor azzal, hogy a jövedelem megállapításakor nem kell figyelemmel lenni az időarányos bevételi értékhatárra, a tevé­kenységet folytatónál viszont beleszámít a volt egyéni vállalkozó által elért bevétel az átalányadózás feltételéül megjelölt bevételi érték­határba.
• Az értelmező rendelkezések szerint az Innovációs tör­vény (2004. évi CXXXIV. törvény) 4.§-a szerint kell az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalmát meghatározni.

Ezek szerint:
Alapkutatás (Innovációs tv. 4. § 1. pont a) alpont): el­sődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet
aa) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem cél­ja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági ha­­szon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása;
ab) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről való­színűsíthető, hogy a felismert vagy vár­ható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák meg­oldására alapul szolgál.
Alkalmazott kutatás (Innovációs tv. 4. § 1. pont b) alpont): új ismeret szerzésére elsődlegesen megha­tározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat.
Kísérleti fejlesztés (Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpont): a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasz­tala­tokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevé­kenység, amelynek célja új anyagok, termé­kek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létreho­zása, vagy a már meglévők lényeges tovább­fej­lesztése.
• A kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia a vál­lal­kozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.
• A 2012. évtől költségként számolható el külföld­re tör­ténő hivatali, üzleti utazás esetén az erről szóló kor­mányrendelet szerint naponta számí­tott igazolás nélkül elismert költség (napi 15 euró) azzal, hogy e rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tény­leges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszó­lagosan hivatali, üzleti. A nemzetközi árufuva­rozásban résztvevő gépkocsivezető és árukísérő esetében maradt a napi 40 eurós szabály.

5.) Külön adózó jövedelmek

Ingó- és Ingatlanértékesítés

Gazdasági tevékenység fogalma

2012. évtől bevezetésre került az értelmező rendel­kezések között a gazdasági tevékenység fogalma, mely szerint ilyen­nek minősül valamely tevékenység üzlet­sze­rű, ille­tőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő foly­tatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában tör­té­nik. Amennyiben üzletszerű az értékesítés, akkor mind­két esetben az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó rendel­kezéseket kell alkalmazni (Szja tv. 3.§ 46. pont).

Ingó értékesítés

A bevezetett új rendelkezés szerint az ingó értékesítés esetén 600 ezer forint bevételig nem kell jövedelmet számol­ni. Amennyiben a bevétel a 600 ezer forintot meghaladja, akkor az első forinttól kell jövedelmet számolni azzal, ha a szerzéskori érték nem ismert, akkor a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.
Amennyiben az ingóság értékesítése üzletszerűnek, tartósnak, vagy rendszeresnek minősül, akkor a jövedelmet az ingó értékesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani és összevonandó, ezen belül önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni.
Ingó értékesítés esetén – akkor sem, ha az üzletszerű – nem kell bevallani azt a bevételt, amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot Nem kell bevallani az ingó érté­kesítéséből származó jövedelmet akkor sem, ha az nem haladja meg a 200 ezer forintot. A 200 ezer forintos men­tességi szabály a gazdasági tevékenység keretében érté­kesített ingóságokból származó jövedelemre nem vonat­kozik. Egyéb jövedelemnek minősül továbbra is az ingóság értékesítéséből származó bevételnek az a része, amely az ingó vagyontárgynak a szerződéskötés időpontjában is­mert szokásos piaci értékét meghaladja. Pl. Amennyiben egy festmény értékesítése nem minősül üzletszerű érté­kesítésnek és a festmény szokásos piaci értéke a szerző­déskötés időpontjában 50 000 forint, de azt 400 000 forintért vásárolják meg, akkor az 50 000 forint a – a 600 000 forint „mentes határ” miatt – nem adózik, a 350 000 forint pedig összevonás alá eső, ezen belül egyéb jövedelme lesz a magánszemélynek, melyet még 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is terhel.
Amennyiben a magánszemély fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) értékesítése címén szerez bevételt, akkor a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek és a jövedelem utáni adó levonására, megfi­zetésére és bevallására a kifizető a kötelezett. Pl. 100 forint bevétel jövedelme 25 forint, mely után 16 százalék az adó mértéke, ami 4 forint adófizetési kötelezettséget jelent. Ezt az adót a kifizetőnek magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallania a ’08-as bevallásában és az Art. rendelkezései szerint megfizetnie.

Ingatlanértékesítés

Abban az esetben, ha az ingatlan értékesítése gazdasági tevé­kenységnek, azaz rendszeresnek, tartósnak, vagy üz­letszerűnek minősül, akkor a jövedelmet önálló tevé­kenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, vagyis ilyen esetben is a jövedelmet az ingatlanértékesítésre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, de azt az évek múlásával nem lehet csökkenti.

A termőföldből átminősített ingatlannal összefüg­gés­­ben keletkező jövedelem adózása

Speciális jövedelemszámítás vonatkozik a termő­föld­ből át­minősített ingatlan értékesítéséből származó bevételre akkor is, ha az gazdasági tevékenység kere­tében történik.
„Termőföldből átminősített ingatlan a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor.”
Az ilyen értékesítések esetében, ha a bevétel és költségek különbözete (továbbiakban: hozam) nagyobb, mint az in­gat­lan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szo­kásos hozam, akkor az adó alapját a fő szabálytól eltérően kell megállapítani azzal, hogy ilyen esetben az évek múlásának nincs jelentősége a jövedelemszámítás során.
Szokásos hozamnak a termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költ­ségek 0,3 száza­lékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell te­kinteni.
Az adó alapja ilyen esetben a szokásos hozam, és a ho­zam szokásos hozamot meghaladó részének a három­szorosa.

Nem vonatkozik ez a rendelkezés a magánsze­mélyre:
1 ha az ingatlant öröklés útján szerezte meg és erről a bevallásában nyilatkozik;
2. ha az átminősítést követő 5. év után történik az érté­kesítés;
3. ha az átminősítés előtt legalább 5 évig a magán­sze­mély tulajdonában volt az ingatlan.
Speciális módon kell annak a magánszemélynek is adóznia, aki a termőföldből átminősített ingatlant tulajdo­ná­ban tartó társaságban részesedéssel rendelkező tag és a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja.

A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tör­vény 4. §-ának 18/b. pontjában foglaltak szerint ter­mő­­földből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságnak azt az adózót kell tekinteni, akinek a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figye­lembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.
Ilyen esetben a szokásos hozamot meghaladóan kelet­kező árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jövedelem kétszeresével kell az adó alapját növelni.
Szokásos hozamnak a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni.

Milyen esetre nem vonatkozik a szabály:
1. Ha a magánszemély a részesedést öröklés útján sze­rezte.
2. Ha az átminősítést követő 5. év után történik az átru­házás, kivonás.
3. Ha az átminősítés előtt legalább 5 évig a társaság tulaj­donában volt az ingatlan.
A tulajdonban tartás napjainak meghatározásakor a meg­szer­zésről, illetve az átruházásról szóló okirat keltezésének napja alapján kell számolni. Ebbe a szerződés napjai is beszámítanak.
Nyílt- és zártvégű ingatlanlízing ügyletek adózása
Ingatlanlízing ügyletek esetében, amennyiben a futamidő végén a vételi jog alapján a tulajdonjog ma­gán­személyre száll át, akkor szerzési időpontnak az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni. Meg­szerzésre fordított összeggel kapcso­la­tos más kiadásnak minősül többek között a fizetett előtörlesztési díj, a ma­gán­személy által megfizetett lízingdíjak tőkerésze, a lízingbevevői pozíció átvéte­léért fizetett összeg, a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízing­bevevőnek fizetett összeg.

6.) Adómentességgel összefüggő új szabályok

Biztosítások

Adómentesnek csak a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegbiztosítás díja tekinthető az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6. 7. pontjában foglaltak alapján a 6.1. és a 6.6. pontokban foglalt ren­delkezések alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, jövedelmet helyettesítő fele­lős­ségbiztosítási kártérítésnek, baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgál­tatásnak:
a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alap­ján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg,
b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költsé­gei­nek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszer­zése érdekében merültek fel,
c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kár­térítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész,
d) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből a Köz­pon­ti Sta­tisztikai Hivatal által a biztosítói teljesítés évét meg­e­lő­ző második évről közzétett nemzet­gazdasági éves brut­tó átlagkereset 50 százalé­ká­nak a jövedelem-ki­e­sés időszakával arányos össze­gét meg nem haladó rész.

Otthonvédelemmel kapcsolatos szabályok változása

Évközi változások

Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. szeptember 29-étől hatályos 2011. évi CXXI. és a 2011. október 30-ától hatályos 2011. évi CXXV. törvények módosították, illetve kiegé­szítették az Szja törvény adómentességgel kapcsolatos sza­bá­lyait. Az Szja törvény módosítása az adófizetési köte­lezettség alól mentesítette az egyébként is nehéz helyzetben levő devizahitellel rendelkező adósokat.

Visszamenőleges változások

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2. 8. pontjában bevezetett új rendelkezés szerint adómentessé vált a munkáltató által munkavállalójának a végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része feltéve, hogy a munkáltató a támo­gatást — a követelés jogosultjának igazolása alapján — köz­vet­lenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át.
Adómentes a munkáltató által munkavállalójának vég­tör­lesztéshez adott támogatás összege akkor is, ha a mun­kavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyúj­tását megelőzően teljesítette. Ilyen esetben a munka­vállalónak a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezett­sé­gének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) kell igazolnia a végtörlesztés megtörténtét, azzal, hogy ilyen esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet.

Fontos könnyítés az is, hogy nem kell figyelemmel lenni ez esetben a méltányolható lakásigény mértékére.
Ezt a rendelkezést az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja (2011.IX.29) és a 2012. február 28 közötti időszakban a munkáltató által végtör­lesz­tés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni .
A kamatkedvezményből származó jövedelmek tekinteté­ben nem kell a munkáltatónak adót fizetnie akkor, ha ka­matmentesen nyújt kölcsönt munkavállalójának annak érdekében, hogy a fennálló lakáscélú hitelét végtörlesztés keretében kiegyenlítse, feltéve, hogy a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítja a munkáltató felé a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét. Fontos, hogy a törvény itt sem írja elő a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, ezért egyedüli szempont az, hogy a munkáltató a végtörlesztéshez adja a kölcsönt.
E rendelkezések az otthonvédelemmel összefüggő egyes tör­vények módosításáról szóló 2011. évi CXXI törvény ha­tálybalépését követően, tehát 2011. IX.29-étől alkalmazhatók.
Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény céljának elérését segíti az a rendelkezés is, mely a biztosítási kötvénykölcsön felvételével függ össze. A magánszemély által korábban – a befizetett biztosítási díjra tekintettel – érvényesített biztosítási adókedvezmény visszafizetésére vonatkozó szankciót a végtörlesztés céljára felvett kötvénykölcsönnel összefüg­gésbe nem kell alkalmazni már a 2011. évben sem. A magánszemélynek a kötvénykölcsön felvételének céljáról nyilatkozatot kell adnia a biztosító részére.

7.) Bevételnek nem minősülő tételek és a támogatások

Kamarai tagdíj

Nem minősül a magánszemély bevételének a kifizető által a tevékenységében közreműködő magán­személy­től átvál­lalt kamarai tagdíj összege, feltéve, hogy a tevé­kenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható.

Gazdasági társaság tagjainak adott támogatás

Pontosításra került a társas vállalkozások alapításával kapcsolatos támogatás adójogi megítélése is. Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pontja alapján a jövedelem ki­számításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemély gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, amennyiben a támogatás össze­gét a gazdasági társaság alapítására fordítja. A támogatás összegéből az a rész nem minősül bevételnek, amelyet tényle­ge­sen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.

Költségek fedezetére, fejlesztési célra adott támogatás felhasználására nyitva álló határidő

Abban az esetben, ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előrefolyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, akkor a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár. Ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján minősül bevételnek a támogatás összege.

Társadalmi szervezet, köztestület által nyújtott szolgáltatás

Nem minősül bevételnek a magánszemély által fizetett tag­díjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vál­lalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szer­vezet, köztes­tület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köz­testület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékeny­ségével össze­függésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.

8.) Egyéb változások

1. Külföldi kiküldetés esetén a bevétel 30 százaléka, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (ez jelenleg napi 15 euró) elismert költségnek minősül önálló és nem önálló tevékenység esetén is. A nemzetközi árufuvarozókra vonatkozó rendel­ke­zés (40 euró/nap) nem változott.
2. Adómentes már a 2011. évben is a Rezidens Támo­gatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszer­ről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadá­sok, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonat­kozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás.
3. Ugyancsak adómentes a Magyar Közigazgatási Ösz­tön­díjprogram keretében folyósított ösztöndíj.
4. A 2012. évtől csoportos személyszállításnak minősül és ez által adómentes az az eset is, ha négy főnél kevesebb munkavállaló szállítását biztosítja a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló munkarendje miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedéssel nem old­ható meg.
5. A külföldi pénznem forintra történő átszámí­tá­sánál a külföldi pénznemben szerzett bevétel mellett a külföldi pénznemben teljesített kiadásra a kifizető köteles a megelőző hónap 15. napján érvényes ár­folyamot alkalmazni, míg a magánszemélyt választási lehetőség illeti meg. A külföldi pénznemben kelet­kező kamat­jövedelem mellett az osztalék-, osztalék­előleg esetében külföldi pénznemben kötelező az adó levonása.
6. A közfoglalkoztatási jogviszonyban folytatott tevé­keny­ség nem önálló tevékenységnek minősül és az e jogviszonyból származó jövedelem pedig bérjövedelemnek.
7. Az elismert munkavállalói értékpapír juttatási prog­ram nyilvántartási szabályai módosulnak, válto­zik a jövedelemszerzés időpontja is. Az elismert mun­kavállalói érték­papír-juttatási program nyilvántar­tása megszűnik a nyilvántartásba vétel iránt kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával. A programot ezután az adópolitikáért felelős miniszter helyett a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal elnöke veszi nyilvántartásba. Ha az értékpapír-juttatásban részesü­lő magánszemély jogviszonya a kötelező tar­tási idő­szakon belül megszűnik és munkaviszonyból szár­mazó jövedelem keletkezik, akkor a jövedelemszerzés időpontja az utolsó munkában töltött nap lesz.
8. Az Szja tv. 3. § 23. pontjában megváltozott a nyugdíj fogalma is. A változást a korhatár előtti öreg­ségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény vezette be.

9.) Adóelőleg levonásával és megfizetésével kapcsolatos változások

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből az adóelőleg levonására kötelezett kifizető köteles az adóelőleget levonni, így pl. az adószámmal rendel­ke­ző magánsze­mé­lyek önálló tevékenységéből szár­mazó bevételéből le kell vonnia az adóelőleg összegét.
A kifizetőnek nem kell adóelőleget megálla­pí­tania
a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetés­kor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve, ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát. A kifize­tőnek az ilyen kifizetéseket is fel kell tüntetnie az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesí­ten­dő bevallásában;
b) a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

Az adóelőleg alapja

Amennyiben a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik, akkor az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget le­von­ni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevé­kenység esetében a bevétel 90 százaléka).
Költségtérítés esetében, ha a költségtérítés adóelőleg-levo­nás­ra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a ma­gán­személy adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfel­jebb az Szja tv. rendelkezése szerint igazolás nélkül el­számolható költség, költséghányad levonásával megál­lapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka).

Nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni
a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magán­személy munkáltatója is egyben;
b) az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor;
c) valamint ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor sem , ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilat­ko­zik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várha­tó éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító mun­káltatónak az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, össze­vont adóalapba tartozó jövedelem azon részére kell alkalmaznia, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító mun­kál­tató által juttatott jövedelemnek minő­sül a korábbi mun­káltató által a munkaviszony megszün­te­té­se­kor kiál­lított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem ese­tén az adóalap-kie­gészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magán­sze­mély munkáltatótól származó várható éves rendszeres össze­vont adóalapba tartozó jövedelmében kép­visel. Nem rend­szeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító mun­káltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely – a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rend­sze­res, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes össze­gét figyelembe véve – az említett értékhatárt meg­haladja.

Ettől függetlenül azonban a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést. Köteles kérni a magánszemély az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevo­nás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meg­haladja azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege után meg­ál­lapítandó adóelőleg fizetési kötelezettség megálla­pítá­sakor figyelembe veheti a családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is.
Amennyiben a magánszemély köteles az adóelőleget megfizetni – ideértve az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyt is – az összevont adóalap utáni adófizetési kötelezettségének megállapításakor ugyancsak érvényesít­heti a családi és a személyi kedvezményt, amennyiben arra jogosult.
(A kézirat lezárása 2011. december 1-jén történt.)