Vállalkozók járulékfizetése 2020. július 1-jétől

Az új Tb. törvény1 szerinti változások közül ezúttal az egyéni- és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezett­ségét ismertetjük néhány példán keresztül, hiszen ebben a témakörben is több változás következett be. A változás érintette a személyi kört, a járulékalapot és a fizetendő járulék mértékét.

A változások bemutatása előtt szükséges azonban két fogalom áttekintése, mert más adójogszabályokhoz ké­pest eltérő az egyéni- és a társas vállalkozó fo­gal­má­nak meghatározása társadalombiztosítási szem­pontból.

1. Fogalmak

a) Egyéni vállalkozók

A korábbi szabályozással egyezően egyéni vállal­ko­zó­nak minősül az új Tb. tv. 4. § 2. alpontjában meg­ha­tározott személy, azaz:

  • az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szó­ló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vál­lal­kozói nyilvántartásban szereplő természetes sze­mély,
  • a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magán­sze­mély, és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező ma­gánszemély,
  • az ügyvéd és az európai közösségi jogász,
  • az egyéni szabadalmi ügyvivő,
  • a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenységet végző közjegyző,
  • a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

b) Társas vállalkozók

Az új Tb. tv. 4. § 21. alpontja alapján az alábbi szemé­lye­ket kell társas vállalkozónak tekinteni:

  • a betéti társaság bel- és kültagját, a közkereseti tár­saság tagját, a korlátolt felelősségű társaság, aközös vállalat, az egyesülés, valamint az európaigazdasági egyesülés tagját, ha a társaság (ideért­ve
  • az elő­társasági működés időtartamát is) tevé­keny­sé­gé­ben ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban történik (tagsági jogviszony),
  • a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagját, ha a társaság tevékenységében szemé­lye­sen közreműködik,
  • az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az ok­tatói munkaközösség tagját,
  • az egyéni cég tagját,
  • a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt fe­lelősségű társaság természetes személy tagját, ha a tár­saság ügyvezetését nem munkaviszonyban látja el, ki­véve azt az esetet, ha a társaságban történő tény­le­ges, személyes közreműködése alapján társas vállal­kozó­nak minősül.

Amint azt a felsorolásból látni lehet, a társas vállalkozók körében sem történt változás. A biztosítás elbírálása során gyakran felmerülő kérdés miatt viszont hangsúlyozni kell, hogy például, ha a korlátolt felelősségű társaság tagja sze­mélyesen nem működik közre a társaságban, csak vagyoni hozzájárulást nyújt, akkor nem tekinthető társas vállal­ko­zónak és ezen a jogcímen nem lesz biztosított.

2. Járulékfizetésre vonatkozó szabályok

a) Biztosított vállalkozók

Az egyéni, illetve a társas vállalkozóra a biztosítási kötele­zett­ség változatlanul csak akkor terjed ki, ha nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Azaz kizárólag akkor lesz biztosított, ha nem saját jogú nyugdíjas, illetve, ha öz­vegyi nyugdíjban részesül, de a rá irányadó öregségi nyug­díjkorhatárt még nem töltötte be. 

Az új Tb. tv. alapján két fontos változás történt a biztosított egyéni, illetve társas vállalkozók járulékfizetési kötele­zettségében.
Az egyik a járulékfizetési alsó határt érinti, hiszen a 2020. június 30-ig hatályos rendelkezések szerint a nyug­díj­járulékot legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig legalább a minimálbér másfélszerese után kellett megfizetnie az ún. főfoglalkozású vállalkozóknak. Ehhez képest az egyéni járulékok össze­vonása által 2020. július 1-jétől fizetendő 18,5 szá­zalék társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér lett. 

Példa:

A középfokú iskolai végzettséget nem igénylő tevé­keny­séget főtevékenységként folytató, főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje 2020. júniusban és júliusban is havi 150 000 forint volt. Figyelemmel a járulékfizetési alsó határra, járulékfizetési kötelezettsége az alábbiak szerint alakul:

Változott továbbá a többes jogviszonyban álló, ún. má­sodfoglalkozású vállalkozók által fizetendő járulék mér­téke. 2020. július 1-jétől ugyanis ennek a személyi kör­nek szintén 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie a járulékalapot képező jövedelme után.

Példa:

A társas vállalkozó egyidejűleg heti 40 órás munka­vi­szonyban is áll. A társas vállalkozástól 2020. júniusban és júliusban havi 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemben részesült a személyes közreműködésére te­kin­tettel. Járulékfizetési kötelezettségét a következő táb­lázatban foglaltuk össze:

b) Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók

A nyugdíjas vállalkozókra az új Tb. tv. hatályba lépése előtt sem terjedt ki a biztosítás, de egyes ellátásra jogosultként, annak fedezetére 10 százalék nyugdíjjárulékot kellett fizetniük. A nyugdíjjárulék alapja egyéni vállalkozó esetén a tevékenységéből származó vállalkozói kivét, átalánya­dó­zó esetén az átalányban megállapított jövedelem volt. A tár­sas vállalkozónak pedig a személyes közreműködés vagy az ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után kellett nyugdíjjárulékot fizetnie. Ezen túl az egyéni vállalkozót, valamint a társas vállalkozó után a társas vállalkozást egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség is terhelte. 2020. július 1-jétől azonban a nyugdíjas vállalkozók mentesülnek az említett kötele­zettségek alól.

Példa:

Az öregségi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó 2020. jú­­niusban és júliusban is havi 100 000 fo­rint vál­lal­ko­zói kivétet realizált, ezért az alábbiak szerinti tár­sada­lom­biztosítási kötelezettségek terhelték:

Összességében tehát az új Tb. tv. szerinti változások a főfoglalkozású és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő köz­terhek csökkenését eredményezték. A másodfoglal­ko­zású vállalkozók ugyan 2020. július 1-jétől a korábbi 17 szá­zalék helyett 18,5 százalék járulék fizetésére kötele­zet­tek, de mindez megteremti a munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságot.

1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

Kapcsolódó cikkek

Comments are closed.