nétak

Amit a NÉTAK-ról tudni érdemes

2021-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) alapján érvényesíthető kedvezmé­nyek szabályai az előző évhez képest kis mér­tékben változtak, ugyanakkor a 2020-tól bevezetett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (a továbbiakban: NÉTAK) miatt az szja bevallás felépítése módosult.

A következőkben megismerkedhetünk a NÉTAK szabályaival és gyakorlati példák segítségével bemutatásra kerülnek a bevallásával kapcsolatos teendők.
Az szja kedvezményekre vonatkozó általános sza­bály, hogy az összevont adóalapot és annak adóját csökkentik. 2020-as szja bevallásban igénybe vehető kedvezmények érvényesítési sorrendje a következők:

  • NÉTAK,
  • első házasok kedvezménye,
  • családi kedvezmény,
  • és a személyi kedvezmény.

A felsorolt kedvezmények közül a személyi ked­vez­ményt lehet adókedvezményként igénybe venni a 2020-as bevallásban. Azonban 2021-től ez a kedvez­mény is adóalap kedvezményként érvényesíthető, így az idei évtől az érvényesítés sorrendje a következők szerint módosult:

  • NÉTAK,
  • személyi kedvezmény,
  • első házasok kedvezménye és
  • családi kedvezmény.

A kedvezményekre vonatkozó közös szabály, hogy ezek év közben az adóelőleg megállapítása során és év végén a bevallásban is érvényesíthetők. Ha a ma­gán­személynek nincs elegendő, az összevont adóalapba tartozó jövedelme a kedvezmény érvénye­síté­sé­hez, akkor az más – például tőkejövedelemből, in­gat­lan értékesítésből származó – jövedelemre nem alkalmazható.
Miután ezek a kedvezmények az Szja törvény alapján érvényesíthetők, ezért a katás egyéni vállalkozó nem veheti igénybe a vállalkozói jövedelmére. Termé­sze­tesen, ha van más az összevont adóalapba tartozó (pél­dául bér-) jövedelme, akkor arra tekintettel már csökkentheti az adóalapját, adóját.
A NÉTAK-ot az arra jogosult az összevont adóalapba tar­to­zó meghatározott jövedelmekre veheti igénybe minden jogosultsági hónapban, összeghatár nélkül, minden más ked­vezményt megelőzően. Ebben az esetben a kedvez­mény megosztására, közös érvényesítésére nincs lehetőség!

1. Ki veheti igénybe a NÉTAK-ot?

A NÉTAK-ról az Szja törvény 29/D. §-a rendelkezik. A ked­vezményt a négy vagy több gyermeket nevelő anya (a to­vábbiakban: nétak-os anya) veheti igénybe.
Nétak-os anya az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe­fo­gadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
c) a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg.
és az a)-c) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.
Mint látható, a gyermekek a nétak-os anyát ideiglenesen vagy véglegesen jogosítják a kedvezmény igénybevételére.
Ha a családi pótlékra való jogosultság alapján vehető figyelembe a gyermek és ez a jogosultság nem érte még el a 12 évet, akkor beszélhetünk ideiglenes jogosultságról.
Ennek szemléltetését szolgálja a következő példa:
A négygyermekes szülők elválnak és a 8 éves fiuk az apánál marad. Ekkor az édesanya már nem veheti a továb­biak­ban figyelembe a NÉTAK szempontjából, hiszen az apával élő gyermek után nem jogosult családi pótlékra. Abban az esetben viszont, ha a12 éves kislányuk költözik az édesap­jához, akkor őt az édesanya a továbbiakban is figyelembe veheti NÉTAK-ra jogosító gyermekként, hiszen 12 éven át jogosult volt utána családi pótlékra.
A jogosult csak olyan nő lehet, aki vérszerinti, vagy örök­befogadó szülő. Ez azt jelenti, hogy ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a gyermek akkor sem vehető figyelembe a NÉTAK szempontjából, ha egyébként az anya családi pót­lékra jogosult utána.
Például, a családban négy gyermeket nevelnek, akik közül egy az apa, kettő az anya előző házasságából érkezett és egy közös. Ebben az esetben az apa gyermeke NÉTAK tekintetében nem vehető figyelembe. De, ha az anya örök­be fogadja ezt a gyermeket is, akkor már a jogszabályi feltételek teljesülnek és az édesanya nétak-os anyaként érvé­nyesítheti a kedvezményt.
Miután a jogszabály a családi pótlékra való jogosultságot írja elő, ezért a NÉTAK tekintetében figyelembe vehető az a felváltva gondozott gyermek is, aki után az anya 50 száza­lék­ban jogosult a családi pótlékra.
A NÉTAK-ra jogosító gyermekek esetében a feltételek vizs­gálatakor azt kell nézni, hogy az a), vagy b), vagy c) pon­tok valamelyikének megfeleljen a gyermek és a feltételeknek megfelelő gyermekek száma legalább a négy főt elérje. Nem befolyásolja a jogosultságot, hogy az egyik gyermek csak az a), a másik a b), a harmadik az a) és b), a negyedik pedig a c) pont alapján vehető figyelembe.

2. Mely hónapokra vehető igénybe a NÉTAK?

A NÉTAK-ra való jogosultság a teljes hónapra vonatkozik, azaz ha az anya egy adott hónapban akár csak egy napig is nétak-os anyának minősül, akkor ebben a hónapban meg­szerzett, a NÉTAK alapját képező teljes jövedelmére érvé­nye­sítheti a kedvezményt.
Például, ha az anya megszülte 2020. május 31-én a ne­gye­dik gyermekét, akkor ő a teljes május hónapra érvényesít­heti a kedvezményt.
Tekintettel arra, hogy a NÉTAK 2020. január 1-től lépett hatályba, ezért azt első ízben 2020 január hónapra lehetett érvényesíteni.
Ezt követően a magánszemély abban a hónapban érvé­nye­sítheti először a NÉTAK-ot, amely hónapban először minősül nétak-os anyának.
A kedvezményt abban a hónapban lehet utoljára érvénye­síteni, amelyben a magánszemély utoljára minősül nétak-os édesanyának.
Például a szülők közösen nevelik három közös gyermeküket. Ebben a családban az édesanya nem minősül nétak-os anyának.
Ha például 2013. március 20-án örökbe fogadtak egy
10 éves kislányt, akkor az anya 2020. január 1-től nétak-os anyának minősül.
Azonban, ha a nagylány 2021-ben leérettségizik, akkor utoljára júniusban jár utána családi pótlék. Mivel a családi pótlékra való jogosultság 8 évig áll fenn, ezért a 12 év hiánya miatt június hónapban minősül az édesanya utoljára nétak-os anyának.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az anya NÉTAK-ra jogosultsága megszűnik, de akár már az adott évben újra meg­nyílik.
Például januárban a szülők elválnak. A 3, 6 és 12 éves gyermek az anyánál marad, de a 9 éves az édesapánál. Ekkor az anya februártól már nem minősül nétak-os anyának. Azonban változik a helyzet és augusztusban a 9 éves gyermek visszakerül az édesanyához. Ebben az esetben az anya augusztus 1-től újra jogosult a NÉTAK-ra.
Ezzel kapcsolatban újra felmerülhet a 12 éves jogosultsági idő számításának problémája. Ha ugyanaz a gyermek visszakerül az anyához, aki családi pótlékra válik jogosulttá utána, akkor a családi pótlékra való jogosultság évei össze­adódnak.
Az előző példában szereplő szülőknél a váláskor az apához kerül a 6 és 9 éves gyermek. Két év múlva a szülők megegyeznek, hogy mind a négy gyermeket közösen, felváltva gondozzák, és közös kérelmük alapján a családi pótlékra 50-50 százalékban lesznek jogosultak. Ebben az esetben az anya ismét nétak-os anya lesz, de ez a két gyermek majd akkor vehető véglegesen figyelembe a kedvez­mény szempontjából, ha a 14 évesek lesznek. 
A NÉTAK-nak nincs összegszerű korlátja, de a kedvez­mény csak a jogosultsági hónapra tekintettel megszerzett jövedelemre érvényesíthető.
Például, ha a magánszemély jogosultsága november 2-án keletkezik, akkor az október havi fizetésére nem érvénye­sít­heti a kedvezményt, még abban az esetben sem, ha azt no­vemberben fizetik ki.
Önálló tevékenység esetén, ha nem lehet megállapítani, hogy a jövedelem melyik hónapra jár, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet arányosítással lehet meghatározni.

Például az anya megbízási szerződést köt teljes évre, áprilisban megszületik a negyedik gyermeke, azaz ettől a hónaptól nétak-os anya lesz.
A kifizető év végén, december 22-én egy összegben fizeti ki a járandóságot, ami 1,2 millió forint. A kifizetés előtt az anya leadja a NÉTAK-ról adóelőleg-nyilatkozatot, mely­ben jelzi, hogy a kedvezményre április hónaptól jogosult.
Ebben az esetben a január-március hónapokra járó jövedelem adóköteles, nem képezi a NÉTAK alapját, míg az április-december hónapokra már érvényesíthető a NÉTAK.
A kifizetőnek a következők szerint kell megál­lapí­tania a NÉTAK alapját:

  • Adóköteles jövedelem:

  1 200 000/12*3=300 000 Ft.

  • NÉTAK-os jövedelem:

1 200 000/12*9=900 000 Ft

3. Milyen jövedelemre vehető igénybe a NÉTAK?

Az adóalap kedvezmények az összevont adóalapba tarto­zó jövedelmekre érvényesíthetőek, azonban a NÉTAK ennél szűkebb körben, jellemzően munka­vég­zésre irányuló tevékenységre kapott jövedelemre érvé­nyesíthető, melyeket az Szja törvény taxatívan felsorol.
1. A NÉTAK alapját képezi a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ide nem értve a végkielégítés tör­vény­ben meghatározott mértéket meghala­dó részét. Ilyen jövedelem például:

  • a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogvi­szony­ból származó jövedelem, a munkavi­szony­nyal kapcsolatban fizetett költségtérítés,
  • az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (pél­dá­ul: táppénz, csecsemő- és, gyermekgondozási díj),
  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanél­kü­liek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ál­láskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban vég­zett tevékenység díjazása,
  • a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékben kifizetett végkielégítés,
  • a társas vállalkozás magánszemély tagjának sze­mé­lyes közreműködése ellenértékeként kifize­tett jövedelem,
  • a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének te­vékenységére tekintettel adott juttatás,
  • nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból szármaszó jövedelem.

2. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a következő jövedelmekre érvényesíthető a kedvez­mény

  • egyéni vállalkozó jövedelmei közül, ha

– a vállalkozói jövedelem szerinti adózik, akkor a vállalkozói kivétre,
– átalányadózás esetén az átalányban megálla­pí­tott jövedelemre

veheti igénybe;

  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből szár­mazó jövedelmére, függetlenül attól, hogy milyen adózási módot alkalmaz (tételes költségelszámolás, átalányadózás, 10 százalékos költséghányad);
  • az európai parlamenti képviselő e tevékeny­ségé­ből származó jövedelmére;
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékeny­sé­gé­ből származó jövedelmére;
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből szár­mazó jövedelmére;
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kö­tött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékeny­ségéből (például megbízásból, felhasználási szer­ző­désből) származó jövedelme.

Miután az önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként (összes bevétel-összes költség alapján) kell meghatározni. Így előfordulhat olyan eset is, hogy a magánszemély ugyanazt a tevékenységet végzi megbízási szerződés alapján és önálló tevékenység keretében is. Ilyen lehet például, ha adószámos magánszemélyként szülinapi bulikon és megbízási szerződés alapján rendezvényeken is bűvészműsort ad. Így problémát okozhat, ha az adóévben egy tevékenységéből keletkezik a NÉTAK alapját képező és adóköteles jövedelme is. Amennyiben a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz, akkor a bevételek arányában tudja meghatározni, hogy a jövedelmének mely része lesz adómentes és adóköteles.

Például a nétak-os anya díszgyertyákat készít, melyeket adószámos magánszemélyként értékesít. Egy vállalkozás megbízási szerződést köt az anyával és 800 ezer forintért rendel a saját logójukkal ellátott gyertyát. Az anya gyertyakészítésből származó további bevétele 400 ezer forint a tárgyévben, az összes költsége 600 ezer forint.
A gyertyák értékesítéséből származó jövedelmet a kö­vet­kezők szerint kell megállapítani:

  • tevékenység bevétele    (800 000 + 400 000) 1 200 000 Ft
  • költsége 600 000 Ft
  • jövedelem    (1 200 000 – 600 000) 600 000 Ft

A jövedelmet a bevételek arányában (8:4) kell meg­osztani.

  • NÉTAK-os jövedelem:  600 000/12*8=400 000 Ft
  • Adóköteles jövedelem:  600 000/12*4=200 000 Ft

4. A NÉTAK bevallása

A NÉTAK – hasonlóan a többi adóalapkedvezményhez – év közben az adóelőleg megállapításakor és év végén, a be­vallásban is érvényesíthető.

A NÉTAK alapját képező jövedelmeket a bevallásban jö­vedelemtípusonként kell szerepeltetni, ezért az szja bevallás egy új „e)”oszloppal és több új (9.-12. és 23.-24.) sorral egészült ki (a 20SZJA bevallásban ez az A-lapon található).

A NÉTAK-os jövedelmen felül az anyának nyilatkoznia kell a gyermekekről is. Ezt a nyilatkozatot együtt lehet megtenni a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozattal, mely a korábbi évekhez képest előbbre került a bevallás – 20SZJA-01 lap – 107-110. soraiba.

A „Kedvezmény típusa” kóddal lehet jelölni, hogy a gyermekről a családi kedvezménnyel (1), a NÉTAK-kal (2), vagy mindkét kedvezménnyel (3) kapcso­lat­ban nyilatkozik a magánszemély. Ezen kívül fel kell tüntetni a gyermekek nevét és adóazonosító jelét. Ha az adóhatóság nem állapított meg adóazonosító jelet, akkor a születési helyet és időt kell feltüntetni.
Kérdésként merülhet fel, hogy mit tegyen az a nétak-os anya, aki a jogszabályi feltételeknek meg­fe­lel, azonban nem tudja a gyermeke adóazonosító je­lét, mert például megromlott a kapcsolatuk. Ebben az esetben is elfogadható a születési hely és idő fel­tün­tetése a bevallásban.
Ha év közben keletkezik, vagy szűnik meg a magán­személy jogosultsága, akkor a bevallás (20SZJA-02 lap) 114. so­rá­ban erről is nyilatkozni kell.

Tekintettel arra, hogy a jogosultság mindig teljes hónapra szól, ezért a kezdő nap mindig az hónap első napja, a záró nap pedig az adott hónap utolsó napja.
Például, ha

  • a negyedik gyermek május 20-án született, akkor a jogosultság megnyíltának időpontja: 2020.05.01.,
  • a szülők elváltak 2020. február 3-án és az apához került mind a négy kisiskolás gyermek, akkor a jogosultság megszűnésének időpontja: 2020.02.29..

Amennyiben a nétak-os anya év közben, az adóelőleg megállapításakor kérte a munkáltatójától, kifizetőjétől a NÉTAK figyelembe vételét, illetve jelezte a változást, akkor erre tekintettel az adóbevallási tervezetét nem kell módosítania, azonban mindenképpen célszerű ellenőrizni az adatokat. Azonban, ha a kedvezményt a magánszemély évközben nem, vagy csak részben, esetleg jogosulatlanul vette igénybe, akkor a bevallási tervezetet mindenképpen módosítani kell.
Két példa segítségével nézzük meg, hogy a ma­gán­személynek ebben az esetben mi a teendője.

1.
Zsuzsa négygyermekes anyuka, a gyermekei már felnőttek. Év közben szerzett tudomást arról, hogy igénybe veheti a NÉTAK-ot, ezért április közepén adott adóelőleg-nyilatkozatot a kedvezmény igény­be­vételéről. A munkáltató ezért először az áprilisi fi­zetésénél vette azt figyelembe.
A munkáltatói igazoláson a következő információk szerepelnek:
1. Munkaviszonyból származó jövedelem 4 200 000
65. Levont adóelőleg 157 500
609. Az adóelőleg megállapításánál
figyelembe vett NÉTAK 3 150 000
Miután Zsuzsa január-március hónapokban is jogosult volt a NÉTAK-ra, ezért a levont adóelőleget a bevallásában visszaigényelheti.
Ha Zsuzsa az adóbevallási tervezetét kívánja módo­sí­tani, akkor a következőket kell tennie:
javasolt a gyerekek adatainak ellenőrzése 107-110. so­rokban,
miután a jogosultság teljes évben fennáll, ezért célszerű ellenőrizni, hogy a 114. sor ne legyen kitöltve
az 1. sor e) oszlopába a teljes jövedelmet, a 4,2 millió forintot kell feltüntetni,
80. sorban ellenőrizni kell a visszaigényelhető össze­get, ami 157 500 forint
jelölnie kell a visszaigénylést („Összes mező”/„”Át­ve­ze­tési és kiutalási kérelem, részletfizetés, visszaigény­lési adatok, egyenlegek”/„Visszaigénylési adatok” me­nü­pontokon keresztül), be kell írni a teljes vissza­i­gé­nyel­hető összeget, majd meg kell adni a postázási cí­met vagy pénzforgalmi, illetve fizetési számla számát.
végezetül a bevallást menteni kell és beküldeni.
Az adóhatóság a jóváhagyástól számított 30 napon be­lül utalja, küldi ki az összeget.
Ha Zsuzsa a 20SZJA nyomtatványt tölti ki, akkor a követ­kezőket kell tennie:

  • ki kell tölteni a főlapot,
  • a 20SZJA-A lap 1. sor d) és e) oszlopába be kell írni a 4,2 millió forintot,
  • a 20SZJA-01 lap 107-110. sorait ki kell tölteni, a ked­vez­mény típusa kódkockában „2”-t kell feltüntetni,
  • a 20SZJA-C lap 65. sorába be kell írni a 157 500 forintot (ezután a 80. sor ezt az összeget fogja mutatni visszaigényelhető adóként) és
  • a főlap (D) blokkjában jelölni kell az összeg vissza­kérését és megadni postázási címet vagy pénzforgalmi, illetve fizetési számla számát.

Fontos, hogy beküldés előtt a bevallást Zsuzsának alá kell írni!

2.
Most nézzük meg, hogy mik a teendők, ha a magán­sze­mélynek visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
Ágnes négy gyermeket nevel. 3 vérszerinti gyermeke van és korábban örökbefogadta a nővére akkor 10 éves el­ár­vult kislányát, aki szeptemberben leérettségizett (októ­bertől nem folyósítanak utána családi pótlékot). Ágnes nem jelezte a változást a munkáltatójának, így az utolsó három hónapban jogalap nélkül vette igénybe a NÉTAK-ot (a családi kedvezményt a férje érvényesíti).
Ágnes havi jövedelme 400 ezer forint
A munkáltatói igazoláson a következő információk sze­repelnek:
1. Munkaviszonyból származó jövedelem 4 800 000
65. Levont adóelőleg  0
609. Az adóelőleg megállapításánál
figyelembe vett NÉTAK 4 800 000
Miután Ágnes október-december hónapokban már nem nétak-os anya, így nem jogosult a kedvezményre. Ezek­re a hónapokra járó jövedelme adóköteles, azaz mi­vel a havi fizetése 400 ezer forint, ezért 1,2 millió forint lesz az adóköteles jövedelme, amely után a bevallás be­nyúj­tásakor meg kell fizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadót, (1 200 000*0,15=) 180 000 forintot.
Mivel a kedvezményt jogalap nélkül vette igénybe és a fizetendő összeg meghaladja a 10 ezer forintot, ezért erre az összegre 12 százalékos különbözeti bírságot is kell fi­zetnie, (180 000*0,12=) 21 600 forint összegben.
Így az összes fizetendő összeg (180 000+21 600=) 201 600 forint.
Ha Ágnes az adóbevallási tervezetét kívánja módosítani, akkor a következőket kell tennie:

  • javasolt a gyerekek adatainak ellenőrzése 107-110. so­rokban,
  • miután a jogosultság nem áll fenn a teljes évben, ezért a 114. sorba be kell írni, hogy a jogosultság megszű­nésének időpontja 2020.09.30.
  • az 1. sor e) oszlopába a 9 havi jövedelmet, azaz 3,6 mil­lió forintot kell feltüntetni,
  • a 78. sorba be kell írni a 12 százalékos bírság összegét, a 21 600 forintot,
  • végezetül a bevallást menteni kell és beküldeni, vala­mint megfizetni a 201 600 forintos közterhet.

A befizetést a következő számlára kell teljesíteni:
NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, ősterme­lőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség be­sze­dési számla: 10032000-06056353 (adónemkód:103).
Ha Ágnes a 20SZJA nyomtatványt tölti ki, akkor a követ­kezőket kell tennie:

  • ki kell tölteni a főlapot,
  • a 20SZJA-A lap 1. sor d) oszlopába teljes jövedelmet (4 800 000 forintot), az e) oszlopába pedig a 3,6 mil­lió forintot kell feltüntetni,
  • a 20SZJA-01 lap 107-110. sorait ki kell tölteni, a ked­vez­mény típusa kódkockában „2”-t kell feltüntetni,
  • a 20SZJA-02 lap 114. sorába be kell írni a jogosultság megszűnésének időpontját: 2020.09.30.
  • a 20SZJA-C lap 78. sorba be kell írni a 12 százalékos bírság összegét, a 21 600 forintot.

A bevallást beküldés előtt Ágnesnek alá kell írni és megfizetni a 201 600 forintos közterhet!

5. Részletfizetés

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a to­váb­biakban: Art.) 199. § (2) bekezdése alapján a magánsze­mély – a korábbi 6 havi helyett – 12 havi pótlékmentes rész­letben teljesítheti a fizetési kötelezettségét a következő feltételek fennállása esetén:

  • a magánszemély nem folytat vállalkozási tevékeny­sé­get és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett,
  • a bevallásban a személyi jövedelemadó és szociális hoz­zájárulási adófizetési kötelezettsége együttesen nem haladja meg – a korábbi 200 ezer forint helyett – az 500 ezer forintot,
  • a bevallás benyújtására előírt határidőig a bevallásban nyilatkozik arról, hogy a közterhet 2-12 havi egyenlő részletben teljesíti.

Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatáro­zott esedékességének napja, azaz a 2020. évi bevallás esetén 2021. május 20-a. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.
A nyilatkozat a 81. sorban tehető meg (20SZJA-C lap).

Az utolsó példánál maradva Ágnes kérheti a rész­letfizetést!
Ha a bevallását az adóbevallási tervezet módosí­tá­sával készíti el, akkor a következő a teendője: Meg­nyitja az „Átvezetési és kiutalási kérelem, részletfi­ze­tés, visszaigénylési adatok, egyenlegek” menüpont alatt, a 81. sort. A „Nyilatkozom, hogy az együttesen 500 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségemre az esedékességtől számított, legfeljebb hat hónapon keresztül egyenlő részletekben történő pótlékmentes meg­fi­ze­tést vállalom. (A választott időtartam – 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, illetve 12 hónap)” szöveg alatt meg­jelenő kódkocka kitöltésével megadhatja a részletek számát.
Ha Ágnes a 20SZJA bevallást tölti ki, akkor a 20SZJA-C lapján tud a 81. sorban nyilatkozni.
Például, ha 10 havi részletfizetést vállal, akkor a bevallás benyújtásakor 20 160 forintot kell befizetnie, illetve 2021. február 20-ig minden hónapban eleget kell tennie fizetési kötelezettségének.

6. A NÉTAK és más kedvezmények

Tekintettel arra, hogy a NÉTAK összegkorlát nélkül érvényesíthető, így kérdésessé válhat, hogy a nétak-os édesanya más szja kedvezményt hogyan tud, vagy tud-e érvényesíteni.

Miután az első házasok kedvezménye az összevont adóalapra, a személyi kedvezmény pedig az össze­vont adóalap adójából vehető igénybe, ezeket a kedvezmé­nye­ket a nétak-os anya csak akkor tudja érvényesíteni, ha van olyan – az összevont adóalapba tartozó – jöve­del­me, ami nem képezi a NÉTAK alapját.
Ilyen lehet például, ha nem volt egész évben jogosult a NÉTAK-ra, ha a kézműves termékeit az interneten árulta és ebből származott jövedelme.
Ha a nétak-os anya az adóévben csak olyan jövedelmet szerzett, ami a NÉTAK alapját képezte, akkor a személyi kedvezményt nem tudja érvényesíteni, azon­ban arra van lehetőség, hogy az első házasok kedvez­mé­nyét teljes egészében a férje vegye igénybe.
A családi kedvezmény esetén az anyának már van lehető­sége a két kedvezményt párhuzamosan érvényesíteni.
Értelemszerűen, ha van olyan jövedelme, ami nem képe­zi a NÉTAK alapját – például bérbeadás esetén –, akkor arra érvényesítheti a családi kedvezményt. Akkor is van lehető­ség a családi kedvezmény érvényesítésére, ha az anyának csak bérjövedelme van, ebben az esetben a családi járulékkedvezményt lehet igénybe venni.
Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekre csa­ládi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
Ha az anya bérjövedelmét „lenullázza” a NÉTAK, akkor ez a jövedelem nem minősül családi járulékkedvezmény te­kin­tetében adómentesnek. Ekkor ugyanis az adóalap ked­vez­mény miatt a jövedelmet nem terheli adó. Így nincs akadálya annak, hogy az anya a bérjövedelmet terhelő járulék(ok) ter­hé­re családi járulékkedvezményt is érvényesít­sen. De ter­mé­sze­tesen, ha van rá lehetőség, akkor a családi kedvezmény közös érvényesítése, megosztása is megoldást jelenthet.
Itt kell megemlíteni, hogy a 20SZJA bevallásban az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény, családi já­ru­lékkedvezmény levezetése a NÉTAK-os sorok miatt át­került a –B lapra (első házasok kedvezménye: 25-26. sorok, családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény: 27-38. sorok).

Nézzük meg a NÉTAK és más kedvezmények érvénye­sí­tését a gyakorlatban.
Otília nétak-os anya, akinek a gyermekei 14, 17, 20 és 25 évesek. A két legfiatalabb gyermek után egész évben jogosult a családi pótlékra, a 20 éves nappali tagozatos egyetemista, a legidősebb már külön él a feleségével, várják az első gyermeküket. Otília férje, Ernő külföldön dolgozik, Ma­gyarországon adóköteles jövedelme nincs.
Otília jogosult a NÉTAK-ra és csak ő veheti igénybe a családi kedvezményt is. A havi jövedelme 300 ezer forint. Júliusban 400 ezer, decemberben 500 ezer forint jutalmat kapott. A munkáltatójának év közben adóelőleg nyi­lat­kozatot csak a NÉTAK-ról adott. Utólag tudta meg, hogy a családi kedvezményt is igénybe veheti, és úgy döntött, hogy azt a bevallásában kívánja érvényesíteni.
A munkáltatói igazoláson a következő információk sze­repelnek:
1. Munkaviszonyból származó jövedelem 4 500 000
65. Levont adóelőleg  0
609. Az adóelőleg megállapításánál
figyelembe vett NÉTAK 4 500 000

Otília családi kedvezmény kerete:
220 000*2*12=5 280 000 forint
Családi járulékkedvezményként ennek 15 százaléka ér­vé­nyesíthető, azaz 5 280 000*0,15=792 000 forint.
Miután Otíliától 805 500 forint összegben vontak le csa­ládi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe ve­he­tő járulékot, ezért a teljes összeget igénybe tudja venni.
A bevallás családi kedvezményre vonatkozó sorait a kö­vetkezők szerint kell kitöltenie:
Az 1. sor d)-e) oszlopában 4 500 000 forintot kell szere­peltetni
Családi kedvezmény igénybevétele (20SZJA-B):

A visszaigényelhető adó összege a 80. sorban (20SZJA-C lap) 792 000 forint.
A 107-110. sorokban (20SZJA-01-es lap) a gyermekekről adott nyilatkozatnál a három legfiatalabbnál a ked­vez­mény típusa kódkockába „3”-t kell írni (a NÉTAK és a családi kedvezmény együttes érvényesítése). A két fiatal ked­vezmény szerinti besorolása minden hónapban „1”, a
20 éve­sé „2”. A két fiatalnál még jelölni kell, a jogosultság jogcímét: Otília a családi pótlékra jogosult
Végezetül a főlapon rendelkezni kel a visszaigénylésről és megadni postázási címet vagy pénzforgalmi, illetve fizetési számla számát.

A leírtak segítségével már nem okoz problémát a NÉTAK szabályainak megértése, alkalmazása, illetve a kedvezmény igény­­bevétele, bevallása a 2020. adóévről szóló szja bevallásban.

Kapcsolódó cikkek

Comments are closed.