online-invoice

Online Számla 3.0

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget 2018. július 1-jétől vezették be, mely időponttól kezdve két lépésben terjed ki az összes számlára. 2021. január 1. az a dátum, amely időponttól már minden számla adatszolgáltatásra kötelezetté válik, ettől az időponttól szinte nincs kivétel vevői körre, értékhatárra vagy egyéb más megkötésre.1 A jogszabályi változás adat­strukturális változásokat is jelent, mely a számlázó szoftverek esetén plusz fejlesztési kötelezettséget je­lent. Ugyanakkor új szolgáltatások is megjelennek az Online Számla rendszerben.

Az adatstruktúra változtatásnál az adóhivatalnak fi­gyelembe kellett vennie a jogszabályi módosulá­so­kat, ugyanakkor a 2022-ben induló áfabevallás kia­jánlást és átgondolta, milyen szolgáltatások bevezetése, bővítése tudja támogatni a vállalkozások digitális folyamatainak egyszerűsítését.

Jogszabály módosításból eredő változtatások

2021. január 1-től hatályba lép az Áfa törvény adatszolgáltatásokra vonatkozó változása. Ennek lényege, hogy a nem adóalanyoknak történő értékesítésről, va­lamint a közösségi és közösségen kívüli értékesítésről is kötelező lesz adatot szolgáltatni az Online Számla rendszerben. 2021-től az alábbi vevői csoportokat le­het elkülöníteni az adatszolgáltatásban:

  • Belföldi vagy közösségi adóalany vevő: ebben az esetben a név, cím és adószám (közösségi vevő­nél közösségi adószám) kötelező a számlán és az adatszolgáltatásban.
  • Nem közösségi adóalany vevő: a név, cím köte­le­ző, az adószám pedig nem kötelező, de lehet­sé­ges feltüntetni a számlán és az adatszolgáltatásban is.
  • Nem adóalany és nem magánszemély vevő: a név és a cím feltüntetése kötelező a számlán és az adat­szolgáltatásban is. Ebbe a kategóriába tar­toz­nak például a gazdasági tevékenységet nem
  • folytató társasházak, egyesületek, alapítványok, kizá­ró­lag köz­hatalmi tevékenységet végző testü­letek.
  • Magánszemély vevő: a név és a cím feltüntetése köte­le­ző a számlán, az adatszolgáltatásban viszont nem lehet benne.

A magánszemélynek kiállított számlánál jogszabály alap­ján el kell térnie a számla adattartalmának és az adatszolgáltatásnak. Ugyanakkor nem igaz az az állítás, hogy amely vevőnek nincs adószáma, akkor automatikusan ma­gánsze­mély. Attól még lehet olyan nem adóalany, amely nem ren­delkezik adószámmal. A számlázó prog­ramoknak (vagy an­nak felhasználóinak) így különb­sé­get kell tenniük a ma­gán­személyek és nem magán­sze­mély vevő között is, nem csupán adóalany és nem adóalany között.
A számlaadat-szolgáltatási rendszerben a magánszemély elkülönült kezelését az Áfa törvény írja elő. Amennyiben a vevő magánszemély, akkor bár a számlán kötelező szere­pel­nie a nevének, címének, az adatszolgáltatási rendszer­ben ezek az adatok nem szerepelhetnek. Egy jelölőt kell alkalmazni, hogy az adott vevő magánszemély. Az Online Számla rendszer elutasítja azon adatszolgáltatások feldolgozását, melyek magánszemély jelölővel vannak ellátva, azon­ban a név és cím kitöltött.
A közösségi és export ügyletek adatszolgáltatási kötele­zettsége nem csupán a vevőadatokra van hatással, hanem számla adóösszegeinek a megadására is. A 3.0-ás verzióban kibővültek az adómentességeknek, hatályon kívüliség eseteinek a jelölései. Az adatszolgáltatásban ezeket meg kell adni kóddal és a számlán szereplő szöveggel is. Az esetek kódolása a számlázó programokban is általános megoldás, ez került átemelésre az adatszolgáltatásba. Ezzel a meg­oldással az adómentességek, hatályon kívüliség esetei gé­pi­leg is értelmezhetők, elemezhetők.
A fenti megoldást egyrészt a jogszabályi változás miatt volt szükséges bevezetni, ugyanakkor az adóhivatali adatelemzésben is jelentős támogatást nyújt. Ezen túlmenő céljai is vannak a mentességek, hatályon kívüliség eseteinek ilyen módú jelölésének. 2021-ben az adóhivatal az áfa bevallásokat ki fogja ajánlani az adóalanyok részére, mely­hez szintén szükségesek ezek a változások.

Elektronikus számla támogatás

A számlaadat-szolgáltatás egyrészt kötelezettséget jelent az adóalanyok részére, ugyanakkor nagyon hangsúlyos eleme a szolgáltatások nyújtása. Az elektronikus számla támo­ga­tása már 2018-tól jelen van az adatszolgáltatási rendszerbe, mely a 3.0-ás verziótól egy új szintre emelkedett. A jog­szabályi környezet megteremtésével lehetővé válhat az Online Számla rendszerben, hogy elektronikus számlának minő­sü­lő adatszolgáltatás kerüljön benyújtásra.
Az 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet bevezette annak lehe­tő­ségét, hogy az elektronikus számlák archiválását az adatszolgáltatásba épített és az elektronikus számla adattartalmát védő hash kóddal is lehet teljesíteni. Erre az Online Számla rendszer kétfajta megoldást nyújt:

  1. A számlázási folyamatban létrejön egy elektronikus számla dokumentum, melynek hash kódja bekerül az adatszolgáltatásba. Ebben az esetben az adatszolgáltatás és az elektronikus számla elválik egymástól, két kü­lön dokumentumról beszélünk.
  2. Az adatszolgáltatás önmagában lehet hiteles elektronikus számla is. Amennyiben ezt a megoldást vá­laszt­juk, akkor nem különül el egymástól a számla és az adat­szolgáltatás, így az adattartalma azonos.

Az elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatás ese­tén az alábbi korlátozásokat figyelembe kell venni, mely esetekben nem használható a megoldás:

  • a vevő nem adóalany természetes személy, mivel az adatszolgáltatási rendszer nem tárolhatja a magán­sze­mély vevő adatait, ugyanakkor azok a számla kötelező tartalmi elemei;
  • a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat XML ál­lományának mérete a kiállítást követően a 10 Mb-ot meghaladja, ezért a kiállított számlához képest össze­vont tételsorokat tartalmaz az adatszolgáltatás;
  • a számlával egy tekintet alá eső okirat olyan számla adat­tartalmát módosítja vagy érvényteleníti, amelyről az adatszolgáltatás nem elektronikus számlának minő­sülő adatszolgáltatás szerint történt.

A fenti megszorítások nem jelentik azt, hogy például egy olyan vállalkozás, amely adóalanyoknak és magánsze­mé­lyek­nek is értékesít, ne lenne képes az adatszolgáltatási rendszer használatával teljesen áttérni az elektronikus szám­lázásra. Lehetőség van arra, hogy magánsze­mélyek­nek például PDF formátumban állítja elő az elektronikus számlát, melynek a hash kódját megküldi az adatszolgáltatási rendszerbe. Amennyiben adóalany a vevő, akkor pedig az adatszolgáltatása lesz az elektronikus számla, amennyiben a jogszabályi környezet is megengedi ezt a módszert. Számlázó program oldalán egyébként is el kell választani egymástól a magánszemély vevőket a nem ma­gánszemély vevőktől, így a folyamat akár teljes mértékben automatizálható lehet.
Bármelyik megoldást is választja a vállalkozás, érdemes figyelembe venni, hogy az elektronikus számlák megőrzé­séről a vállalkozásnak kell gondoskodnia. Amennyiben az elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatást vá­laszt­juk, akkor a számla XML-ek bár megtalálhatóak az adóhivatal rendszerében, azonban ebben az esetben sem vállalja az adóhivatal az archiválási rendelet szerinti megőrzést. Az elektronikus számlák megőrzéséről így mindig az adózónak kell gondoskodnia.
A vevőnek lehetősége van az Online Számla rendszerből letölteni az elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatást. Ebben az esetben az Online Számla rendszerben letöltött XML-re és hash kódra vonatkozik a megőrzési kö­telezettsége.
Az Áfa törvény alapján az elektronikus számlázáshoz a vevőnek hozzá kell járulnia. Ebben a két partnernek kell megállapodnia, az adóhivatal nem vállalja át a meg­álla­podást. A hozzájárulás lehet írásban, szóban, ráutaló maga­tartással is, azonban ez mindenképpen az Online Számla rendszeren kívüli hozzájárulást jelent.
Az elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatás ese­tén a számlakibocsátási kötelezettség teljesítése az érté­kesítő felelőssége. Az adóhivatal nem vállalja át az Áfa tör­vényben foglalt értékesítői és vevői kötelezettségeket, felelősségeket. Az Online Számla rendszerben az elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatás egy lehetőséget jelent az adminisztráció csökkentésére, azonban a két félnek kell mérle­gelnie az ebben rejlő lehetőségeket, koc­kázatokat.

zámlafeldolgozás támogatása

Az adatszolgáltatást eddig is több vállalkozás arra is használta, hogy a számlabefogadási folyamatát támogassa vele. Az adatszolgáltatási rendszerben a számlaadatok standard adatstruktúrában megtalálhatóak így, ha azokat egy köny­velési rendszer képes beemelni, akkor nem szükséges manuálisan a számlaadatok rögzíteni.
A fenti folyamattal a vállalkozásoknak olyan prob­lémájuk volt, hogy a számlán megjelenő számla­fel­dol­gozást segítő adatok (pl. megrendelésszám, szál­lítólevélszám stb.) nem standard módon jelent meg (ha egyáltalán megjelent) az adatszolgáltatásokban. Így erre nem lehetett hatékony számlafeldolgozási fo­lyamatot illeszteni. Ebből a megfontolásból a 3.0 ver­zióban megjelentek számlafeldolgozást támogató adatok, melyek kitöltése opcionális. Itt meg lehet adni például a megrendelésszámot, szerződés­számot, beszállító kódját, szállítólevél számot, GLN szá­mot stb. Ezzel a megoldással a számla­fel­dol­gozási fo­lya­matok remélhetőleg hatékonyabbá tudnak válni.
A vállalkozásoknak érdemes megfontolniuk, hogy egy belföldi adóalanynak kiállított számla az adatszol­gáltatás legyen, és például ha a számlában szerepel a megrendelésszám, akkor a vevő nem csupán az elektronikus számlát kapja meg az adatszolgáltatási rend­szerben, hanem a számla feldolgozási folyamatait tudja automatizálni is. Lényegében egy EDI rend­szerhez nagyon hasonló megoldást ki lehet építeni az Online Számla rendszer használatával úgy, hogy nem feltétlenül szükséges a két félnek jelentős informatikai beruházásokat megvalósítani.

Közmű vállalkozások adatszolgáltatása

Az adatszolgáltatás 3.0-ás verziójával a közmű szol­gáltatók számára megjelent két olyan változtatás, mely a rájuk vonatkozó speciális jogszabályi elvárások miatti követelmények és az adatszolgáltatások hi­bamentes teljesítése miatt került bevezetésre. Mindkettő változtatást hosszú egyeztetések előzték meg, melynek eredményeként minden követel­mény­nek és elvárásnak megfelelő adatszolgáltatási meg­ol­dást tudott az adóhivatal kialakítani.
Az egyik jelentős probléma a közműszolgáltatók elszámoló számlája volt. Az elszámoló számla adattartalmát, azzal kapcsolatos követelményeket az egyes közművekre vonatkozó jogszabályok rögzítik. Adatszolgáltatás szempontjából a legnagyobb kihí­vás az volt, hogy az elszámoló számla az áfatörvény fogalmai sze­rint egyszerre volt számla és számlával egy tekintet alá eső okirat. Az Online Számla rend­szer az ilyen jellegű hibrid számlák feldolgozását nem tudta ko­rábban tá­mogatni, valamilyen warning jelzést min­den­képp adott. A 3.0-ás verzióban az adóhivatal bevezetett egy külön jelölőt a közmű elszámoló számlára vonat­kozóan, valamint egy külön eljárást az elszámoló számlák adatszolgáltatására.
Egy indulás óta fennálló nagyon szélsőséges számlaadat­szolgáltatási eset is a közmű szolgáltatókhoz kapcsolódik. Az Online Számla rendszer nem képes fogadni 10 Mb-nál nagyobb adatszolgáltatásokat. Az ekkora méretű adatszolgáltatások esetén ugyanazon termék/szolgáltatás több té­telsoron jelenik meg. Ennek a problémának a kiküszö­bö­lése érdekében az adatszolgáltatásnál összevonást kell elvégezni, melynek alkalmazásával a számla adattartalmához képest összevontabb adatszolgáltatás fog előállni. Az össze­vonással az adóhivatal nem veszít fontos adatot, ugyan­akkor ezen nagyméretű számláknál is lehetőség nyílik a megfelelő adatszolgáltatásra. Az összevonás alapvetően azt jelenti, hogy az adatszolgáltatásban tételsoron­ként egyfajta terméket vagy szolgáltatást egy sorban kell feltüntetni függetlenül attól, hogy a számlán mennyi tételsorban szerepel (pl. telefonszám vagy telephely megbontásban).

Összegzés

Az adatszolgáltatási rendszer az elmúlt két évben is sokat fejlődött, 2021-gyel pedig egy olyan szintre lép, amely időponttól már jelentős jogszabályi változások nem várhatók. Ezért az új adatstruktúra célja a hosszútávú fenntartás biztosítása, mely egyrészről adatstrukturális egységesítéseket is jelent, de az áfatörvény számlával szembeni követel­mé­nyei­nek a lehető legteljesebb adatszolgáltatási leírását is adja.
2021-ben eljut oda az adatszolgáltató rendszer, hogy az összes belföldi adóalany által kiállított számlát be kell küldeni. Ez a kötelezettségen kívül az adóhivatali szolgál­tatások kiterjedését is jelenti. Az Online Számla rendszer így lassan egy olyan központtá válik, ahol a magyar adóalanyok összes számlaadata (vagy akár számlája) elérhetővé és letölthetővé válik a vevő oldalán.

1) Kivétel: azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.

Kapcsolódó cikkek

Comments are closed.