Diákok nyári munkája

A tanulók, hallgatók közül sokan munkába állnak a nyári szünet idején. A diákok munkavállalása a leg­na­gyobb számban továbbra is iskolaszövetkezeten keresztül valósul meg, ezért a cikk középpontjában az iskolaszövetkezetre és a vele szerződéses jogviszonyban álló természetes személy tagokra vonatko­zó rendelkezések állnak. Emellett a cikkben röviden helyet kapnak az egyéb foglalkoztatási formák és a hozzájuk kapcsolódó alapvető előírások, adózási szabályok, hiszen a tanulók alkalmazása pl. határozott idejű munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében is történhet. 

Mikor állhat munkába a diák?

Az Mt.1 szerint a munkavállalás alsó korhatára a 16. életév, ugyanakkor az iskolai szünet idején az a nap­pali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is vállalhat munkát, aki a 15. életévét be­töl­tötte. Egyebekben 16 éves kor előtt jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység a gyámhatóság engedélyével végezhető.Megjegyzést érdemel, hogy a 18 év alatti munkavál­laló törvényes képviselőjének hozzájárulásával köt­het munkaszerződést, ahogy az iskolaszövetkezet kor­lá­tozottan cselekvőképes tagjának jognyilatkozata érvényességéhez is szükséges a törvényes kép­viselő beleegyezése.  

I. Az iskolaszövetkezeti tag munkavégzése

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a to­vábbiakban: Szövtv.) II. Fejezete rendelkezik az iskolaszövetkezetekről az Egyes sajátos szövetkezetek alcím alatt. A 2016. év közben történt átfogó módosí­tás és a 2017. év eleji újabb módosítás óta a jogszabályi környezet nem változott jelentős mértékben. Az iskolaszövetkezet alapvető feladata továbbra is a nem­zeti köznevelésről szóló törvény2 szerinti közép­fokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók, valamint a nem­zeti felsőoktatásról szóló törvényben3 meghatározott felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hall­gatók munkavégzési feltételeinek megteremtése, gyakorlati képzésük elősegítése.
Az iskolaszövetkezet tagja egyrészt az előzőek szerinti nevelési-oktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény, másrészt a nevelési-oktatási intézménnyel vagy felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló természetes személyek4, akik személyes közreműködésre kötelezettek. A gazdasági együttműködést, továbbá a sze­mélyes közreműködés módját a tagsági megállapodásban kell rögzíteni, valamint a tagsági megállapodás tartalmazza az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése kö­rébe tartozó konkrét feladatokat is. A személyes közre­mű­ködés teljesíthető az iskolaszövetkezet által harmadik sze­mély részére nyújtott, ún. külső szolgáltatás keretében is. Külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony esetén az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tag között tagsági megállapodáson alapuló sajátos jogviszony jön létre. Az így létrejött jogviszonyra fő szabály sze­rint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni az Mt.-nek a Szövtv-ben meghatározott egyes munkajogi sza­bályaira is. 
Amennyiben a személyes közreműködésre külső szolgál­tatás keretében kerül sor, akkor a tagsági megállapodás mellett a feladatteljesítés megkezdéséhez szükséges az is­ko­la­szövetkezet és a tag között egy olyan írásbeli megál­lapodás is, amelyben a felek rögzítik – egyebek mellett – a szolgáltatás fogadójának személyét, a teljesítendő konkrét feladatot, a tag díját és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegét.
Az iskolaszövetkezet továbbá külön megállapodást köt a szolgáltatás fogadójával.
Abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményi tag szakiskola vagy szakközépiskola, akkor az iskolaszövetkezet gyakorlati képzési feladatokat is elláthat, ehhez azonban rendelkeznie kell a gyakorlati képzés megszervezé­séhez szükséges feltételekkel.
Az iskolaszövetkezeti tagot megillető juttatásokkal össze­függő garanciális szabályok közül elsőként említendő az a rendelkezés, amely szerint a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetke­zetek szá­mára fizetendő minimális szolgáltatási díjról szóló 274/ 2017. (IX. 21.) Korm. rendeletben meghatározott mini­má­lis összeg. Ennek alapján az iskolaszövetkezet számára fizetendő szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimál­bér/garantált bérminimum egy órára vetített összegének 1,178-szorosával5, amely levonás, visszatérítés vagy kedvez­mény útján nem csökkenthető. 
A fentiekhez kapcsolódó előírás alapján az iskolaszövetkezetnek az éves nettó árbevétele legalább 85%-át a tagok között fel kell osztania, méghozzá személyes közreműkö­désük arányában.
Az iskolaszövetkezet számára előírt kötelezettség to­váb­bá egy oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap létre­hozása, melyben az adózott eredményének (nyereségé­nek) legalább 10%-át köteles elhelyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, kép­zési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szö­vetkezeti vagyonnak minősül. Az oktatási, kép­zési célt szol­gáló közösségi alapban elhelyezett összeget csak célhoz kö­tötten lehet felhasználni. Ez nyújt fedezetet a szövetkezet tagjainak oktatására, képzésére, tovább­képzésére.
A fentiek értelmében tehát az iskolaszövetkezet tagja kü­lönböző jogcímeken részesülhet juttatásban. A tag részére a külső szolgáltatás teljesítéséért kifizetett díjazás az Szja tv.6 szerint az összevont adóalap részét képező nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért személyi jövedelemadó kötelezettség alá esik. Tekintettel arra, hogy a Tbj.7 alapján nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja (25 éves koráig a tanulói, hall­gatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt sem), ezért járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Az ebben a formában kifizetett juttatás nem képezi a szociális hozzájárulási adó8 alapját, illetve egészségügyi hozzájárulást9 sem kell utána fizetnie az iskolaszövetkezetnek.
Amennyiben az iskolaszövetkezet az adózott eredményé­ből osztalékot fizet a tagjának, az szintén személyi jövedelemadó kötelezettséget keletkeztet, valamint a tagnak az osz­talék után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a 450 000 forintos hozzájárulásfizetési felső határig.
Abban az esetben, ha az oktatási, képzési célt szolgáló alapból finanszírozzák pl. a tag oktatását, akkor a sze­mélyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a juttatás nagy­sá­gától függően alakul. Az alapból a tag részére az adóévben nem pénzben juttatott jövedelem együttes értékéből a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész béren kívüli juttatásként válik adókötelessé, tehát a tagnak a juttatás értékének 1,18-szorosa után kell a 15 szá­zalék személyi jövedelemadót megfizetnie. Az előzőek sze­rinti értékhatárt meghaladó juttatás után pedig egyes meg­határozott juttatásként az iskolaszövetkezetnek kell meg­fizetnie a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos mér­té­kű egészségügyi hozzájárulást. 
Ha a felsőoktatási intézmény hallgatója a számára előírt kötelező szakmai gyakorlatot külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés keretében teljesíti, akkor a ré­szére kifizetett díjazás havi összegéből a minimálbért meg nem haladó rész adómentes.
Az előzőekben részletezettek szerint biztosítottnak nem mi­nősülő, tagsági megállapodás alapján személyesen közre­működő tag esetében az iskolaszövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vo­nat­kozó tagsági megállapodás keletkezéséről és megszű­né­séről bejelentést teljesíteni az Art.10 1. számú melléklet 14. és 15. pont­jában meghatározottak szerint a ’T1044D jelű adatlapon.

II. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás

Ha a tanulót munkaviszony keretében, munkaszerződéssel alkalmazzák, akkor ugyan 18 éves kora előtt a fiatal mun­kavállalókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok vo­natkoznak rá és fokozottabb védelemben részesül, de pl. a munkabérét az Mt. általános rendelkezései sze­rint kell megállapítani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató a diák részére teljes munkaidőben tör­ténő foglalkoztatás esetén a hatályos jogszabályban11 előírt bért (minimálbért/garantált bérminimumot) köteles fizetni. Ugyanakkor a közterhek szempont­jából nincs jelentősége a munkát vállaló személy életkorának. 
A munkaviszonyban álló tanulóra a biztosítási kö­te­lezettség a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiterjed, ezért a foglalkoztatónak bejelentési kötele­zett­sége keletkezik, melyet az Art. 1. sz. melléklet 3.1. és 3.2. pontjában előírt határidők betartásával kell tel­jesítenie a ’T1041 jelű adatlapon.
A diákot biztosítottként járulékfizetési kötelezett­ség terheli, azaz a járulékalapot képező jövedelméből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 8,5 százalék egész­ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A munkabér az összevont adóalap részét képező nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ezért a tanuló személyi jövedelemadó fizetésére is kö­telezett. A kifizetett munkabér után a foglalkoztatónak 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót12, valamint a szakképzési hozzájárulás13 fizetésére kötelezett munkáltatónak 1,5 százalék szakkép­zési hozzájárulást kell fizetnie.

III. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok

Előfordulhat az is, hogy a diákot a nyári szünet alatt a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban foglalkoz­tatják.
A Tbj. speciális szabályokat tartalmaz az ún. mun­ka­végzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüg­gés­ben. Ezek közül fontos kiemelni, hogy megbízási jogviszony esetén a biztosítás csak akkor jön létre, ha a tanuló e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét14. Amennyiben a kifizetett díjazás alapján a tanuló biztosítottnak minősül, akkor a foglalkoztatót bejelentési kötelezettség terheli. A biztosítotti bejelentést a mun­kaviszonynál leírtak szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a biztosítás elbírálására a kifizetést követően, utólag kerül sor, akkor a bejelentést legkésőbb a biztosí­tási köte­le­zettség megállapítását követő napon kell be­nyújtani.
A megbízási díj az Szja tv. alapján önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mellyel szemben költ­ség­elszámolásra van lehetőség. (A diákok esetében jellemzően a 10 százalékos költséghányad alkalmazására kerül sor.) A költség levonását követően megállapított jövedelemből kell a diáknak megfizetnie a személyi jövedelemadót, valamint a biztosítási jogviszony fennállása esetén a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ha a biztosítás nem jön létre, úgy járulékfizetés sem merül fel.
A kifizetőt szociális hozzájárulási adó terheli az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállására tekintettel a tanuló részére kifizetett jövedelem után. Amennyi­ben pedig a szakképzési hozzájárulás alanya, ak­kor ezt a közterhet is meg kell fizetnie.
A II. és III. pontban említett egyéni járulékok és a szemé­lyi jövedelemadó levonása a kifizető feladata. Ezen túl a kifizető a tanulótól levont egyéni járulékot, személyi jövedelemadót, és az általa fizetendő közterheket a tárgyhó­na­pot követő hónap 12. napjáig köteles a ’08-as nyomtat­vá­nyon bevallani. A befizetést ugyanezen határidőig kell tel­jesítenie.
A diákot mind a munkaviszonya, mind pedig a meg­bí­zási jogviszonya alapján megszerzett jövedelmével össze­füg­gésben személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség terheli, melynek az adóévet követő év május 20. napjáig kell eleget tennie. 

IV. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött munkaviszony

A diák az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo tv.) előírt sza­bá­lyok szerint is foglalkoztatható, mégpedig mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka keretében. Alkalmi munkának minősül az Efo tv. szerinti filmipari sta­tisztaként végzett tevékenység is.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony sza­bályosan akkor jön létre, ha a munkáltató a tanulót a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette az állami adóhatóság felé a ’T1042E nyomtatványon vagy telefonon ke­resztül a 185-ös hívószámon. A bejelentés teljesíthető to­vábbá az internetről letölthető, Egyszerűsített foglalkoztatás-bejelentő alkalmazás segítségével is.
A foglalkoztatással kapcsolatban kizárólag a munkálta­tó­nak kell 500, 1000 vagy 3000 forint összegű közterhet fizet­nie, tanulónként a munkaviszony minden naptári nap­jára vonatkozóan. 
Az Efo tv. szerint végzett munka ellenértéke az Szja tv. alapján bérjövedelemnek minősül. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről akkor kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, ha az így megszerzett bevétele meghaladja az ún. mentesített keret­összeget, amely a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munka­bér (minimálbér), vagy ha a tanuló részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a garantált bérminimum napibér­ként meghatározott összege 130 százalékának szorzataként határozható meg. A személyi jövedelemadó bevallásban tehát a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell feltüntetni. (A diáknak azonban nem kell bonyolult számítá­sokat végeznie, mivel az adóhatóság számára is elkészíti az adóbevallási tervezetet.)
A filmipari statisztaként végzett – Efo tv. hatálya alá tar­tozó – alkalmi munkából származó bevételből nem kell jöve­delmet megállapítani és bevallást sem kell benyúj­tani.
A közteherfizetésen kívül a munkáltató kötelezettsége a ’08-as bevallás beadása. A bevallás és a befizetés határideje ebben az esetben is a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.

V. A háztartási munka

A háztartási munkára létesített jogviszony szabályai az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosí­tá­sáról, illetve megalkotásáról szóló 2010. évi XC. törvény­ben találhatóak. 
Háztartási munkaként az alábbi tevékenységek végezhe­tők: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. 
A háztartási munkavégzéssel összefüggő rendel­ke­zések mind a tanuló, mind pedig a munkáltatói oldalon álló, szin­tén természetes személy számára kedvezőek. Abban az esetben ugyanis, ha a munkáltató a foglalkoztatást mege­lőzően bejelentést tesz a háztartási alkalmazottról, akkor mentesül az általános szabályok szerinti adó- és járulékfizetés alól. A bejelentés kétféle módon, a ’T1043H jelű adatlapon vagy a 185-ös telefonszámon keresztül teljesíthető. A munkáltatónak háztartási al­kalmazottanként kizárólag havi 1.000 forint összegű regisztrációs díjat kell fizetnie a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.Amennyiben a munkáltató határidőben teljesíti a bejelentést és a regisztrációs díjat is rendben megfizeti, akkor bevallási kötelezettség nem terheli.
A tanuló szempontjából előnyös, hogy a háztartási alkalmazottként megszerzett jövedelme adórendszeren kívüli keresetnek minősül, ezért az sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettéget nem keletkeztet.

Végül említést kell tenni arról, hogy a köznevelésről szó­ló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű is­kolai ok­tatás keretében vagy nappali oktatás munka­rendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nem­zeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás kereté­ben tanulmá­nyokat folytató nagykorú magyar állam­polgár egészségügyi szolgáltatásra jogosult, mégpedig a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszű­néséig (a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelése alatt is)15. Az említett tanulónak/hallgatónak tehát akkor sem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha pl. egyszerűsített foglalkoztatottként vagy háztartási alkalmazottként dolgozik és a biztosítási kötelezett­ség nem terjed ki rá.

1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
2) 2011. évi CXC. törvény.
3) 2011. évi CCIV. törvény
4) A jelenleg hatályos szabályozás szerint a természetes személy tagok aránya az iskolaszövetkezeten belül legalább 90 százalék.
5) Az órabér 2018. január 1-től minimálbér esetén 794 forint, garantált bérminimum esetén pedig 1 038 forint.
6) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.
7) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (3) bekezdés b) pontja szerint.
9) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
10) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.
11) A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet.
12) Az Eat. rendelkezései szerint munkaviszony esetén a kifizető a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.
13) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény alapján.
14) 2018. január 1-jétől a minimálbér 138.000 forint, melynek 30 százaléka 41.400 forint, az egy naptári napra jutó összeg pedig 1.380 forint.
15) A Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontja és a 16/A. §-a szerint.