Az Egyablakos Rendszer (OSS) adózói regisztrációs felületeinek bemutatása

A teljes egészében elektronikus ügyintézésen alapuló, 2021. július 1-jétől útjára indult Egyablakos Rend­szer (One Stop Shop, röviden OSS) potenciálisan nagyszámú adózót érinthet, ezért feltehetően sokak­ban merül fel ezekben a hónapokban a kérdés, hogy érdemes-e bejelentkezni ebbe a közösségi adózási for­mába. Reményeink szerint hasznos segítséget je­lent­het, ha már a tényleges regisztráció előtt megis­mer­kednek a felülettel és annak lehetőségeivel.

Az OSS-ba történő belépésről szóló döntés számos előzetes megfontolás eredménye. A döntés meg­könnyí­téséhez már több tájékoztató és cikk is hozzájárul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapján. Ezek kü­lön­böző oldalról és rész­le­tességgel mutatják be, hogy a Kö­zös­ség tagállamaiba szolgáltatást nyújtó vagy termékérté­ke­sítést végző vál­lalkozások számára milyen előnyöket nyújt­hat az egyablakos felépítés, és milyen szabályai van­nak az OSS működésének. Az állami adóhatóság ÁNYK űr­lap­jain és az Online Nyomtatványkitöltő Alkalma­zá­son (ONYA)¹ alapuló elektronikus ügyintézéséhez szokott adózó, képviselő viszont érthetően kíváncsi lehet, hogyan is történik a konkrét ügyintézés, mire kell figyelemmel len­ni annak során.
Az új rendszer bevezetésének megfontolásai között tehát érthető módon nem csak az adózás, hanem az ügyintézés egyszerűsítése is megtalálható. Utóbbi rög­tön az első kap­cso­latfelvétellel, azaz a regisztrá­ci­ó­val kezdődik. Ez a cikk igyekszik betekintést nyúj­tani, hasz­nos tanácsokkal szolgál­ni annak érdeké­ben, hogy adózóként ügyintézésünk gördülékeny legyen.

Az OSS regisztrációs felület jellemzői

A magyar OSS adózói felületet a NAV honlap főlapjáról érhetjük el az „OSS-IOSS/ MOSS belépés” menü­pont­ra kat­tintva. Ezen belül külön almenü található a MOSS felületre² (a már a MOSS elődrendszerbe is re­giszt­ráltak itt be­lép­ve módosíthatják a 2021 második negyed­évéig benyújtott bevallásaikat és regisztrációs kontakt­ada­taikat), és kü­lön az OSS-ra³. Mivel a két rendszer időszakok szerint is elkülönül, az ügyintézés már a belépési menük­nél elválik egymástól. Ám mivel e rendszerek egyben jogelőd-jogutód kapcsolatban is állnak, azok az adózók, amelyek a MOSS után az OSS-ba is bejelentkeztek, profiljukba belépve mindkét rendszerben fennálló adataikat is lát­hatják. Ez azonban nem változtat azon, hogy mindegyik rendszer ada­tait az annak megfelelő belépés alapján mó­dosíthatjuk.
Az uniós sémába a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül van lehetősége az adózó képvi­selő­jének bejelentkezni és a regisztrációs folyamatot elindítani. A sikeres regisztráció feltétele az Egységes Képvi­se­le­ti Adatlapon (EGYKE) bejelentett képviseleti jogosultság megléte, mert az adózó regisztrációja (felületen történő ki­választása) csak a megfelelő képviseleti jogosultság birtokában lehetséges.⁴
A magyar, NAV nyilvántartásában megtalálható adózók az OSS uniós és importsémájába, valamint import köz­vetí­tőként jelentkezhetnek be a KAÜ azonosítás alapján. A nem uniós séma jelszavas belépési metódusa ettől el­térő.
A MOSS portálra bejelentkezve a „Regisztráció ke­ze­lése” fül alatt az „Alapregisztráció” gombra kattintva a be­lépési adatokat tartalmazó adatlapra jutunk. A re­gisztráció során megadandó adatok közösségi jogi előírásokon alapulnak, azaz minden tagállam arra jogosult adózói hasonló adattartalmú és felépítésű felülettel ta­lálkozhatnak. Az uniós, nem uniós és importséma, sőt az import közvetítő belépési felülete is nagyrészt ugyan­azon adatok megadását igényli, az alábbiakban az uniós séma adattartalmából indulunk ki.
Tekintsük tehát át, milyen adatokat kell megadnunk egy OSS regisztráció során!

Az OSS regisztrációs felület adattartalma

Az első lenyíló lista mindazon adózókat tartalmazza, amelyekre nézve képviseleti jogosultságunk lehető­vé teszi azok OSS-be történő beléptetését. Közülük választhatjuk ki a regisztrálni kívánt vállalkozást. Az uniós sémában az ezt követő „OSS azonosító” ablakban meg is jelenik ezen adózó adószáma, mint rend­szerazonosító. Az importsémában ilyenkor még nincs adat, mert az importadózó speci­ális, csak az OSS-on belül használt, IM348-kezdetű rend­szer­azo­nosítót kap (hasonló a helyzet az import közvetítő „import OSS közvetítő azonosító” mezőjével és IN348-kezdetű azonosítójával).
Ha az importsémában az adózó bejelentését egy import közvetítő végzi el, aktiválnia kell az erre szol­gáló jelölőablakot. Ilyenkor megjelenik az OSS köz­vetítő neve és OSS azo­nosítója is, az adózó adószáma pedig szabadon kitölt­hetővé válik, lehetővé téve harmadik országos adózó bejelentkeztetését is.
A mező mellett található „Adatfrissítés kérése” gomb­bal a NAV adatbázisából betöltve jeleníthetőek meg a vállalko­zás­nak az adatlapon megtalálható egyes, kitöltés szem­pont­jából releváns adatai.
Ha héacsoport képviselője regisztrál, akkor az erre vo­nat­kozó jelölőablak automatikusan be lesz jelölve. Más adózók számára ez az ablak inaktív.
A cégnévadat az adózó kiválasztásával egyidejűleg ki­töltődik.
A kereskedelmi név megadása akkor szükséges, ha a vál­lalkozás fogyasztók számára ismert, kereske­del­mi tevé­keny­sége során használt elnevezése eltér a cég­bejegyzés szerinti cégnévtől.
A postai cím elsősorban a székhely címét jelenti, de egyes esetekben – például külföldi székhely mel­letti ma­gyar telephely esetén – ettől eltérő cím is le­hetséges, ezért ez a mező átírható.
A székhely országa rovatot az uniós sémában csak akkor kötelező kitölteni, ha az adózó székhelye a Kö­zösségen kívül található. A többi sémában azonban kötelező. A köz­vetítő esetén a székhely vagy magyar­országi telephely jelölendő be, így ebben a rovatban fix értékként Magyarország található.
Az e-mail cím a kapcsolattartási adatok egyike. Szük­ség esetén a NAV ezen a címen keresheti az adózó OSS kap­csolattartóját, aki nem feltétlenül a vállal­ko­zás törvényes képviselője, hanem az a személy, aki érdemi rálátással rendelkezik az adózó OSS-ügyeire, tehát az OSS kapcso­lat­tartó lehet alkalmazott vagy könyvelő is, nem kell meg­egyeznie valamely hatósági nyilvántartásba bejelentett sze­méllyel.
A vállalkozás honlapjának feltüntetése az uniós sémá­ban nem kötelező, a több sémában azonban igen.
Az OSS kapcsolattartó neve és telefonszáma szintén feltüntetendő. Ezekre a kapcsolattartási adatokra a telefon­szám­nál kifejtettek irányadóak.
A bankszámla-adatok között annak a számlának az adatait kell feltüntetni, amelyről az adózó az OSS forgalmát lebonyolítja. Ebben a körben a számlatulajdonos megne­ve­­zése és a számlaszám kötelező elem, a BIC-kód (a pénz­intézeti azonosító) opcionális. A bankszámlaszámot IBAN formátumban kell megadni.
Ha a bejelenteni kívánt adózó korábban már volt re­giszt­rálva az OSS-ban, vagy jelenleg is regisztrálva van a rend­szerben Magyarországon vagy bármely más tagállamban, meg kell adni azt az azonosítószámot, amelyen ez a regiszt­ráció megtörtént. A fennálló párhuzamos regisztrációknak nincs akadálya, de ugyanaz az adózó ugyanabban a sé­má­ban nem lehet egyszerre bejelentkezve. Nincs viszont akadálya annak, hogy ugyanaz az adózó akár egy, akár több tagállamban több sémába is bejelentkezzen. A Közös­ség­ben letelepedett adózók esetén ez a gyakorlatban az uniós és importsémát jelenti, de a Közösségben le nem tele­pe­dett adózó elvileg mindhárom sémába be lehet regiszt­rálva egyszerre (az uniós sémába csak közösségi termék­értékesítésekhez, a nem uniós sémába csak közösségi szol­gál­tatásnyújtásokhoz, az importsémába a harmadik ország­ból teljesített importügyletekhez). A korábbi vagy jelenlegi be­jelentkezés azonosítóját a közvetítőnek is fel kell tün­tetnie, de csak közvetítői regisztrációi tekintetében.
Feltüntetendő az az azonosítószám is, amelyet a vál­lalkozás más olyan tagállamban kapott, ahol gazdasági lete­le­pedés nélkül folytat gazdasági tevékenységet (áfa-re­gisztrált adózó). Ennek az azonosítószám-adatnak a feltüntetése csak az uniós sémában merül fel.
Az uniós sémában meg kell jelölni, ha az adózó más tag­ál­lamban telephellyel rendelkezik, vagy a termékér­té­kesí­tést az adózó telephelyének nem mi­nősülő kereske­delmi raktárból bonyolítja le. Ilyen letelepedés meg­léte esetén annak azonosító adatai feltüntetendőek az adatlapon.
Az uniós (és a nem uniós) felület meg­jeleníti az OSS igénybe vételének kez­dőnapját is, ami alapbeállítás sze­rint a regisztrációt kö­vető negyedév első nap­ja. E sémákban ugyanis mód nyílik ennek az időpont­nak bizonyos ke­retek között történő vissza­állí­tá­sára. Ha a kérelem benyújtására valamely hó­nap 1. és 10. nap­ja között kerül sor, ak­kor a kezdőidőpontot a képviselő visszaállíthatja egészen a megelőző hónap 1. napjáig (pl. egy augusztus 10-i regisztráció során a megadha­tó dátum július 1-től augusztus 10-ig ter­jed­het). Ha a benyújtás a hónap 11. és utolsó nap­ja között történik, akkor ez legfel­jebb a benyújtás hó­nap­jának első nap­jáig lehetsé­ges (pl. egy augusztus 20-i regisztráció során a megadható dátum augusztus 1-től augusztus 31-ig ter­jedhet).
Az importsémában az alkalmazás kezdő­napja a ké­relem elfogadásának napja lesz.
Az uniós (és nem uniós) sémába re­gisztráló adózó egy jelölőablak megje­lö­lé­sével arról nyi­latkozhat, hogy nem rendelkezik letele­pe­déssel a Közösség egyet­len tagállamában (így Magyar­or­szágon) sem. Ennek abban a kevésbé jellemző esetben van jelentősége, ha egy harmadik országos, de közösségen belüli termékértékesítést végző adóalany jelentkezik be pénzügyi képvi­se­lője közreműkö­dé­sével az uniós sémá­ba. A nem uniós sémában ez a nyi­lat­ko­zat kö­te­lező, lévén a le nem tele­pe­dett­ség ez utóbbi séma alkal­mazható­ságá­nak előfeltétele.
Az uniós felületen jelölőablak aktiválásával lehet je­lezni, ha az adózó elektronikus felület alkalmazásával Kö­zös­ségben nem letelepe­dett vállalkozásnak a Közösségen belüli ér­tékesítéseit segíti elő. Ez a mező az eddigi gyakorlat tapasztalatai szerint félreértések alapjául szolgált. Itt ugyanis nem az internetes felületen értékesítőkről van szó, hanem az elektronikus gyűjtőplatformokról, amelyek más adózók értékesí­té­seit segítik elő, azaz nem saját ter­mé­keiket értékesítik, ha­nem a más adózók és uniós fogyasztóik közötti kapcso­lat­te­remtéshez biztosítanak felületet. Az ilyen adózók közös­ségi jogszabály alapján ezen ügyletek vélelmezett értéke­sí­tőivé válnak. Ez a működésmód elsősorban az ismert globális e-platformokra jellemző, azaz pusztán attól, hogy egy vállalkozás saját termékeit elektronikus felületén keresztül értékesíti, akkor ez a jelölőablak nem vonatkozik rá.
A közvetítői regisztrációs felületre jellemző speciális adat a közvetítő arra irányuló nyilatkozata, hogy meg­fe­lel a pénz­ügyi képviselőkre vonatkozó feltételeknek, illetve – vá­laszt­hatóan – jelölhető, hogy jegyzett tőke összegére vo­nat­kozó feltételt bankgaranciával igazolja. Utóbbi célból le­hetséges okiratnak csatolt fájl formájában történő benyújtása is.

Az OSS regisztrációs felület egyéb lehetőségei

A kitöltött adatlapot nem szükséges azonnal beküldeni, le­hetőség van annak benyújtás előtti mentésére is. A regiszt­ráció és a bevallás lépései közti eligazodást a Sú­gó menü­ben található felhasználói leírás⁵ segíti. A re­gisztráció be­nyúj­tását követően a NAV illetékes megyei adó- és vám­igazgatósága – az általános ügyintézési ha­táridő szerinti – 30 napon belül bírálja el a kérelmet.

Ezt követően a regisztrációs adatok módosíthatóak: az ada­tokat behozva egyszerűen át lehet írni a kívánt mezőt, amennyiben annak módosíthatóságát a felület nem zárja ki.
A bevallások külön almenübe lépve nyújthatóak be, amelyben lehetőség van a megelőző bevallási időszakok egyenlegeinek pdf formátumban történő letöltésére is.
Általános jellegű kérdés, probléma felmerülése esetén a NAV a Súgó menüben elérhető helpdesk címen nyújt segít­séget, ha azonban a megkereső egy meg­adott adózóra vo­nat­kozó specifikus információt kér (pl. egy teljesített befizetés státuszára vonatkozó meg­keresés), akkor – az irányadó jogszabályi előírások alapján – továbbra is a hiteles azonosítást biztosító, e-papí­ron történő kérelem benyújtása mutatkozik indokoltnak.
Ha az adózó a kilépés mellett dönt, azt szintén a felület erre rendelt almenüjéből kezdeményezheti, a kilépési ok megjelölése mellett.
Az OSS adózói felület egy helyen tartalmazza az ügyin­té­zés­hez szükséges tartalmak elérésének és szerkesztésének le­hetőségét. Elsődleges feladata, hogy biztosítsa a regiszt­ráció és a bevallások adatainak módosíthatóságát, áttekint­hetővé tételét. Az integrált felület a készítők szándéka sze­rint egy az adóhatósági ügyintézésben még jellemző ÁNYK-struktúránál egyszerűbb, felhasználóbarát adózási lehetőséget biztosít.

¹⁾ https://onya.nav.gov.hu
²⁾ https://moss.nav.gov.hu
³⁾ https://oss.nav.gov.hu
⁴⁾ Az EGYKE adatlappal kapcsolatos további információk: https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodos…
⁵⁾ OSS portál – Felhasználói leírás (https://oss.nav.gov.hu/usermanual.xhtml)