Tudnivalók az egyéni vállalkozók biztosítási jogviszonyával kapcsolatos bejelentésekről

Jelen írás az egyéni vállalkozók bejelentkezési, illetve az állami adóhatóság (továbbiakban: adóhatóság) felé történő bejelentési, változás bejelentési kötele­zett­ségeik megnyugtató teljesítéséhez kíván segít­sé­get nyújtani a különböző bejelentő lapok (továb­biak­ban: adatlapok) kitöltésén keresztül. Ezen túl fel sze­retném hívni a figyelmet arra is, hogy a tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt pontosan milyen bejelentési kötelezettségek is jelentkeznek.

A tevékenység megkezdéséről

Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni kívánó adózók tevékenységük megkezdésének bejelentését a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (továbbiakban: okmányiroda) intézhetik. Az egyéni vállalkozást indítani kívánók te­hát az okmányirodán bejelentik, hogy mivel kíván­nak foglalkozni, mikor akarják tevékenységüket meg­kezdeni, vagy – ahogy alább látni fogjuk – megszün­tetni, esetleg meghatározott ideig szü­ne­tel­tetni. (Ezt a bejelentést az adóhatóság informatikai úton azonnal megkapja az okmányirodától.)
Az okmányirodai bejelentkezést követő 15 napon be­lül további adatokat kell az egyéni vállalkozóknak bejelenteni közvetlenül az adóhatóság felé az adózás rend­jéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiak­ban: Art.) 16. § (3) bekezdésében foglaltaknak meg­felelően. Ez a bejelentési kötele­zettség minden olyan esetben is fennáll, amikor adataikban változás törté­nik, tehát minden, változással érintett adatot is bejelentési kötelezettség terhel (például telephelyre vonat­kozó adatok, olyan te­vé­kenységek bejelentése, melyet nem egyéni vállal­ko­zó­ként kívánnak végezni, a munkavégzés jellegében be­álló változások, az adózási formákat érintő válto­zá­sok, áfa-adózási mód be­je­lentése, áfa-fizetési kötele­zett­ségek megállapítá­sá­nak módja, stb.). Az egyéni vállal­kozók számára a ’T101E jelű (2014-ben 14T101E) bejelentő- és válto­zás-bejelentő lapot rendszeresítettük.
Az Art. 16. § (4) bekezdés a)-c), valamint (4b) pontjai alapján további bejelentési kötelezettség is terheli az egyéni vállalkozókat. De lássuk, hogy mit is jelent ez pontosan. A biztosítási jogviszony adatokat a munkáltatóknak vagy kifizetőknek az általuk foglalkoztatottak biztosítási adatairól a ’T1041 jelű (2014-ben 14T1041) bejelentő és változás-bejelentőlapon kell bejelenteni. Mindkét jelzett adatlap be­nyújtható papíralapon vagy elektronikus úton, ügyfélka­pun keresztül.

A biztosítási jogviszonyról

Az egészségbiztosítási ellátás igénybevételéhez, valamint az egészségbiztosítási szolgáltatások jogosultságának megál­la­pítása céljából szükséges bejelenteni az egyéni vál­lalkozók biztosítási jogviszonyát. Egyéni vállalkozók esetében a biztosítási jogviszony lehet főfoglalkozású, munka­viszony melletti, illetve közép- vagy felsőfokú nappali ta­gozatos tanulmányok folytatása melletti jogviszony. Tehát különböző jogviszonyokról beszélünk, amelyek külön­bö­ző időpontokban kelet­kezhetnek, változhatnak, és ezen adatoknak az adóhatóság felé történő bejelentésére szolgál a fent említett ’T1041 jelű adatlap. Az egyéni vállalkozók­nak önmagukra vonatkozóan kell a bejelentési kötele­zett­ségüknek eleget tenni. 2007. január 1-ig az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár felé kellett bejelenteni a jogviszony adatokat, ezen időponttól kezdő­dően az adóhatóság felé kell azokat közölni.

A bejelentés gyakorlati kérdéseiről

Az alábbi példával részletesen szemléltetni kívánom a 14T1041 jelű adatlap kitöltésének sajátosságait, rámutatva arra, hogy milyen problémát okozhat, amennyiben az adózó visszamenőlegesen szeretne, valamennyi biztosítási jogviszony adatra vonatkozóan változás bejelentést tenni. Bemutatom továbbá, hogy a 14T1041 jelű adatlap 13. számú pótlapján a négy féle (az U/V/H/T, vagyis új/vál­tozás/helyesbítés/törlés) adatbejelentés következetesen, helyesen hogyan is alkalmazható.

Példa a 14T1041 nyomtatvány kitöltésére, az események sorrendjében

• Az egyéni vállalkozó 2014. február 3-i kezdő dátummal megkezdte egyéni vállalkozói tevékenységét, ezért a 14T1041 jelű lap 13. pótlap 2. sorban U jellegű bejelentést tett, a 3. sor „B” oszlopában a biztosítási jogviszony kezdő dátuma 2014.02.03. Az 5. sorban a biztosítási jogviszony kódját (1341 főfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszony) tün­tette fel. (I. nyomtatvány)
• Ezt követően a vállalkozó 2014. április 1-én úgy döntött, hogy szünetelteti a tevékenységét és az okmány­iro­dában aznap megtette ennek a bejelentését. (Ez az információ azonnal rendelkezésre áll az adóhatóságnál.)
• A biztosítási jogviszonya rendezése érdekében a 14T1041 jelű lapon változás bejelentést kellett feltüntetnie (2. sor adatbejelentés jellege: V). A 13. pótlap „A” oszlopában a már korábban bejelentett adatokat (a jogviszony kezdő dátuma: 2014.02.03., biztosítási jogviszony kódja: 1341), majd a 8. sor „B” oszlopában új adatként a biztosítás szünetelésének kezdő dátumát (2014.04.01.) tüntette fel. (II. nyomtatvány)
(Annyit itt mindenképpen szükséges elmondani, hogy a tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető, és ezen időszak alatt – amennyiben más biztosítási jogviszony nem keletkezik – az egyéni vállal­kozó biztosítása szünetel. A tevékenység szüneteltetése azonban nem jelenti a jogviszony végét! Nem véletlen, hogy a pótlapokon külön (8. és a 9.) sorban lehetett/ lehet feltüntetni a szünetelésre vonatkozó adatokat.)
• Az egyéni vállalkozó a fenti előzményeket követően kapott egy kedvező munkaajánlatot és 2014. június 1-ével elhelyezkedett heti 40 órában. Megváltozott tehát a jogviszonya, nem főállású, hanem munkaviszony melletti egyéni vállalkozó lett. Ekkor le kellett zárni a főfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszonyt változás bejelentéssel, de előtte be kellett jelenteni a szüne­tel­tetés végét.
• A szünetelés végének bejelentése szintén V jellegű kóddal (2. sor) történt, ahol a korábban bejelentett adatok a 13. pótlap „A” oszlopában (a jogviszony kezdő dátuma, kódja, a szünetelés kezdő dátuma) (3., 5., 8. sorok), majd a „B” oszlopban a 9. sorban új adatként a szünetelés vége dátuma (2014.05.31.) szerepeltek. (III. nyomtatvány)
• Egy új 14T1041 lapon kellett bejelenteni a jogviszony végét (4. sor), ami szintén 2014.05.31. (IV. nyom­tatvány)
• A következő lépésben az adózó (V. nyomtatvány) bejelentette U jelleggel a 1342-es munkaviszony melletti egyéni vállalkozói jogviszonyt, 2014.06.01. jogviszony kezdő dátummal a „B” oszlopban (2., 3., 5. sorok).
• A szüneteltetés továbbra is fenn áll (VI. nyomtatvány), ezért egy változás-bejelentéssel a munkaviszony mel­let­ti egyéni vállalkozás alatti szüneteltetés kezdetét is be kellett jelentenie. De ebben az esetben a jogviszony kezdő dátuma a jelenleg élő, munkaviszony melletti jogviszony kezdő dátuma, az „A” oszlopban a koráb­ban bejelentett adatok szerepeltek (2., 3., 5. sorok).
Nagyon fontos, hogy amennyiben tévesen nyújtották be az adózók a szünetelés kezdő vagy vége dátumát, akkor azt nem törléssel, hanem helyesbítéssel kell javítani (adatbejelentés jellege: H). Mindkét oszlopban ki kell tölteni a biztosítási jogviszony kezdő dátumát (és végét, amennyiben korábban a jogviszonyt lezárták), valamint a biztosítási jogviszony kódját. Az eltérés a javítani kívánt szünetelés dá­tumban jelenik meg. Az „A” oszlopban a korábban tévesen bejelentett szünetelés kezdő, vagy vége dátumot kell megadni, a „B” oszlopban pedig a helyes dátumot. A biztosítási jogviszony kezdő dátumát, illetve kódját helyesbítéssel nem lehet javítani, ebben az esetben a törlést (adatbejelentés jellege: T) kell alkalmazni.

A bejelentések közötti összefüggések, a leggyakoribb hibák

Az egyéni vállalkozók ’T1041 jelű adatlapon bejelentett jogviszonya összefüggésben van a ’T101E jelű adatlapon közölt adattal, jelesül a munkavégzés jellegének bejelentésével. Amikor a jogviszony megváltozik – mint a fenti pél­dánk­ban, a főállású egyéni vállalkozóból munkaviszony mel­letti egyéni vállalkozó lett – akkor be kell jelenteni a mun­kavégzés jellegének megfelelő kódot, és annak vál­to­zása hatályba lépésének dátumát a ’T101E jelű lapon is.
Gyakori probléma, hogy visszamenőleges időpontokkal, egy nyomtatványhoz csatolt több pótlapon kívánják bejelenteni az adózók a bekövetkező változásokat. A változó jogviszony-kódok megkövetelik a nyomtatvány sajátos kitöltését, azaz egy adatlapon egy változással érintett jogviszonyt lehet csak bejelenteni. Ezen kitöltési hiba miatt a hibás adatlapról az adózók kiértesítést kapnak az adóhatóságtól. Amennyiben az adatlapot elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtották be, fontos a beazonosítás, ugyanis az értesítésen szereplő hibás adatlap iktatószáma megegyezik az Ebev nyugtán szereplő NAV iktatószámmal. Abból kell tehát kiindulni, hogy mely adatlap, vagy pótlap volt hibás. Nagyon fontos, hogy a hibás pót­lapot törölni nem szükséges, mert ez nem is került be az adóhatóság nyil­vántartásába. Az értesítésen szereplő hibajelzés figyelembevételével kell megismételni az adatlapot, a főlapon minden­képpen hivatkozva a hibás adatlap iktatószámára.
Részletesen tájékozódni az adóhatóság nyilvántar­tásá­ban szereplő jogviszony adatokról, a feldolgozott adatlapokról – ügyfélszolgálataink mellett – a NAV telefonos Ügy­féltájékoztató és  Ügyintéző Rend­sze­ren keresztül is lehetőség van, amelyhez ügyfél azonosító számmal kell rendelkezni (igényelhető a ’TEL jelű adatlapon).

A KATA adóalany egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettségéről

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kis­vállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 4. §-ának meg­fe­le­lően a KATA adóalanyiságot választó egyéni vállalkozónak a ’T101E jelű adatlapon külön sorban kell nyilatkoznia arról, hogy főállású kisadó­zónak minősül vagy nem főállásúnak. Ha a tárgy­hó­napban a kisadózó után azért nem keletkezik téte­les­adó-fizetési kötelezettség, mert valamely oknál fogva szünetelteti tevékenységét – tételes adóról lévén szó – a bejelentést minden szüneteléssel érintett egész hó­napban, a tárgyhót követő hó 12. napig meg kell tenni a ’T101E jelű adatlapon az adóhatóság felé. Így tehát, amennyiben az egyéni vállalkozó egyben kis­adózó adóalany is, a már fent ismertetetteken túl arra is figyelmet kell fordítania, hogy kisadózói minősége az egyéni vállalkozói munkavégzés jellegével is össz­hangban legyen, valamint nem elég az okmányiro­dánál bejelenteni a tevékenység szüneteltetésének kezdetét és végét, azt minden hónapban az adóhatóság felé is jelezni kell a fent említett módon. Ehelyütt fontos még megemlíteni, hogy amennyiben a főállású kisadózó egyéni vállalkozó okmányirodán történő bejelentéssel szünetelteti tevékenységét, biztosítási jogviszonya szünetel.
Előfordulhat, hogy a kisadózó valamely társadalombiz­to­sítási ellátásban (például táppénz, baleseti táppénz, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, ápolás díj, stb.) részesül, amely akár több hónapon keresztül is fenn áll. Ebben az esetben is minden tárgyhót követő hó 12. napig szükséges bejelenteni, hogy az adott hónapra nem keletkezett tételes adófizetési kötelezettség.  
A fentiekben igyekeztem részletesen bemutatni a biztosítási jogviszony keletkezéséhez és változásaihoz kapcsoló­dó bejelentési kötelezettségeket, kitérve a vonatkozó adatlapok kitöltésére is. Szándékoztam továbbá rávilágítani azon összefüggésekre, amelyekkel az egyéni vállalkozók a nyilvántartási adataikat megfelelően szinkronba tudják hozni egymással, remélhetőleg hozzájárulva ezzel biztosítási jogviszonyaik rendezéséhez.

Kapcsolódó cikkek

Comments are closed.